Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-09 / 97. szám

XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 december 9. 97. szám. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: Félévre — — —. 6 pengő. | Egész évre ____12 peng6. PÖ Beerkesztfi: II Felelte szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden sasrdán én ssombntoa. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.____ Hir detések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoroaként 10 fillér, AUást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír* rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerti. A visszajáró lelkek. A magyar társadalmi ás politikai világ sokszor hangostatja ast, hogy fátyolt kell borítani a múltra s min den magyarnak Ossse kell. fognia, hogy a társadalmi és gasdasági ösz- sseroppanás polipkarjaiból kiszaba- dőljünk. Sajnos, a nemesek ás jók részéről hangostatott törekvés csak zengő ssó és pengő cimbalom ma­rad. Mint ahogy a pokol tornáca jó szándékkal van kikövezve, de maga a pokol, a bűn és fájdalom országa, agy a nagy nemzeti összefogás is csak jószándék marad, amely nem tnd tovább vergődni a jó szándék- nál, hogy közben a magyar nemzeti ér­tékek öaszemorzsolódjanak és halomra omoljanak,’ mint a kártyavár, vagy az oldott kéve; Amily mértékben nemzeti arany* fedezettel rendelkező értéket jelent népünknek, an a tulajdonsága, hogy szívesen veszi ki részét a közélet irábyititásának munkájából óe szíve­sen foglalkozik politikai kérdések­kel ^ éppannyira fájó az, hogy sok­szor a lelkiismeretlen vezetők eltérít ■ hetik. az egyenes útról. A magyar német szerencsés életbölcselete meg­óvja attól, hogy szélsőséges útirányok­ban haladjon. A magyar nép vele­született józansága, sokssor még a vezőri pálcára törekvőket is vissza­tartja attól, hogy szélsőséges uta­kon keressék boldogulásukat. Ezért nem volt és nincs gyökere a magyar nép lelkében a szélsőséges utakon járó propagandának és ezért kell visszavonnia vert hadait a szociál­demokráciának mindannyiszor, vala­hányszor portyázás közben a magyar nép közé téved. Az egész világ nehéz politikai idő­ket él és súlyos gasdasági problémák ntvesztőin küsködik. Ez a küzdelem, a magyar közéletet is megüli. Amikor az embernek nem megy jól a sora, nehéz életküsdelmeket folytát, akkor lelkét könnyebb meg­ejteni ée könnyebb az elkeseredés vámszedő munkáját lelkiismeretlenül folytatni. Erre a világpolitikai ne­hézségre és as eszel szoros kapcso­latban és kölcsönhatásban levő álla­potra támasikodnak a szélsőséges gondolkosásu emberek akkor, ami­kor megkísérlik a magyar nép köfött konkolyhintő munkájukat. A szociáldemokrácia lelkét sok bún terheli. Magyar vonatkozásban még súlyosabb megítélés alá esik a szo­ciáldemokrácia munkája, mert a szo­ciáldemokrácia egykori uralmát és politizálását igen; drágán fizette meg lett' orsság. ^A magyar nép .türelmes és szikesen felejt, de hogyha lelki- ismeretlen kezek újra és újra fej- tépik a hegedő sebeket, akkor a fájó érzés visszaidézi a telkekbe a múlt eseményéit, újból és újból fel- rajzolódnak az árnyak, melyek a magyar nép élettörténetének fájó korszakára emlékeztetnek. Azoknak, akik a magyar nép testén fájó sebe­bet ejtettek, óvatos gondossággal kel­lene kerülniök aat, hogy a sebeket ismételten feltépjék. A vissiajáró lelkektől ugyan csak a mesék biro­dalmában tudnak, de a szociáldemok­rácia kártevései és a ssociáldemok­rácia embereinek időnkénti megnyi­latkozása, a visszajáró lelkeket raj­zolják elénk. MoBt újból a politikán