Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-16 / 29. szám
1932 április 16. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 500 pár Cipl S- és kalapvásárunl kill | drb mr folyamatban van ~ Jl ClD fi I Használja fel ezen rendkívüli I I alkalmat — és vásároljon | V * 1 tál lan női pánfos és regalt P 9-től Férfi magas és fél p 12-föl Pirnitzer József es Fii áruházában, Szekszárdion 11 5 pengőtől A Szekszárdi Népkonyha 1932. évi működése. négyszázfizenkilenc volt a napi átlagos adagok száma. A folyó évig kizárólag jótékony adományokból fenntartott Népkonyha fennállásának 25 óv alatti, meglévő kereteihez nem szabott rendkívüli teljesítményű működését a napokban fejezte be. A rendkivüliség igazo’á- sánl szolgáljon az alábbi öt év sta* tisztikája i 1928. évben kiosztatott 7011 adag meleg étel, 1929. évben kiosztatott 11.027 adag meleg étel, 1930. évben kiosztatott 12.780 adag meleg étel,-1931. évben kiosztatott 14 965 adag meleg étel, 2619 adag kenyér, 1932. évben kiosztatott 33 455 adag meleg étel, 630 adag kenyér, 250 adag tej, 500 adag kávé. Mig az előző években napi 120— 280 adag is alig fogyott el, addig a folyó évben a napi átlagos adagok száma 419 volt. Szegényeink száma ijesztő módon megszaporodott ez évben nemcsak a helybeliekkel, hanem a folytonosan ide-oda vándorló ngy nevezett átutazó szegényekkel is. A főzés január hó 4-én vette kezdetét és tartott megszakítás nélkül április hó 10 ig összesen 80 napon át, tehát több, mint egy hónappal kellett az ingyenes étkezést meghosz- szabbitani más évekhez mérten. Az étkezés a következő heti étlap szerint történt: dara, bab, zBemlyésgombóc, rizs, káposzta, marhagulyás. Szegényeink közül mintegy 120-an a helyszínén fogyasztották el az ebédet, a többit pedig a családtagok számának ható sági igazolása mellett edényekben hazavitték. Szomorú tényként kell megállapítanom a folyó évben azt is, hogy a szegénység növekedésével csökkent a jószivü adakozók száma és főleg a természetbeni adományok mennyisége, amely végeredményben köny- nyen magyarázható az adakozó kö zönség túlzott és sokoldalú igénybevételével. ^ Az adakozók. A pénz és természetbeni adományokból csak március 5-ig tudtuk fedezni szükségleteinket. A szigorú tél tartóssága miatt főispán ur Öméltósága jóvoltából 300 pengő, amikor pedig az íb elfogyott, Seekszárd város újabb 300 pengős és tűzifa adománya tette lehetővé a főzés tovább folytatását április hó 10 ig. Befolyt adományokból készpénz 876 71 P, vármegyétől 300 P, Szek- szárd várostól 300, összesen 1476 71 pengő, természetbsni adományokból 35 q élelmiszer. Nagyobb készpénz adományokat juttattak: Virág Ferenc 100, gróf Apponyi Károly 100, Szekszárdi Takarékpénztár 100, dr Novák Miklós 70, dr Perczel Béla 50, Úri Kaszinó 50, Belvárosi rk. Szent Antal persely 50, őcsényi vadásztársaság 32 50 pengőt stb., stb. A népkonyha jövője. Ezen rövid beszámoló kapcsán legyen szabad az illetékesek és a nagy- közönség figyelmét már most felhívni egynéhány ezen kérdéssel szorosan összefüggő igen fontos körülményre a jövőt illetőleg. Tíz éve vezetem a népkonyha gazdasági ügyeit. Ezen idő alatt komolyan foglalkoztam a szegényügy minden részével. Meg figyeléseim arra a meggyőződésre vezettek, hogy az igazán nélkülöző szegénység leggyorsabb és legcélravezetőbb megsegítése, meleg táplálékhoz — legalább naponként egyszer — való juttatás. A kivánt eredmény sem a készpénz, sem pedig más segítési móddal olyan könnyen és olcsón el nem érhető. A felszerelés elégtelen. Ha ezt tényként elfogadjuk és a népkonyhát a jövőben is fent óhajtjuk tartani, az előbb kimutatott adagok növekedéséből arra számíthatunk, hogy ez a jövőben csak fokozódni fog. Már pedig a népkonyha jelenlegi elhelyezésével, berendezésével a jövőben ezt megoldani nem fogja tudni. Ugyanis a népkonyha főzőhelyi sége, felszerelése legfeljebb 300 adag napi elkészítésére elegendő és mi a folyó évben a helyzet kényszerítő hatása alatt 570 adagot is főztünk, de hogy milyen nehézségekkel, arról