Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-12-24 / 101-102. szám
III. évfolyam. 47* szám. 1931 december 24. TÖfcNAMEöYE I GAZDA w A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. PclelS« nokciztf: John Sándor «■.(.(. titkár. ¥ Szerkesztőségi Szekszárd, Vármegyeház. Tdtlnt 134. A szopósborlu nevelése és elválasztása. Irta : Koperniczky István m. kir. gazd. s. tanár. Sokan, nagyon sókat és nagyon sokszor írtak már erről a kérdésről a hogy most ismét elővesszük és be- szélünk róla, csak annak a bizonyi téka, hogy oly kérdésről van szó, mely elsőrendű fontossága s melyről sohasem lehet, eleget beszélni és irni eddig . . , míg azokat be nem tartják. Sajnos, e kérdésben még nem jutottunk el ődéig; hogy a magyaar kistenyésztők mégértették volna a borjak helyes elválasztásának éa nevelésének fontosságát. Hogy ez menynyire igy vaD, annak élénk bizonyítéka az a sok nagy fejű, szalmahasn, •bosszú, borzasszőrü nyakigláb nő vendékmarha, melyeket kistenyésztő- 'ink istállóiban, háVIatennek nem min* denütt, de még nagyon sok helyén -láttam és láthatónk. A tenyészállatok értékét a jó leszármazáson kívül, elsősorban a fiatalkori helyes nevess adja meg. Jó testformát, nagy testsúlyt, kiváló termelőképességet s igy jó értékesítési árat csak agy váriunk tenyészállatainktól, ha meg is adják azoknak a -fejlődésükhöz okvet* . lenül' szükséges tejet, majd kellő súlyban történt elválasztás után a megfelelő tápértékü — fehérjében gazdag — takarmányt addig, míg az állat növekedésben, fejlődésben van, 'v agyis hazai pirostarkákról beszélve, 31 -—l^a évfss. kosaiig,. A szopósborja nevelését tálán onnét kezdem, hogy a borja rendes fekvésben egészségesen a világra jött, 'anyja lenyalta és igy következik a gazda első fontos dolga, az újszülött borja mielőbbi megssoptatása. Az első szoptatás előtt azonban a csecs- bimbókból egy-két sugarat fejjünk el, nehogy a csecsbimbó csatornába húzódott baktériumok, piszok mindjárt első alkalommal az újszülött emésztőcsatornájába kerüljön. A tehén első tejét, az u. n. fees, vagy koloszt rumtejet a borjúval feltétlenül szokassuk el, ne úgy mint régi apáink tették, akik elfejték, azzal, hogy ezt a sárgás, bűzös tejet nem szabad a borjúnak adui. Az a borja részére a legjobb gyógyszer, hashajtó hatásánál fogva és a legjobb tápszer, fehérjében és ásványi sókban való gazdagsága révén. A másik fontos kérdés •as, hogy a borjut naponta hányszor szoptassuk ? Egy hetes koráig naponta ötször, olyan beosztással, hogy az egyes ssoptátási, időközök megközelítőleg egyformák legyenek. Pl. ^reggel 5, délelőtt 9, délben 1, délután 5 és este 9 órakor. Az ötszöri szoptatásra azért van szükség, mert .-ez újszülött borjúnak oly kicsiny az •oltógyomra, hogy egyszeri szoptatás alkalmával legfeljebb 8[*—1 liter tejet ' képe»-befogadni. Az Újszülöttnek az első héten testsúlya után számítva, testsúlyának 1[»——1jio részét kell tejben felvennie, ami átlagosan 50 kg borjusulyt véve a számítás alapjául,-napi 5 kg tej. Ezt a napi 5 kg tejet, •figyelembe véve a borjú gyomrának korlátolt felvevőképességét, csak na- . ponta ötszöri szoptatással biztosíthat- { juk. A második héten áttérhetünk a I naponta négyszeri, majd a harmadik j héttől kezdve a naponta háromszori szoptatásra, amely mellett maradjunk I -meg egész az elválasztásig. | A borjuknak, mint kérődző állatoknak, köstudomás szerint összetett gypmrnk van (bendő, recés, száz- rétü és oltógyomor). A négy gyomor kösül születés után legfejlettebb az o!tógyomor, míg a többi, mint amelyekre a táplálkozásnál egyelőre szűk ség nincs, fejletlenek. Az okszerűen nevelő gazda- feladata az is, hogy az előkészítő gyomrokat (bendő, recés) kellő fejlettségi állapotba hoiza arra az időre, amikor aaokra nagyobb teriméjü (széna, táv. szalma, szecska stb) takarmányok kellő mennyiség- beni felvételére szükség lesz, vagyis a választás utáni időre. kifejlődött szarvasmarhának legnagyobb gyomra a bendő, ezt követi az oltó, majd a százrétü, végül a recés (darázsfészek). Az előkészítő gyomrok fejlesztésének módja az, hogy-a borjú elé 3 hetes korában már tegyünk mindig kevés, de friss, finom, korán kaszált rétiszénát,. az n. n. borjuszénát, hogy korán elkezdjen szálaini. A réti széna mellett 3—4 hetes korától kezdve mindig legyen előtte kévés zúzott zabdara is, hogy kedvére tanuljon és szokjon hoszá a szálas és száraz takarmányok felvételére. Ha ezeket már kellő étvággyal és mennyiségben fogyasztja, akkor, úgy 6—8 hetes korától kezdve kevés, nem túl- bideg, u. n. állott yiaet is tegyünk eléje. “ Végül jön a nagy kérdés, mikor válasszuk el a borjut? Attól függ természetesen, hogy mily célra tartjuk ? Tenyészállatnak, levágásra, tinónak stb. Akármily célra is tartjuk azonban, a borjúnak legalább 9—10 hetes koráig feltétlenül szopnia kell. Kivétel a felnevelésre alkalmatlan és igy szopóskorban értékesítendő borjuk, melyeket legcélszerűbb már 3—4 hetes korukban eladni, mert viszonylag ekkor .adják a legjobb jövedelmet. A tényé«célra meghagyott borjukat legcélszerűbb nem íb időre, hanem fejlettségre, BUlyra elválasztani. Az Uszőborjukat 120—150 kg, a biba- borjukat 180—220 kg Bulyban. Ezt a súlyt tapasztalás szerint az üszők 3—31)« hónapos, a bikaborjuk 3, 4—5 hónapos korukra érik el. Itt talán sokan azt gondolják, hogy a mai állatárak mellett nein érdemes és nem rentábilis a hosszú szoptatási idő. Ez azonban csak látszólag áll fenn, mert a legolcsóbb és leg biztosabb élősúlykilogramm gyarapodást a tejjel érhetjük el. Elválasztanánk korábban nem szabad, mert azt a borjú feltétlenül megsínyli és leadja az u, n. tejhnst, amit a rossz gazdák szerint le kell adnia, helyesen elválasztva azonban „nem szabad leadnia“ a borjának. A borja, ha 5—6 hetes korában elválasztjuk, •gyengén fejlett előgyomraiba nem képes annyi szárai takarmányt felvenni, amennyi az életbentartáson felül még további gyarapodáara ia szükséges és feltétlenül leromlik. Ellenben helyesen választva el, gyomrai már annyira fejlettek, hogy a felvett takarmány nemcsak az életben- tartásra,, hanem további termelésre, súlygyarapodásra is elégséges. A borja helyes nevelése óa kellő súlyba» elválasztása a jövedelmező I lenyóazállatneveléBoek alapfeltétele, miért is ajánlom és kérem a magyar kiateny észt őket, tegyék a kérdést alapos megfontolás tárgyává, vegyék elő a papirt és ceruzát, számítsanak. Nézzék meg azután a fentiek sse- rint nevelt éa elválasztott borjaik és az ő régi 6—7 hetes korban elválasztott borjaik ftjleltsége, alakja, termelőképessége, úgyszintén az értékesítés alkalmával mutatkozó pénzbeli különbséget, bogy saját maguk látva be eddigi hibáikat, rátérjenek a helyes útra. Eömtelierreiidezís és o rosszhiszemű gazdák. Köztudomású, bogy igen sok gazda kérte a Földteherrendező Országos Bizottság segítségét terhes adósságainak rendezése tárgyában. Miután a Földteherrendező Országos Bizottság előtt annyira felszaporodtak az ily irányú kérelmek, hogy azok egyik napról a másikra természetszerűleg nem intézhetők el, viszont a gazdakötönség körében az a tévés hiedelem kapott lábra, hogy annál hamarabb segít ez az országos bizottság a kérelmező gazdákon, minél jobban bizonyítják a gazdák azt, hogy még kamatfizetésre Bem képesek, igen sok kérelmező gazda a fennálló tartozásai után esedékes-kamatokat nem fizeti, még ha esetleg módjában állatta Sem, sőt még á csere- váltókat sem nyújtja be és hagyja magát inkább pereltetni, sőt még fel is keresi a hitelező pénzintézetet és kéri, hogy pereje minél hamarabb, abban a hitben lévén, hogy akkor majd a segítség is hamarabb jön. Ezekre a jelenségekre való tekintettél a Fölteherrendező Országos Bizottság a napilapokban a következő értesítést adta