Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-24 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 január 24. A lesszebb esküvői fényképek gyermek, oal&dl, műkedvelői csoport fényképek, fónyképnueyitá-sok-O BORCULA fotómStermében készülnek Szék szár dón. Vidékre bárhova — meghívásra — kiutazom 8tt' gönycim. Borgula, Szekszárd TELEFON 17 11 Számos kiiflntetés és elismerőlevéll előadását s számi antanitás kérdéséről. Különösen nagy tetszést váltottak ki ai előadás keretében bemutatott tanítási típusok. Bauer Henrik dombóvári áll. tanító az ifjúsági vöröskeresztről tartott magas nívójú, sok helyen költői szárnyaláeu előadást, majd tanítás keretében mutatta be a gyermekeknek a vöröskereszt szellemében való foglalkoztatását. Ezután Bayer Wanda dombóvári áll. tanítónő a gazdaság és háztartástAn köréből tartott valódi mintatanitást. A minta tanítást rövid ismertetéssel vezette be, majd lefolytatta a minden vonat kozásában az uj tanterv szelleme sherint kido'gozott, kiváló sikertt mintatanitását. A szeminárium sikerekben és tanulságokban gazdagon a kéaő déli órákban ért véget. Tamási. A folyó év első Bzemináriumi elő adása január 20-áu volt Tamásiban. Dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő megnyitó beszédében a szegénység él a szeretet pályáját, a tanító pályá ját dicsőítette, melyre maga Krisztus, a legnagyobb tanító hiv. Arra buzdított, hogy legyen mindenki igazi tanító az iskolában, de kinn az életben is. Keresse a tanítóság a szülőkkel a kapcsolatot a ezülői értekezleteken és az anyák napja rendezésével. Szeretettel köszöntötte a jelenlevő vendégeket: dr Szabó Elemér főszolgabírót, vitéz dr Mik'ós József szolgabirót, dr Frühwirth Jenő ügyvédet, a polgári iskola tanári karát és a szép szómban megjelent tanítóságot. Egyben kösölte, hogy Barabás András pári igazgató-tanító a pedagógiai szemináriumban való fáradsá gos, eredményes munkájáért miniszteri elismerésben részesült. Dr Preyler Károly járásorvos „Az iskola egési- ■égügyea címen értékes, igen szépen megirt és tanulságos értekezését Mayer Jóasef tamási igazgató-tanító olvasta fel. Barabás András elméleti történelmi előadása világosan s értelmesen tárta fel az nj tanterv követelményei nek szem előtt tartásával azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a tanitóB eredményessé tehető. A mai történettanítás legfőbb célja a megcsonkított ország helyreállítása és ennek elérésére örömet és büszkeséget kell nevelni a gyermekekbe a magyar sors iránt. Meg kell eleveníteni a múltat, el kell játszatni a dicső eseményeket. Stranb János magyárkoséi kántortanitó az énektanítás elméleti részével foglalkozva ismer tette eredeti, jó pedagógiai érzékre valló saját módszerét, amely szerint érzékeltető módon, kedves körülmények közt tanulja meg a gyermek a hangjeggyel való éneklést. Az elért •aép eredményt saját IV. osztályú tanulóival be is mutatta. A gyűlés tagjai felkérték Siraubot, bogy a jövő saemináriumi előadáson tartson ismeFABIAm RRDIÓ • MirtDIQ ló • FABIAH RÁDIÓ FABlAn RÁDIÓ • MIMPiq JÓ • FftBlAn RÁDIÓ FÁBIÁN SÁNDOR SZ^Ks'^Á R D?USÍ-Í* Telefon 139 retten, teljesen keadó gyermekekkel egy tanítási órát. A gyűlés tagjai eaután levonultak a moaiba, ahol Gessti József buda pesti középiskolai tanár tartott előadást a tanítás szo'gálatában álló filmről. A lelkes előadónak dr Halmos kir. tanfelügyelő mondott hálás köszönetét. Eőadás után társasebéd volt a kaszinóban. Szekszárd. A vármegye székhelyén folyó hó 22-én tartották meg a pedagógiai Bsemináriumot, amelyen megjelentek Kiss Lajos kormányfőtanácsos, szekszárdi