Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-11 / 12. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 február 11. 12. szám. r Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és térsadaknl lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij; Félévre _____ 6 pengő. | Egész évre____12 pengő F fi szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden surdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A cseh áflum. Néhány nap előtt Benes Cseh kill* ügyminisater iotervjut adott le a Paris- Midi szerkesztőjének, amelyben a szokásos nemzetközi illemszabályok ellenére kritika tárgyává tette a magyarországi tét kisebbségek sorsát. Mondanánk sem kell, hogy Benes érdemleges állításai teljesen légből, kapottak és aa intervjunak evidenter csak az volt a célja, hogy általa elterelje a figyelmet a cseh politika legutóbb elkövetett és egész Eurépá ban nagy feltűnést keltett blamázsá ról, a népszámlálási botrányról. Az is a tények sorozatába tartozik, hogy a magyar lapok, ngy a fővárosiak, mint a vidékiek energikusan vissza* utasították Benes beavatkozását Ma* gyarország belügyeibe és egyben porrázuzták Beoes összes állításait. Amint ma értesülünk, most vissz hang érkezett Banes ferdítéseire ma gából Csehszlovákiából íb. — A felvidéki országos keresztény-szocialista párt február 5-én tartotta Zsolnán országos pártnapját és ezen Szüllő Géza a párt elnöke olyan energikus és határozott hangon leplezte le a Csehszlovák köztársaság belső bajait, olyan szókimondó objektivitással^hogy az bizonyára nagyobb figyelmét fog kelteni aa európai közvéleményben, mint a Paris*Midi részrehajló közlése. Szüllő Géza szerint a csehszlovák köztársaság négy betegségben szenved. Az első a szélső nacionalizmus, amely minden pitzburgi szerződés éB a békeszerződésben a kisebbség jogait biztosító rendelkezések ellebére abban a tévhitben van, hogy Csehszlovákia a csehek hegemóniája alatt álló nemzeti állam, holott az az igen nagy saámban élő nemzetiségek konglomerátuma. Ebből származik a második betegség, az, hogy a cseh állam nem tud elegettenni azoknak az ígéreteknek, amelyeket a szlovákság szá mára tett és igy az elnyomott szlovák néplélek joggal lázong az ellen, hogy a csehek által elnyomott és beolvasztott morvák sorsára jusson. A cseh nacionalizmus a hadsereg ób a közigazgatás által mindent elnyomni töreksaik, ami szlovák és igy felette nagy az aggodalom, hogy Szlovenszkó maholnap csak geográfiai fogalom lesz és a szlovák nyelv teljesen el tűnik. A harmadik nagy baj, bogy a csehszlovák állam a kisebbségi kér désben nem teljesiti a kisebbségi szer* ződésekben magár&vállalt kötelezett- Bégeket. Pedig a kisebbségek jogaikból semmit sem hajlandók engedni és itt harsányan és önérzetesen kiáltja Szüllő Géza Európa felé, bogy a kisebbségek egyáltalán nem hajlandók elcsehesedni és nem tartják le kötelező kegynek a csehek részéről azt, ha jogaikkal élhetnek. — Ha a csehek kifelé szeretnek kérkedni a csehszlovák alkotmány szabadelvűsedével, akkor vonják le ennek konzekvenciáit befelé is és ne igyekezze nek hegemóniájuk alá hajtani azokat a fajokat, amelyek a jog és a törvény alapján állanak. A kormányzat negyedik nagy be* tegsége az a gazdasági politika, amely gazdasági krízisbe döntötte Csehszlovákiát. A gazdasági kérdések irányításában is mindegyre jelentkezik a cseh nacionalizmus túlzása és amíg az igazságtalanságot ki nem küszöbölik, ameddig Prágának az az álláspontja érvényesül, hogy Szlo- venszkó nem egyéb, mint a csehek kihasználandó gyarmata, a betegség és annak pusztító hatása meg nem szűnik. Szüllő Géza olyannak ítéli a mai középeurépai helyzetet, amilyen az a Szentszövetség idejében volt, azzal a különbséggel,- hogy ma Francia- ország követi Metternich szabadságelfojtó politikáját és Franciaország i Után baktat Csehszlovákia is. Hitelét- | Részletesen foglalkoztunk már azzal a fontos eseménnyel, hogy a Szekszárdi Turul és a Szekszárdi Törekvés sportegyletek fuzionálnak és „Tolnavármegye Sport Egylet“ néven a magyar sportértékeket is magukhoz vonzva működnek tovább. A Turul Szévald Oszkár alispán elnök lete alatt vasárnap délelőtt a vár megyeháza kistermében tartotta erről határozni hivatott közgyűlését, amelyen az elnöklő alispán üdvözölve a megjelenteket, szép szavakban muta (ott rá arra a biztató perspektívára, amelyet a két kiváló egyesület erőinek összefogása ígér és kívánta, hogy az uj kooperáció mielőbb hatalmas eredményeket mutasson fel. Az 1929. és 1930. évi számadások felülvizsgálása, majd az 1930. évi költségvetés jóváhagyása utánádr Horváth Árpád főispáni titkár tájé* koztatta a közgyűlést az uj szervezetről, amely a kultuszminiszter azon elgondolásán alapul, hogy a magyar sportnak nagy egységekre van szüksége, amelyekben a sport minden ága művelhető legyen és a nagyobb egységekben tömörülő sportegyesületek igy szakszerűbb vezetés alá jutván, kiválóbb teljesítményeket is mutathatnak fel. A „Tolnavármegye Sport Egylet“ hivatása és célja az lesz, hogy a leventeköteles sorból felkerült sportembereket a sportnak megtartsa, azok érvényesülését és versenyzési lehetőségét biztosítsa. Tagjait a vármegye egész területéről toborozza és minden feddhetetlen életű egyént zászlója alá igyekszik tömöríteni, zki a sportban bármilyen tekintetben értéket jelent, vagy Ígér. Felolvasta ezután a NemzetiSport egy cikkét, amely melegen üdvözli a vármegyei jellegű sportegyletnek teljesen egyedül álló tervét, amely a sportot intéző köröknek a legnagyobb tetszésével találkozott az egóBZ or zzágban. Dr Horváth Árpád ismertető be* vesztett ügynöknek bélyegzi Benest, aki azt akarja Európával elhitetni, hogy a kisebbségi jogok gyakorlását a oseh kormány nem akadályozza. Amint Szüllő mondja, áfiummal dolgozik a cseh kormányzat, mert a kisebbségi jogokat, ahol csak lehet elkobozza, a nemzetiségeket elnyomja, de mindenütt ennek ellenkezőjét hir deti. Áfiummal dolgozik Hodzsa is, amikor el akarja sikkasztani az autó nomia gondolatát és vétkes Hlinka is, akinek módja lett volna arra, hogy az autonómiát megalkossa, de azt meg nem tette. Pedig a kisebbségek szilárdan kitartanak az autó nomia mellett és amint egyéb jogaik- bél, úgy abból sem engednek és az igaiság nevében követelik azoknak végrehajtását. széde után a közgyűlés elhatározta, hogy „Tolnavármegye Sport Egylet“ néven megyei jeilegü sportegyletté alakul át és megszavazta az átalakulással kapcsolatban szükséges alap szabálymódosításokat. Áttértek ezután a tisztujitásra, amelynek során titkos szavazással a következőképen alakult meg az uj tisztikar: Elnök: Szévald Oszkár. Alelnökök: Kenézy Endre, Schneider Janos, vitéz Vendel István Főtitkár: dr Horváth Árpád. Titkár: Schneider Elemér, Bozsits István. Ügyészek: dr Dalin Jenő, dr Künszt- ler Kálmán. Pénztárnok: Horváth Antal Ellenőr: Schlesinger Gyula. Orvosok: dr Kovács Károly, dr Horváth József. Mérnökök: Ziegler Károly, Haidekker János. Háznagyok: Ferencz Lajos, Mtzerák István. Szakosztályvezetők: Athletikai szakosztály: Acs Sándor. Birkózó szakosztály: dr Radó Gyula. Evezős- szakosztály : Kenézy Endre. Labda- rugószakosztá y: dr Horváth Árpád. Korcsolyaszakosztály: dr Radó Gyula. Úszószakosztály: Acs Sándor. Ten- niszszakosztály: Ú rik József. Vívó- szakosztály: dr Hsgymássy Zoltán. Asztali tenniszazakoaztály: Kaszás Endre. Gazdasági bizottság: E'nök : Kenézy Endre. Tagok : dr Horváth Ar pád, Horváth Antal, Kramer János, Mohay Lajos, SchleBinger Gjula, Satzszinó László Számvizsgáló bizottság: Futó Já nos, Gergely István, Tury Árpád. Választmány: Ácséi József, dr Babits István, Bencze György, Bi- schita Sándor, Bóday Gusztáv, dr Bordás Árpád, Debulay Imre, De- bu'ay József, Dömötör Elek, dr Ei bach Kornél, dr Fleichmann Ottó, H*asz Jakab, Heidt Dömötör, dr Hoffmann János, Illés Imre, ifj. Iva- I nioh Antal, Joó Sándor, Kenézy ! László, Kovács. Lajos, dr Kunczer j Jenő, Kunffy Lajos, dr Kurz István, I Lakner Sándor, dr Leopold Kornél, dr Lessler Alajos, Mányoki Ödön, Mohay Lajos, Morvay László, dr Perczel József, Polgár István, Pon- grácz Lajos, Reich Oszkár, Schiffer Sebestyén, Sipos Ernő, Surgoth Aladár, dr Szabó Elemér, Saabé János, Szongott Edvin, Sztassinó László vitéz Makray Ferenc. Dr Horváth Árpád indítványára ezután a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel diszelnökké választotta vitéz jáfc- fai Gömbös Gyula tábornok, honvédelmi minisztert, mint a vármegye szülöttét, disztagokká pedig: dr Karafiáth Jenő ny. államtitkárt, az Országos Testnevelési Tanács elnökét, Jankó Ágoston főispánt, továbbá dr Dencz Ákos, dr Erdélyi Aladár, dr Ery Márton, dr Gratz Gusztáv, dr Klein Antal, dr órffy Imre, dr Pesthy Pál,' Zlinszky István országgyűlési képviselőket, báró Kornfeld Mér, Kováts Sebestyén Endre, dr Perczel Béla, Simontsits Elemér felsőházi tagokat, végül Dőry Frigyes és Kiss Lajos felsőházi póttagokat. A választás Után Ssévald Oszkár alispán meleghangú és gondolatokban gaadag beszéddel mondott köszönetét mindazoknak, akik a most megszűnt Turul Sport Egylet érdekében oly sokat fáradoztak, különösen kiemelvén Polgár István vm. másodfőjegyző, egyesületi főtitkár, továbbá Kenézy Eodre, dr Radó Arthur, dr Babits István, dr Horváth Árpád és Horváth Antal pénztáros érdemeit. Az aposztrofáltak nevében Polgár István mondott az alispán elismerő szavaiért köszönetét, mire a közgyűlés véget ért.- Ti-i-j——ruTu~i.-iiTir-ian\.~L-irir Dencz Skos felszólalása a barfelípiíában. A mai nehéz gazdasági idők egyik legfontosabb megoldandó problémája a kartellkérdés. — Ennek a régóta felszínen levő ügynek a megoldására a m. kir. kormány még a múlt év december havában „A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról“ cim alatt törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek már bizottsági tárgyalását is igen nagy érdeklődés előzte meg. Eteken a tárgyalásokon dr örffy Imre és dr Dencz Ákos országgyűlési képviselők is résstvettek s utóbbi a javaslatnak képviselőházi — folyó hó &-i — nyilvános vitájában is felssőlalt. Dencz Ákos beszédében mindenekelőtt megállapította, hogy a kartellek világszerte szétágazó szervezetükkel igen nagy hatalmat jelentenek, amelyeknek túlzásait a szervezetlen mező- gazdaság, a kisiparosság és a közvetítő kereskedelem erősen érzik. A háború és az 1920 as gazdasági válság elsöpörte ugyan a kartelleket, de azután újból erőre kaptak, igy pl. Németországban közel ötezer a számuk. Nálunk mintegy 80 kartellt számlálnak. A Veszély abban rejlik, hogy a legfontosabb közszükségleti A „Tolnavármegye Sport Egylet" alakuló közgyűlése. Egyes szám Ara 16 fillér-
