Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-09 / 27. szám

1932 április 9. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 7 Állandó hangol (t betséló filmek 1 A mod kellemesen ftltve van! VILÁG F1LMSZIHHU MŰSORA t Kl&adéaok keidete: hétköznap fél 7 és fél 0 órakor. Vaaáj- 6» ünnep­nap 8, 6, 7 éa 0 órakor. Április 8-9-10 Péntek Szombat Vasárnap 1 ráncol a kongresszus Színhely: Bécs, a dal, a tánc, a kedély és szerelem városa. Rendező: Erik Charell. Zene: Werner R. Heymann, Táncok: Boris Romanoff. Eddig soha nem látott pompa a kiáilitásban. Eddig soha nem látott szereposztás. — Eddig még operettekben nem hallott csodás zene IRODALOM. A bor az ember életében. Irta: Osztróvszkyné dr Németh Ágnes. A Magyar Ssőlősgasdák Országos Egyesületének 30 éves jubileuma Un* népiesével egyidejűén, mint as egye« sületnek kiadványa jelent meg Oes- tróvszkynó dr Németh Ágnes ismert siakirónőoek „A bor as ember éle­tében“ cimü könyve. Terjedelme 4 mümelléklettel 224 oldal. Ara 5 P. Kapható a Borászati Lapok könyv- osztályában és a „Pátria0 irodalmi vállalatnál (Budapest, IX., Üllői-ut 25), valamint minden könyvkeres­kedésben. Osztróvszkyné dr Németh Ágnes nem kis fáradsággal állította össze könyvét, megismertetve a bornak a szerepét az emberi élet összes vonat­kozásaiban. Ismerteti könyvében a régi idők szőlőmüvelési módjait, ugyanakkor kitér a borfogyasztásnak általános szokásaira is. ÉrdekeB része a könyv­nek az a fejezet, amely az emberi­ség vallásos életével kapcsolatosan vezeti le a bor döntő szerepét az emberi életben. Tényleg el kell hinnünk azt, hogy a bornak valami egészen különös magasabb rendeltetése van az em­beri életben akkor, amikor a vallá­sos érzés legbensőbb húrjait hozza rezgésbe. A könyv áttekinthetően és érdekesen világit bele abba a kér­désbe is, hogy a következő fejezet­ben a bornak közgazdasági, illetőleg kereskedelmi fontosságát ismertesse a régmúlt időktől kezdve a mai na­pig. Döntő fontosságú és érdekességü fejezet a könyvben a bornak, mint orvosságnak és tápszernek ismerte­tése, amely fejezetben nemcsak kül földi orvosok véleményét közli, nem­csak az ókori orvosi és gyógyitó mó­dokat, hanem a magyar orvosi kar kiválóságainak véleményét is ismer­teti a bor jótékony hatását illetőleg. Az irodalom és művészetnek berral kapcsolatos megnyilvánulásai képezik a következő fejezetnek tartalmát, amelynek során úgy klasszikus, mint -pedig újkori költőinknek bordalait és a borral foglalkozó költeményeit közli, hogy végül a magyar borgaz daságnak vázlatos történetét adja. — Dalok a Rádióban. Csodálatos varázsa van a magyar dalnak, amely nemcsak mint néprajzi sajátosság, hanem mint igazi, tiszta költészet talál tetszésre és rendkívüli népsze­rűségre külföldön mindenütt, ahol szívesen és örömmel hallgatják a magyar rádiót. A rádió nagyon fon­tos és jelentős szerepet kapott a ma­gyar dal fejlesztésének és népszerű­sítésének munkájában és lehetővé teszi a magyar vidéknek kulturköz- pontoktól sokszor elzárt közönsége számára is, hogy a magyar dalokat, nótákat a legkitűnőbb művészek elő­adásában hallhassa. A dalok, nóták érvényesülésének, élvezésének igen fontos kelléke a szöveg alapos isme­rete is, már csak azért is, mert az énekben nagyon gyakran és még a legkitűnőbb előadásban is elvész a vers szövege. Ez késztette a Magyar- ország ingyenes sárga rádiómellék­letének, a rendkívül népszerű Ma­gyarország Rádiója szerkesztősé- I gét arra, hogy újabban teljes terje | delmükben közölje minden szá• j mában a magyar rádió műsorá­ban előadásra kerülő dalok, nóták szövegét. Ugyanígy ismerteti a ked­velt sárga rádiómelléklet, amely a legteljesebb, legrészletesebb rádió műsort közli, a közvetítésre kerülő dalművek magyarázatát is, úgy­hogy a mindig megbízható és min­den irányban tájékostató rádióműsor mellett a Magyarország Rádiója valóban nélkülözhetetlen Begitő társa minden magyar rádióhallgatónak. A sárga rádiómelléklet a Magyar- ország-nak, a legkésőbben megjelenő magyar délutáni