keresztül akarják visszacsempésani magukat a szomorú emlékezetű kor , szak politikusai éa lesve-lesik az alkalmas pillanatot, amikor tévtanei- kat széthinthetik és áldozataikat tőrbe ejthetik!; Az egyik szociálizta vezér a parlamenti tárgyalás során elkiáltotta magát:1 „Vigyássanak az urak lu Am es a kiáltás nem a par­lamentben ülőknek szólt, hanem a nagyközönség felé irányult. A ma gyár népet akarta ügye mestetni és akarta tŐrbecsalni es a kiáltás. Nem­csak az urak, de maga as egész magyar társadalom vigyáa. Vigyáz a ssocáldemokrácia embereinek fal­melletti, földalatti munkájára I A magyar nép tiaateletadó, józan, de hogyha ésareveasi, hogy vala­honnan a bőrére -pályásnak,' akkor rövid sóéban, de nyomatékos tömör- séggel adja meg a választ. Ez a vá­lasz ezúttal is rövid és tömör z a ssociáldemokrácia parlamenti frakció­jának szól, amely nem akar felej teni s amely jetentkesik akkor is, hogyha nem hívják. A józan magyar náp megadja a tömör választ éz ez a válasz » szociáldemokrácia jól táp­lált vezérei feli irányul és úgy szól: vigyázzanak az urak 1 A kormányzó névnapja Vasárnap, Miklósnap alkalmával az egész országgal együtt a mi vár­megyénk közönsége is mély hódolat­tal övezte körül magyar fajiságunk' és a magyar hasa iránti szeretetünk őrét, vitéz Horthy Miklós kormány- sót, kérve az Istent, hogy ember- feletti bölcsességet kívánó munkáját áldja meg. Minden templomban fel­csendült az ima szava, mely a lilék pajsaári emelte ast, aki a nemzetet képviseli és vezeti. — A ssekszárd- belvárosi templomban 10 órakor volt a hivatalos nagymise, amelyet Kiss Lajos apátplébános, felsőházi tag mon­dott és amelyen résztvettek a hiva­talok ób a hatóságok is teljes saámban. A ssekszárdi leventék vasárnap fél 9 órakor a polgári fiuiakola udvarán tartott Ünnepséggel adtak a kor­mányáé iránti bőséges ragaszkodá­suknak és mélységes tisateietüknók kifejezést. A zenekar Himnuszsufán Ferger Ferenc szavalta el a Trianon cimü verset nagy hatással, majd Schneider János társelnök emlékezett a kormányzóról lelkes szavakban. Az ünnepélyen, amelyen a Testne­velési Felügyelőséget Huray testne­velési felügyelő, a Levente Egyesü­letet Ulrik József elnök képviselte, a Hiesekegy hangjával ért véget. A szivem. Ha ’elfogynak majd a szavak, : Mik bennem táncot lejtenek, Hogy boldogan kitörjenek, . y f Y, <: - •» . r. * • x Ha elfárad majd a kezem, Mely,leirja, fnit gondotok ... S jönnek pihenő holnapok ... S \ ‘ V ; • *■. r* , ’ v * .. • 5 elsimul bennem csöndesen : 'Az álmok, vágyak tengere, . Mint hurpkon a lágy zene: Csak .egy maradjon hfin, hiven Fehéren, tisztán:'a szivem, Csák az maradjon még nekem.: .. . .;Á szivem I? Az meg nem enyém, Hisz véle soknak tartozom. ... Igen, azt szétosztogatom. Kováosné Huszár Jolán. Böngészés a múltban. Irta : Károssí Pál. lagyarositási törvekvések 100 érni ezelőtt. Száz évvel ezelőtt, mint „Harc a gyapjuharisnya ellen“ cimü vissza­emlékezésemben említettem, ország­szerte nagy mozgalom indult meg aziránt, hogy hazánk területén leltéle- pedett nemzetiségeket a hasai nyelv­nek és a hasai szokásoknak gyakor­lására bírják. Est az időszakot méítán nevezhetjük a magyarosítás virág­korának, mert ha nemzeti életünk elmúlt eser évében a megmagyarosi- tás terén eredményeket ér tűrik el, úgy azokat főképpen az e korbál származó buzgólkodásóknak' és intéz­kedéseknek' köszönhetjük. Es a mozgalom különösen említésre méltó, megörökítésre és emlék beli fel­újításra hivatott vármegyéikben, — amelynek tórttlétén ssáz évvel ezelőtt még a megfordult idegen úgy éhezte magát, mintha nem is Magyarorszá­gon, hanem valamelyik ősi német tartományban járna. Éppen száz évvei eselőtt Tekintetes és Nagyságos Tolna vármegye Seek- ssárdoo folytatólagos kösgyülést tar­tott (1831 november hó 21-én ób de cember hó 13 án), amelynek legfőbb pontjait ■* nemzetiségi kérdések és a magyar nyelvnek a védelme képezték. A közgyűlés elé már kész indítvánnyal járult a Jeszenszky János másod- alispán elnökletével előaeteeen kikül­dött biaottság, amelynek feladata aa volt, hogy előteijeeatést tegyen a fo­ganatosítandó intézkedésekre. A ja­vaslatot nagyemlékű Bezeródj István — akkor vármegyénk főjegyzője —ol­vasta fel, amelyet as egy begyült Karók nagy lelkesedéssel és általános helyes­léssel fogadtak el és azok betartása feletti felügyelettel & földvári járásban Gruber József, a völgys’égi járásban Bonyhádi Peresei Sándor és József, a simontornyai járásban Magyari Kossá Sámuel és a dombóvári járás ban Jobáházi Döry Sándor táblabiró urakat bízták meg.' Ha végigolvassuk a terjedelmes javaslatot, meg kell állapítanunk azt, hogy annak előkészítői alapos és ma­gyaros munkát végeztek. Alaposnak nevezem munkájukat , azért, mert figyelmüket nem kerülte el semmi óly körülmény, amply a javaslatuk nyomán meginduló munkát hiányossá tette volna. Magyarosnak nevezem azért, mert kiárad belőlfe a türelem és a szeretet,- a megértés és higgadt­ság, amely a magyar nemzetiségi politikának főjellemvonása vélt. ■ Az általánosan elfogadott s igy törvénnyé emelkedett javaslat egyik legfontosabb pontjai azok, melyekben elrendelik, hogy az egy vallása köz­ségekben csak egyféle iskola tart­ható fenn és a tanítás csak magyar nyelven történjék. Tanitó csak az lehet, ki beszéli a magyar nyelvet. Eltiltja a németajkú tanulókat a -fel­tűnő elhatározást kifejező rövid- nadrágnak és a károsbatasu gyapjú harisnyának viselésétől — felkérik a Tekintetes Karok a pécsi megyés és a budai püspököket, valamint az evangélikus és református superín- tendenseket,hogy hassanak od», mi. Bzerint megszűnjön azon áldatlaD ál­lapot, hogy egy és ugyanazon fele­kezet kebeleben Dyelv ée nemzet­béli eltérések egyenek és oly köz­ségekben, ahol a lakosok a magyar szót megértik, as isteni tisztelet ma­gyar nyelven tartassék. Községi jegyző és elöljáró, templomssolga csak as lehet, aki magyarul is beszél és elkülönítő nemzeti viseletétől meg­válik. Nem kerülte el a javaslattevők figyelmét a céhek rendje sem, melyek akkor különösen élvezték a közigaz­gatás pártfogását. Elrendelték, hogy cébbeli elöljáró csak az lehet, ki magyar nyelven iz beszél ée ezt a rendelkezést kiterjesztették az inaz felvételre, azaz az inasokra is. A rendelet végül ssiv és lélekhez' szóié hazafiui szeretettel kéri az ^Uri Szó- kekket, valamint a nemesi jószágok kormányzóit, hogy buzgó Ikodjanaka magyar nyelv elterjedése érdekében „ . ;. olly hozzáadással, bogy ha va­lahol a' Te. Karok’ hasafiui bízod al­mok’ ellenére ez nem történnék — ők esztendő múlva a’ Te. Karoknak tudósítást fognak tenni’. .v Nem végesnék ismertetésemmel azonban lelkiismeretes munkát ak­kor, ha elhallgatnám a rendelkezé­sek azon pontjait, melyek a magyar nemzetiségi politika türelmességére és szeretetnyilvánitására vonatkoznak. Az átmenetre megadatott mindenben a mód és alkalom: aa iskolában, hol többségben • németajkú gyermekek voltak, engedélyezve volt a német nyelv, a magyar nyelv megmagyará­zására, sőt hetenként négy órán át Egyes szám ára 16 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents