Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-12 / 98. szám

in. évfolyam. 46. szám. 1931 december 12. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelfi« neitesztó: lohn Sándor ▼«. g. e. titkár. T Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. Magyar Gazdán Országos Lőértékesitési Szövetsége. Bizonyára tok gazda van vár­megyénkben, aki nem ismeri azt az életrevaló mozgalmat, amelyet Rud- nyáoszky Ferenc, a magyar lovas- élet ujrateremtője kezdeményezett. Az alábbiakban ismertetjük ezen mozgalmat kivonatosan. A magyar gazda ezen ország fenn­állása óta soha nehezebb viszonyok kai nem küldött, mint ma. Az állat - értékesítés a tönk szélén áll. Az ország ezen lehetetlen gazdasági és pénzügyi helyzetből csak a passzív külkereskedelmi mérlegének meg­szüntetésével juthat ki. A lótenyésztés egyik főága mező­gazdaságunk állattenyésztésének és kiviteli mérlegünk egyik főtétele a lókivitel. Lótenyésztésünk a háború után, mennyiségileg helyreállt, minő­ségileg azonban az irtózatos veszte­ségek nyomai jelenvannak. Ha széjjeltekibtünk Európában, azt látjuk, hogy a lótenyésztés átszerve­zése céljából, a rendszeres szervezett módszerre tértek át. Ennek három főtényezője van: A rendszeres és cél­tudatos türzBkönyveléssel párosított és szakszerűen irányított köztenyész­tés, a lovassport nagymérvű fejlesz­tése és végül z megszervezett értáke­SÍtÓB. . , * Mit kell tehát tennünk? 1. Min­den községben meg kell alakítani a magyar kisgazdák lovagló, hajtó és lóértékesitő egyesületét. Ahol ez már működik, ott azt fejleszteni erő­síteni kell. 2. Sürgősen meg kell ala- « kitani egy olyan országos központot, ! mely a gazdák lovainak megfelelő J értékesítését teljesen önzetlenül kézbe- j veszi. Meg kell alakítani a Magyar i Gazdák Országos Lótenyésztő, Ló- j értékesítő és Lovassport Egyesületét. I Ha minden lótartó gazda egy-egy lova után hetenként 4 fillért, csikója után pedig heti 2 fi lért akarna ál­dozni, úgy a maga j.vára és anyagi előmenetelére megoldható lenne a kérdés pénzbeli része. Ha tehát egy ló után évi 2 pen­gőt, egy csikó után évi 1 pengőt számítunk, mint tagsági dijat, úgy elegendő összeg állana rendelkezésre, hogy a céltudatos lótenyésztést és a lóértékesitést megszervezzük, aminek eredménye már abban nyilvánulna, hogy a mai piaci árakhoz viszo­nyítva, a fenti egyesület utján, leg kevesebb 100 pengő ártöbbletet ér­hetnénk el egy darab ló eladásánál. A célnak elérésére szükséges volna Magyarország egy központi fekvésű helyén felállítani egy mintaistállót, melyben a különböző lótenyésztő vi­dékek mintalovai lennének beállítva, melyek ott belovagoltatnának és be hajtattatnának. A külföldi lóvásárló bizottságok, vagy a belföldi vevők elsősorban ezt a mintaistállót tekin­tenék meg és tájékozódást szerezhet­nének a magyar lóáilomány külön­böző fajtáiról. Sőt nemcsak tájékozód­hatnának, hanem a központi minta- istállóban a lovakat kipróbálhatnák és képességeikről meggyőződhetné­nek. Ezen központ tartaná nyilván az egész országban az eladó lovakat, különösen a kivitelre alkalmas lovak számát és a jelentkező vevőket oda irányíthatná, ahol azok a keresett lovak legkönyebben fellelhetők. A rendelkezésre álló pénzhez ké­pest évente az ország különböző ló­tenyésztő vidékein u. n. körzeti ló­értékesitő istállókat lehetne felállítani és így a lótenyésztő gazdának mód­iá bau lenne a lovát megfelelő módon előkészíttetni az eladásra azzal, hogy szakszerű Útmutatás mellett belova- goitathatná és behajtathatná. Ezek a vidéki központok tartanák nyilván a saját vidékükön eladó lovak számát, nemcsak