Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-06-11 / 45. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Junius II. 45. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. IzerkesztSaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre------------6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap msZl.l.alk mlndso dárdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A borfogyasztási adó leszállítása ás a borpárlatrendelet megszüntetése. A Magyar Szőlősgazdák Orsaágos Egyesülete legutóbbi ülésében a bor­fogyasztási adó leszállításával és a borpárlatrendelettel foglalkoaott. Ba­ross Endre dr ismertette a bor fogyása tási adó eltörlése érdekében folytatott akció eredményét, amelyben öifify Imre képviselőnek oly sok érdeme van és beszámolt arról, hogy a bor- fogyasztási adónak január elsejétől való 50 százalékos csökkentését tör­vénybe iktatták. Hangsúlyozta, hogy szükséges volna ennek aa adónak már a sittret előtt való csökkentése és hogy ez irányban meg kell ke resni a kormányzatot. Az ötvenszázalékos csökkentést — úgymond Baross — csak kezdetnek kell tekinteni és a jövőben követelni kell a borfogyasztási adó teljes el­törlését. Az ülés ezután arra való tekintettel, hogy a borpárlatrendelet rövidesen lejár, annak mihamarabb leendő rendezését sürgette. Kívánta, hogy a kormány erős nyomást gya­koroljon a saesakartellre, mert annak tagjai a mostani borpárlatrendeletet sem akarják tovább fenntartani, aaaal érvelve, hogy sok borpárlat van rak­táron. — Aa egyesület küldöttséget menesat a kormányhoz, kérve a föld- mivelésügyi minisztert a bortermelői érdekek megvédésére, a bor beváltási I árának a felemelésére. A szekszárdi filléres gyorsvonat utasainak programmja. Ezernégyszázan érkeznek Szekszárdra. Csők annyit fizetőnk, amennyit tudunk! Amikor multév vége felé a kor­mány életbeléptette a transfermora- tóriumot, a magyar külkereskedelem alakulása még remélni engedte, hogy külföldi adósságaink egy résiét, ne- vezeteaen a népszövetségi kölcsön szolgálatát és néhány nemzetközi szer­ződésekben meghatározott kamatfize tést és törlesztést külföldi fizetőesz közökben fizetni tudjuk majd. Ezzel a fizetési készségünkkel beigazoltuk a külföld előtt, hogy ameddig csak tudunk, fizetni fogunk és vállalt kö­telezettségeinket a lehetőség határain belül teljesíteni akarjuk. Azóta kivitelünk lényegesen meg­romlott, a külföldi piacok mindjobban elzárkóztak agrárexportunk elől, a megkötött kereskedelmi szerződése­ket partnereink egymásután felrúg­ták és végül is reákényszeritettek, hogy exportunkért ne kapjunk kül­földi valutát, hanem cserébe árukat fogadjunk el. Közben a magyar mező gazdaság helyzete is végzetesen le­romlott. A Népszövetség pénzügyi bi­zottságának tanácsai nyomán állami kiadásainkat egyik évről a másikra több, mint 150 millióval lecsökken, tettük, a tisztviselői fizetéseket és nyugdijakat ismételve leszállítottuk, az államháztartás egyensúlya érdeké­ben újabb adóterhekkel kényszerül­tünk sújtani a polgárságot. Megkísé­reltük ugyancsak a népszövetségi ta­nácsok értelmében, hogy behozata­lunkat a minimumra korlátolva és kivitelünket erőltetve, megszerezzük a külföldi fizetésekre szükséges va­lutákat. — Devizagazdálkodásunkat ugyancsak a Népszövetség kivánsá* gára annyira megszorítottuk, hogy ezzel gazdasági életünket valósággal béklyóba vertük. De mindez nem hozhatta meg a kívánt eredményt, már t. i. a kül­földi hitelezőink által kivánt azt az eredményt, hogy nekik fizetni tud­junk. Erőinket a végsőkig megfeszí­tettük, becsületes fizetési készségün­ket a legmesszebbmenő határáig be­igazoltuk. Most azután nincs tovább. Korányi pénzügyminiszter állapí­totta meg keddi képviselőházi be­szédében ezt a diagnózist. Az ország egyszerűen képtelen az annakidején vállalt óriási kamatterhek és tőke- törlesztések további viselésére. — A mezőgazdaság nem bírja el továbbra azokat a magas kamatterheket, ame­lyeket a külföldi hitelesők annak­idején a gazdák kényszerhelyzetében reá diktáltak. Az agrártermékek ér tőkésítésé mind kedvezőtlenebbé ala­kul és a magyar mezőgazdaság ma ott tart, hogy csak ráfizetéssel tud termelni. A