Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-27 / 32. szám
'1932 április 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 keinie, illetve a vonat indítása előtt 48 órával a menetjegyét megváltania. A vasúton o’csó ebéd- éa vacsora- jgyeket is lehet majd a személyzetnél váltani. A filléres gyors utasai a környékei bői is rekrutálódhatnak, mert a vonat mindentttt megáll, — ahol legalább 30—40 utas előre megváltotta a jegyét. Est a gyönyörű és olc3Ó kirándulást melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Orffy Imre az exportkérdésről. A Reggeli Újság munkatársa ai állami költségvetésnek jelentékenyen csökkentett tételeire vonatkosóan kérdést intézett dr örffyhes, véleményét kérve a kultusztárca 21,237 000 pen gós, a pinzttgyi büdzsé 28 milliós leszállítását illetően, különös tekin tettel arra, hogy az állam vámjövedelme külkereskedelmünk forgalmá nak visszaesése miatt 41/8 millióval lesz kisebb. Az egész ország sorsa attól függ, — mondta dr ö r f f y Imre a költ ségvetéssel kapcsolatban az újságírónak, — hogyan sikerül megoldani az exportkérdíst. Csen a téren a kereskedelmi tárcára, de még inkább a külügyi tárcára vár az a feladat, hogy jő szerződésekkel és piacok teremtésével sikerüljön tér- meluényeinket külföldön értékest teni. Azt hiszem — végié felvilágo sitáslt Orffy, — hogy a volt miniszterelnöknek a kijelentései után megvan a remény arra, hogy Olasz• országgal és Németországgal ke reskedelmi igényeink tekintetében megfelelő megállapodásra jussunk. Az alispán időszaki jelentése. Beszámoló az inségakcióről. A közigazgatás menete és a községi háztartások állapota. Egyéb ágazatok. Szévald Oszkár alispánnak a tör vényhatósági bizottság közgyűléséhez intézett időszaki jelentése az Ínség akcióról való igen részletes, mindenre kiterjeszkedő beszámolóval kezdődik és örömmel mutat rá, hogy a hosszan elhúzódott, ismételten visszatért téli idő a csendesség és nyugalom jegyében folyt le, mert a vármegye megértő lakossága, az emberbaráti, jőté kony társadalom minden osztálya megmozdult és lehetővé tette, hogy a vármegye területén éhező és a dermesztő hidegtől szenvedő ember nem volt található. Az inségmozgalom tulnyomórész ben társadalmi kérdésnek tekintetvén, a főispán vezetése alatt társadalmi utón is nyert megoldást, kivéve az inségjárulékok felhasználására vonat koiő részében, melynek ügyintézését ai alispáni hivatal látta el. A téli időszakra az ellátásra szoruló lakosság megsegítésére a föld— mivelésügyi miniszter 6600 q búzát bocsájtott a törvényhatóság rendelkezésére 6 pengős árban, amelynek 39.600 pengőt kitevő egyenértékét a vármegye november hó 1 ig köteles a föld mivelésügyi minisztérium résiére megtéríteni. Az inségbuza kölcsön vagy pénzért nem volt kiadható^ hanem CBak közmunka ellenében és csak a teljes munkaképtelenek, betegek, vagyontalanok részére ingyen. Ai inségmozgalom során a Nép jóléti és Munkaügyi Minisiter dr Peresei Béla főispán kezeihez 24 000 pengőt utalt ki s ez az összeg a társadalmi utón egy begyűjtött adományokból és az inségjárulékok egy részéből 30.501 pengőre növekedett. Esen összegből .cipő- és ruházati akció, egyéni és egyesületi segélye* sés bonyolittatott le. A Népjóléti és Munkaügyi Miniszter cipőt, bakancsot s némi posztót is utalt ki a tör vényhatóság részére, amely arányo san megosztva jutott a rendeltetési helyére. Természetbeni adományban részesült 5961 család; pénzbeli adományban 193 család, 311 gyermek kapott naponta tejet, meleg ételt pedig 410 egyén. Az elmúlt 4 hónap alatt a köz- igazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jóllehet a főszolgabírói hivatalokban és közéé gekben állandóan elégtelen munkaerővel, emberfeletti munkát végeznek. Ha a járási főszolgabirói hivatalokban rendszeresített 1—1 gyakornoki állás betöltése sokáig várat magára, bekövetkezhetik az az eset, hogy a túlfeszített munkaerők idő előtt felmondják a szolgálatot. A felügyeleti vizsgálatok ismertetése után áttér a jelentés annak a bejelentésére, hogy a gazdasági vál ság a községeknél, illetve a közieteknél abban jut kifejezésre, hogy a bevételi előírások folytonos csőkké nése folytán a tényleges befizetések eredménye évről-évre nagy mértékben rosszabb lesz. Minthogy a kiadási hátralékok nagymértékben emelkedtek, a községek elsősorban a községi alkalmazottak fizetési alapjával szemben fennálló tartozásaikat, továbbá a vármegyei hozzájárulást nem voltak képesek kifizetni. Erre egy miniszterelnöki rendelet, a községeknek a vármegyéhez való viszonyát módosította. Január 1-től megszüntette a „községi alkalmazottak fizetési alapját és ezen alap helyett a „községek segélyezési alapját“ létesi tette. Ez ait jelenti, hogy a községi ajkalmaiottak április 1-től illetményeiket nem a vármegyétől kapják, hanem azt közvetlenül a községi pém- tár fizeti ki. A helyzet ai less, hogy egyes jobb viszonyok közt levő községek alkalmazottaik illetményét ki