számbelileg, hanem minősé­gileg is Évente átlag 10 ilyen körzeti is­tállót lehetne felállítani, ha minden gazda belépne tagként az egyesü­letbe. Ot év múlva az ország 50 he lységében volna ilyen lóértékesitő körzeti istálló, ahol a gazdáknak al­kalmuk nyitnék lovassportot foly­tatni és ezáltal aránylag kevés mun­kával, lovának értékét játszva meg­sokszorozni. öt év múlva, ha már állanának ezek a körzeti istállók, úgy a továb­biak felállítása a szükséghez képest történne és a befolyó pénzösszeg nagyrészt arra szolgálna, hogy az arra rászoruló egyesületi tagok eladó lovaikra, az érték 50°/o áig, teljesen kamatmentes kölcsönt kaphassanak. Az egyesület minden évben mintegy 1000 darab Dyerget tudna tagjai közt ingyen szétosztani, hogy a tagoknak lehetővé váljék a lovassport folyta­tása révén, lovaikat kiképezni. Évente többször országos távlovaglásokat ren dezne az egyesület, hogy tagjainak látókörét és tapasztalatait növelje. Ugyancsak évente 40—50 gazdaifju részére lehetővé tenné azt, hogy kül­földi tanulmányútra mehessenek az ottani gazdasági helyzetet megismerni és tapasztalataikat itthon értékesí­teni. A mezőgazdasági válság egyfor­mán sújtja a többezer holdas nagy­birtokost és a néhány holdas kis­gazdát. össze kell tehát fogni, hogy t közös érdekeiket közösen védelmez zék. A lovassport és lovasszellem le- I gyen az az összekötő kapocs, amely | az együvé tartozás erejével átfogja, az egész magyar gazdatársad&lm&t és lehetővé teszi azt, hogy a nagy. birtokos fia a közép- és kisbirtoko* sokkal kengyel-kengyel mellett lova*, goljon és összefogva igyekezzenek a saját anyagi jólétük előmozdításával a magyarság boldogulásáért munkál­kodni. Az ország jóléte és a nemzet bol­dogulása az egyének jólététől és bob dogn'ásától függ. Az egyéni boldo. gntás alapja pádig a tisztességes céltudatos munkával szerzett tneg- élhatés. . A magyar gazdák gondolkozzanak azon, hogy megéri-e a heti 4 fillér befektetés a fenti nyereséget és mind­azon előnyöket, amelyekben a szer­vezkedés által részesülhet. Minden gazda fontolja és gondolja át a fenti­eket és ha belátja, hogy megéri, úgy Bzivvei-lélekkel legyen tagja az érde­keit szolgáló Magyar Gazdák Orszá­gos Lótenyésztő, Lóértékesitő és Lo­vassport Egyesületinek. A Tolnomegyei finzdosfigi Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Ctmtordgok azemnsgagal Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény­védelmi szerek. FlaHAb • amerikai futőlovak, IrtldUUK * yorkshirei góbék, jó tejelő fejős tehenek és jó származása üszők. GSzeke- ét fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az; Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg­rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. 2, esetles 3 need szóidból álló lakás, szükséges mellékhelyiségekkel együtt, azonnalra kiadó Bartina ucca 16, szám alatt. 1003 A szekszárdi kir.járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól, 8729—1931. tkv, sz. í árverési hlrdetmény-klvonnt Dr Vámos Adolf végrehajtatnak, Szekeres Mihály nős Török Lídiával végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében, a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a végre­hajtási árverést 94 P tőkekövetelés, ennek 1930. évi január hó 1. napjától járó 5% kamata, 2 pengő 58 fillér eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezuttal megállapított 6 peúgő 80 fillér költ­ség, valamint a csatlakozódnak kimondott Sorg jános lajvéri lakos 100 pengő; kis­korú Karászi Ferenc és társai 800 pengő; Lövinger Lipót 55 pengő tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Alsónyék köz- sében fekvő és az alsónyéki 1753. számú be­tétben felvett A f 1. soríz. 