külföldi hitelezőknek saját ér deke, hogy a becsületes és fizetni akaró magyar adóst lélekzethez jut­tassák. Ha ez be nem következik, úgy gazdasági életünk rövid idő múlva teljesen összeroppan. Meg kell kap­nunk a külföldi hitelezőktől a meg­felelő időhaladékot a tőke törleszté­sére és egyúttal bizonyos átmeneti időre meg kell kapnunk olyan ka­matengedményeket, amelyek arány- | ban állanak a magyar meaőgasdaBág teljesítési képességével. A kormány eaen engedmények ki- eszközlése végett tárgyalásokat foly­tat a külföldi hitelezőkkel. A küszö­bön álló lausanne-i konferencián tár­gyalni fogják a danái államok gaz­dasági megsegítésének szövevényes, nehéz kérdését. Már most Korányi pénzügyminiszter bejelentette, hogy amennyiben ezek a tárgyalások nem fognak megfelelő engedményeket ered­ményezni külföldi adósságaink tekin­tetében, úgy Magyarország kénytelen lesz egyoldalúan intézkedni és eze­ket az elengedhetetlenül szükséges engedményeket — egyoldalulag ön­magára dekretálni. Minthogy külföldi fisetési eszközöket külkereskedel­münk révén termelni lehetlenné vált, kénytelenek leszünk egyoldalúan fel­függeszteni még a transfermoratórium alól kivett külföldi fizetéseinket is. Minthogy pedig a belföldi hitelek után járó kamat magassága is a kül­földi kamatokkal áll szoros kapcso­latban, kénytelenek leszünk egyolda­lúan leszállítani a külföldi kamatfize* tés mértékét is. A magyar állam és a magyar nemzet tisztában van a vállalt kötelezettségek becsületes be­tartásának szükségességével, a vég­sőkig respektálni is akarja a szerzett jogokat: de a gazdasági lehetetlenü­lés végszükségében csak annyit tel* jesithet, amennyit tud és amennyi lehetséges. Ez az értelme Korányi Frigyes férfias kijelentésének. Magyarország a külföldi kötele­zettségek további teljesítésével az el­vérzés stádiumába jutna. De élni akarunk és megtesszük azt a lépést, amely életünk megmentésére okvetet- | lenül szükséges. Az IBUSz menetjegyárusitó helyein péntek délig 1400 kiránduló váltotta meg a jegyét a vasárnap Szekszárdra indítandó filléres gyorsvonatra. Bár ezek kösött igen jelentékeny azok­nak a száma, akik rokonaik és is­merőseik látogatására érkeznek Szek­szárdi, a vendéglőket mégis kemény munka elé állítja majd a budapesti utasok rendes és panasznélküli ellá­tása, amelytől függ Szekszárd jövő­beli idegenforgalmának a megalapo­zása. A nagytömegű idegent jól és gyorsan kell kiszolgálni, mert ha ez nem történik meg, többé filléres gyors közlekedtetésére nem lehet számítani és a szekszárdi vendéglők nem meg­vetendő bevételektől esnének el. Lapzártakor értesülünk, hogy a kirándulók egy vonattal érkeznek, amely 9 óra 14 perckor fog a vasút­állomásra berobogni. A vonatot a pályaudvaron a levente­zenekar muzsikája fogadja és a ki rándulókat vitéz Vendel polgármester fogja a város vesetőségének az élén üdvözölni. Az utasok jó része a meg érkezés után a különböző templo­mokba megy istentiszteletre, majd megtekintik a várost: a Béla teret, a megyeházát, a kórházat, a selyem- gyárat, a museumot, amelyek meg­tekintése egyébként délután is foly­tatódik. Délután 3 órakor kezdődnek a vá­sártéren és a sporttelepen a népünne­pélyek és az ezekkel kapcsolatos látni­valók, ahol a helyi specialitásokat is árusítani fogják. Ugyancsak árusítani fogják a sárközi népművészeti kiállí­tás termékeit is. A kereskedelmi miniszter a filléres gyors közlekedésére való tekintettel megengedte, hogy a vasárnapi munka- szünet azokban a nyílt árusítása üz­letekben, amelyekben helyi epeoiali- i tásokat, vagy élelmiszereket árulnak, | déli 12 óráig felfüggesateBsék. Peszprémmegyei gazdák fanulniányuíja Dombóuáron, álőcsényben, Báíaszéken Egyes szám ára 16 fiHér A veszprémmegyei gazdasági egye­sület 15 tagja járt a mait héten Tár- megyénkben, a földmivelésügyi mi­nisztériumba beositott Hnilicska m. kir. gazdasági felttgye'ő vezetésével. A társaság Dombóváron megtekin­IL. I tette a Döry-féle konzervgyárat, majd I a dombóvári tejtelepet és vajgyárat, | ahol Legény Osskár, a vármegyei m. | kir. gazdasági felügyelőség vezetője | kalauzolta a vendégeket. Másnap Legény Oszkárral Mő-.

Next

/
Thumbnails
Contents