Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-09 / 53. szám
r IV. évfolyam. 7. szám. 1932 július 9. tolnamegyei gazda A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ' ' ___________________ HIVATALOS LAPJA Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. A taKarodüs. MMiorMs és a mesterséges trágyakészítés költségeinek apasztani Gazdasági számadásainkban igen nagy tehertételt képeinek a takaró dási és trágyakihordási munkálatok költségei és ugyancsak igen drágán kell megfizetnünk a mesterséges szer vestrágyák előállítását is ott, ahol esiel foglalkozunk. Ezért most, a takarodás megkezdése előtt időszerűnek tartanám ezzel a kérdéssel foglalkozni. Gazdaságaink nem mindig oly ideális fekvésüek, ahogyan az kivá natos volna, hogy a major a szántó földek megközelítése céljából a legkedvezőbben feküdnék. Sokszor a major a gazdaság egyik sarkában van felépítve, mert az építés idején ez mutatkozott legmegfelelőbbnek. Igen sok helyen iparkodtak a majort a község és nagyobb utak mellett elhelyezni és sok helyen az építkezés idejében a távolabbi részek még kaszálók, legelők és erdőterületek voltak, vagy esetleg árterületek stb. De még akkor is, ha eredetileg a legideálisabb helyen épült volna fel a major, idők folytán a birtokállomány rban bekövetkezett változások folytán a kedvező fekvés lényegesen meg- ■ változhatott. Egyik példa erre a főid 1 reform stb. folytán előállott eltoló - dások. Mennél messzebbről kell a gabonákat betakarodnunk, annál nagyobb távolságokra kell a trágyát kifuva roznunk, ha egyáltalán ezekre a tá voleső földekre kihordjuk a trágyát. Igen sokat hallottam hangoztatni, hogy -z téli lehetetlen rossz utakon nem tudják a trágyát messze fekvő föl- dekre kihordani és ennek folytán a majorhoz közel eső tábláknak 3-—4 -évenként jut trágya, mig a távolabb fekvő szántóknak csak 5—8, sőt esetleg nagyobb időközökben ju*, de ekkor is csak gyengébb, kevesebbet érő istállótrágya. A legtöbb helyen a takarodási és 'trágyakihordási költségeket nagy mér fékben lehetne apasztani és a távol- eső tábláink is rendes időközökben kapnának trágyát, ha az állatainkat a nyári időszakban — május, október -hónapokban — ezeken a távolabb eső résieken tartanánk nyáriállások ban, karámokban. Ezáltal a gabonát nem kellene a majorba befuvarozni és a trágyát nem kellene kihordani, ami óriási idő- és költségmegtakari tást jelentene, nem is számítva azt, hogy trágyánk minden körülmények •között kint van azon a helyen, ahol arra éppen szükségünk van. Az nem lehet kifogás, hogy kényesebb piros -tarka marhákat, akár teheneket is, esem lehet a nyári időszakban kint tartani a szabad kifutókban, sőt nagyon is meghálálják, különösen, ha valami árnyékos helyet tudunk nekik kint biztosítani a majorbeli széllótlen istállók és kifutók helyett. Termé szelesen kényesebb állatoknál ajánlatos valami tetőféléről is gondoskodnunk, hogy eső esetén ne legyenek teljesen az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatva. Ez úgyszólván semmibe sem kerül, mert néhány faragatlan oszlop és gerenda, valamint számba nem vehető mennyiségű szalma segítségével könnyen megoldható. Nagyon fontos azonban, hogy a meg felelő jó ivóvis a közelben rendelkezésre álljon. A kutak ásása, ha a via nincs 20 méternél nagyobb mélységben, még a mai viszonyok között is kifizeti magát, mert ezáltal nemcsak a már felsorolt költségeket apaszt juk, hanem igás állományunk is a közelben végzett munkálatoknál kint delelhet és esetleg kint is éjjelezhet úgyszólván a munka színhelyén. Gondoljuk el, mit jelent ez már akkor is, ha naponta 4X1V«—2 kilométerrel kevesebbet kell üresen gyalogolni és ahelyett, hogy a jószág ezen időt az utón töltené, ezt a ki-bevonulással eltöltött időt produktiv munkában tölti. Ha a következő évben más irányban volna szükségünk a