Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-28 / 17. szám
III. évfolyam. 7. szám. 1931 február 28. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő; John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. Érdemes-e a szántóföldem nagyban borsőtermeléssel foglalkoznunk? Irta: Gombkötő Sándor. Hosszú évek során át kísérletez* tem vele, hogy a tavaszi kalászosok és a szántóföldi takarmányok — kti* iönösen az egy éves takarmányok, mint például a zabosbükköny — egy része, nem volna-e helyettesíthető valami másik, egy jövedelmezőbb, a vetésforgóba okszerűen beilleszthető és a termelési költségeket nem sza poritó és ezenkívül a földet lehetőleg keveset zsaroló, esetleg jó buzaelő- veteménynek is alkalmazható terményekkel. A kiinduló pont az volt, hogy a tavaszi kalászosok — árpa és zab — nálunk a többi terményekhez viszonyítva, aránytalanul keveset teremtek, a talajt mindennek dacára nagyon kizsarolták, úgyhogy ezek után a legtöbb esetben csak trágyázott kapás- •növények voltak sikerrel termeszthetők. Látszólag a borsófélék mutatkoztak a vetésforgó okszerűsége szempontjából a legalkalmasabbnak a tavaszi kalászosok részbeni helyettesítésére, de viszont ezek sem adtak kielégítő terméseket, ennek dacára mégis ezekkel kellett a kisérleteket tovább folytatni. Hosszú évekig kísérleteztünk a fajtákkal, a legmegfelelőbb sortávolságokkal, a legmegfelelőbbnek bizonyuló vetőmeg mennyiség kikutatásával, mig végre a hosszú kitartó munka meghozta a gyümölcsét és reátaláltam a mi talaj és éghajlati viszonyaink között legbővebben termő fajtára,a legalkalmasabb sortávolságra, úgyszintén a legmegfelelőbbnek bizonyuló vetőmag szük- ségletmennyiségére is. Ezek által elértük azt, hogy amíg az 1920—1925. éveknek, tehát 6 évnek átlagéban 383 kg volt a különféle borsófajták átlagtermése, addig a következő 1925—1926—1930. év átlaga a kiválasztott és „paradicsomi fajta Viktóriának“ elnevezett horsófajtával és ennek a fajtának gabonasor- távolságra való vetésével az átlag termés 1467 kg ra emelkedett. Még lényegesebbnek mutatkozik azonban az emelkedés, ha csak a legutolsó 3 év átlagát vesszük, mikor már az Általam legmegfelelőbbnek ítélt vetőmagmennyiséget, kát. holdanként £70—180 kg-ot alkalmaztuk. Ezen legutolsó 3 evnek az átlaga felemelkedett 1771, azaz egyezerhétszáz- ketvenegy kg ra, tehát az első 6 év -Átlagának többszörösére. Eltekintve a további kísérletezésektől, ma már csak ezen, általunk legbővebben termőnek talált, a sokféle borsófajta kösül kiválasztott fajtát termeljük, Amely elég szép nagyszemü és amely* >nzk a szalmája óriási hozama mellett is Igen jó másodrendű takarmánynak mondható, ami a ‘rosszul sikerült zabosbükkönynél sok esetben többet ér. Az állatok szívesen eszik és a megfelelő abrakadagolás mellett a szénahiányt észre sem veszik. Maradjunk csak azonban elsősor ban a magtermés eredményénél, hasonlítsuk össze a tavaszi kalászosok terméseredményét a borsótermésével. Amíg a borsótermés az 1920—1925. Avek átlagában a szántóföld összes területének kb. 2°/o<án termesztve 383 kg volt, az 1926—1930. évek átlagában a szántóföld kb. 4°/o án termesztve felemelkedett 1467 kg ra és csak az utolsó 3 év átlagát nézve, az átlagtermés a szántóföld közel S°/o án borsóból elérte az 1771 kg-ot. Ezzel szemben a fenti évjáratok alatt a tavaszi kalászosoknak az átlaga a szántóföld 16%'án 772 kg, a következő periódus alatt 7°/o-on 1321 kg, illetve 6°/0 on 1347 kg volt. Azonban a legutolsó évben a tavaszi kalászosok vetésterülete leesett a szántóföld összes területének kb. 3°/o-ára. A felsorolt adatok által igazolva látszik, hogy a megfelelő fajta borsóval mennyivel jobb eredményeket érhetünk el, — az esetleges kiváló árpa vagy zabtermő helyeket kiyéve, — mint a tavaszi kalászosokkal. Azonkívül, hogy igen lényeges terméshozam különbözet mutatkozik a borsó javára a tavaszi kalászosokkal szemben, — az utóbbi 5 évben kereken 11%> a legutóbbi 3 évben pedig majdnem 30°/„, — nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a legdrágább takarmányalkatrész a protein, több, mint a duplája terem kát. holdanként a borsóban, mint a tavaszi kalászosokban. Ez természetesen csak arra az esetre volna vonatkoztatva, ha a borsót valamely körülmények folytán kényszerítve volnánk takarmányozásra felhasználni. Egyet azonban hangsúlyoznom kell, hogy borsónál kielégítő nagy eredményeket csak sűrű vetéssel és 160 kg ot meghaladó vetőmag mennyiséggel érhetünk el. Természetesen a vetőmag nagyságának és a féleségeknek a figyelembevételével kell a vetőmagot alkalmaznunk, de újból hangsúlyozom, hogy a borsónál a vetőmaggal spórolni sohasem szabad. — Egyik óriási előnye a borsónak, hogy az ilyen sürü vetés mellett úgyszólván semmi ápolást nem kíván. Ha kellően előkészített jó talajba vetjük, még ha kigazolnák is, attól nem kell tartanunk, hogy a gaz a borsót elnyomja, értem ezt elsősorban a paradicsomi fajta Viktóriára, mert ez túl erős szalmáju lévén, gyorsan fejlődik és a gaz csak akkor tud feltörni közötte, mikor már elyirágzott, hüvelyesedik és a földön elterül. Az a rövid idő már nem elég a gazoknak, hogy azok magot érleljenek a borsó aratásáig. Megbecsülhetetlen előnye a borsónak, hogy kiváló előveteménye a búzának. 10 éves átlagban a takarmánynak lekaszált zabosbükköny elő* vetemény után kereken 100 kg mai, baltacin elővetemény után 97 kg mai, nyúlszapuka után 17 kg-mai termett a búza többet kataszteri holdankint, mint a magborsó után. Ellenben a lóhere elővetemény után, melyet nagy átlagban kétszer kaszálnak, esetleg második kaszálás helyett legeltetünk, a búza 214 kg-mal termett kevesebbet 10 év átlagában, mint a magborsó után. Visszatérve a borsónak a szalma j termésére, meg kell állapítanom, hogy I vannak borsófajták, közöttük például a Paradicsomi Viktória is, me* lyeknek a szalmatermésének az ér* tékhozama legtöbb szántóföldi takarmánytermés érték hozamának nem igen marad alatta. Sőt ha azokat a költségeket számításba vesszük, melyek a szántóföldi vetett takarmányoknál fennállanak, a borsószalmánál pedig elmaradnak, — ilyenek pld. a 10 siázalékos kaszálási munkadij többlet, külön szántási és vetési költségek, továbbá a külön vetőmag értéke, — akkor azt látjuk, hogy a borsószalma érték hozama a legtöbb szántóföldi takarmány értékhozamát lényogesen felül is haladja. Pedig a borsószalma csak melléktermék. Ezen állításaim igazolására egy táblázatot állítottam ösBze, melynek adatait ősz szeha8onlitva, könnyen meggyőződhetünk, hogy állításaim mennyire helytállóak. (Folyt, köv.) GAZDA HÍREK. — Bejelentések a budapesti mező- gazdasági kiállítás tenyészáilatcso- portjába. Az Országos Magyar 0«zda- s»gi Egyesület által március hó 20— 25. napjain Budapesten rendezendő díjazással és vásárral egybekötött országos mezőgazdasági kiállításra olyan nagy számban érkeztek bejelentések, hogy a tenyészállatkiállitásra bejelentett állatok a kiállítási telepen lövő összes istállókat teljesen megtöltik. Az elfogadott bejelentések szerint 220 drb ló, 760 drb szarvasmarha, 600 drb juh, 1300 drb sertés, azonkívül a múlt évhez hasonlóan ezernél több baromfi, több száz galamb és házinyul kerül bemutatásra és nagyrészt eladásra is. A kiállításon az ismert nevű jeles tenyészeteket és az összes fontos fajtákat szép és nagy anyag fogja képviselni. Több megyéből gondosan összeválogatott, nagy népies kollekciókat is küldenek fel, igy ez évben is szép anyaggal fognak réaztvenni a szarvasmarhaki* állításon a 8omogymegyei, baranya- megyei, tolnamegyei, orosházi, veszprémi stb. kistenyésztők, továbbá igen jó lovakkal szerepelnek majd a tolnatamási, szabolcsi és az alföldi tájfajta lótenyésztő kerületek. A ló- kiállításon a legkiválóbb magánméneseken és tájfajtatenyészeteken kívül nagy kollekciókkal fognak részt- venni az állami ménesek is. A kiállított lovak egy részét egy kettes és egy négyes fogatban előhajtva is be fogják mutatni, továbbá érdekes csoportos lovasmutatváDyok is fokozzák ismét a kiállítás látványos ságait. A szarvasmarha csoportban ez évben is a szimmentáli fajta fog vezetni, de nagy anyag less kiállítva a pirostarka tájfajtából és a magyar marhából is. Képviselve lesznek a borzderes marhák és a bivalyok is. A sertések csoportjában a mangalica és yorkshire fajták igen nagy anyaggal fognak szerepelni, de a többi hussertésfajták is képviselve lesznek. A juhok csoportjában első helyen a magyar fésüsgyapjas- és a husme- rinó-fajták állanak, de nagyobb példány számban hoznak fel posztógyap jas merinókat, továbbá kisebb számú friz és cigája juhot is. A idei tény ész- állatkiállitás tenyészállatcsoportjának gazdag és változatos anyaga minő* ] ség és tenyészérték tekintetében is ki fogja elégíteni a legmesszebbmenő kívánságokat és teljes képet fog nyújtani az ország állattenyésztésének a legutóbbi időben elért szép fejlődéséről, A tenyészállatkiállitás és vásár intézményének állandóan tapasztalható fejlődése igen örvendetes jelenség. Az idén a osonkaország több tenyészállatot állít ki, mint ameny- nyit a békeévekben az egész ország területéről felhoztak. — Lucerna és lóheremag vetéli célokra való felhasználása. A magyar lóhere* és lucernamag, mint vetőmag úgy idehaza, mint a külföldön épen kiváló tulajdonságainál fogva, oly közkedveltségnek örvend, hogy a hazai termelésre alkalmatlan délvidéki olasz lóhere- és luoernemag- nak országunkban való elterjesztése ellen minden lehető módon védekeznünk kell. Épen ezért a m. kir. föld- mivelésügyi kormány rendelet utján szabályozta a hazai termelésre alkalmatlan lóhere- és lucerna magvak behozatalát olyképen, hogy ezen nem kívánt minőségeket bizonyos mennyiségű pirosra feBtett maggal keveri és csak igy megjelölve kerülhetnek forgalomba. Felhívjuk a gazdaközönség figyelmét, hogy az ilyen pirosra festett magú külföldi lucerna* és ló- heremsgvakat vetési célokra ne vásároljon, mert ha az talán valamivel olcsóbb is, ezzel sem magának, selb a hazai lucerna és lóheremagterme- lésnek hasznot nem hoz, sőt ellenkezőleg, mert egyrészt kiteszi magát annak, hogy lucerna- és lóherevetése kifagy, másrészt a hazai magkersB- kedelem sem fogja az ebből származó magot felvásárolni. Minden eszközzel azon kell leírni, hogy a magyar lóhere- és lucernamag eredeti tisztaságában kerüljön az északi államokba, hogy azokat vevőinkül magunknak biztosíthassuk. ATolnamegyel Gazdiiűgl EgsesDlet Kereskedelmi Osztályainak ' lAPRfl HIRDETÉSEI GaiflmitooK Ozemanongnl legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj. benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erű- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. El «fi A a 50 darab emdenl tenyéazüba, EilallUe 100 darab yorkshlrei süldő, páronként 80 kg; és 70 darab bergshirei süldő, páronként 120 kg. prekos merlnoi tenyósziuh Bővebbet az Egyesület Kereskdelmi Osztályánál Elm(lá|f1 pekingi gácsérok, khaki-campLIUUjIÍ* beligácsérok, vörös izlandi kakasok és tojók, fehér leghorn kakasok és tojók. Eladó f.r^-liaMiőny Eladó éves,koronás aimoíacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsQ hatul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. :— 2000 drb kőrisül (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). Eladó pirostarka Z does üsző. I Tenyészcélokra, vagy hizlalásra kiválóan I alkalmas..
