Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-06-22 / 48. szám

I 1932 junius 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG * ■ * h F t t I I ti g ■ £ h L k n r k á b •i I d n' Md U( rí it hi ei Bi I P‘ bi i D ni DJ kt i Iá] ’ ki Pi bi rll m 1! kl \ ki f U m za Iti to ha SB II ’*Tjp vl [kt tó dt tl W 08 ▼« H pé be 3 tői elgondolásul, szépen megirt meg­ható elbeszélésnek valóban megérde­melt nagy sikere volt, ugyanúgy, mint igen siépen előadott költemé­nyeinek. Legtöbbje belső versben megírt gondo'atgasdag, ötletes poéma, amelyből ai erkölcs, a vallásosság és az Istenbit csendtll elő befejeiett müvészi formája nyelvezetben. Soká hangzott e versek után az elismerés zaja, ennek elUltével dr Biró Kálmánné, as ismert énekmflvésznő lépett a közönség lelkes fogadtatásá­val az emelvényre. Hubay Jenő Cremonai hegedűs című operájából az ének virtuózoknak irt Madárdalt, Josef Stranss Dorfschwalben Walzer- jét adta elő, majd Margáos dalokat énekelt Polgár Margit csodaszép zon- gorakiséretével. Nagy hatása volt a kiváló művészettel előadott nehéz énekszámoknak éppenugy, mint a ma­gyaros átérzéssel énekelt Murgács daloknak. Ezután ismét Margáos Kálmán je­lent meg a pódiumon és az előzők­höz hasonlóan meleg Ünneplés köz ben énekelte öreg cigány, Édes anyánk, Szőke Tisza kezdetű dalait. Bár nyolc óra is elmúlt, alig akart a közönség Murgács előadásával be­"Kalória” szín- is tQzIfotelep. Szakszóm Mészáros Lázár ucca 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) Pécsi kőssénbányék kerületi megrendelő helye KIVÁLÓ TÜZELÓANYAOOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BE| telni és a zugó taps hatása alatt meg kellett ismételni Bagdy István ál­tal irt hazafias, művészi és fülbe­mászó zenéjű Szőke Tisza haragjá­ban megárad cimű dalt, amelyet a közönség a végén már együtt énekelt a dalköltővel. Kovácsné Nagy Lujza, a Nőegylet alelnöke mondott végül köszönetét az illusztris szereplőknek, különösen ki­emelve a Szekszárdró! Szombathelyre távozó dr órffy Lajosné érdemeit, aki mindig a legnagyobb készséggel állította csodás művészetét a nyo- morenyhités szolgálatába addig, amig a férje — ennek a megyének ha­tárain túl is — az anyák és gyer­mekek ezreinek adta vissza az egészségét, az életét. Ssekszárd és a vármegye közönsége és szegényei ne­vében kívánta, hogy szombathelyi uj otthonuk is a boldogság hajléka le­gyen. Ezzel a hangulatos búcsúzéval a kulturdélután véget ért. Az OMKE dunafőldvári nagy­gyűlése. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetői közül Magyar Ber­talan helyettes elnök, Balkányi Kál­mán ügyvezető igazgató, Horváth István főtitkár, Sándor Béla titkár és Lipovitz György, e hó 12-én Dunafoldvárra utaztak, hogy ott egy kedélyes közvacsora keretében fel­vegyék az érintkezést Dunaföldvár és Környéke OMKE tagjaival és lelkes szavaikkal némi vigaszt nyújt­sanak a kereskedelmi osztály tagjai­nak, akik kétségbeesetten tekintenek a jövő elé. Igen sokan vettek ezen az összejövetelen részt a nem keres kedő osztályból is. Sajnálni tudjuk azonban azt, hogy ezeknek a csoportjából hangzottak el olyan közbesaólások, amelyek nem voltak helyén valók. Erősen el tud­juk Ítélni azt, hogy ma igyekeznek az emberek mindenbe politikát be­vinni és az ő politikai rövidlátásuk­kal nem röstelkednek igazi érdeme­ket elhomályosítani. Hogy a felzugó ellentüntetésben mily frappáns fele­letet kaptak esen hang megütői, erről csak azoknak lehet fogalma, akik hallották a danaföldvári ülés­nek Sándor Pál országos elnök mel­letti lelkes tüntetését. Mi, akik e lap hasábjain mindig a politika korlátain túl tudtuk ma­gunkat tenni az igazság szolgálatá­ban, amikor kijelentjük, hogy n agyon de nagyon távol esünk Sándor Pál politikájától, azonban készséggel el­ismerjük, hogy Sándor Pál mindig ott volt, ahol a