trágyára, ez esetben a nyári állást a tél vagy koratavasz folyamán szétszedhetjük és az alkalmasabbnak, szükségesebb nek tartott helyen állíthatjuk fel újból. Lehetne ugyan felhozni ellenvetésül a nyári állás ellen, hogy ott nem lehet rendesen takarmányozni. Azonban ez a kifogás sem áll fenn. Nem szükséges a nyári állásnál csak az esetben jássoly, ha abraktak ármány t is akarunk etetni. Ha azonban csak szálas zöld takarmányokat akarunk etetni, úgy jászolyra nincs szükségünk és teljesen elegendő a korláton kívül egy 30—40 cm mély árkot huzni, abból a földet a korlát mellé felhányni, ami két célt szolgálhat, első sorban ezen a parton párkányon adagoljuk a zöldtakarmányt, tehát jászolyul szolgál, másodsorban meggátolja, hogy különösen esős idő esetén a trágyalé az állásból szétfolyhasson. Az egész nyári állás kérdésnél az a fontos, hogy a takarodási és trágyakihordási költségeket mérsékeljük és fontos a jó ivóvíz is, mert enélkül állatainkat kint tartani nem szabad. Eszel a rendszerrel elérhetjük azt, hogy a téli félév trágyatermelését felhasználhatjuk a major körüli táblákra, mig a nyári félévben termelt trágyát a távolabbi táblák trágyázására. A mai rettenetes gabona és állat- árak mellett kevés gazda gondolhat arra, hogy szalmájához megfelelő mennyiségű műtrágyákat keverjen. Ezeknek az ára még ma is majdnem ugyanaz, mint a 20—40 pengős gabonaáraknál volt. Tapasztalataim azt mutatják, hogy műtrágyáknak a szál matrágyába való keverésére nincs szükség akkor, ha ezt a szalmatrágyát azokban a kifutókban, állásokban készítjük el, ahol az állatainkat tartjuk. 50—60 drb ridegen tartott marhával és a mellé szükséges 2 cseléd del évenként 60—80 kát. holdra elegendő tűrhető jó istállótrágyát tudunk készíttetni, csak elegendő meny- nyiségü viz álljon rendelkezésünkre. A vizet nem szükséges naponként a trágyára locsolnunk — bár ez volna a leghelyesebb — hanem est a műveletet akkor végezzük — akár havonként egy szer-kétszer — amikor ezt az igás erő ideje legjobban megengedi. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy az állásba behordott tengerissár, dudva, szalma stb. úgy legyen réteSzerkesztöség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 gesve és locsolva, hogy a kellő trá gyanedvessége állandóan meglegyen. Természetesen mennél több szalma- félét hordunk be az állásba, annál többszöri locsolásról is kell gondoskodnunk. A mtttrágyassükséglet kér dését azután elintézik az állatok. Ha esetleg nem indulna a trágya elég időben nemesrotbadásnak, abban az esetben ajánlatos egyszer-kétsser a nyári állási trágyánkat átforgatni. Ezen átforgatást is abban az időben végezhetjük, amibor azt a késierő munkabeosztása leginkább megengedi. Az itt felsoroltak nem tudományos megállapítások, hanem hosszú időn át szerzett gyakorlati tapasztalataim eredményéből szűrtem le őket. Például hozhatom fel az egyik kisebb majorunkat, ahol cca 5—6 kát. holdanként jut 1 drb vegyeskorn rideg marha — 1—5 éves fehér tinó — de ezek is a nyári idŐBzak nagyobb részét egy távolabbi legelőn töltik és igy 9 hónapnál több időt nem igen lehet a trágyakészitésre számítani. Ezen ridegmarhák takarmányozása is elég ridegnek mondható, mert szálas takarmányt egyáltalán nem kapnak. Téli takarmányozásuk áll: */i kg abrakból, 4—5 kg takarmányrépából és ad lib. borBÓszalma és polyvából. Ezen a takarmányozáson a téli javu lás, napi átlagban 0‘44 kg ot tett ki. Nappalra ezek a tinók a legnagyobb télben íb kint vannak az istálló előtti kifutóban és itt 1—1 tinónak a szalma- almozás mellett még 1—2 kát. hold tengeriszártermést is le kell rágni és a trágyába betiporni. Ezen gazdaságunkat kb. 3 évenként cca 300 q fenti tinóktól származó trágyával át tudjuk trágyázni és ugyanolyan mtt- trágyázási viszonyok mellett, mint amit a központi majorunkban is alkalmazunk, a