Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-04 / 10. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 február 4. 10. szám. TOUNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Főszerkesztő: ; Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirTelefonszám 85 és 10?. I SCHNEIDER JÁN08. || BLÁZSIK FERENC Idetés egy 60 milliméter széles hasábon millinétersoronkAot ... ... I A lap megjelenik minden etardáa 4e szombaton. 110 fillér, Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hir... ,* * IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részétI rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi Sir, valamim Félévre-----------6 pengß. | Egész évre----------12 pengő. I niető közlemények a szerkesztőséghez küldendők, I * “yMér »őrönként 60 fillérbe kerOl. ] Bethlen István beszámolnia. Bethlen István Báesbfil történt haiaérkenése után nyomban beszámolt a parlament külügyi binottsága előtt tárgyalásairól. Nagyon halyeseljük, hogy a közvélemény legautentikusabb informálása a legrövidebb időn belül megtörtént, mert enáltal a bécsi úttal kapcsolatos közgondolkozást megfelelő mederbe lehetett terelni. A bécsi tárgyalások anyagában ugyanis korántsem lehet politikumot keresni, mert aiok a legmelegebb barátság jegyében, gazdasági vonatkozásnak voltak. Ezek a kérdések érdeklik ma a legközelebbről sok bajjal küz ködő hazánk minden termelő- és fogyasztótáborát. Gróf Bethlen István nagyszabású beszámolója njabb reménységet önt a csüggedő telkekbe, mert a bécsi úttal njabb kapu feltárását látjuk megnyílni a nyugat piacai felé. Maga a miniszterelnök is a bizakodás hangján szóit az elközelgő időkről, ami* kor hangoztatta azt a hitét, bogy a tavasé folyamán olyan tervvel állhat aa ország elé, amely a magyar mezőgazdaság szempontjából nagyon lényeges javulást fog jelenteni. A magyar nép repesve várja ennek a jobb tavasznak érkezését. Ennek rügyeit bontogatták azok a tanácskozások, amelyek a napokban BécBban folytak le. Sajnos csak most érkezett el az ideje annak, hogy a szomszédos Ausztriával vissza nem szoriiható lelki rokonszenv alapján is, a realitások terére lépve, olyan tárgyalásokat folytassunk, amelyek nem irányulnak egyetlen nemzet érdekei ellen sem, mégis biztosítani akarják ngy Magyarország, mint Ausztria boldogulását. A bécsi ut főcélja az YQlt, hogy epnek a jobb jövőt biztosító gazdasági tárgyalásoknak szerencsés kimenetelét előmozdítsa. Ennek a megegyezésnek egyrészt biztosítani kell a magyar kiviteli cikkek részére Ausztria állandó piacát s a kivitel rentabilitását, de lehetővé kell tennie Ausztria részére, hogy csökkenő ipari kivitelét Magyarország felé fokozhassa. Szó sincs itt vám unióról, esnpán szorosabb viszony megteremtésére törekszünk, mi ép Úgy, mint Ausztria. Egészen bizo nyoB azonban, hogy az Ausztriával folyó gazdasági tárgyalások jelentő ségftkben a jövőben még fokozhatók, ha az összefogás szelleme gazdasági téren kiterjedhet Olaszorsságra és Németországra. Ha ezek a tárgyalások betetőzést nyernek, nyugodtan álbtbatjuk, bogy ez a két kicsinnyé zsugorodott és az utóbbi évtizedben épen eléggé sanyargatott állam ad példát a Nyugat nagy, viaskodó s egymást minden erővel kiszipolyozni igyejjkvő államainak f>rr*, bogy miként lehet kölcsönös jóindulattal, őszinte barátságos szellemtől eltöltve» minden nép számára áldást osztó ipagáHspodásolaat létrehozni. Ebben a pillanatban még korai j volna bevégsett vényekről beszélni, I de nagy kérdésekben és azok elvi | vonatkozásaiban rendben vagyunk. Qróf Bethlen István béc3Í tartózkodása alatt szinte szakadatlanul tárgyalásokat folytatott Ausztria legelőkelőbb b legilletékesebb köreivel. Ezek a tárgyalások, bár minden te kintetben gazdasági vonatkozásnak voltak, mégis széleskörű felfogás és vélemény kicserélődéseket