Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-06-08 / 44. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 junius 8. 44. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij; Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. FSaieikeaztO: S CHNEIDER JAN08. Felelős szorkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ■••rdán 4. ■■ombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi _____illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hird etések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hajmeresztő adatok. Kenéz Béla kereskedelemügyi mi* nisster képviselőházi nagy beszédében megdöbbentő adatokkal illusztrálta, hogy az egész világ külkereskedelme az utóbbi esztendőben mily ijesztő mérvben zsugorodott össze, ö maga nevezte adatait „hajmeresz tőknek“ és valóban, meg kell döb bennünk ez adatok hallatára azon az esztelenségen és vakságon, amelyen a világ államai saját msguk alatt vágják a fát. Mindenfelé elzárkózási törekvésekkel találkozunk. Az olyan országokban, ahol nincsenek meg a mezőgazdasági termelés előfeltételei, erőszakolják a gabonatermelést és az állattenyésztést. Ipari országok, amelyek eddig iparcikkeik kivitelével szerezték be élelmezési szükségletüket az agrárországból, most mesterséges eszközökkel akarnak méregdrágán gabonát termelni, állatot hiz látni, hogy függetlenítsék magukat a behozataltól. De mit érnek ezzel ? Azt, hogy először is rendkívül megdrágítják népük élelmezését és eszel felszöktetik ipari termelésük önköltségeit. Másrészt pedig elzárkózván az agrárorBságokból származó behozatal elől, ezeket az országokat gazdaságilag nyomorba döntik és ezzel elpusztítják eddigi fogyasztóikat, akik az ipari termékeket vásárolták tőlük. Az önellátás őrülete pusztítja az egész világot. Ha az agrárországok nem tudják terményfeleslegüket az ipari országokba exportálni, úgy kép télén ezektől iparcikkeket vásárolni. A mezőgazdasági jellegű országok behozatalukat csakis agrárcikkek exportjával tudják megfizetni. És mert ez az agrárt xport világszerte vagy nem tud megküzdeni az elzárkózással, vagy veszteséges árban kénytelen szállítani, beállott reájuk nézve a gazdasági lehetetlenülés abban, hogy nem képesek külföldi hitelezőiknek fizetni. Ma minden agrárország fizetés- képtelenség állapotában sínylődik. A nagyipari országok tőkései ezért nem kapják meg sem a kamatokat, sem a tőketörlesztő részleteket, úgyhogy végeredményben ma már bizton megállapítható, hogy a gazdasági világválság tulajdonképpeni kiindulópontja a nagyipari államok elzárkózási törekvéseiben keresendő. Kenés Béla kimutatta, hogy a külkereskedelmi forgalom méretei europa- szerte húsz százaléktól hatvan százalékig csökkentek már az 1931. év folyamán. Ehhez hozzájárul a terményárak ijesztő csökkenése. Még 1928- ban kivittünk 2 8 millió métermázsa búzát és kaptunk ezért csaknem 90 millió pengőt. 1931 ben sokkal több métermázsa busát, t. i. 3 6 millió métermázsát vittünk ki, de ezért már csak 42 millió pengőt kaptunk, tehát a 800 000 métermásBával nagyobb kivitelünkért felénél kevesebbet tudtunk csak bevenni. Öngyilkosság azonban az ipari hitelező államoktól, hogy visszaszorítják az adós agrár exportáliamok kivitelé*, mert hiszen ezzel valójában követeléseiknek a ki egyenlítését akadályozzák meg. Magyarország speciális helyzetében még ehhez hozzájárul az is, hogy agrárcikkeink kivitele olyan országokba irányul, amelyek ma már nem nemes va’utával tudnak fizetni, ha nem valamennyi ilyen e> portpiacunk többé-kevésbbé elgyengült és inga dozó pénzértékben fizet. De Magyar ország egyre kevesebb cxportvalutát kap, mert kénytelen volt úgynevezett cliring szerződéseket kötni azokkal az államokkal, amelyekbe agrárcikkeket exportál. Ezek az államok A Magyar Királyi Államvasutak vasárnap, folyó hó 12-én, a filléres gyors közlekedése napján délután féláru különvonatot indítanak Béta- szék és Szekszárd között. A féláru különvonat Bátaszékről 1 óra 45 perckor, Sárpilisről 1 óra 56 perckor, A vallás- és közoktatásügyi miniszter a harminchármas bizottság ret delete folytán julius hó elsejével megszüntette a szekszárdi állami bába képző tanintézetet. A vármegye köz- egészségügyére oly nagyfontosságu esen eseménnyel Száváid Oszkár alispán elnöklete alatt szombaton foglalkozott a kórházi bizottság, amely elhatározta, hogy a vármegye tulajdonát képező bábaképezdei