Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-05-28 / 41. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 május 28. 41. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. FCarerkesrtő: 8CHNEIDER 7ÁNO8. Felelő* axerkeaztő: BLÄZS1K FERENC. Félévre _ _ El őfizetési dl]: 6 pengő. | Egész évre ___ 12 pengő. A lap megj.l.alk minden iierdán 4. iiombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerDl. Termésünk értékesítése. Közeledik aa uj termés ideje, de a nemzetközi gabonapiac mai állása szerint az értékesítés még mindig súlyos gondot okoz. Mindenfelé ajabb és ajabb elzárkézási törekvésekkel találkozunk : a behozatali államok a maguk mezőgazdaságát iparkodnak fejleszteni, hogy mentői kisebb be­hozatalra legyenek utalva. Az árala­kulás pedig mind kedvezőtlenebb lesz, mert az óriási amerikai termés­ből még múlt évi készletek maradtak felhalmozva. Viszont örvendetes tény az, hogy az orosz konkurrencia az uj termés esztendejében teljesen meg­szűnik és az orosz búza nem fogja a maga dumping-áraival a világpiaci kínálatot szaporítani, minthogy az orosz termés nem elegendő a szovjet- szükségletek fedezésére, úgyhogy Oroszország maga is búzaimportra lesz kényszerülve. Ezenkívül az ame­rikai Központi Gabonahivatal a kí­nálatot szabályozni és mérsékelni ké­szül, mert maga is rájött arra, hogy a piacok elárasztása gabonával az árakat végnélküli romlásnak teszi ki. A gabonaértékesítés gondja nálunk kettős. Először is meg kell szabadí­tani piacunkat azoktól a feleslegek­től, amelyek a belföldi szükséglet kielégítése után fennmaradnak. Ez természetszerűleg csak a kivitel utján lehetséges. Ha azonban a termés számszerű ismerete után tudjuk majd, hogy mennyi ez a kiviteli felesleg és ezt a felesleget le tudjuk vezetni a külföldi piacokra, úgy már a bel­földi árak tartása természetszerűleg nem lesz leküzdhetetlen feladat. A kivitel tekintetében javult a helyzet annyiban, hogy sikerült egyrészt Franciaországgal, másrészt Német­országgal tekintélyes búzamennyisé­gek átvétele iránt megállapodni és hasonló tárgyalások vannak folyamat­ban Olaszországgal íb. Ezenfelül Cseh­országgal az uj termés idejére bizo­nyára megkötjük a kereskedelmi szerződést, amely további buzafeles- legek átvételét fogja biztosi tani, főleg lisztkivitel formájában. A kormány el van határozva arra, hogy a kivitel észszerű megszervezésével és támo gatásával az egész gabonafelesleget kivitelre juttassa. Az errevonatkozó tanácskozások ugyan még nem feje­ződtek be, de már bizonyosnak lát­szik, hogy a gabonamonopólium ter­vét elejtette a kormány, viszont a gabonaexportot erősen megszervezve, | állami támogatással fogja lebonyolit- tatni, nehogy a külföldi piacokon egyszerre versenykinálatok lrpjenek fel, amelyek az árat ronthatnák. Ha — mint bizton remélhető — a gabonakivitel problémája akként kedvező megoldást nyert, úgy a bel földön már érvényesülhet a gabona­vám hatása és az alacsony világpiaci árak fölött, tehát az import-paritáson állandóan1 hat majd a belföldi ga­bonaár. Igaz, hogy a boletta elejtésével meg­szűnik az eddigi államilag biztosított felár, csakhogy ennek ellenében az eddig bolettával fizetett földadót min­den fizetség nélkül a javukra irja az államkincstár. Da közvetlenül is gondoskodás történik a tőzsdei gabona­árak megfelelő színvonalon való tar­tásáról, egyfelől a tőzsdei üzlet szó- liditásának körülbástyázásával, más­felől pedig megfelelő beavatkozással, amilyen eddig az utóbbi két évben kitünően bevált. A gabonaértékesítés problémáját a kormány egyik legfontosabb felada­tának tartja és a földmivelési minisz­térium a gazda- és gabonakereske­delmi érdekeltségek vezetőivel szün­telenül tárgyalja ezt a fontos kérdést. A felmerült számos terv és javaslat közül mindenesetre azt fogja magáévá tenni a kormány, amely amellett, hogy a kivitelt céltudatosan meg­szervezi, a belföldi kedvező áralakulás biztosítékait foglalja magában, anél­kül, hogy a gazda szabadságát a gabonaértékesítésben felesleges módon korlátozza. A belföldi gabonamono­póliumok eddigi kísérletei kudarcot vallottak a külföldön. így pl. Jugo­szláviában az Állami Gabonaközpont végül sem volt képes a felgyülemlett óriási készleteket eladni, úgyhogy ijesztő áresés állott be és az állam emellett óriási veszteségeket szenve­dett. Ez intő példa arra, hogy a gabonamonopólium veszedelmes esz­közével ne kísérletezzünk, bármeny­nyire sürgetnék is egyik másik ol­dalról. Meg fogja könnyíteni a gabona­értékesítést az is, hogy az uj termés mennyiségileg előreláthatólag