jelentettek Örömmel regisztrálhstjuk, hogy nagy kérdésekben az osztrák közfelfogás összhangban van Magyar- ország vezető gondolataival. Ez a tény jelenti számunkra az egytttt- haladás legmegingathatatlanabb pillérét. A miniszterelnök nyiltan ban goztatta külügyi bizottsági beszámolóján, hogy Ausztriával az együttműködést megkönnyíti az a körülmény, hogy mindkét országnak aa olasz és német barátság jelenti fuodamentu mát, ami viszont nem jelenti azt, hogy akár Ausztria, vagy Magyar- ország bármit is tenni szándékoznék, ami egyetlen nagyhatalomnak is megzavarhatná a cirkulusait. Gróf Bethlen látván beszámolója külpolitikai életünknek fontos etapját jelenti. Még érezzük a tél fagyát, a jégpáncélok mereven állják a nap gyengén melegítő sugarait. Da fel csillan az uj tavaszi remény és mi rendületlenül hiszünk abban, hogy a most folyó tárgyalások nyugat felé felnyitják gazdasági börtönünk kapuját és ellenfelektől övezett helyzetünkből kivezető utat nyerünk a I nyugat felé. Szekszfiim kereskedik tiltakoznia o Lex Norsthall ellen. A kartelltör vény tárgyalásánál a 17- ik § hoz Marschall Ferenc mezőgazdasági kamarai igazgató, országgyűlési képviselő oly irányú javas latot terjesztett be, hogyha a piacon vásárló kereskedők az árakra nézve összebeszélést folytatnának, úgy köz- igazgatási utou stataliter azonnal szabadságvesztésre ítélhetők el, ami kor pedig a nagy kartellek elleni eljárás igen hosszadalmasnak van tervezve a törvényben. Minthogy Marscballnak ezen inditványa határo zottan kereskedelemellenes és alkalmas volna a kiskereskedők zaklatására, természetes, hogy a kereskedők az egész országban felemelték tiltakozó szavukat egy ilyen, önkény- uralomba illő törvényszakasz ellen. A szekszárdi kereskedők nevében az O. M. K. E egyesület vezetősége folyó hó 2-án tiltakozó táviratot kül dött Zsitvay Tibor igazságügyi, Búd János kereskedelemügyi miniszterhez és táviratilag kérte fel dr őrffy Imrét, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselőjét, hogy ezen lehetetlen törvényszakasz ellen az ország* gyűlés házában szólaljon fel. Ugylát- szik Marschall Ferencnek inditványa odatendál, hogy amikor a nagy kartellek ellen ugyszólva az egész világon tehetetlenül állanak a megsanyargatott fogyasztók és a romlás szélén álló termelők, akkor a kis bűnösöket akasszák fel, mig a hatalmasoknak a törvény sújtó kese alól való kibúvása ellen orvosságot nem tud ajánlani. Mi nem vagyunk barátai «nnak, hogy a kereskedők visszaélhessenek a gazdáknak szorult helyzetével, azt lépten-nyomon ostorozzuk, azonban elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy statáriális eljárást indíthassanak meg a mai korban a kereskedők ellen aránylag kicsiny jelentőségű és igen nehezen megállapítható vétség ügyében, mert ezen szakasznak törvényerőre való emelése igen tág teret engedne annak, hogy az egyes vidé kékén nem az igazság, hanem a sze mélyes bosszú érvényesülhessen a kereskedők ellen. Már pedig ennek az országnak kereskedelme úgyis a teljes össseroppauás előtt áll. Ha a kereskedők kellő vagyon alátámasztó- sáról nem is gondoskodnak, legalább személyes szabadságuktól is ne igyekezzenek megfosztani, mert az, amel lett, hogy nem szolgálná hathatósan a termelők érdekeit, a kereskedelem teréről a szolid elemeknek kiszorítását erősen elősegítené. Farsang. A Szekszárdi Nő egy let műsoros táncestélye. Az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet folyó hó 1 én tartott műsoros táncestélye, — mint mindig — ez alkalommal is a farsang legjobban sikerült mulatsága voít, amelyen ott láttuk a szekszárdi és környékbeli társadalom színét-javát, köztük a tolnai helyőrség számos tisstjét is. A táncmulatságot műsor vezette be, melynek élén Gaskó Márta és Gaskó Vilma elismerésre méltó müvéssettel énekel ték Mendelssohn