termésátlagok semmivel sem maradnak alatta a központi major prima istállótrágyával trágyázott földjeinek termésátlagai alatt. Egy másik majorunkban a beálli tásra váró tinókat tartom kint a nyári állásban. Ezek legelőre nem járnak, de benn az állásban ad lib. kapnak zöldtakarmányt és alájuk annyi almot, amennyit csak képesek vagyunk behordani. A központi major állatállományát ezidőszerint még nem kint a határban levő állásokban tartjuk, hanem bent a majori kifutókban és a következő időkben már ezeket is ki fogom vinni a határban elhelyezett kifutókba. Tekintettel arra, hogy a tengeriszárat május hó 15 ig meg kell semmisíteni, ezért a tengeriszárnak azt a részét, melyet ezideig nem tudnék rendes körülmények mellett elhasználni, nem rakatom boglyákba, hanem csak nagyobb hasábokba állíttatom össze, hogy a téli csapadék átjárja és igy május elején, ha a szükség úgy kívánná, nagyobb mennyiséget is behordhatok az állásokba és nem kell tartanom tőle, hogy a trágyám nem indul nemeBrothadásnak. Nagyrészét a tengeriszártermésnek Ősz és tél folyamán egy a határban lévő nagy anyaggödörbe hordatom be, lehetőleg oly lazán, hogy az be melegedhessen és a korhadáéi folyamat megindulhasson. A szárbehordás alkalmával esetről esetre annyi vizet öntöztetek reá, hogy az egész massza nedves legyen. A műtrágyák pótlására némi sertéstrágyát rétegesek közé és kb. minden q száraz tengerissárra 10—20 liter trágyalevet adok. Egy év leforgása alatt olyan trágya van belőle, hogy az, tapasstalataim sse ríni, nem marad alatta a gyenge is- tállótrágyának. Hogy ezen tengeri- szárból késsitett trágya 10—11 hónap alatt kihordhatóvá váljék, a nyár folyamán egyszer okvetlen átforgatandó és a forgatásnál átlocsolandó. Hogy a felsorolt trágyakéssitési módjaim mennyire helyesek és szakszerűek e vagy sem, azt nem akarom elbírálni, mert a szakszerűséget még talán én is kétségbe vonnám. De azt állíthatom, hogy olcsó, gazdaságos és a célnak megfelel. Ezt már csak azzal is alátámaszthatom, hogy az utóbbi évek folyamán állatállományunkat majdnem kétharmadára apasztottam és a termésben semmi visszaesés nem mutatkosik, pedig az állatállomány apasztásával mütrágyafelhaaználásunk is csökkent. Újból hangsúlyozom, hogy némi kézimunkaerötöbblet felhasználásával fele, esetleg harmada idő alatt el- végeahetjük a trágyahordást, ha a trágyát nyáron át nem a majorban, hanem a betrágyázandó terület kö zelében termeljük. Paradicsom, 1932 julius. Gombkötő Sándor. QAZPAHIBEK, — Felvitel gazdaiskolába. A Vitézi Rend Örkényi gasdaiskolájába Tolna vármegyéből származó vitézi várományosok alapítványi helyre íz pályázhatnak. A feltételek megtudhatók a vármegyei vitézi széknél, Szekszárd, vármegyeház. — Olcsó rózg&lic a gyümölcstermelő gazdáknak. A főidmiveiésügyi minisztérium a szőlősgazdákon kívül kedvezméoyes áru rézgálicot ad a gyümölcstermelőknek is. A kedvezmény szerint a rézgálio ára Polgárdi Ipartelepek vasútállomáson vonatba rakva métermázsánként hatvan pengő, melyhez a forgalmi adó és a szállítási díj hozzászámittatik. Bővebb felvilágosítást a városházán dr Cl Papp Jenő polgármester helyettes ad. IA Tolnomesvel Gazdasági EgyesBlet Kereskedelmi Osztályának |apró hirdetései CzzflnsflaaR Dzemnnaannl Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők bt: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. Gőzeke- és fűtési szén sj; jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők: mezönaztlazOBl Bének. mint szelelő rosta, lóeke, Planet eke, Gruber éke, különféle boronák (Hofherr és Schrantz gyártmányúak, elköltözés miatt eladók. — Közelebbi felvilágosítást a Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztálya nyújt. " BoromfivÉsz (koleto) ellesi feltétlen Udo: hutáin ner. S!» jedését és pusztulását j#z állományának, beszerezhető a Kereskeu—mi Osztály révén.