napilapnak ingyenes heti melléklete, amely szombaton dél­után a tartalmas és terjedelmes va­sárnapi lapszámmal jelenik meg és a főlappal együtt 10 fillérért kapható minden újságárusnál. LEVENTE ÉSSPORT — Mi lesz vasárnap? Két tolna­megyei csapat a bajai alosztály élén és pedig a TSE első, Simontornya a második helyen áll. Vasárnap azon­ban mindkét csapat idegenben ját­szik és igen kemény ellenféllel fog­nak szembekerülni. A TSE Biján a jóképességü Bácska csapatával, Si­montornya a bajnokaspiráns Bács almással fog játszani s mindkét csa­patnak tudásának javát kell szolgálni, hogy előkelő helyezését megtarthassa. A BTC otthonában a Bajai Turult látja vendégül. A Dombóvári VOG1E pedig a Pécsi SC csapatával mérkő­zik Dombóváron.- TSE-BMTE 4:0 (0:0). Baj noki. Szekszárd. Biró: Világosi. Hegyi helyett, aki közvetlen a mér­kőzés kezdete előtt tttdővérsést ka­pott, Majorost állítják be a csapatba és ezzel az eredeti felállítás is meg­változik. A TSE felforgatott csapata azonban így is nagy iramban támad és az első félidőben íb állandó fölény­ben van. A BMTE védelme szívób és nagyon sok támadást ver vissza, vagy pedig a kapu mögé kerülnek a lövések. A második félidő első percében Dóra a 16 os tájékáról kül­dött bombalövése a hálóba köt ki. 1:0. A gól után is állandóan támad a TSE és úgyszólván a kapuhoz sze­gezi az ellenfelét, de a lövések sorra a kapu mögé kerülnek. A 25. perc­ben Dóra hosszan szökteti Gyimóihit, a kapus eléje fut, azonban Gyimóthi egy ügyes testcsellel az üresen ha­gyott kapuba vágja a labdát. 2:0. I Egy percre rá egy eredménytelen | korner jelzi a TSE fölényét. A 34. j percben újabb’* korner, Fekete iveit I labdáját a jó helyezkedő Gáli a há- I lóba fejeli. 3:0. Egy perc múlva is­mét komért ér el a TSE s ezt Fe­kete lövi a hálóba s ezzel beállítja a végeredményt. A TSE továbbra is támad, de eredményt elérni nem tud. A TSE csapatéban minden játékos jól játszott, a BMTE ból a teljes vé­delem, Pankovits és Vuity játéka ér­demel dicséretet. — Sifflontornyai BTC—Bajai SE 3:2. Bajnoki. Biró: Sstaszinó. A hétfői ünnep egyetlen bajnoki mér­kőzése, mely nem ígért szenzációt, csaknem meglepetéssel végződött. Az otthonában játszó, biztos győztesnek induló bőrgyári csapat a végén csak­nem pontot osztott a gyenge képes­ségű, ősz óta alig javuló BSE vei. A kezdésnél Simontornyának kedvez a szerencse, széltől erősen támogatva lendül támadásba s bár csakaem ál­landó a bőrgyári fölény, gól csak a 40. percben születik Csapó lövéséből. Fordulás után már az első perc gólt hoz, most íb Csapó a gólszerző, majd a 4. percben Molnár II. révén már 3 :0 ás a bőrgyáriak előnye s most úgy látszik, mintha az SBTB lehen­gerelné ellenfelét. Ez azonban csak pár percig tart, a bajaiak is lábra kapnak s igazi szép játék alakul ki a II. félidő első negyedórájában. Ké­sőbb enged az iram, szürke leBz a játék s különösen a bőrgyári halfsor mondjá fel a szolgálatot. A BSE a 28. percben Matics, majd súlyos vé­delmi hibából a 34. percben Rapity révén 3:2-re javít s néhány meleg percet szerezve csaknem egyenlít is. A győzelmet bár az SBTC megérde melte, mégsem elégített ki a csapat játéka, mely erősen érezte a kitiltott Róth hiányát, ki miatt az egész csa­patot fölforgatták. — Tolnai Textil—Nagymányoki SE 2:0 (1:0). A Textil intézőjének le­hetetlen bíráskodása mellett eldöntet­len lett volna igazságos. — Nagymányoki SE—Tolnai iKE 4:4 (1:0). Tolnán. Uilmann tolnai bíró állandó sípolása miatt teljesen lefékeződött a mérkőzés, amely az edzés elején álló két csapat kínlódása volt. Nagymányok egy 11-est kihasz­nálatlanul hagyott. — Bácska—BTC 4:0 (2:0). Baj­noki. Baja. Biró: Fleischer. A szé­pen játszó Bácska fürge csatársora már az első negyedórában két góllal bebiztosította magának a győzelmet. Szünet után pedig olyan iramot dik­tált, hogy valósággal lehengerelte ellenfelét. Góllövők: Bálint, Tamás és Váradi (2). — BTSE—BSC 3:1 (I: I). Bajnoki. Baja. Biró: Lang. A Turul kemény | küzdelemben késztette megadásra a | bajnokságra törő ellenfelét. Az első | félidőben kiegyensúlyozott volt a já­ték, szünet után döntő fölénybe ke­rült a Turul. A BSC az első félón* után Lajkó sérülése miatt csak 10 emberrel játszott. Góllövő : Koval esik, Karagity, Almásy, illetve Lajkó. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« Hírlapkiadó Rt. A szekszirdi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi halóság. 12.800—1931. tkv. sí. árverezi urűebnenv-klvonot Scharer Mátyás végrehajtatnak, Ribli An­tal végrehajtást szenvedő ellen indított végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 176. és 185. f-a értelmében el­rendeli az újabb árverést 125 pengő 30 ! tőkekövetelés, ennek 1929. évi január hó 1. napjától járó 5% kamata, 50 P 50 f eddig megállapított per és végrehajtási és az ár­verési kérvényért ezúttal megállapított 5 pengő 30 fillér költség, valamint a csatlakozódnak kimondott dr Vámos Adolfnak 16 pengő és járulékai, Qerő Jenőnek 60 pengő tőke és járulékai, Pelcer Adolfnak 70 pengő tőke és járulékai, König György 36 P 48 f tőke és jár., Gauzer János 52 P tőke és járulékai, Németh István 22 P 02 f, Bálaszéki Takarék és Hitelszövetkezet 439 pengő és a M. kir. Teréziánumi Alap 45 pengő tőke és jár. behajtása végeit a szekszárdi királyi járás- bíróság területén lévő, Bátaszék községben fekvő és a bátaszéki 2149. számú betétben t 1. sorszám, 1253. hrsz. alatt felvett 155 □ 01 telken épült 820. öisz. Ribli Antal nős Bognár Rózával nevén álló Va rész házre 750 pengő kikiáltási árban. A legkisebb vételár 590 pengő. A csatlakozottnak ki­mondott Bátaszéki Takarék és Hitelszövet­tel szemben 375 P, Pelczer Adolffal szem­ben 400 P, Gerő Jenővel szemben 450 P, dr Vámos Adolffal szemben 475 P, König GyOrgygyel szemben végrehajtást szenvedőt illető Va részre 500 P, Gauzer Jánossal szem­ben 600 P, Németh Istvánnal szemben 680 P, M. kir. Teréziánumi Alappal szemben 750 P, a legkisebb vételár, amelyen alul az ingat­lan, illetve az ingatlanjutalék el nem ár­verezhető. (5610—1931. M, E. számú rend.) A telekkönyvi hatóság az árverésnek Báta­szék községházánál megtartására 1932. évi április hó 27. napjának délután 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150, §a alapján a következők­ben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem le­het. (1908. évi XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. te. 42. §-ában meghatáro­zott árfolyammal számított, óvadékképes ér­tékpapírokban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezé­séről kiállított letéti elismervényt a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §; 1908: LX. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. (1908: XLI. 25. §.) Szekszárd, 1932 január hó 7. 282 Dr Péter s. k., kir. jbirő. 1932—27. vght. szám. Árverési hirdetmény. Dr Bitter Károly bonyhádi ügyvéd által képviselt Bonyhádi Takarékpénztár rt. javára, 3880 pengő tőke és több követelés járulékai erejéig a szekszárdi kir. törvényszék 1931. évi 2794. számú végzésével elrendelt kielé­gítési végrehajtás folytán végrehajtást szen­vedőtől 1932. évi február hó 19-én lefoglalt 3068 pengőre becsült ingóságokra az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alapján a fent megneve­zett, továbbá a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fogtaltatók javára is, az ár­verés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fenn­áll és ha ellenük halasztó hatályú igénykere­set folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, Hőgyész községben leendő megtar­tására határidőül 1932. évi április hó 15. napjának délutáni 5 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bútorok, személyautó és egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek kész- pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fogom adni még akkor is, ha a be­jelentő fél a helyszínen nem jelenne meg, hacsak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Gyönk, 1932 március hó 20. Szabó Andor 281 kir. bir. végrehajtó*

Next

/
Thumbnails
Contents