Búza főid. Dienzl LiliomBzál és Tiboldi József Rozmaring és A homokba című dalait, amely utóbbi kettőnek a szövegéi Szamolányi Gyula irta- A hallgató- | sági amelynek báláé tapsai minden i énekszám Után felhangzottak, különös | várakozással tekintett a helyi poétá nak Tiboldi József budapssti zenetanár által megzenésített dalai felé. És kellemes meglepetésül szolgált, hogy Tiboldi muzsikája színes, érzésteljes, művészi aláfestője a asép költeményeknek. A dnetett Gaskó Vilma művészi zongorajátéka kísérte. Vitéz dr Szentlőrinosy Gésa, aa ismert hegedűművész lépett eaután a színpadra éa Polgár Margit mesteri zon- gorakisérete mellett lenyűgöző virtuozitással játszotta Fibich: Poeme és Wieuiaroski: Moszkvai emlék cimü szerzeményeit, amelyeket a szűnni nem akaró tapsviharokra egy Babay szerzemény előadásával toldott meg. Dr Király László budapesti hangversenyénekest hallottuk a vitás Szent- lőrinczy játékát| követő nagy tetszés nyilvánítások elcsitultával, aki Polgár Margit művásai songorakiaérete mel lett Ponchielli Giooonda operájának levéláriáját és KaoBÓh Rákóczi megtérését énekelte és a közönség lélek - zetvissiafojtva figyelte a szép hangú tenorizta nagy müvéssi tudásra valló énekszámait, amelyek után ráadásul egy Schubert dallal kedveskedett, Nagyon bájos jelenet következett ezután: Koruzsán Szilvi és Stockinger Mária „Ismerkedés“ cimü táncos némajátékot adtak elő olyan sikerrel, hogy meg kellett ismételniük. Ezután a Fekete Lili, Gaskó Márta, Kálmán Dóra, Fekete Stefi, Garay Irén és Boda Ktotild által lejtett matróatáno, B>jó Matyi bolerótánca, — végül Stockinger Mária és Janosits Böske „Tél éa Tavasa“ hallétje gyönyörködtették a közönséget, amely eseket a kiválóan sikerült és sek gráciával előadott táncjeleneteket is mind megismételtette és elismeréssel adóaott a táncok ügyes kísérőjének, Teszelszky Antalnak is. Az előadás után kezdetét vette a táncmulatság, amely a legjobb hangulatban a reggeli órákig tartott. 4 Dunafölduári Kaszinó táncestélye. A Duuaföldvári Kaszinó szombaton este tartotta meg műsoros tánoestélyét zaját helyiségeiben. A termet bár kevés számú, de előkelő közönség töltötte meg. A műsorban közreműködött a Szekszárdi Zene- egyesület zenekara is, amely a műsort Offenbach „Orpheus“ nyitányával vezette be. Sárdi János Kálmán „Diák dal“-át, majdKacsoh Pongrác „Rákóczi megtéréséit énekelte. Kellemes hangjával, mely az egész termet betöltötte, nagy sikert ért el. A zongora kíséretet Fekete Gábor szolgáltatta. — A zenekar előadta még Gounod „Faust“ hallétjének 5. tó telét, Grieg „Solveigslied“-jét, majd Brahms „Magyar táncak“-at, amelyekkel óriási sikert aratott és igy műsoron kívül előadta még Dienal „Liliom8zál“-iát és Kálmán Imre „Hu8zárindulo“-ját a Tatárjárásból. A zenekart Berényi István karnagy vezényelte. A Szekszárdi Zsnéegye- sületnek ez volt az elaő vidéki szereplése, mellyel megindult azon az utón, amelyen a megyében a zenekultúra érdekében haladni fog. Műsor után tánc volt, amely a reggeli órákig a legjobb hangulatban tartott. A Szekszárdi Iparos Dalkör tánc- estélue. A szekszárdi iparos daíkőr szombaton este tartotta meg műsoros táncéstélyét az iparosszékház helyi ségeiben. Dr Dalin Jenő, a dalkör elnöke, meleg szavakkal mutatott rá a dal jelentőségére. A műsort egyébként a dalárda magyar dalokkal vezette be, majd Benau Teri énekszáma következett, aki kellemes hangjával, tökéletes énekével igen nagy tetszést váltott ki. Az est igen érdekes száma volt Pataki Ferkó fejszámolása a négy alapművelettel. A nyolc-tiz tagú számokkal dolgozó 9 éves fiúcskának dr Balmos Andor kir. tanfelügyelő adta fel a nehés feladatokat, ki nagy ] tehetségével bámulatba ejtette hallgatóságát. Az „Időjárás jelentés“ cimü farsangi tréfával nagy sikert arattak Egyet szám ára Iá füfé«»>
