Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-06-01 / 42. szám

.4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 193-2 június 1. lelkes, odaadó munkával ké­szítette elő ezt a szép családi ünnepet. Szekssárdiak I Ápoljak továbbra is Lilit minden salaktól megtisititott omlókét, hinen Wagnerrel együtt ai egén világ elismeri, hogy soha­sem látott ai emberiség nála erősebb fény- és bőjelenséget, ű holta le nekünk a földre as isteni tűiét; en­nek a kultusza révén keressük to­vábbra is ai amúgy is nyomoraié gos jelenünk egyik legtisitább lelki örömét: a aene gyönyörűségét 1 Hálával, Örömmel és lelkesedéssel gondolánk mindig Reád, nagy férfin. örffy Imre besséde végeztével le­hallott a nemietissintt lepel az emlékműről, amely teljes népségében ott állott ai ünneplő kösönség előtt. Fehér márványtáblára erősitett dombor­művű', pompás Lisit-arcmás es, Wi­gand Edith ssobrássmfivéssnőnek újabb dicsőséget sserső alkotás, mely alatt márványba vésve disslenek Bodnár Istvánnak alábbi verssorai: „Sasnak Ms fészek volt e régi ház, Liszt Ferenc hajdan sokszor Itt tanyáz S bár lelke elszállt, fészket égbe rak, Üres sose maradjon Itt e lak : Magyar művészet, szent honszerelem, Nektek e ház öröklakás legyen /" Bodnár István, a kassinó ügy vesető igasgatója állt esután a kösönség elé és elssavalta lapnnk más helyén kösölt, költői szép- Bégekben gasdag és mély hatást keltő Lisst Ferenc című alkalmi ódáját, amelynek elhangsása után percekig melegen ünnepelték a költőt. A tét- sséaiaj elcsitaltával dr Entz Béla, a pécsi egye­tem rector-magnificusa lépett as emlékmű elé és esekkel a szavakkal tette le az egyetem babér­koszorúját a legnagyobb magyar zene­titán brons arcmása alá: »A Magyar Királyi Erzsébet Tu dományegyetem, a Dunántúl egye­teme nevében hálás kegyelettel a modern művészi zene zseniális meg leremtőjének. A leleplezés után a Szekszárdi Dalárda Németh Gyala ev. lelkész, karnagy vezényletével igen hatásos, hasafias műdalt énekelt. A pompásan kidol­gozott és kiválóan betanult énekszám zenei szépségei mély benyomással voltak as ünnepély hallgatóságára. A közönség soká gyönyörködött még az emlékmű ssépságeiben, majd a gyönyörű ünnepély hatása alatt megilietődötten oszlott szét. tikusnak kell, hogy magasabb ideálok töltsék el lelkét, azonban ma reál­politikát kell folytatni azoknak, akik a nemzet ügyeit intézik, mert sok baj származott abból, hogy a poli­tikusok a múltban csak ideálokat kergettek, de reálpolitikát nem foly­tattak. Ma már úgyszólván nem is pártok, hanem egyesek irányítják az egész világnak politikáját. A felve­tett sok eszme között vigyázva kell járni, mert sokszor kétséges, hogy azok közül melyeknek megvalósítása jelentheti a boldogulást. A kapitalista I társadalomnak össze kell fogni és törődni kell az intelligens társadalmi osztállyal is, nehogy az roppanjon össze és eszel alkalom adaBsék a szenvedélyek kirobbanására. A Szek­szárdi Kaszinó és tagjainak boldo gulására ürítette poharát. A nagy megértést és tetszést kiváltó beszéd­del a társasvacsora felszólalásai be­fejezést is nyertek. A kaszinói tagok ezután még hosszasan elbeszélget­tek, fel felidézve egy egy eseményt a jelennél boldogabb múltból. A hősök