kereskedők érdeké­ben bátran síkra kellett Beállni. Ez a meggyőződéséé állásfoglalás kell, hogy politikai ellenfelei részéről is megbeosültessék. Ez a nézetünk kö­teles bennünket arra is, hogy a dunafőldvári szép ünnepség összhang- bontóival szemben tiltakozó szóval éljünk. Az ülés lefolyása a következő volt. A megjelent vendégeket Baumgarten István elnök üdvözölte, amely aktus után Magyar Bertalan tolmácsolta Sándor Pál üdvözletét és magas nívójú előadást tartott a Gazdasági együtt működésről. Balkányi Kálmán a vidéki kereskedő sorsát festette meg ismert előadóképességével. Dr Tég- lássy Béla országgyűlési képviselő szólott az előadó fejtegetéseihez és a kartellek, főleg a szérumkartell túl­kapásait tette kritika tárgyává. Horváth István főtitkár válaszolt Téglássynak, azt fejtvén ki, hogy a kartellpolitika túlkapásait a gazda­sági politika revíziójával lehet meg- dönteni. Az OMKE kiküldöttek értékes előadásáért dr Gaál József tolmácsolta a dunafőldvári kerület köszönetét. A szekszárdi husiparosok és vendéglő­sök kötelesek mfijeget vásárolni. Székszárd megyei város polgár mestere a téli fagyok beálltával ki­jelölte aiokat ai ólővizi területeket, ahonnan a helybeli hnsiparosok és vendéglősök jégvermeik nyári szük- ségletét bistositandó, a jeget termel­hetik. Mivel ai érdekeltek más he­lyekről is vágatták a jeget, a pol gármester a jéghordást megtiltotta. Az iparosok a polgármesteri határo­zatot megfelebbezték az alispáni hi­vatalhoz, amely a kérdéses területe­ket a saját szakközegeivel megvizs­gáltatta és arra a megállapításra ju­tott, hogy az onnan termelt jég a hnsiparosok hűtőszekrényeiben az egészség veszélyeztetése nélkül fel­használható és ezért engedélyezte a jégvermek megtöltését. A polgármester az alispán rendel­kezése ellen felfolyamodott a nép­jóléti miniszterhez és a jég fertőzött- ségének a bizonyítására mintákat kül­dött az Országos Közegészségügyi intézetnek. A minisztérium a Köz egészségügyi Intézet vizsgálata alap­ján fertőzöttnek találta a vizet és akként intézkedett, hogy a hasipa­rosok kötelesek a város jéggyárában előállított műjeget használni. A miniszteri döntést dr Cs. Papp Jenő városi tanácsos, h. polgármester szombaton délben közölte a szek­szárdi hentesekkel, mészárosokkal és vendéglősökkel és felszólította őket, hogy a jégvermeikbe bessállitott je­get hordassák ki, vagy másként sem- misittessék meg- Mivel a felhívottak­nak a jégvermek kiürítése tetemes kiadást okozna, közölte a polgármes­terhelyettes, hogy a város a jégver­mek hőszigetelő anyagát eltávolíttatja, az ajtókat beszögezteti, hivatalosan lepecsételteti, nehogy használni le- hessen a kifogásolt minőségű jeget, amely a nyár folyamán magától el fog olvadni. Mint értesülünk, a husiparosok egy része kérni fogja a polgármestert, hogy kedvezményesáru jeget juttas­son nekik, más részük pedig jogor­voslattal akar élni a miniszteri ren­delettel szemben. Kedden délben küldöttség kérte az alispánt, hogy a miniszteri rendelet végrehajtása előtt vizsgáltassa meg az érdekeltek hűtőszekrényeit és en­gedje meg a természetes jég felhasz­nálását ott, ahol az élelmiszerek hű­tött levegőben vannak raktározva és nem érintkeznek a jéggel. Az alispán megigérte a kérdés megvizsgálását. A szekszárdi strandfürdő. A megyeszékhely ezen régen óhaj­tott egészségügyi intézménye 80°/o- ban már elkészült és minden remény megvan arra, hogy ennek a hónap nak a végén át is adható majd ren­deltetésének. Addig is, amig a fürdő megnyit­ható leBZ, a közönség tájékoztatására elmondjuk, milyen is lesz tulajdon­képpen a szekszárdi strand, ahová a városi kislakásos telep felől a Toldi ucciból lehet jutni. A főépület elég nagy ahhoz, hogy Szekszárd közönségének strandolni szerető része abban vetkőzhessen és öltözhessen. A nők balra, a férfiak jobbra menve jutnak