194. hrsz. 121 □-öl területű kertre a beitelekben 37 P 20 f; u. o. A t 2, sorsz. 195. hrsz. 328 O-öl te- rületü házra 2400 P; u. o. A f 4. sorszám, 1060. hrsz. 160 O-öl területű szántóra 11 P 96 f; n. or A f 5. sorsz. 1861/1, hrsz. 818 □•öl területű szőlőre 850 P 72 fillér; u. o. A f & sorsz. 1861/2, hrsz. 300 O-öl terű­iéül szőlőre 312 pengő; u. o. A f 7. sorsz.. I8Ő1/3I hrsz. 668 0-öl területű szőlőre 694 pengő 72 fillér; u. o. A f 8. sorsz. 1861/4. hrsz. 360 Q-öl területű szőlőre 374 P 40 f; ui o. Á f 9. sorsé. 3543/1. hrsz. 1403 Q-öl területű rétre 239 P 46 f; u. o,'A f 10. sorsz. 3544/3. hrsz. 465 □ öl területű szán­tóra 75 P 66 f; u. o. A t 11. sorsz. 4735/2. hrsz. 207 □ öl területű kertre 63 P 96 fillér kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Alsó­nyék községházánál, megtartására 1931. évi "december hó 23. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150, § a alapján a következők­ben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlant a. kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLL te. 26. §.) Az árverelni szándékozóié kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 °/o*át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a ki­küldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170, §§; 1908 : LX. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé- sziteni. (1908:20.1. 25. §.) Szekszárd, 1931. évi augusztus hó 18. 1001 Dr Péter, s. k., kir. járásbiró. 1931—600. végr. szám. r Árverési hirdetmény. Dr Bitter Károly bonyhádi ügyvéd által képviselt Enyingi Hitelszövetkezet javára, — bonyhádi lakos ellen 455 pengő 40 fillér tőke és több követelés járulékai erejéig a vesz­prémi királyi járásbíróság 1930. évi 3260. számú végzésével elrendelt kielégítési végre­hajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1931. ; évi november hó 10 én lefoglalt 2972 pengő- Állandó hangos ói beszélő filmek! (A mozi kellemesen ftitve van! VILÁG FILMSZÍNHÁZ MŰSORAi Előadások kezdete: hétköznap fél 7 és fél 9 órakor. Vasár- és Ünnep­nap 8, 6, 7 és 9 órakor. December 1Z-13 Szombat Vasárnap Zoro és Huru és Tom Mix egy műsorban. A neveltetés nagy­mesterei egyetlen németül beszélő vigjátékukban, a cowboykirály pedig bravúros kalandorfilmben nyújtják tehetségük javát. Zoro és Hant a faMMtöR. Hangos vígjáték 10 felvonásban. A H p D VÁ ■ fl a Tom Mix küzdelme a Saylor ■* " ■■ 1 " ■ W banda ellen 10 felvonásban 87 fillérre becsült ingóságokra a veszprémi* kir. járásbíróság 3260—1930. számú végzé­sével az árverés elrendeltetvén, annak ár 1908. évi XLL t.-c. 20. §-a alapján a fent megnevezett, továbbá a foglalási jegyző­könyvből ki nem tűnő más foglaltatók javára. is az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igény­kereset folyamatban nincs, végrehajtást szen­vedő üzletében, Bonyhád községben (Főtér)1 leendő megtartására határidőül 1931. évi de­cember hó 22. napjának délelőtti 11 órája tűzetik ki, amikor is a biróilag lefoglalt búto­rok, írógép, pénzszekrény, 'bor, követelés és egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becs- áron alul is el fogom adni még akkor is, ha a bejelentő fél a helyszínen nem jelenne- meg, ha csak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Bonyhád, 1931 december 5. Cirner Ákos 1004 kir. járásbirósági végrehajtó. Eladó családi ház Szekszárdoq, a belvárosban és 100 ImWfls hlrtoK országul mellett (esetleg parcellákban is) Bővebbet a kiadóban. 996 Molnár-fél« nyomdai múintéset és ssab. iroalaatgyar rt. nyomása, Ssekssárd.

Next

/
Thumbnails
Contents