Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-11-28 / 94. szám

i Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“

Xlll. évfolyam* ^ Szekszárd. 1931 november 28. 94. szám.

TOMtATOYEI ÚJSÁG

Hetenként kétszer megleleitö keresztény politikai és térsadalml lap.

SzerkMZtfeég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FfiuerkeuU: ÜT Felds« saerkeutö: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hírElSflzetésI <11|! A

Félévre----------- 6 pengő. | Egész évre____12 pengő.

Lé

lekválság.

Irta: Babay Géza.

5 megváltásra párunk.

Irta: Jánosi György. 1

A mai idők legjellemzőbb tulajdonsága az a könnyen való cstiggedés, amely okkal, vagy ok nélkttl foglyul veti különösen azokat, akiknek a lelkitartalma nem nagy. Mi lesz velőnk, ha igy megy? Halljuk, mond juk és elfelejtjük, hogy ebben a kér désben benne van az emberi élet egész gyarlósága, mert bogy mi less velőnk, ha ezt valaki pontosan meg tudja mondani, az több, mint bölcs. A holnap gondja a holnapé. Mi ma vagyunk. És ez ránk nézve mindennél döntőbb, fontosabb. Tehát a jövő ránk nézve közömbös. Vagyunk! Ez az igazi élet egész öröme.

Mivel azonban ma olyan időket élőnk, amikor a trianoni eső jót és rosszat egyaránt megnevel, hemzsegnek a nemzeti élet seine előtt azok a népboldogitók, akik a jövendő, a holnap, vagy mondjuk ki kereken: a magyar nemzet megváltásának fes tésével nem igen hagynak kétséget az iránt, hogy ők mindenkinél és mindennél többet tudnak, mert nemcsak látják, ismerik a jövőt, hanem —- nem tudnék ? — a kezükben, a

mellényzsebükben van.

A magyar megváltásra várás leg szomorúbb tünete ez akkor, amikor a szív és lélek csendes reménysége, buzgó, alázatos munka, határtalan türelem, bizony nem egyszer a végtelen szegénységgel és nélkülözésekkel fog kezet és úgy indul el egy jobb jövő felé. Mindig igy volt ? Mindig altkor történt a nemzetek életében a legtöbb értéktelen széthúzást, egyéni, önző célokat szolgáló megmozdulás, amikor legjobban kellett volna az összetartást ápolni ? Mindig akkor, rontott rá erre a nemzetre a párt viszály, amikor legjobban kellett volna szolgálnunk az egy igaz magyar nejsiueti eszme dicsőségét ? Nem gowúolnánk é' a valóság azt mutatja, hogy most i), ezekben a nehéz és válságos órákban a magyar nemzet méséklete soha nem gondolt határokat ér el és nobltán dicsekedhetünk aszal, hogy a iuagyar nemzet lelki nagysága e kor förtépetének legszebb fénypontja. Valósággal irtózattal utasít vissza ez a nemzet az ő nyugalmát, békéjét, eddig megóvott óletét fenyegető minden nyílt, vagy titkoB szellemi támadást és a politikai lovagok alapos felsülése olyan dicső fegyverténye e trianoni kor éveinek, amely az egész világon páratlanul áll a nemzetek történetében.

Hiába nyekeregtáik a titkos szavazás dudáját némeíjfék. A legfőbb jog ma ez: ehhi és élni ép a vajmi ritkán gyakorolható szavazati j°g anyagi éhékével nehqien lehetne} a fazékban felbigitani a hvest. Tudjuk) hogy- e korszerű polgári jog útban van, előttünk van és ba ez akkgr se hozza meg a kívánatos mandátumot némelyeknek, akkor ugyan milyen holdbéli szavazati jog lármájával nyerőé eldurvultak itt e földön Korunkban már az emberek.

Újságot venni a kezembe Maholnap már alig merek.

Vonul bennük nagy, rémes árnyként Büntettek végtelen sora. így is hívhatják ezt a kort már: Nagy, véres bűnök gyászkora.

Volt itt a béke-korban is rég Elég bűn, ez tény és való,

De az a tűnt kor mához mérve Aranykorszaknak mondható.

Hisz régen hónapokra szólt itt Egy egy nagy, szörnyű bűneset, Amit most napról-napra látunk S hatásuk egyre rémesebb.

S ha végokát e változásnak Szorongó szívvel kutatom,

Nem is kell mély titkokba törnöm Nagy, ismeretlen utakon:.

Vésztjósló válaszként előttem Mammon bálványa fölmered,

Mely már-már itt az emberekben Az érző lelket ölte meg.

Ennek lett gyászos, földi rabja Ez a dúlt lelkű nemzedék S ereje nincsen tovaűzni Sátáni, gyilkos szellemét.

Nagy lelki válság réme az, mely Kísért e vad bálvány nyomán. Birkózni véle gyönge már ma Elvont, hideg, holt tudomány.

gelik meg a seprőt? Hiába Ígérnek főt, fát. A nemzet életének irányítását csak olyan hatalmas ható erejű programm részére hajlandó felajánlani, amely felek esetre és nemre, osztályra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül mindenkit részesiteni akar az állampolgári kötelességekből, kiváltságokból, előnyökből és áldó zatokból, tehát olyan szűklátókörű, tartalmatlan, értéktelen és üres programm, amelyet a legutóbb alakult párt felmutatott, a magyar nemzet szempontjából teljesen közömbös és nyugodtan ugyanaz az eredménye a ruimba négerek között, mint pl. az Alföldön. Kiábrándultunk és kiábrándulunk minden olyan Itelyi jelentőségű ötletből, amely néhány érvé nyesülni óhajtó tiszteletreméltó személy ugródeszkájául akarja választani a nemzetet. És bár igen szépep hangzik az, kogyba valaki állhatatosan hangoztatja azt, hogy ő fellép kép- . viselőnek, az szépséghiba, az önajánlás. . ,

A magyar .nemzeti élet mélyében ott dübörög a megváltásra várás érc- zuhatagja, az igazi, az egyedüli. Nem , Ígéret, néni álom,* nem festett déli- |

Igaz, hogy a nagy, bősz világharc S bűnben szülemlett béke-rongy E rettentő nagy lelki válság Örvénylő, gyilkos méhe volt.