apátplébános, Horvá h Károly szekszárdi és Nagy István decsi róm. kát plébánosok, Németh Gyula szekszárdi ág. ev. lelkész, dr Rabinsteiu Mátyás szekszárdi főrabbi, Theiszeo János polgári leányiskolái igazgató és a környék tanítósága köréből vagy 150 en. A szemináriumi előadásokat dr Halmos Andor kir. tanfe ügyelő nyitotta meg melyen szántó beszédével, melyben rámutatott az iskola és szülői ház együttes nevelő muakájá nak fontosságára, a szeretetnek, mint vezérlő érzületnek a nevelésben nagy jelentőségére, a tanítói munka nagy fontosságára és a tanítónak az iskolában és iskolán kívüli munkájára. A nagy tetszéssel fogadott és szívhez szóló megnyitó után Dmke Antal nagymányoki bányatársulati igazgató-tanító tartotta meg az uj tanterv irányeszméiről mélyen szántó, tartalmas és tanu^ágos előadását, föltárva | egyúttal Drozdy Gyula szellemében az egyes tantárgyaknál követendő módszert is. Az értékes és mindvégig nagy figyelemmel hallgatott előadásért dr Halmos Andor kir. tan felügyelő mondott köszönetét. Ezután dr Matzon Gabor anya és csecsemővédő intézeti főorvos tartott gondo latokban gazdag, tanulságos és nagy tetszéssel fogadott előadást az anya- és csecsemövédelemről és abban a tanítóság és az iskola szerepéről. A tetszéssel fogadott előadásért dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő tolmácsolta a hallgatóság köszöretét az előadó főorvosnak. —f Ezután Denke Antal a költemény- és olvasmánytárgyalás módszerét ismertette, majd ugyancsak ő tartott e tárgykörből gyakorlati tanítást, Arany Janos : „A családi köra citnü. költeményét tanítva be. A minden tekintetben az uj módsser szerint tartott gyakorlati tanítás és főleg a dramatizáiáa nagyon tetszett és lelkesen üao<>palték a hallgatók Denke Antalt. Pesztalics Jenő pusztah meséi tanító hozzászólása és a kir. tanfelügyelő összefoglalása után Main József szekszárdi újvárosi róm. kát. iskolai tanító értekezett a természetrajzi ismeretek tnnitási módszeréről, majd ugyancsak ő tartott tetszéssel fogadott gyakorlati tanítást a méku rói, bemutatva egy élő mókust is. Maiuuak a kir. tanfelügyelő köszönte meg értékes közre-, működését, egyúttal lendületes szavakkal -a szemináriumi előadásokat berekesztette. ILLYÉS GYULA tolnamegyei származású kőliő Baumgarien-dija. Budapest, 1931 január Budapesti irói s művészi körökben általános örömöt keltett az az esemény, hogy Illyés Gyula, a fiatal magyar irodalom egyik legnagyobb tehetsége az az idén Bamgarten díjban részesült. Vasárnap, 18 áu hirdették ki az idei kitüntetett irók és tudósok névsorát. T. i. egy a Babits Mihály elnöklete alatt álló bizottság B«um- garten Ferenc alapítványából minden évben 8 darab egyenként négyezer pengős jutalmat és több apró segélyt oszt szét az arra érdemes tehetségek között. Idén kapott először, egy ilyen nagyobb dijat 30 éven aluli iró és ez: Illyés Gyula. Ez az esemény, melyről a budapesti napilapok bőven megemlékeztek, Tolna vármegye közönségét kö zelebbről érdekelheti, hiszen Illyés tolnamegyei származású és életének jórészét itt is élte le. Azért regiszt- rálnivaló esemény ez. Illyés Gyula 1902-ben született B-icegres-pusztán, ahol szülei és elődei az Apponyi-ur»d*lom szó gálataban állottak. Ősei hosszú sora számadó juhász volt. Belőle urat akartak nevelni, papot. Elvégezte a gimnáziumot, Dombóvári, Bonyhádion, Budapesten és ebhez a pályához nem lévén hajlandósága, elment szerencsét próbálni a világba. Rövidebb bécsi és berlini tartózkodás után kiment Párisba, hol a Sorbonne ra iratkozott. Kőiben nem hagyta el az irodalmat, melynek