az öltözőbe, amely nagyobb terem és ebben a te remben vannak elhelyezve a kabinok, valamint 120—120 öltözőszekrény. Mindenkinek külön kis szekrénye van és a kabinos felel az ott őrzendő holmikért. Lesz még egy kisebb terem is, amely még olcsóbb fürdést biztosit. Itt ruhatárrendszer van. Az öltöző után következnek a zuhanyok és a nagymedence, amely 33*33 m hosszú és 1& m széles. Vize 1*70 és 1 15 m mély, tehát úgy versenyzésre, mint vizipóló-meccsek lebonyolítására alkalmas. A vizet 245 m mély artézi kút szolgáltatja, amelyből turbiná­sai vattyu nyomja a vizet a meden­cébe. A medence vasbetonból készült és téglaalapfilakon annyira kiemelték a talaj fölé, hogy a leeresztendő viz a Séd patakba folyhat. Betoncsövöa rövid idő alatt kiüríthető a medence és 17 óra alatt annyira feltölthető, hogy kényelmesen lehet úszni benne. A gyermekmedence 12 m átmérőjű köralaku vasbetonmedence, melynek a közepén elhelyezett szökőkút adja a hoztáfolyó friss vizet. Körbe lehet ülni és a gyermekeknek az átlag 40 cm mély vízben minden veszély nél­kül lehet játszani. Felnőtteknek is valószínűleg ez lesz a kedvenc tar­tózkodási helye. Lesz még btiffí, fodrászműhely, manikűr és pedikűrrel, továbbá üzlet­helyiség, amelyben a fogkefétől és fürdőruhától kezdve a cigarettaszip­káig mindent lehet kapni. A terraszon napozó helyezhető el azok részére, akik nem szeretik a gyereklármát és homokot. Az öltözés hűvös helyen történik és az ember teljesen felfrissülve hagy­hatja el a fürdőt. Modern és jó játék­szerek is rendelkezésére állnak a kö­zönségnek, úgyhogy elmondhatjuk, hogy a fürdő minden kényelmet és szórakozást megad a látogatóinak, mert emellett még olcsó is lesz, kö­rülbelül 30 fillértől 70 fillérig. A kabin lesz körülbelül 70 fillér, mert az nyújtja a legnagyobb kényelmet. ATolnavármegyei Cserkész Intéző Bizottság gyűlése. A Tolnavármegyei Cserkész Intéző bizottság f. hó 18-án a vármegye­házán gyűlést tartott. Vitéz Makray Lajos, tolnai plébános, elnök az ttléBt megnyitva, mindenekelőtt bensőséges szavakkal emlékezik mega kormányzó születésnapjáról, majd ismerteti a körlevél ntján történt tisztnjitás és Intéző Bizottsági választás eredmé­nyét és melegen üdvözli az njonnan megválasztott tisztikart. Elnök : vitéz Makray Lajos, pápai kamarás, tolnai plébános; főtitkár: Falndi Ferenc, szekszárdi reálgimn. tanár; vezető­tiszt: vitéz Zarinváry János, bony­hádi reálgimn. tanár; titkár: Csapó Jenő szekszárdi reálgimn. tanár. Az Intéző Bizottság választott tagjai: vitéz Géczy Sándor, vármegyei test­nevelési felügyelő, dr Hagymássy Zoltán várm. főjegyző, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Hnssth Ala­dár bányatanácsos, Kenézy Endre pénzügyigazgatóhelyettes, Eóder Pál szekszárdi reálgimn. igazgató, báró Schell József nagybirtokos, vitéz Tihanyi Ssilárd várm. vitézi szék­kapitány, Gévay-Wolff Aladár köz­alapítványi falügyelő. Tagjai minden igazolt csapatnak a parancsnoka. Elnök megnyitó beszédében vázolja a cserkészmozgalom jelentőségét, ki­fejti a benne rejlő hatalmas nemzet- fenntartó erőt. Örömmel látja, hogy a cserkészet nálunk mennyire szin- magyar intézménnyé vált. Nem pe­dagógiai kisérlet többé, hanem uj, nagy nevelő erő, mely az iskola falain túlterjeszkedve, szinte tömegmozga­lommá vált. A magyar cserkészet á magyar propagandának, diplomáciá­nak ma már hatalmas eszköze. Az elnöknek súlyos gondolatokat hordozó szép szavai után a napi­rendre tértek át. Vitéz Géczy várm. testnevelési felügyelő köszönetét mond megválasztásáért és a levente és a cserkészet között a legszorosabb kap csolat kiépítését ígéri. Elnök javas­latára a gyűlés Jankó Ágoston ny. főispánt, a Tolnamegyei Cserkész­szervezet első elnökét, örökös disz- elnökévé választja. Vitéz Zerinváry János számol be ezután a cserkész-

Next

/
Thumbnails
Contents