Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-12-02 / 95. szám
1 XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 december 2. 95 szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dif: Pélévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden saardAn de szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamim a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Szenzációhajhászás. A legutóbbi napokban feltűnően elszaporodott a politikai Intim Pisták száma, akik lapjak minden egyes számában feltálalnak valamilyen kn* lisBzamögötti politikai pikantériát, hogy szenzációéhes közönségünket különböző inyencfalatokkal jól kiszolgálják. A hangsúly persze mindig a szenzáción van, távolról sem az igaz ságon. A bűnügyi riporterektől kölcsönvett fantáziával, kombinativ képességgel és szinezési tehetséggel valóságos kalandor regényeket írnak a politikai berkekben zajló áliitólagos eseményekről. S alig derült ki az egyik nagy garral világrakürlölt szenzációról, hogy csak vérszegény riporterfantáziában született koholmány, már is tálalásra készen áll az újsütetű kacsa, amely még hizottabb az előző nap szánalmasan vizbefult kacsatársánál. Ma arról szól a rege, hogy az egy- Eégespárt keretein belül uj pártkeretek körvonalai bontakoznak és az uj alakulat megteremtése céljából itt meg itt, ennél, meg ennél a grófnál bizalmas értekezletre gyűltek össze eszmetársai, holnap arról regél a fáma, hogy egyesek a régi klerikális néppárt feltámasztásán serénykednek, holnapután meg egy koncetrációs kabinet megalakulásáról suttog ugyanaz a riporter. Mindezekről a jólértesült hírekről persze csak maga a szenzációgyáros riporter értesül és általa értesül a jámbor közönség, amely égnekálló hajjal konstatálja, mint kavarog, forrong, vajúdik politikai életünk. — Hogy is sejthetőé a hiszékeny újság oIvbbó, hogy csak a lelkiismeretlen újságíró agya kavarog, forrong és vajúdik, hogy csak bizonyos ellenzéki orgánumok vágya bzüH a tényeknek beállított szenzációkat, a forrongóknak feltüntetett berkekben pedig csendes és komoly a hangulat, szó sincs pártbomlásrói, a sokat emlegetett gróf urak nem tárgyaltak senkivel, sem titkosan, sem nyilvánosan és pártközi koaliciÓB kormányra még gondolni sem gondol senki. — Koalíció ? minek ? gróf Károlyi Gyula mellett egy hatalmas, felfogásában egységes, hűségében megingathatatlan hatalmas parlamenti többség áll, amely száz perceutig garantálja a kormányzás zökkenőmentes folyto- noBságát, Kormánykoalícióra a politikai életben akkor szokott szükség lenni, ha a meglevő kormány nem rendelkezik biztos parlamenti többség felett. Az tán meg a koalíciós kormányzás nehézségeiről éppen nekünk vannak már kellemetlen tapasztalataink. — Eihisszük és tudjuk, hogy vannak o'yan saját értéküket lultaksáló honatyáink és magukat honmeutőknek képzelő politikai műkedvelőink, akik szívesen kipróbálnák a miniszteri bársonyszékben a maguk politikai képességeiket. Amióta áll a világ, mindig voltak politikai stréberek, zavarosban halászni akarók, akik minden képzelt alkalmat és szituációt a maguk érvényesülésére, a maguk személyének előretolására szeretnének felhasználni. De ez a túlfűtött egyéni ambíció talán mégsem jogosít fel arra, hogy felhasználva újságíró csatlósaikat tudatosan hazug „szenzációkkal“ izgassák nap nap után a közvéleményt — ma, amikor nagyobb szükség van a kedélyek nyugalmára és az ítélőképesség józanságára, mint