Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-27 / 32. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 április 27. 32. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tzerkesztffség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetést dl): félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: || Felelős szerkesztő: SCHNEIDER jáNOS. || BLÁZSIK FERENC 4 lap aegl.t.nlk minden aierdán é. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Csak cslnylával. A kormány által beterjesztett felhatalmazási javaslat váratlanul erős vitára ad alkalmat a képviselőház- ban. Az üléseket egyre másra meghosszabbítják s lassanként már a fantasztikum határán fog mozogni azoknak az éráknak a száma, amelyeket a honatyák heves csatározások között a t. Házban eltöltenek. Senkisem mondja azt, hogy az ilyen nagyfontosságn kérdést nem kell minden oldalról megvitatni, mindamellett megfontolás tárgyává kell tenni, hogy az ellenzék részéről a vita végletekig való elnyujtása, még inkább az elhangzott bírálatok tónusa elősegítik* e azt a célt, amely ma egyedül fontos az ország számára: a gazdasági bajokból való kilábalást és a politikai ellentétek lehető lesimitását. Azok a kritikák, amelyek egyes kérdésekkel kapcsolatban elhangzottak, olyan kérdéseket kevertek bele az általános vitába, amelyeknek fesse- getéBe az ország jelenlegi nehéz helyzetében egyáltalában nem opportunus. Erre persze az ellenzék azt feleli, hogy az ő kötelessége a bírálat, viszont a kormány kötelessége olyan módon vinni az ország ügykezelését, hogy az ne adhasson alkalmat éles ellenzéki birálatokra. Ezzel szemben viszont az az igazság, hogy a mai rendkívüli idők bizonyos mértékig rendkivüli kormányzati eszközök igénybevételét tették szükségessé, hi- Bzen az egész felhatalmazási vita is ilyen rendkivüli kormányzati eszköz jogossága és célszerűsége körül forog. Másrészt a legszelídebb és legártat- lanabb kérdést is lehet az ellenzéknek olyan beállításban tárgyalni, amely legalább is müviharok kitörésére ad alkalmat, bármennyire is őrködik a Ház üléseit vezető elnök azon, hogy a felszólaló képviselők ne térjenek el a vita szorosan vett anyagától. Azonkívül az ellenzék heveskedé- sének ellene szólnak olyan tények, amelyek révén kritika tárgyává lehet tenni a most folyó indokolatlan ob- Btrukciót. Ne gondolja az ellenzék, hogy az ország helyeslésével ^talál- kozott az, hogy kivonult a 33-as bizottságból, mert ha már a 33-as bizottság megalakulását megakadályozni nem tudta, akkor kötelessége lett volna a bizottság ülésein való részvétellel megadni ait ai ellensúlyt, amelyet az ellenzék oly kiváHirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfil. natosuak és szükségesnek tart. A 33-as bizottságból történt ki vonulás után az ellenzék most a pénzügyi bizottságból is kivonult, ahol a költ* sógvetést tárgya'ják és est a tényt a nemzet bizony nem igen fogja megérteni. Elvégre ma az ország legéletbevágóbb kérdése a költség* vetés. A pénzügyminiszter expozéját lehet bírálni és bírálták is, hiszen nem lehet minden gondolkodó fő ilyen nagyjelentőségű kérdésekben ugyanazon a véleményen. — Érthetetlen azonban, hogy amikor a pénzügyi bizottságban az ellenzéknek módja lett volna ezt a bírálatot, amelynek szükségességét éppen ő hangsúlyozza a legjobban, végrehajtani, egyszerűen hátatfordit a munkának és a kényelmes nemtörődömség álláspontjára helyezkedik. Teljes tévedés az ellenzék részéről, ha azt hiszi, hogy ezekkel a kivonulásokkal mentesül a felelősség kérdése alól. Nemcsak poaitiv felelősség var, hanem bizonyos értelmű negativ felelősség is. Felelősség az is, ha valaki aa arra alkotott alkotmányos szerv keretein belül nem mondja el aat, amit a kormány poétikájában, intézkedéseiben kifogásolhatónak tart, hanem karbatett keaekkel, gúnyos mosollyal néai, ám lássuk mit csináltok. A némáét többsége ezt az állás- foglalást nem úgy fogja megítélni, hogy lám az ellenzék tudta, hogy nem ezek a lecélravezetóbb eszközök az országos fontosságú kérdések megoldására és ezért tartózkodott az aktiv munkában való részvételtől, hanem sokkal inkább fogja biionyos mértékű konjukturázásnak minősíteni, a felelősség alól való gyáva megfuta- modásnak. Akik tehát az egyik oldalon ezzel a súlyos váddal állnak szemben, azoktól elvárhatja az ország, hogy a technikai obstrukció fegyverével is csinyjáu bánjanak. A