jobb, ha a nagyközönség nem is sze I réz részletesen tudomást. Ami a személyi részt illeti, hogy mást ne em litsek, az Irgalmas Nővérek, akiknek emberfeletti munkáját a jótékonyság soha meghálálni nem tudja, reggel 4 órától déli 1 óráig voltak talpon és végezték önfeláldozóan megerőltetőén terhes és háládatlan munkájukat, teljes kimerüléssel a főzés végén. Át kell szervezni a népkonyhát. Ilyen mérvű főzésre tehát a népkonyha berendezve sem személy, sem pedig hely és eszközök tekintetében nincs és a jövőben ilyenre nem is vállalkozhat. Nem is szólva arról, hogy még igy is ki voltunk téve többször annak, hogy 570 adag mellett sem tudtunk 20—30 szegényt ebédhez juttatni. Magam sem vállalkozom a jövőben lehetetlennel való küzdelem megoldására. Fenti megállapításaimat azért voltam bátor a közönség figyelmébe ajánlani, hogy az elősorolt hiányok megszüntetésére,* illetőleg az egész kérdésnek más alapokra fektetésére, az intézkedések megtételére kellő idő álljon rendelkezésre. Pignlczky Ferenc a népkonyha gondnoka, Mezőgazdaságunk állása. A vármegyei m. kir. gazdasági fel- I ügyelőség a hivatalához beérkezett adatok alapján az alábbiakban számolt be a közigazgatási bizottságnak a mezőgazdaság állásáról: Az időjárás az egéBz hó folyamán hideg, télies jellegű volt. A tavaszi munkálatokat csak a hónap legutolsó napjaiban lehetett nagyon kis mértékben megkezdeni. A tavaszi gabonafélék elvetése április hónapra maradt. Az őszi gabonafélék közül a korai vetésüek, amennyire jelenleg megállapítható, elég jól fejlődtek és megfelelően átteleltek. Kisebb fagykár csak a késői vetésekben és főleg csak ott mutatkozik, ahonnan a szél a védelmet nyújtó hótakarót elhordta. A gazdasági munkálatok'"kösül a tavaszi gabona és takarmányfélék alá a talajelőkészités, a vetés vannak folyamatban. A gazdasági munkásviszo- nyok kielégitőek. Az aratási és csáp lési szerződéseket az uradalmak már megkötötték és ezen munkálatokra a legnagyobb részben helybeli, vagy közeli körhyékbeli munkásokat szerződtettek. A jelentés végül részletesen beszámolt azokról a fényes eredményekről, amelyeket Tolna vármegye állat- tenyésztői és gazdái az Országos Mezőgazdasági kiállításon elértek és összesen 52 dijat kaptak. A csendőrség tengődi fegyverhasználata Előző számunkban megírtuk, hogy Tengődön egy csendőr szuronyával átszurta Katona Ernő jobbcombját. Az ügyben felvett iratok a szekszárdi kir. ügyészségre érkezvén, kiderült, hogy Katona Ernő elmebelileg korlátolt és dr Kelemen Géza körorvos már régebben utasította a családot, hogy szállítsák be a kórház elmeosztályára. Az incidens, amelynek során a csendőr kénytelen volt fegyverét használni, eképpen történt: Katona Ernő folyó hó 12 én elment az öccséneb, Katona Jánosnak a házába és azt erőszakkal felnyitva, a bútorokat baltával rombolni kezdte. A házigazda Fábián Gábor ref. lelkész segítségével nagynehezen lecsillapította a dühöngő embert, akit a kis- bíró utján behívattak a községházára. Hogy a kisbiró felszólításának nem akart engedelmeskedni, Hunyadi és Mester csendőrfőtörzsőrmesterek mentek el érte. Mikor Katona meglátta a csendőröket, Mester főtörzsőrmesterre vetette magát, mire Hunyadi társa védelmében a fegyverét használta, hogy a dühöngő embert ártalmatlanná tegye. Az eljárás a fegyverhasználat ügyében folyamatban van. A közegészségügy o vármegye területén kedvezd. A vármegyei h. tiszti főorvos jelen tése szerint Tolna vármegye egész ségi állapota március hó folyamán kielégítő volt. A hó elején még sü rübben fordultak elő szövődménnyel I kapcsolódott influenzás megbetegedé I sek, erősebb halmozódást azonban sehol sem okoztak. Fertőző betegség 59 községben fordult elő 172 megbetegedéssel, 29 halálozással. Leggyakoribb volt a roncsoló toroklob 23 községben 52 megbetegedéssel és 7 halálesettel^ vörheny 17 községben 24 megbetegedéssel, 1 halálesettel; son — amelyen az egyesület máris 50 képpel jelenhetett meg — méltó elismerést fognak aratni a szekszárdi amateurök. —r—y—