valaha. A gazdasági krízis súlya és következményei ingerlékennyé teszik a fokozott életküzdelemre kényszerült polgárt, aki igy könnyebben dől be a szándékos beugratásoknak. A gazdasági válságot pedig politikai válságra átfesteni lelkiismeretlenség, mert a politikai válságról regélő hírek tér- | Szekszárd megyei város képviselőtestülete november 30 áD,hétfőn d. u. 4 órakor közgyűlést tartott, melyen vitéz Vendel István polgármester szép beszéd kíséretében nyújtotta át Ulrik József gyógyszerész, leventeegyesületi elnöknek a leventeügy fejlesztése körül szerzett érdemeiért az Országos Testnevelési Tanács által adományozott diszérmet és kitüatető oklevelet, valamint Blasszauer János városi adótiszt vezető főoktatónak az elismerő oklevelet. A kitüntetésért Ulrik és Blasszauer köszönetét mondottak. Ezután áttértek az autótaxi szabályrendelet tárgyalására. A város jesztése legfeljebb nyugtalanságot szül, de hasznot semmi esetra sem bajt. Egyes újságoknak ez a haza- dozási kampánya, oéljeinak gonoszságában, szinte egyenlő a rémhírterjesztéssel. Még jól emlékszünk az 1918-as katasztrófát megelőző hasonlóan rosszhiszemű sajtóhadjáratra, aihely sajnos, akkor meg is szülte a maga gyászos eredményeit. Ebből elég volt egyszer, nem kérünk többet belőle és kívánjuk, hogy valamiképpen találják meg a módját az olyan sajtóhangulat el- csititására, mert ezek csak a nyugtalanság és felfordulás számára akarják előkészíteni az uccát, amelynek pedig nem szabad soha többé szerepet adni a magyar politikában. 1929 ben már alkotott ilyen szabályrendeletet, azonban azt a kormány nem hagyta jóvá, mert országszerte egyöntetűen kívánta ezt a kérdést rendezni. Most érkezett a városhoz a minisztérium által kidolgozott ezen szabályrendeletnek a mintája, amelynek alapján a Táros a helyi viszonyoknak megfelelő szabályrendelettervezetet készített és bemutatta a képviselőtestületnek. A tervezet 10 gépjármű bérkocsira kiváa engedélyt adui és ebből 20°|o-ot jogi személy kaphat. Az aujótaxikat taxaméterrel ■ kell fölszerelni. A legközelebbi köz- gyűlések egyike elé kerül a vitel- I dijakkal kiegészített szabályrendelet, Városi rendkívüli közgyűlés. Emlékezés Vörösmarty MlUúIyrii.* Most, amikor Vörösmarty Mihálynak 131-ik születési évfordulóját üo nepeljük december havában a nagy költőről, Tolna megyében Görbőn töltött idejéről, egy régi, kedves emlő két mondok el, melyet mint fiatal asszony, egy öreg szőlőszomszédunktól hallottam. Én akkor ezt a kis történetet nem is tudtam értékelni, nem gondoltam, hogy az a „Mihály Urfi“, akiről az öreg Kovács Pál bácsi emlékezett, Vörösmarty Mihály volt. Vörösmarty Mihály a Perczel fiuknak volt nevelője Börzsönyben, Ragaszkodott a kedves családhoz, első szerelme is a bájos Perczel Etelke volt, gyönyörű versét „Egy kis gyermek hali Iára* is a Perczel család egy kis (sóskája elvesztésekor irta a bánatos agyához. Vörösmarty Mihályt 182?