De hogyha e nagy, szörnyű bajra A gyógyító ír messze még És összeomlik lélek és hit:

Elpusztul ez a nemzedék.

Halófélben van benne már-már Eszmények régi, szent hite.

Ha valaha, hát most leginkább Krisztusnak lelke kell ide,

Hogy szétárassza itt e földön Szeretet égi sugarát,

Mely a sok földi jégcsap-szívet Új Golf-áramként járja át.

Krisztusnak lelke kell valóban E bűnös nemzedéknek itt,

Hogy fellobogjon benne újra A haldokló, szent, régi hit.

Hogy jótettekben feltalálja Elvesztett földi vigaszát S ki tudja vívni diadallal Jogos, szent, ősi igazát.

Korunk bús embertársadalma Negyvenfokos, nagy lázbeteg.

Hozzá szent, tiszta, égi hittel, Apostollelkek, jöjjetek.

Sátán szolgája lesz itt másképp E késő század embere És elpusztít mindent maholnap Bűnök háborgó tengere.

báb, nem messze úszó felhőkép. Szentebb való, mint minden e világon. így írjuk ezt le a szalon demagógia átértékelésével: Szegények vagyunk ? Igaz. Koldusok lettünk ? Igaz. Vergődünk ? Igaz. Sok a baj ? Igaz. És mindezeknek oka Trianon, de nem egyedül.? Igaz. Mi vagyunk az okai? Igaz. Minden igaz, amivel a hiszékeny embert félrevezetik. Am az is igaz, hogyha a bajok okai végső fokon mi vagyunk, akkor ezt a Trianont előhívó lelkületet, ezt a trianoni ,hamis, hazug, gaz/békét eltűrő, bele- nyugvó érzületet, est a tévedések útját járó szivet, ezt, est kell odadobni a hazaszeretet kohójába, hogy megtisztuljon és tovább hadakozzék minden 'rossz, minden gonosz, minden nemzetellenes ellen.

Békereviziót! Ez egy igazi programm, egy nemzeti élet tartalma. Ez a közös nevező, amelyben mindnyájunknak találkoznia kell. Ez a megváltás, amelyért (felekezetre való tekintet nélkül mindenkivel együtt fohászkodunk : jöjjön ell . . .

Békerevisió! Jöjjön el a te szent ünneped 1

Bpengő belső frontja érintetlen.

A 33-as bizottság most tárgyalta le azt a rendelettervezetet, amely a devizagazdálkodást még az eddigieknél is szigorúbb szabályozás alá veszi.. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az európaszerte tekintélynek éz megbecsülésnek örvendő PopovicB Sándor, abban jelölte meg pénzügyi politikánk legfőbb irányelvét, hogy először is nem engedjük a pengő belső értékét lerom- lani és hogy biztosítjuk a gazdasági élet folytonosságát.

Nagyon szükséges volt ezt az eltökéltséget ilyen hangsúlyozottan kinyilvánítani, mert nap-nap után halljuk azokat a különböző kalandoz terveket, amelyek pénsssaporitással, tehát inflációval akarják megoldani a súlyos gazdasági és pénzügyi válságot. Akik az infláció ördögét falra festik, nagyon rövid emlékezőtehetségben szenvednek, mert elfelejtették azt a rombolást és pusztítást, amit ez a gazdasági nyavalya hozott az ország minden rétegére az összeomlás utáni pénzieromiáa idején, amikor csakis az állampénsUgyi szanálás tudta végül megállítani az országot azon a lejtőn, aihelyen már a megsemmisülés félé csúszott.

Lehetnek bármiféle megoldási tervek, lehet nézeteltérés a követendő módszerek dolgában, de egy szilárd pont van, amelyen biztosan megvethetjük a lábunkat és ez a magyar pénzérték csorbitatlanságs, állandósága. Az angolok egyáltalán nem törődnek azzal, hogy Anglián kívül mennyire értékelik az angol fontot, ők maguk teljes értékűnek fogadják el a maguk belső forgalmában és a hatalmas britt világbirodalomban az angol jfont belső vásárló ereje egy pennyvel sem csökkent..

Hasonló helyzetben vagyunk mi is, kis Magyarország. Reánk nézve ma nem fontos az, hogy a külföldön mennyi idegen pénzt adnak a magyar pengőért, hanem csak fontos, hogy idebennt a pengő itthoni vásárlóerejét megóvjuk, nehogy az életszínvonal általános drágulása kerülő utón devalválja a magyar pénz értékét és ezzel belekényszentsen a legnagyobb rosszba: az inflációba.

Ez. a törekvés eddigelé teljesen sikerült is. A közszükségleti cikkek ára az utóbbi hónapokban nálunk nem emelkedett, sőt a fontos élelmiszereké inkább olcsóbbodott, ami annyit jelent, hogy a pengő belső vásárló ereje, tehát értéke teljesen megmaradt. És bármiképpen gondolkozzunk is a devizaforgalom [életbe- .léptetett korlátozásának helyességéről, vagy gazdaságilag kétségtelenül zavaró hatásairól, annyi bizonyos hogy erre a szigorú szabályozásra a legfőbb cél: a pengő megóvása érdekében múlhatatlanul szükség volt. Minthogy pedig a gyakorlatban kiEgyes szám ára 24 fillér.