keve­sebb kiviteli felesleget fog produkálni, mint az előző évi és hogy a vetőmag mindinkább terjedő helyes kiválasz­tása folytán minőségileg olyan jobb termésre számíthatunk, amelynek külföldi értékesítése a búza jó minő­sége révén könnyebb lesz. A régi termésből kiviteli feleslegünk már nem igen van, úgyhogy az export­piacokra már uj termésű gabonánkat fogjuk kikinálni. Az általános gabona­piaci helyzet tehát Magyarországra nézve ezidén lényegesen kedvezőbb, mint a múlt esztendőben volt. És mivel a földmivelésügyi kormány el van határozva, hogy a gabona érté­* A szekszárdi impozáns fogadtatás és szives vendéglátás után a távlo­vaglás résztvevői kedden reggel 1/S órakor indultak további útjukra, hogy a távlovaglás végcéljához Pécsre érkezzenek. A menet, amelyet vitéz Horthy István, György szász meinin* géni herceg és Rudnyánszky Ferenc vezetett és akiket a megyei utvona lakon Eordögh Zoltán gazdasági fel­ügyelő kalauzolt, Útjukban először Kakasdra értek, ahol a lakosság lo­vas- és kccsibandériummal fogadta. Az egész lakosság ünnepet tartott ezen a napon. Fen Menyhért főjegyző üdvözölte a vendégeket, akinek vitéz Horthy István magyarul, György herceg pedig németül válaszolt, meg­köszönvén a lelkes fogadtatást. A távlovaglók leszállottak lovaikról ób megtekintették az egy helyre össze gyűjtött állatállományt, amelyről igen nagy elismeréssel nyilatkoztak. Több kisgazda lakáBátésudvarát, valamint a kakasdi tejszövetkezetnek emmenthá'i sajtgyárát is megtekintették. György herceg a gazdákkal beszélgetvén, ki­fejezésre juttatta azt a meggyőződé­sét, hogy sehol a világon nincs olyan jó dolguk a nemzetiségeknek, mint Magyarországon. A kakasdiak büsz­kén hangsúlyozták a herceg előtt, hogy ők ha ősi nyelvüket megtar­tották is, nem nemzetiségnek ér­zik magukat, hanem uj hazájukért dolgozó és az azt szerető magyarok­nak. A kakasdi kis pihenő után a lovasbandériumnak egész a határig való kísérete mellett Bonyhádra lo­vagolt a csapat. Bonyhádon szintén óriási lelkesedéssel fogadták a lova­sokat. A patakon átvezető hidnál le­venték, lövészek és cserkészek csa­pata állt katonás rendben. Vitéz Ze- rinváry János, a leventék parancs­noka jelentkezett Horthy István előtt, aki pár szóval megköszönte a jelent­kezést és a fogadtatást. Onnan a lo­vasok a községház előtti térre lova­goltak, amely teljes lobogódiszben | pompázott. Kurz István főszolgabíró kesitésében ismét szóhoz juttatja a magyar gabonakereskedelmet, amely ügyességével és külföldi összekötte­téseivel legjobban tudja felkutatni az exportpiacokat, — megvan minden kilátásunk arra, hogy a jövő termésű gabonakampány könnyebb és sike­resebb lesz az eddiginél. ügyes, lelkes beszédben üdvözölte az urlovasokat és lovasleventéket. A kül­földi vendégeket franoia nyelven Hajas Lenke egyetemi hallgató Üd­vösölte, Polcsner Fülöp községi biró pedig német nyelven tolmácsolta a község lakóinak érzelmeit. Az üd­vözlésekre Horthy István magyarul, György heraeg pedig németül vála­szolt, megköszönvén a szeretetteljes fogadtatást. Megkapó volt az a jele­net, amikor a kis ovodások nyújtot­ták át a permetező esőben csokraikat a vendégeknek. A fogadtatás után a lovasok leszállottak a nyeregből és a hősök szobrához vonultak, ahol Horthy István elhelyezte azt a ko­szorút a szobor talapzatára, amelyet a kis ovodások nyújtottak át neki erre a célra és a külföldi vendégek is lerakták a nagy világháború hő­seinek tiszteletére a kapott virágcsok­rokat. Eien felemelő jelenet után a cserkészek és a lövészek diszlépés- ben elvonultak a hösiszobor és a vendégek előtt, akik házigazdáikkal szállásaikra vonultak. Délután 4 órakor Döry Frigyes híres paradicsomi gazdaságát tekin­tették meg, ahol nagy elismeréssel adóztak a kiváló tehenészetnek, amelynek fejéseredményeit szigorúan kontrollálták is. Az uradalom frissí­tőkkel kedveskedett a vendégeknek, akik Bonyhádra visszaérkezvén, részt- vettek a tiszteletükre rendezett ban­ketten, amelyen rsjuk kívül a köz­ség lakói is feltűnő nagy számban jelentek meg. Eibach Ödön magya­rul és németül köszöntötte a vendé­geket, akiknek nevében Horthy István, György herceg és H. Swage- makers válaszolt. Tomka Gusztáv igen ügyes beszédben üdvözölte a holland vendégeket, nagyon megka- póan ecsetelvén azt, hogy a holland nemzet megértése mennyi magyar gyermeket mentett meg a nélkülözé­sektől és hány hadiárvának és öz­vegynek szárította fel könnyeit meg­értő részvétével. Dunúntull tüvMIds résztvevői vőrineeyénkDen. Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents