Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-16 / 99. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 december 16. dépe érdekelve volt, megrendítette a régi gazdasági rendesért és est a megrendülést a kierőszakolt aj állam* alakítások még fokozták. A világháborút befejezni akard bé két olyan államférfiak diktálták és parancsolták rá a világháborúban vérző népekre, akik teljesen tájéko satlanok voltak a földrajzi, történelmi, lélektani és gazdasági kérdésekben, de ráadásai még igaztalanok is vol tak. Valami megfertőzött, bűnös bé­két parancsoltak rá a világra, mely­nek összeállításától elűzték még a szeretet Istenét is, nem a szív és ész együttműködése, de a csalás, a gonoszság, a kapzsiság, a gyűlölet, a tudatlanság, a hitetlenség, a bűnök ezreinek fertője szülte meg e ször­nyeteget, amely azután még fokozta a zűrzavart, a népeket egymás között még gyűlöltebbé tette és ahelyett, hogy megnyugvást teremtett volna, megakadályozta, hogy a világ népei visszatérhessenek a régi gazdasági élet, a jólét útjára. Most tehát be kell látnia mindenkinek, hogy nem a tudomány mondott csődö', d 1 a szörny- szű ött békék jutottak csődbe. S ez a csőd veszedelembe kergette a világ egész gazdasági rendjét és kenyér* telenné tette nemcsak a szellemiek­kel foglalkozók tömegét, de azokat is, akik kezükkel keresték meg a maguk és hozzátartozóik számára a kenyeret Beigazolódott, hogy a ter­melés nem hasznot hajtó és ma már világos, hogy az egész világ gazda­sági helyzete beteg, még ped g nagyon beteg, amit egykönnyen és gyorsan meggyógyítani nem is lehet. Mind­ebből azonban nem lehet azt igaz­ságul leszűrni, bogy nem érdemes tanulni, tudást szerezni, mfivelödoi. Az embereket egy velük született I erő viszi arra, hogy szellemi erőiket kifejlesszék, nagyobb tudást szerez zenek, mert a tudás igazi célja, hogy csökkentse az élet fajdalmait és nö velje a jólétet, a boldogságot. Az igazi tudás azonban csak állandó szellemi munkával szerezhető meg. Nem elég csak a végeredményeket ismerni, de át kell tekinteni a f-jődést is, mert csak igy lesz a tudás szilárd alapo­kon nyugvó. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a tudományok fejlődése köaben sok olyan gyülemlik össze, ami lassan értéktelenné válik, ezért folytonos selejtezésnek kell folynia az egyes tudományágakban, mert az emberi agy felvevőképessége is kor­látolt. A fejlődés iránya tehát két­ségtelenül ez, hogy az iskolának, amely a széles néprétegekből kapja tanítványait, mindig jobban kell kö­zeledni az élethez és a gyakorlati életre kell fölszerelni minden tanulót. Az általános műveltség megadását nem lehet főcélnak tekinteni, hanem a gyakorlati ismeretekkel kell föl­vértezni a tanulósereget, mint Ame­rikában tapasztalható ez, még a kö népiskolákban is. De fontos a tanítás módja is Nemcsak a fölösleges anyag nehezedhetik az agyra, hanem a jól meg nem emésztett, tehát a helyesen föl nem dolgozott anyag is. Mindaz, aminek megértésére, tiszta átlátására nem töreki dtünk, valósággal bénitó- lag hat reánk. A tudat alól fölbuk­kannak, mint fenyegető szellemek és sok ember beteges idegességének, cselekvőképe88ége korlátozottságának az ismeretszerzés helytelen módja az oka. Tehát nincs és nem lehet igazuk azoknak, akik a tudomány csődjét hirdetik. A mai gazdasági helyzet nem lehet állandó és végleges s ezt a ránk kényszeritett nyomorúságot előbb utóbb meg fogja ssüntetni az igazi béke, amely után vaió általá­nos nagy epedés, sóvárgás észlelhető mindenfelé. S a jobb s a rendezett viszonyok között visszaszáll az élet régi tör­vénye, mely a nagyobb képzettség, tehát a tudásnak biztosit utat. Nem szabad azért kétségbeesoük, sőt most kell igazán helyt állanunk úgy az iskolában, ahol a gyakorlati irányt kell teljes diadalra juttatnunk, ki­zárva minden elméleteskedést, mint az iskolán kívül is, ahol munkánk kai a kétségbeesett telkekbe erőt, reményt, bizakodást kell csepegtet nünk, de egyúttal közöttünk lévén, meg kell óvnunk őket a káros ála- potok befolyásától és mindenkor ol­daluk mellett kell lennünk a tudás erősítő munkájával. Nem könnyű föladat egyik sem. De az iskola és a tanító mindig meg találta a helyes utat, mert kereste, mert meg kellett keresnie azt. Ma sem szabad kétségbeesnünk, mert a jövő nem olyan reménytelen, csak dolgozni kell. A oűrmesyel IskolúnkiuDlI népművelési bizottság köz- gyüiese. A vármegyei iskolánkivüli bizott­ság fo yó hó 14-én Száváid Oszkár alispán elnöklete mellett tartotta meg őszi közgyűlését s azon a bizottság az 1931—32. tanévi munkatervét s az 1932. évi költségvetését tárgyalták. A közgyűlésen részt vett dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a bizottság ügyv. elnöke, Kiss Lajos apát plébá nos, kormányfőtanácsos, dr Drágíts Imre eü. főtanácsos, Bodnár István iró, dr örffy Gyula vm. t. f ’ügyéBZ, Szegby Sándor gyógyszerész, Sarossy Károlyné a MANSz. alelnöknője, Ko­vács Zoltán gazd. isk. igazgató, dr Illy György főállatorvos, Theiszen János polg. leányisk. igazgató, dr Pilisy Elemér kir. ügyész, dr Hoff­mann János az 0 TI igazgatója, Kramer JánoB a gazd. egyesület ki­küldöttje, dr Haidekker Bála szol- gabiró, dr Hadnagy Albert főlevél­táros, Jánosi György ref. lelkész, iró, dr FördŐB Dezső főorvos, Kovács Lajos számvevőségi főnök és Reitzi Péter, a bizottság előadója és titkára. Szévald Oszkár alispán elnöki meg nyitója után a bizottság titkára fel­olvasta az elnök által szeptember­ben kibocsátott felhívást az 1931—32 iskolai év népművelési tevékenységé­nek megszervezése s bejelentése tár gyában s jelentette, hogy ennek alap ján 98 község beküldte népművelési tervezetét mig 29 községben és la­kott helyen a folyó tanévben a nép­művelés szünetel. Sajnos a 3 évi munkatervben felvett vetitettképes előadásokat a bizottság meg nem tarthatja, mert a tervezett beszerzé­sek a bekövetkezett gazdasági krízis miatt halasztást szenvednek. A beje­lentett előadások bővülnek még a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium által az előadóknak rendelke zésre bocsátott országos érdekű elő­adásokkal. A költségvetés tárgyalása kapcsán a bizottság elhatározta, hogy a Baranya és Somogy vármegyek bizottságaival közösen tartandó elő­adásképző tanfolyam költségeire 400 P-vel, a népművelés 10 évi történetét tárgyaló könyv 2—3 ivének nyom­tatási költségeire 200 P-vel járul s megiratja Tolna vármegye különleges népművelési munkáit, amelyek ha nem is oly gyakorlatiasak, mint Ke- letmagyarország egyik vármegyéjéé, ahol a népművelés keretében 150 000 gyümölcsfát ültettek el, gazdasági sikert is eredményeztek több helyen Elhatározta még a bizottság dr Hal­mos Andor indítványára, hogy Decsen dr Pilisy Eremér ügyész által szer­vezett tanfolyam költségeihez a lehe­tőséghez képest hozzájárul. Végül megállapította a bizottság az irány­elveket, melyek szerint az előadók munkáját értékelni fogja. Slmontornyol honsulat 1931 deceinlieiálieiL 1 v­A községben ott áll a vár, emléke régi, elmúlt időknek. Már roska­dozva, szürkén, kopottan, megtépázva a századok viharaitól, hirdetve a vér- zivataros harcokat, amelyeket a ma­gyarság vívott létfenntartásáért. Még a törökvilágot megelőző törté­nelmével, kifosztottságunkban, gazda­sági lerongyolódottságunkban ott áll csupán emlékeként már a régi, dicső, hsrcos száz» dóknak. És akkor, ami­kor ellenségeink állandóan fegyver késnék, a legmodernebb páncéltor­nyokkal erősitik meg rablott határai kát, mi a reánkkényszeritett fegyver- telenségünkben, a mindennapi kenyér súlyos gondjaival, csak a meghagyott váromladekok felett tűnődhetünk Tri­anon gazságain. A aimontornyai omladozó vár le­gendáival, történelmi emlékeivel már csak a múlté. A mai napok súlyos gondjai nem igen hagynak időt a múlt keresésére s a község karak­terét már nem az omladozó vár adja meg, hanem az utolsó tiz évben ha­talmas lendülettel feltörő bőrgyár, mely a község alig 4000 lakosa egy- harmadának biztos munkát és ke­nyeret ad. És csendben uj vár épült Simon­HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Téii dal a fáradt erdőről. Az erdő hallgat, utjain át, Mélységes csend keletkezett. O ingben áll, levetkezett. Suttogja halk esti imáját. Fáradt gyermekpityergésként oson, Az erdei bagoly szava mélyében Ébrednek hangok, elpihéntek éppen — Szimatol a szél a lejtőn, neszező lábakon. Mozdulás más sehol, más hang semmi — Serényen jő az éj A hosszú, a sötét, a mély, S téli nyoszolyába fekteti. Zu—zu, zu—zu, dúdolja — váltamra Hajtsd fáradt fejed álomra; A nap is aludni ment, Most jő az éj, a csend — Puha, pehelyvánkossal takarlak be. Wigand Jánosné. A főispán a kormányzónál. Nagy­bányai Horthy Miklós kormányzó, kedden, 15-én délelőtt 11 órakor, magánkihallgatáson fogadta dr Peresei Béla főspánt. — Dr Schall Kálmán jubileuma. Mnlt számunkban mar megemlékez­tünk arról az ünneplésről, amelyet a völgységi járás orvosi és gyógysze­részi köre rendezett a negyvenéves orvosi jubileumát ülő dr Schall Kálmán tb. vármegyei főorvos tisz­teletére. Az ünnepi vacsorán — a már említetteken kívül megjelent dr Treer István kórházi igazgató főorvos, dr őrfFy Lajos m. kir. bábaképzőintéseti igazgató-tanár, dr Sstanó Sándor, dr Szüle Dénes, dr Kováts Károly kór­házi főorvosok, dr Laszler Lajos, az OTI szekszárdi főorvosa, dr Szekér Pécsről és dr Szentlőrioczy Géza Bátaszékről. Az orvosi kar nevében dr Lehmann István bonyhádi orvos, a gyógyszerészek nevében dr Eibach Kornél, a rokonok részéről dr Szent­tornyán. Százötven esztendő munká jának legendája a mosók világába illő épületet varázsolt, midőn alig egy esztendeje felépült a bőrgyári knltnrhás. Az ősök lassú, céltudatos munkájának uj állomása, mely n utódok kegyeletének nagyszerű haj­tása és ma hatalmas, egyetlen fegy. ver fegyvertelenségünkben. Es a kulturház külön szenzációja a községnek és a bőrgyáron kívül, amely ma már hazánkban egyike a vezető ipartelepeknek, a bőrgyári kulturház az, amely ámulatba ejti az itt megfordu'ó idegent. Aki ide belép, az elfelejti a petróleumlámpák­kal alig megvilágított köiséget és nagyvárosi miliő veszi körül. A rend­szeres mozielőadásokat a legminimá­lisabb belépődij ellenében z község lakói közül is bárki látogathatja és pár hét malva elkészül a hangosfilm játszására alkalmas berendezés is. És készül már a színpad és a mű­kedvelők lázasan késsülődnek első előadásukra, valamint a 15 tagból álló fnvós zenekar is. Egy darab knltnra, nagyvárosi levegő veszi körül ott az embert, ahol pár évvel ezelőtt még csak a mást évenként megnjulő forrása volt a szenzáció. Minden elismerést a munkaadónak, ki munkát, kenyeret ad, de köszönet ós szívből fakadó hála lehet csak jutalma^ hz bevilágít a lelkek sötétjébe ós ntat mutat az igazi ember Célja felé. Az ősök fáradhatatlan munkájának és a kegyeletes utódok nemez gesz­tusának knltnrpalántája már gyöke­ret vert és Simon tornya kilépett az álmodosó várrom életéből. lőrinczy (Géza, a bonyhádi kaszinó nevében pedig Gömbös Miklós tanár mondottak üdvözlő beszédeket. — Eljegyzés. Klie Antal (Szek­szárdi jegyezte Mónus Ilonát (Hód­mezővásárhely). — Iskolai ünnepség. Kedves kis ünnepséget rendezett hétfőn z domb­óvári kir. kát. Esterhásy Miklós nádor reá'gimnásium a soproni nép­szavazás tízéves fordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Szanyi István tanár mondotta, aki rámutatva az esemény nagy jelentőségére, a tanuló­ifjúságot hazafias kitartásra intette ős a soproni példát állította oda kö vetésül. — Sokan Jelentkeztek a 'sárközi hlmzfitanfolyamra. A dr Pilisy Elemér szekszárdi kir. ügyész szervezésében Arany Dénes ref. lelkész és neje égisze alatt Decs községben decem­ber 1-én megnyílt sárközi népművé­szeti himzőtanfolyamon, amelynek si­keréhez lelkes kezdeményezői a nép­művészet megmentésére szép reménye* két fűztek, a várakozáson felül jelent­keztek résztvevők. A Császár Istvánná vezetése alatt működő tanfolyamnak 50 hallgatója nagy szorgalommal dol­gozik ős szép haladást ért el. Mint­hogy még 20—25 aj jelentkező van, a vezetők elhatározták, ha njabb je­lentkezők is lesznek, a hat hét eltel­tével egy njabb tanfolyamot nyitnak. — Szent Erzsébet ünnepségek DombÓVárott. Dombóvár katolikus taraadalma méltó módon ünnepelte meg Árpádhazi Szent Erzsébet halá­lának hétszázéves fordulóját. E hó 13-án az Urinők Mária Kongregá­ciója a zárda dísztermében rendezett ünnepséget, amely ez alkalommal tel­jesen megtelt. Mindenekelőtt az erre a célra alakult vegyeskar Séra Máté, polgári iskolai tanár vezetése alatt egy Szent Erzsébetről szóló éneket adott elő nagy hatással. Majd Kletzl Bála préses mély benyomást keltő beszédet mondott, amelyben a mai nehéz viszonyokban, ezen! Erzsébetet

Next

/
Thumbnails
Contents