tudják majd fizetni, viszont a községeknek mintegy felerésie égési ai ősiig (a köz- adók beszed lséig) nem lesi abban a helyiéiben, hogy ai illetményeket kifizethesse. A vármegye háztartási és nyugdíj költségvetése a községek által fizetett vármegyei hozzájárulásból táplálkozott. A községek anyagi helyietének nagymérvű megromlása miatt ezen hozzájárulásban fennálló hátralék 495.996 pengőre emelkedett. Eien óriási hátralék miatt a vármegyének a háztartási alap és nyugdíjalap résiére a mai napig 443.000 P-t kellett igénybe venni. Mivel a vármegye bevételeit 1932 januártól kezdő- dőleg a megyei pótadók fogják képezni, de ezen a címen azonban ai év első felében havonta legfeljebb 10—20 ezer pengő bevételre lehet számítani, holott a nyugdijakkal együtt havi átlagos szükséglet mint egy 75.000 pengő: bekövetkezett az az idő, hogy a vármegye folyó évi május 1-től nyugdíjasainak járandóságát a maga erejéből kifizetni nem tudja. Elért javasolja az alispán, hogy a m, kir. belügy- és pénzügyminiszterekhez kamatmentes állami előlegnek kiutalása iránt felterjesztés tétessék. A leventeintézméoy örvendetes működésének megállapítása után közli az alispán, hogy a vármegyéből a múlt évben 10 egyén váltott utleve let Északamerikába, 17 Kanadába, 6 Uruguayba, 6 Argentínába, 1 Ve nezuelába s igy a kivándorlás terén óriási visszaesés következett be. A múlt évben 43 kényszervisszavándor- lás történt. A közbiztonsági állapotok terén az elmúlt időszakban említésre méltó esemény nem fordult elő. Azok általában véve megnyugtatóknak mondhatók. A vármegyei közalapok állásának kimutatása után áttér a jelentés i vármegye közegészségügyének az is mertetésére, melynek állapota általában kielégítőnek mondh itó, Tolna- némediben a hasihagymáz évek óta tömeges fellépésének eredete után kutatva, az Országos Köiegészségügyi Intézet kiküldöttje megállapította, hogy magában a községben 6, már évekkel ezelőtt tífuszon keresztü’ment, felgyógyult egyén bacillusgazd«, kik azáltal,hogy a tifuszbacillusukat ürítik, állandó veszéllyel fenyegetik a község lakosságát. Ezen fertőzés megakadályozása céljából a Közegészség **JÄS ®* I Pécsiig ™ ’’KALÓRIA” beszerezhető Szehszórd, Mészdroi Ldzdr-o. 8. Telein 117 a Pécsi Kőszénbányák kerületi megbízottja ügyi Intézettel történt megállapodások értelmében erélyes intézkedések váltak szükségessé. A válságos gaidasági helyset a vármegyei Horthy Miklós köikór- háinál is éreiteti hatását. A minisztérium a Vagyontalan, a fertőző, a nemibetegek és trachomások kórhási ellátására eiideig évi 1,000 000 pengőt utalványoiott, eien összeget most mintegy 20 °/o kai redukálta évi 840.000 pengőre, amely annál inkább is su'yosabban érinti a kórháiat, mert eddig a fertőlő betegek ápolási dijának felerészét a községek fizették, most azonban ai égési az átalányt terheli. így a legszigorúbb takarékosságon kívül erélyes intézkedések váltak szükségessé, még pedig ai ágyak számának 750 ről 670-re való csökkentése, ai ápoló- és segédszemélyzetnek 18 főnyi elbocsátása. Beteg- forgalma az időszak alatt a következő volt; Visszamaradt november hó végén 569, felvételt nyert 1470, ápolásban részesült tehát 3592 beteg, kik közül 769 gyógyultan, 773 ja- vultan, 108 gyógyulatlanul távozván, 85 pedig elhalván, ezen 1545 főnyi fogyaték levonásával ápolás alatt maradt az időszak végén 494 beteg. A kakasd—belaci, szálkai és palánk- pusztai családi ápolási telepen kihelyezett 566 elmebeteg, összesen tehát 1060 egyén. A vármegye állategészségügye az elmúlt időszakban kedvező volt. A hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek a következő elterjedésben észleltettek: Lépfene 14 község 14 udvar, rühkór 6 község 7 udvar, sertésorbánc 1 község 1 udvar, sertésvész 13 község 82 udvar. A tavaszi állatösszeirás befejezte- tett. A vármegye állatállománya 85.671 drb szarvasmarha, 39.109 drb ló, 121.373 drb sertés és 63.183 drb jqji A szarvasmarhaállomány 17, a lé 13, a sertés 13*5 és a juh ll*l°/o- kal csökkent. A mezőgazdaságot ismertetve felemlíti a jelentés, hogy az őszi vetések hótakaró nélkül mentek a szigorú télbe. Az erős fagyok, főleg a késői vetésekben, kisebb károkat is okoztak. Hótakarót a vetések csak február havában kaptak, úgyhogy a februári igen erős fagyokat a vetések már a jótékony hótakaró védelme alatt telelték át. Kisebb fagykárok főleg csak ott mutatkoznak, ahol a sí ól a havat elhordta. Az őszi vetések ezidő szerint gyengéknek mondhatók. A tél annyira kitolódott, hogy a tavaszi gazdasági munkálatok csak március hó utolsó napjaiban kezdődhettek meg, de csak kismértékben. A közutak építési és fenntartási munkái az elmúlt téli időszakban jórészt az inségmunkákra szorítkoztak. Ezen munkák a nagy fagyok és havazások okozta megszakításokkal egész télen át tartottak s most is folytattatnak s itt 200—300 ínséges munkás volt állandóan foglalkoztatva akiknek napi keresete 140—2*80 P közt mozgott a munkateljesítmény