közre: „A Földteherrendező Országos Bizottság ismételten felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy a teher- rendezési eljárás megindításának elrendelése nem mentesíti az adósokat az alól, hogy kamat- és egyéb fize tési kötelezettségeiknek az eljárás folyamata alatt is lehetőség szerint eleget tegyenek. Mindamellett panaszok érkeztek be abban a tekintetben, hogy a teherrendesési eljárásba bevont adósok közül egyesek minden nyomós ok nélkül vonakodnak eleget tenni azon kötelezettségüknek, hogy a váltótartozás lejártakor a hitelezők részére kiszolgáltassák a megújítási váltókat. A Földterrendező Országos Bizottság november hó 27-én tartott teljes ülésében foglalkozott ezekkel a panaszokkal és kimondotta, hogy az ilyen adósokat — tekintve, hogy esek magatartása az eljárás sikerességét veszélyezteti — rosszhisze- miieknek fogja minősíteni és ebhez képest a javakra elrendelt rendezési eljárást az 1900—1931. számú M. E. rendelet 18. §-a alapján meg fogja szüntetni.“ Mivel esek Bzerint a kérelmezők nek esen magatartásai rendelkezésből való kizárás veszélyének teszi ki a kérelmezőket, azonkívül pedig igen nehéz helyzetbe hozza a hitelt nyújtó pénzintézeteket is, ami az ország általános közgazdasági helyzetére is igen hátrányos következményekkel járhat, figyelmeztetjük a kérelmező gazdákat, hogy lejárt váltótartozásaik rendezésére a szükséges csereváltót minden esetben pontosan lejáratkor szolgáltassák be a hitelt nyújtó páni- intézetnél . Ugyancsak legyen gondjak arra, hogy az esedékes kamatokat is rendben lefizessék. Ha pedig ez nem áll módjukban, menjenek be as illető pénzintézethez, hogy kamatot fizetni képtelenek, hogy igy az illető , pénzintézettel esetleg valami méltányos megállapodásra juthassanak, annyival ia inkább, mivel — biztos értesülésünk szerint —r az érdekelt pénzintézetek közül néhány már is keadi összeállítani a rosszhiszemű adósok névsorát és könnyep megtörténhetik, hogyha ezek » névsorok elkészülnek és az Országos Bizottsághoz felterjesatetnek, úgy a kérelmező gazdák közül igen sokan el fognak esni a földteherrendezés esetleges előnyeitől, nem is beszéjye a megindítandó peres ejjirápsal.kap* csolatos költségekről, amelyeket, végeredményben ismét csak a gazdáknak kell megfizetni. ■ ' ,& Burgonya oeiőgumó beszerzési akció. . A M. kir. Földmiveléaügyi Minisztérium a M. kir. Növénytermelési Hivatal utján Budapest, Földmivelés- Ugyi Minisztérium, megismétli, az 1J932. év tavaszán is burgonya vetőgumó beszerzési akcióját. Az akpió ezúttal két résire tagozódik; 1. Nagy • és kösépgazdaságok, 2. Kisgazdaságok részéről történő vetőgnmó .rendelésre. ; * • T. . Az 1932. év tavaszán burgonya vetőgumót csak az egyes burgonya fajtakörzetek létesítésének figy elembevételével utal ki a Földmivelósügyi Minisztérium. Ezek a körzetek a következők: Baranya és Tolna vármegye: korai rózsa körzet, Somogy vármegye és Zala vármegye déli rész: Ella körzet, Zala vármegye ésaaki része: Wohltmann és őszi rózsa körzet. , j, Részletesebb felvilágosítást ad és vetőburgouya igénylési ivet küld megkeresésre az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara. A burgonya vetőgumó igényléseket folyó évi december hó 31-ig a beérkezés sorrendjében intézi el a Növénytermelési Hivatal, éppen azért a megrendelések feladása sürgős. I A Tolnamessel Gozúoiágl Egyesi lel Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI s szzmzasazzzaaaMzmmmmzammamHBmmmimBl finzdoiüink OiemmiWBol Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorok], petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi «erek. FlaHAb - amerikai futólovak, LlallUK« yorkshirei göbók, jó - tejelő fejős tehenek i és jó származású üszők. Gözeke- ás fűtési szán salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonáé zsákok, ponyvák és kőtőző zsinegek megrendelhetők.
