Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-07 / 11. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 február 7. FIGYELEM! <3 Hasáb és aprított tűzifa porosz és hazai kőszén, m koksz és faszén legolcsóbban beszerezhető Steiger István tűzifa- és szénkereskedőnél (Telefon 46) Megrendelések eszközölhetők AJK a I ti é !• kelmefestő Korzón w 1II <1 I levő Üzletében részéről ia kellően előresegittetnék. Cask egy ilyen belső éa külső mnnks szerencsés egyesítése hozhatja meg a kedvező eredményt, amelyben rendületlenül bízom. A Széchenyi lakoma. A Nemzeti Kaszinó hagyományos Széchenyi lakomájának idei ünnepi beszédét Rakovazky Iván mondotta. A beszéd Széchenyi életén éa munkáin keresztül vizsgált olyan kérdé aeket, amelyek ma a politikában és a politikáról szóló kommentárokban sok vita tárgyát képezik. Az emberi gondolkozás tendenciáinak megfelelő- leg a politikusok általában két kategóriára oszthatók : konzervatívokra ób liberálisokra. Rakovazky Iván felvetette a kérdést,hogy Széchenyi konzervatív volt-e, vagy liberális. Megállapította, hogy ha Széchenyi gondolkozását, könyveiben lefektetett nézeteit tekintjük, akkor mindvégig haladó liberális volt, de nem a mai értelemben, mert nem mindenáron akart njitani és semmit sem akart elpusztítani, ami régi. Ami azonban a gyakorlati politika terén való magatartását illeti, határozottan konzervatívnak mondható, mert bátran elébe állott a veszélyekkel fenyegető áramlatoknak, nem törődve népszerűségének veszendőbemenésével, barátainak szembefordulásával és azok hálátlanságával, akikért küzdött. Sséchenyi pályafutásában nemcsak az a nagyszerű, hogy minden kor- társánál élesebben ismerte fel a nemzetgazdasági reformok végzetes szűkmagyar szív és minden magát magyarnak tartó ember adja le a maga szerény revíziós pengőjét a nagy, hazafias cél támogatására, a világ elaludt lelkiismeretét immár nem kis sikerrel ébresstgető mozgalom előmozdítására. Ma, amikor már alig van vármegye, falu és város, pénzintézet, gyár, közhivatal, egyesület, kaszinó, olvasókör, tudományos intézmény stb., amely oda ne állott volna e mellé a hazafias lobogó mellé, lehetetlennek találom, hogy ez a mi, szép múltjára büszke egyesületünk is meg ne értené a lelkes hivó szót b nemes tradíciói belső sugallatára is ne kivánná megsegíteni ezt a gyönyörű hazafias célt. Indítványozom tehát, hogy a Szekszárdi Kaszinó, elsősorban, mint testület, anyagi erejéhez mért, évi szerény száz pengő adományával lépjen be a Magyar Revíziós Liga támogatói közé, másodszor pedig mondja ki, hogy szokása ellenére tagjai között is ivet köröztet, felkérve mindenkit, hogy évi egy pengős adományával, amely havi tíz fillérnyi megterhelést sem jelent, járuljon hozzá ő is a Liga anyagi muníciójának előteremtéséhez és tegye lehetővé ezáltal is, hogy a már említett egyesület mennél fokozottabb erővel folytathassa az előítélet, rosszakarat, az ellenünk ma is hadakozó rágalmak, hazugságok fellegvárainak további sikeres ostromát 1 FrtBIWM RÁDIÓ • MINDIG JÓ • FRBlftH RftDIÓ FftBIflH RflDIÓ 1 MIUDIü JÓ • FRBlftN RftDIÓ FABIAN SÁNDOR SzÍks'Z°Á R D?U3Íh1> "Telefon 139 ségességét és próbálta ezek által megváltoztatni a korabeli Magyar- ország nehéz közgazdasági viszonyait, hanem az is, hogy munkája közben sohasem térítették el kitűzött útjáról a pillanat eseményei és hangulatai. Tisztában volt azzal, hogy politikai sikereket csak gazdaságilag fejlett ország tud elérni, s hogy a nemzetek életében a hatalom elsősorban a nemzeti vagyon talapzatán nyugszik. Gyakorlati, politikai pályafutása azonban óvatosabb volt, mint gondolatai és elméleti megfontoltságai. Nagyon jól tudta, hogy a theoriák és szisztémák alkalmazása a valóságban csak akkor lehet eredményes, csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha lehetőleg a meglevő társadalmi és politikai keretek lassú és óvatos tágításával vezetődnek be a gyakorlati életbe, mert minden hirtelen és erőszakos újítás több veszélyt, mint hasznot rejteget magában. Épen ezért ideálja az egészséges parlamentárizmus volt és ezért folytatta élete legsúlyosabb küzdelmét. Esen a ponton Széchenyi alakja ismét aktuálissá válik a mai bor szemszögéből is, hiszen ma világszerte divat bizonyos körökben a parlamentárizmus pusztulásáról beszélni, megállapítani, hogy az egész parlamenti gépezet üresen járó szerkezetté változott, amelynek a garatjára hiába öntik fel a nemzet komoly érdekeinek tiszta búzáját, csak értéktelen korpát őröl ki belőle. Rakovazky ezzel szemben megállapítja, épen Sséchenyi példájára hivatkozva, aki aligha kívánna a régi helyébe isme rettent és próbálatlant tenni, hogy a parlamentárizmus leghevesebb ellenségei sem tudnak az eltemetésre szánt rendszer helyébe olyat ajánlani, aminek óvatosság nélkül való elfogadása nem lenne a nemzetre nézve kockázatos kaland. A parlamentárizmus erőszak nélkül is tökéletesíthető a nemzeti többség akarata fo'ytán. Az ünnepi beszéd fejtegetéseiből Széchenyi alakja tehát olyanként emelkedik ki, mint aki theoriáiban és elméleti megfontolásaiban semmiféle elfogultság, semmiféle gátlás által, gondolatainak szabad menetében megzavarni nem engedi magát, de a reformok gyakorlatbavitelénél a legnagyobb óvatosságot, a meglévő keretek lehető megőrzését követeli. A felelősség tudatától eltöltött lelke előtt az egyetlen lehetséges politikai rendszer a nemzetnek felelős psrlamen- tárizmus, amelynek a fórumán minden kérdés megvitatásra talál szabad discussio keretében. A beszéd befejező része Széchenyi morális jellemképét rajzolta meg és iit is aktuális vonatkozásokra hivat- í kozott. Az ő hazafisága nem a mesterkélten fitogtatott üres hazafiság, az ő szeretető nemzete iránt nem a hibák takargatásában, hanem azoknak szigorú ostorozásában állott, ezeket a kérdéseket azonban nem vitte a külföld elé, mint a mai magyar politikai élet egyes vezérei. Széchenyi igazságérzete megdöbbent volna azon, hogy sokan, akiknek bőven van, nem nemes erkölcsös és tiszteletreméltó módon költekeznek, hanem oly kihívóén, hogy a vagyonnal szemben kétségtelenül társadalmi elkeseredés kezd elharapózni. Széchenyi életének példája olyan tanúságokkal szolgál,: amelyeket a mai Magyarországnak, a mai Magyar ország vezetőinek átgondolni éa követni kell. ű, aki szenvedéseken és A lesszebb eskfluől fényképek gyermek, családi, műkedvelői csoport £>- fényképek, fényképnagyi tások BORGULA fotómOfermében készülnek Szekszárdon. y i d é k r o bárhova — meghívásra — kiutazom Sürgönyeim. Borgula, Szekszárd---- 11 TE LEFON 17 Számos kitüntetés és elismerőlevél megpróbáltatásokon, üldöséseken és keserűségeken át tántorithatatlanul ragaszkodott azokhoz a nézetekhez, amelyeknek alaposságát egy egész élet gondolkozásban eltöltött esztendei adták meg, arra tanít, hogy lelki erőnket súlyos megróbáltatások közepette sem szabad elveszíteni. A nemzetek sorsa nem pillanatokon múlik. Ami igazság és amit a történelmi hivatást rendelt egy nemzetnek, az várathat magára, de sorsa meddő i méháben el nem posztul. I Gróf Batthyány Tivadar halála. I Gróf Batthyány Tivadar, volt miniszter, aki a szekszárdi kerületnek 1910 tői 1918-ig országgyűlési képviselője volt, hétfőn a déli órákban néhány napi betegeskedés ntán influenzában elhalt. Sokan élnek még a szekszárdi kerület régi választópolgárai közül, akiknek élénken él emlékezetében gróf Batthyány Tivadar, akit az örök ellenzéki szekszárdiak 1910 ben felkértek arra, hogy függetlenségi párti programmal vállalja a kerület jelöltségét Szabó Károly őcsényi ref. lelkésszel, a kerület volt Kossuth párti országgyűlési képviselőjével szemben, akinek ellenzéki voltát nem tartották elég erősnek. A középtermetű, jellegzetes szakálla, tüzes, temperamentumos „Bottyányi“ gróf mellett a szekszárdiak soha nem tapasztalt lelkesedéssel csoportosultak, mig a kerület többi községei Szabó-pártiak voltak. Óriási küzdelem ntán, amelybe belejátszott azon szerencsétlen választási eljárás is, hogy sorshúzással pártonként és nem tamásokban szavaztak a szekszárdiak és igy a gróf Batthyány-párt úgy kihúzta a választást, hogy a Szabó pártiakra éjszaka került a szavazás sors, 62 szótöbbséggel gróf Batthyány Tivadar lett a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője. Talán azok, akik az 1918 as évek történetét bizonyos távlatból ős mentesen minden elfogultságtól megírják, meg tudják állapítani, hogy szerencsés volt-e a szekszárdiaknak ezen állásfoglalása. — Batthyány Tivadar nekrológjaiból mindenütt azt olvassuk, hogy szerencsétlen kezű politikus volt. Örökké izgnló, aki nem találta meg a pártkötelékek sorompói közt ideáit és céljait. Mint szabadDf Issum Adllm w tOzifokereskedése és luuprltételepe Szekszárd, Keselyűs! ut. — Telefon 21. us Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. Megrendelések a telepen, valamint Fekete Géza — a telep vezetője — Woslnsky Mór ucca 26. szám alatti lakásán ás Weisz Andor ujságüzletében eszkdzölhetők. Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként p 4’— Vágott gyertyánfa ^ * » _ _ _ _ _ _ p 4-50 Tű zifa öienkénti felfürészelése a telepen _ _ _ _ _ _ _ _ p 250 Fü részelés és aprítás együttesen _ _ _ _ _ __ _ _ _t__p 5*— el vű politikus kezdette, onnan az egyházpolitikai viták alkalmával kilépett és a Szapáry-párthoz csatlakozott, később Apponyinak lett hive, akivel együtt lépett át a koalíció idejében a függetlenségi pártba, ahol a régi függetlenségieket túlszárnyaló radikális irányzatot képviselte ős a párt kebelében megnehezítette a reál- politikai törekvéseket. A legerősebb szószólója volt az önálló bank felállításának ős megalkuvást nem ismerő hive a titkos választójognak. Szélső baloldali irányzata sodorta Károlyi Mihály közelébe. Évekig ennek a nagynevű, de képességeiben egy ország pártjának vezetésére alkalmatlan férfiúnak tanácsadója ős egyúttal a politikai vezérségbe emelője is volt. Addig hangoztatták gróf Batthyány és társai Károlyi Mihály nagy politikai hivatottságát, amíg azt maga is elhitte. A kritikus időkben már elvesztették befolyásukat régi tanácsadói Károlyi Mihályra és a hiúságtól ős a folytonos tömjénezéstől elkábult ember odavetette magát Kunfiyék és társai karjaiba, amellyel megásta nemzetének sorsát éB odavezette a bolsevizmus négy hónapi rettenetes uralmához. Gróf Batthyány Tivadar rősztvett a rövidéletü Esterházy Móric minisztériumában, 1917 júniusában a király személye körüli miniszterré neveztetett ki, majd mint tárcanélküli minisztert, a népjóléti minisztérium megszervezésével bízták meg. 1918 ban a miniszteri tárcájától megvált ób akkor belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1918 novemberében kiütött őszirózsás forradalomban Károlyi Mihállyal résztvett, a forradalmi kormánynak belügyminisztere lett. Ámde ezen pozíciójában bebizonyitóttá, hogy sokkal könnyebb ellenzéki oldalról a vezetőket támadni, mint kormányozni. Miniszterségének első napjaiban már észrevette, hogy az egész magyar politika és annak élén Károlyi Mihály oly irányba terelődik, amely végzetes lesz az országra. Da ő, aki mindig az ellenzék legszélsőségesebb éB legradikálisabb irányzatát képviselte, sem elég politikai bölcseséggel, sem elég befolyással, legkevésbé elég bátorsággal nem rendelkezett, hogy ezt a teljes balracsuszást megakadályozza. A megvadult szekeret ma.