felszerelés felhasználásával szülészeti és nő- gy ógyásza ti osztály szervezését és felállítását javasolja a törvényhatósági i bizottságnak. most nem valutával, hanem a maguk iparcikkeinek kivitelével akarják megfizetni a Magyarországtól vett termékeket. Ez a cserekereskedés még inkább hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi fizetésekre szolgáló valutákhoz és devizákhoz ne juthastuok hozzá. Igaza van ilyen körülmények között a kereskedelmi miniszternek, hogy fokozott figyelmet kell fordítanunk az iparcikkek kivitelére, mert ezekért legalább tudunk még valutát kapni. Van azonban valami vigasztaló abban, hogy most már nemcsak Magyarország külkereskedelme, hanem az egÓBz világ külforgalma ilyen súlyos válságba került. Minthogy ezt a mai helyzetet egyetlen állam sem bírja el, végre is le fognak ülni velünk a tárgyaló asztalhoz, hogy a közös bajokat és nehézségeket megbeszéljék és az összes államok egyöntetű megállapodásaival kiküszöböljék. A világválságnak meg kell oldódnia és ez a megoldás nekünk Magyarországnak is meg fogja hozni a várvavárt kibontakozást. Mert lehetetlenség, hogy az emberiség önmagát halálra ítélje a nemzetek és orszá- I gok*— rövidlátó szükkeblüaége miatt. Decsről 2 óra 07 perckor, öcsény- ből 2 óra 15 parckor indul és 2 óra 22 perckor érkezik Szekszárdra. Ez a vonat 8 órakor megy vissza Béta- szék felé. Félárujegy váltására jogosított mindenki, aki ezzel a vonattal j érkezik vagy indul. Az erre vonatkozó részletesen kidolgozott javaslat a folyó hó tizenharmadikán tartandó megyegyülés elé kerül és a törvényhatóság minden bizonnyal ki fogja mondani, hogy az osztályt felállítja és az üzembentartódhoz szükséges állások egyidejű megszervezésével kiíratja azokra a pályázatot. Ügy értesülünk, hogy a szervezéssel kapcsolatos átmenet minden akadá’y nélkül történik meg, mert a kórház uj osztálya szeptember el | sejéig még a bábaképző jelenlegi ki- J váló vezetése alá fog tartozni. Féláru Különuonattal lehet utazni vusárnop délután Bátaszék és Szekszárd között. H vármegye szülészeti és nőgyógyászati osztályt szervez a szekszárdi kórházban Tanítói gyűlések. A szekszárdi róm. kát. esperesi kerület tanítói köre f. évi junius hó 2-án Bátán tartotta közgyűlését Kiss Lajos szekszárdi apát, felsőházi tag, egyházi elnök és Kálmán Ferenc szekszárdi igazgató, kerületi iskolalátogató, világi elnök vezetése mel_ le tt. Kiss LajoB megnyitó beezédében kiemelte, hogy a tanítóság, bármily nehéz körülmények közt éljen is, nem szűnhet meg bízni a jövőben, nem ál hat a fáradtlelkük, reményvesztettek táborába. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Kálmán Fe reno a kör tagjai nevében üdvözölte az egyházi elnököt az alkalomból, hogy a felsőháznak rendes tagja lett. Kiss Lajos rövid köBsönő szavai után Makk József felolvasta a múlt ülésről felvett jegyzőkönyvet, majd ugyancsak ő tartott előadást „A rajzoktatás módszere az uj tanterv szellemében* címen és utána gyakorlati tanításban — virágcserép rajzolással — mutatta be, hogy valósithatja meg a tanító az uj tantervnek azt a követelményét, hogy a rajz a tanulónak rendes kifejezésben eszköze legyen. Az értékes előadásért s a sikerült tanításért a közgyűlés Kálmán Ferenc elnök indítványára Makk József előadónak jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Majd Glerse József bátai h. tanító tanított a világháborúról, megértetni iparkodván a tanulókkal, kikkel és miért kellett nemzetünknek az élet - harcot jelentő küzdelmet folytatni s végül mi okozta elbukásunkat. Több hozzászólás után a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott a fiatal előadónak. Nagy érdeklődéssel hallgatták Faragóné Horváth Margit szekszárdi tanítónő felolvasását a kirándulások pedagógiai jelentőségéről, amelyben részletes és tanulságos módon ismertette a kirándulásoknál felmerülő teendőket, hogy ezek az iskolai kirándulások mindig élményt vigyenek a sokszor fárasztó iskolai . tanításba. A pénztári jelentés elfogadása után — melyet Rafifay Sándor szekszárdi tanító ismertetett — a közgyűlés a jövő évi gyűlés helyéül öcsényt jelölte ki, majd a Magyar Hiszekegy hangjaival befejeződött a tanulságos gyűlés. Ülés után társasebéd volt. A bonyhádi róm. kát. esperesi kerület tanítói köre rendes évi köz • gyűlését Bonyhádon tartotta meg a i kör tagjainak, a lelkipásztoroknak s Egyes szám ára 12 ffilléPi