Korkérdés a Komoly megoldás stádiumában. A borvidék! képviselők akdéja. A borvidéki képviselők blockja a képviselőhál egyik üléstermében ülést tartott, melyen behatóan foglalkoztak a bortermelőket érintő kérdésekkel. Az ülésen, amelyen a borvidéki képviselők teljes Beámban vettek részt, Bessenyey Zénó elnökölt, aki örömmel állapította meg, hogy a borvidéki képviselőknek pártkülönbség nélkül való összefogása egyrészt megnyugvást keltett a bortermelők körében, másrésaről a kormánynál is eredményeket ért el. A földhiteleket ugyanis kiterjesztették a szőlősgazdákra is, akik a földadó eltörlésével 1,800.000 pengő adófizetéstől mentesülnek. Két kérdésben nem sikerült azonban még eredményt elérni. Az egyik, hogy az ipari szeszgyárak kontingense a saőlőbirtokosok javára meg- váltassák, a másik pedig a bot fogyasztási adó eltörlése. Ebben a kérdésben a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nagy megértéssel viselkednek és remélhető, hogy sikerül megteremteni a bázist, amelyen ez a kérdés megoldható. A borfogyasztási adó eltörlése, illetve enybitéee ügyében elhangzott felszólalásokra Darányi Kálmán mi nisaterelnökségi államtitkár bejelentette, hogy a kormány teljesen együtt érés a szőlőgazdaságnak a balsorsá val és felhatalmazást kapott annak a kijelentésére, hogy a kormány a legkomolyabban foglalkozik ennek a problémának közmegnyugvást keltő megoldáB&val. Dr Őrfffy Imre felszólalása a képviselőház pénzügyi bizottságában. A képviselőház pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt Ugrón Gábor vbtt. elnöklésével ülést tartott és azon a földmivelésügyi tárca költségvetését tárgyalta. — A tárgyalás során felszólalt dr ó r f f y Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője és a Szekszárd—Bátai Ar- I mentesítő és Dunavédgát Társulat, valamint a Szekszárd határában folyó mederrendezési munkálatok részére nagyobb állami támogatást, több segítséget kért. Kitért azonkívül a bortermelők krízisére is és hangos, tatta a borfogyasztási adó eltörlését, esetleg lényeges mérséklését, me!y kérdésben Budapest székes fővárosnak kellene jó példával előljárni. Kreska Frigyes és szerzői estje* a budapesti Zeneakadémiában. Április 17-én, vasárnap este mutatkozott be a nagy közönségnek Kreska Frigyes, a Tolnamegyei Újság jeles munkatársa, a vármegye- szerte jólismert fiatal költő egy másik fiatal iró (Lengyel Miklós) társaságában. Kreska Frigyes Bonyhádról származik, ott is végezte iskoláit. Tanárai csakhamar fölismerték tehetségét és minden alkalmat megragadtak, hogy azt kifejlesszék. Irodalmi működését a gimnáiiumi önképiőkörben kezdte meg. Később a bonyhádi Polgári Kasainóban mutatta be a fiatal egyetemista költőt Kunszt Henrik, a reál gimnázium nagyolvasottságu fiatal tanára, aki a tehetséges ifjú figyelmét legelőször hívta föl a modern magyar irodalomra, aa értékek és kincsek gazdag tárházára. Azóta Kreska nagy utat járt meg : a fővárosi lapok közönségével Kóbor Tamás, a századelő jónevü elbeszélője ismertette meg. Jelenleg egyik legnagyobb sportlapunk kötelékében dolgozik a fiatal költő. Rövid újságírói működése is fölhívta a figyelmet sokoldalú tehetségére. Sporttudósitá- saink száradt ób csenevész nyelvét igazi irói leleménnyel frissítette föl és gaidagitotta: fordulatossá, hajlékonnyá, kifejeaŐvé tette a sport- műnyelvet. Ezzel a gyökeres és bátor újítással széles körök figyeltek föl rá. A magyar újságírás és közirás (publicisztika) sokat várhat ettől a rugalmas, szellemes fiatalembertől. Eaekeu a hasábokon megjelent vezér- cikkei érett, biztos tudáBU, lázas lendületű politikusról értesítettek. Kreska Frigyes versei (melyek köaül többet Siklós Albert, a Zene művészeti Főiskola tanára megzené sitett és melyeket kiváló előadómtt vészek mutattak be szerzői estjén) híven tükrözik a mai magyar közép osztály érzés és gondolatvilágát. Mon danivalói ugyanazok, mint a század eleji magyar költésiéinek. Szerzői estjének bevezetőjét Zsolt Bé’a mondta, legjelesebb publicistáink * A fővárosi komoly nagy lapok nagy elismeréssel írtak arról az estről, melyen Lengyel Miklós nemesveretü, érdekes novelláit feszült érdeklődéssel és lelkes tetszéssel hallgatta a közönség. Kreska Frigyes választékos izléstt költeményeit Beregi Oszkár, Murati Lilly, Toronyi Imre, Gellért Lajos és { Budanovits Mária segítették megérdemelt I sikerükhöz. Egyes szám ára 16 fillér.