szolgájául szegődött már otthon Résztvett a francia stílus- forradalmak lohadó harcaiban, for- dngatott franciából, tanított, tanult, öt f-w kintlét után hazajö’t s itt akarta Dr Issum Adum ír tozlfokereikedese es foupntútelepe Szekszárd, Keselyűmi ut. — Telefon 21. ais Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési fettételek mellett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések a telepen, valamint Fekete Géza — a telep vezetője — Wosinskv Mór ucca 26. szám alatti lakásán ás Welsz Andor ujságüzletében eszközölnötök. Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként _ _ _ __ _ _ p 4-— Vá gott gyertyánfa » » ». __ _ _ _ _ p 4-50 Tűzi fa ölenkénü felfürészelése a telepen _ _ _ __ _ __ __ _ p 2 50 Fű részeiéi és aprítás együttesen _ __ __ __ P 5*— FI GYELEM I 0 Hasáb és aprított tűzifa porosz és hazai kőszén, •mi koksz és faszén mm legolcsóbban beszerezhető Steiger István tűzifa- és szénkereskedőnél (Telefon 4Ó) Megrendelések eszközölhetfik AM Aln Á M kelmefestő Korzón 1*1 U III Cl I levő üzletében folytatni, amit ott kezdett. Azonban nem talált visszhangra. Beállt zsellérnek otthon s átélte a legnehezebb sorsot. Közben állandóan a régi latié és magyar költőket olvasgatta. — 1928 ban feljött Pestre, Osoát Ernő felfedezte, Babits Mihály barátjává lett. Azóta állandóan közük verseit, kritikáit. Mindenki Bzereti és becsüli s elismeri nagy tehetségét s .értékét. Nyilatkosatai, melyeket itt közlök, nem egy interjú szerves részei 3 hivatalának előszobájában, a sokszínű pesti utcán, zsúfolt villamos perron- ján hangzottak el ezek az igék. Méltók arra, hogy „Tolnamegyei üjságu helyet adjon nekik, mert nehány évtized és — iroda omtörténeti értékük lesz. Mind fontos, mert egy forrongó lelkű költő eszébe s szivébe adnak bepillantást. * Bonyhádra igy emlékszik vissza Illyés;-— Bonyhádon 1914/15 és 1915/16. évben jártam második és harmadik gimnáziumba. Első évben az internátusbán laktam, a másodikban a József utcában, Németh néninél, akire szeretettel gondolok vissza. Nagyon sok emberre emlékszem, nem tudom ezek ott vannak-e még ? Tanáraim közül Bosevitz, Kis rely, Hajas, Fáik, Kiss, Zvarinyi (ő a bátyámat is tanította) tanár urakra és Gyalogigaz- gatéra. Persze ők már nemigen tudhatnak arról a kis diákról, . aki akkor voltam. Barátaim közül egy ottani ügyvéd fiára, Müller Lászlóra emlékszem legjobban s az ő nővérére. De mindezeket azóta se láttam. — Elég vidéket bejártam, de Börasöuy, Cikó szép határaira most is örömmel enú- lékezem, ahol egykor annyit csatangoltam. Baját költészetéről nem igen szeret beszélni (végtelen sserény ember). Ennyit mégis hallok tőle: —- Engem mindig ar Ízlés kormányozott. Meglátni s megérzékeltetni helyzetek, személyek, attitűdök szép vagy rut mozzanatát, azt hiszem, hogy tudatalattion mindig est akartam. Lírai versét sósé írtam, hanem igyekeztem akár ja magam, akár mások szemével nézni a világot s e szemlélet bői kellettkiderülnie annak, milyen az a lélek, aki szemlél. Verseim legnagyobb része helyzetkép. Mint egy vándorló lélek, emberból-emberbe szerettem volna szállni és bekuporodva egy zsellér, egy öregasszony, egy haldokló leány szembogara mögé, elmondani milyen erkölcsi vagy művészeti szépségtől melegszik át, vagy milyen rútságtól csukódik be iszonyodva a szem, Nem felek semminek a meglátásától és megmóntUfií* tói. Szavaim izén, gondolataim kanyarodásán érzem, hogy magyar vagyok, de a tűnődő, lust* Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IIL, £gyefem*ufca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos,^.