-ben Perczel Ferenc égy évre átengedte nővéréhez nagybaróti, bélédi Husiár Jánosné, Perczel Julianna, akkor már Csehfalvay Ferencnó- hez. Ott a pttvariára készülve, Cseh- fálvay mos toki fiát Huszár Pált tanította. Csehfaltfnak nem voltak gyermekei. Húszán Pál, Vörösmartynak * Születésének ma évfordulójára. nemcsak tanítványa, de barátja is volt. Együtt jártak csónakázni, horgászni le a Kapósra, amely a kastély -parkja alatt folyt. A kedves hüsselő is ott volt, amelyről leveleiben sokszor emlékezik a költő. A régi kastély, mely ma Döry Pál családjáé, abban az időben nagyon zajos volt. A Perczel fiuk, köztük Móric a később híres tábornok, akit Vörösmarty kiváltképpen szeretett, leveleztek is vele késő időkig. A Jeszenszky fiuk, Szluhák, Forsterek mind vidám ifjúság, kedves emlékek Vörösmary- nak. Kijártak a szőlőhegyekbe, ott volt a Huszár féle nagy szőlő a nagy présházzal, lombos, pizsitos gyümölcsössel, alatta csörgedezett a hüs forrás, hol Vörösmarty kristálypohárból ki- nálgatta a hölgyeket a jéghideg vízzel. Görbő volt akkor a világ közepe, fényes fogatok gördültek be a kastély udvarára Ozora, Gyánt, Simon- tornya, Cece, Fürgéd, Csibrák — a környék nemes urai — mind megfordultak ott. Gyulai Pál Vörösmarty óletleirásában azt írja, hogy a költőnek a Görbőn töltött egy éve a legboldogabb évei közé tartozik. Egy verőfénye8 délutánon a kastély iQu vendégei kirándultak a szőlőhegyre, hogy a. szőlő«-, szilva- és ! gyümölcsérést ott a pássitos parkban j ■ játszódva élvezzék. Erről a délután | Egyes szám í ról szól az a régi kis epizód, amelyet én az öreg szőlőszomszédomtól hallottam, akinek a nagyapja volt a kastélyban lovászgyerek, aki sokat mesélt az unokájának, a régi szép időkről, — különösen emlékezett a nemesszivü „Mihály urfiról“. Történt pedig, hogy mikor ott a pázsitos gyepen az ifjúság, hölgyek, urak énekelve járták a körtáncot, ott a park alatt csörgedező forrásból Huszár Pál egy visipuskával észrevétlen közéjük locsolt, amire nagy sikoltozás, futkosás támadt, keresték a tettest. Huszár Pál restelte a bűnét bevallani és igy az ott settenkedő lovászgyereknek kellett magára vállalni,. mondván; a vizipuskát akarta kipróbálni, hogy mennyire viszi a vizet. Amikor aztán a fiuk nekiestek a gyereknek és ütlegelni kezdték, Vörösmarty Mihály, „a Mihály urfi“, aki bizonyára sejtette, hogy a bűnös nem a lovászgyerek, hanem az ő tanítványa a Pál urfi, saját testével fedezte el a lovászfiat és távoltartotta tőle az ütlegelni óhajtókat. így lett igen nagy tisztelője a Mihály urfinak a kis lovász ős később, amikor már nagyapa lett, az unokáinak is elmesélte élete nagyobb, emlékezetesebb eseményeit. Azt is elmondta, • hogy a jó Mihály urfi, ha valakinek | sebje volt, CBak elővette a zsebjéből ára 16 fillér. a kötést és orvosságot, aztán készségesen segitett minden szegényen. Ilyen kedves szép emlék fűződik a nagy költő ifjú korához Görbőn is. Ma már az emlékezéseket is elmosta az idő. Hol vannak a régi, fényes úri fogatok? hol a nagy birtokok?— Béládi Huszár Pál, aki KoBsuth Lajosnak sógora volt, régen porlad, a családi sírbolt kőkeresztjét is belepte a moha. Odanéz a régi kastélyra, melynek már azóta mennyi uj gazdája volt. A béládi Huszárok dédunokái leányágról az. őrffyek, Ágostonok, Pápéiak, fiaágról a Huszár leányok — köztük Kovácsáé Huszár Jolán — a költőnő is. Amikor Vörösmarty Mihály kedves alakját a rég múlt időkből emlékezetembe idézem, képzeletben ott járok én is a régi ház szobáiban. Nézem, vájjon melyik volt Vörösmarty Mihály szobája ablaka? Odaröppen gondolatom Börzsönybe, Bony- hádra, ahol egykor a lány, az imádott Etelke járt kelt, a költő által szeretett fin, a hős tábornok, mindmind alusszák már csendes Álmukat. Az utódok, akik Tolna megyének ma is vezető előkelőségei, gondolatban bizonyára leteszik az emlékezés koszorúját a nagy költő zirjAra', aki j az ő őseiknek volt nevelő-tanitója. I Fehórhaju nagyanya.