szekszárdi emlékünnepe. Mint minden évben, ez alkalommal is a háborúban elesettek szobránál akarta Szekszárd közönsége megtar­tani a hősök emlékünnepét. De mert a vasárnapi eső sárossá tette a Szent Imre ligetet, a kegyeletes aktus a belvárosi r. k. templom előtti téren folyt le. Bár az ünnepség alatt is szakadt az eső, a lakosság mégis impozáns számban áldozott a meg- dicsőültek emlékének. Az ünnep a leventezenekar Hiszek egyével kezdődött, majd a Szekszárdi Dalárda énekelte igen szépen Ger gely—Pikéthy Fohászát, mely után Csiráky László szavalta Móra László nak Hősök ünnepén cimü költemé­nyét. A Szekszárdi Polgári Daloskör és a Mezőgazdasági Szakiskola férfi­kara Szathmáry—Murgács Kassai dómon cimü szerzeményét énekelte és ezt követte Horváth Károly szék- szárd-ujvárosi róni. kát. plébános j szivhezszóló ünnepi beszéde. A meg­emlékezés méltatása volt az évezredes magyar harci erényeknek, amelyek nyugati kultúra védelmében hoztak borzalmas áldozatokat és bizalmat, reménytkeltő volt a közelgő szebb magyar jövőt illetően. A megható, de egyben megnyug­tató hangú beszéd után a Szekszárdi Iparos Dalkör Nem! Nem! Soha 1 dala csendült fel, majd Szabópál Ist­ván reálgimn. VII. o. t. szavalta Mécs Lászlónak Hiszek a Vérszerző­désben cimü költeményét, melyet a Szekszárdi Dalárda által előadott Endrődy—Szentgály Kikel még a földből cimü szerzeménye követett. Végül Hepp György reálgimnáziumi VIII. oszt. tanuló Gyóni Gézának Csak egy éjszakára kezdetű versét adta elő. Az ünnepély a leventezenekar Himnuszával végződött. Filléres gyorsvonat jön junius 12-én Szekszárdra. Közöltük már, hogy vitéz Vendel István polgármester az államvasutak igazgatóságánál járt, kérve, hogy Szekszárdra is közlekedtessen filléres gyorsvonatot. A MÁV akként hatá­rozott, hogy a kérést teljesiti és a budapesti kirándulók vonatát junius hó 12 én fogja indítani. Az IBUSZ csütörtökön már le is küldi egy tiszt viselőjét Szekszárdra, hogy az a hely­színén összeállítsa a kirándulás helyi programmját és letárgyalja az ellátói kérdését a vendéglősökkel. Ezzel a vonattal Szekszárd lakosai közül so­kan várnak budapesti látogatókat, rokonokat és ismerősöket. Nagy felhőszakadás és árvízveszély Szekszárdon. A vasárnapi zivataros felhősza badás, amely az ország több he­lyén dühöngött, Szekszárd város terü­letén is nagy károkat okozott úgy a szőlőkben és szántóföldeken, mint a házakban, ahol némelyikben a be- tóduló iszapos viz az egy méteren felüli magasságot is elérte. A városon keresztülfolyó Sédpatakban a hegyek­ről zuhanó ár a hármas hídnál és több helyen a nem kellő mélységű medret átlépte és a kiáradó viz a Széchenyi utcát és főként az alacso­nyabban fekvő utcákat elöntötte és körülbelül 100 házba behatolt. A tűzoltók és a leventék buzgó mun­kájukkal sok helyen segítették a károsultakat. A beömlött iszap ki­hordása több napi munkába fog ke­rülni. Szerencsére, emberéletben kár nem esett, sőt még balesetekről sem hallottunk. Állandó hangol éi beizélő filmek 1 VILÁG FILHSZIHHAZ1 MŰSORA: Előadások kezdete: hétköznap fél 7 és fél 9 órakor. Vasár- és Ünnep­nap 4, fél 7 és 9 órakor. Junius 1 Nyári filléres helyárakkal s Herceg és a táncosnő JL Szerda Látványos, énekes, táncos nagy operett 12 felvonásban. Helyár 30 és 50 fillér* Emlékvacsora a Kaszinóban, Este 9 órakor a kassinó nyári helyiségében vacsora volt, amelyen igen ssámosan jelentek meg a tagok sorából. As első felkössöntőt Ssévald Osskár alispán mondotta, aki szép bessédben emlékezett meg a Kaszinó jubiláxis napjának jelentős eseményei­re! A osonka ország területén mind több helyen gynladnak fel az őr* tűsek, — mondotta, — amelyet a nemzet legjobbjai élesítenek, hogy önbizalmat öntsenek a csüggedők lei­kébe s tanúbizonyságot tegyenek a magyar akaratról s a magyar erő­ről.' A hazafias munkában, a jobb jövendőért * vívott küsdelem élén Horthy Miklós kormányáé áll, annak egéssségére Üríti poharát. Isten ál dását kéri munkájára, hogy nagy feladatait mielőbb megvalósíthassa. A lelkes pohárköszöntő után, ame lyet a résztvevők állva hallgattak végig, Ssabó János, a kassinó helyet­tes ' igasgatója állott fel szólásra, hogy a fehér asztal mellett is kifejezésre juttassa a kaszinó tagjainak tisstele- tét és háláját SimontBÍts Elemér vbtt. iránt, akit a közgyűlésen ma disz tagul megválasstottak s aki lelkes saeretettel harcolt Ssekssárdon tar tózkodása idejében nemcsak a ka ssinó ügyeinek elŐbbrevitele érdeké­ben, de álért is, hogy a Szekszárdi Kassinó valóban a társas együttlét nek otthona legyen. As ügyes fel- kössöntő nyomán a megjelentek lel­kesen tüntettek Simontsits Elemér mellett. Kiss Lajos apátplébános a Lisit- emléktábla leleplezés ünnepi ssóno kának, dr örffy Imrének egészségére Uritétfe poharát, annak a reálpolitikus nak,' aki ma beszédében tanujelét adta annak is, hogy lelkében élénken él a művészet és az ideális célokért való lelkesedés. Erőt és egészséget kiván neki, hogy a politikai életben reá váró sok munkát a magyar nép boldogulása érdekében eredménnyel végezhesse. A szép felköszöntő nyo mán keletkezett lelkes tüntetés után Simontsits Elemér emelkedett szó­lásra. Elsősorban kegyeletes hála érsettel emlékezett meg örffy Lajos­ról, akinek segitségével tudta a ka szinónak mai otthonát megszerezni. Beszéde további folyamán kitért arra, hogy ma sok sok uj gondolatot vet­nek fel és sok uj ösvényt vágnak azzal, hogy ezen utakon és as uj essmókkel a világ nyomorából a népe­ket a boldoguláshoz vesessék. Ámde esekről as uj eszmékről még senki sem tudja, hogy azokból valóban az emberiség boldogulása és nem elpusz tulása fakad-e. Abban a nagy harc­ban, amely a polgári társadalomra a kapitalista rend fenntartása érdekében sudul, a kassinóknak résen kell áll- niok, mint a polgári társadalom gyűjtőhelyeinek s azt a feladatot kell nekik betölteni, amit a fehér vér­sejtek az ember szervezetében kifej­tenek, az emberek leikébe beférkőső, mérgező anyagokat a kaszinók tag­jainak összetartása kell hogy legyőzze, mert különben a méreg diadalmas­kodik, a szervezet elpusztul, a polgári társadalom megsemmisül. A Szek­szárdi Kaszinó tagjainak összetartó sára emeli poharát. A nagy szónoki készséggel elmondott és gyönyörű szép gondolatokat tartalmazó beszed lelkes tapsot váltott ki. As ünnepi vacsora utolsó szónoka dr örffy Imre volt, aki belekapcso lódva Kiss Lajos kÖBBÖntő szavaiba, kifejezésre juttatta, hogy a jó poli

Next

/
Thumbnails
Contents