Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-31 / 9. szám
Hl. évfolyam. 3. szám. 1931 január 31. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. Regionális szerződések, preferencia és kontingensek. Ezeket az idegen szavakat egyre sUrtlbben halljak és olvassuk a gazdasági kérdések megvitatása soráo. Különösen most legutóbb, hogy Ausz triával folynak a kereskedelmi szerződéses tárgyalások. Bethlen István miniszterelnök nagyszerű bécsi fogadtatása alkalmával is a világsajtó jelenlétében odanyilatkozott, hogy az Ausztriával folyamatban levő gazdasági tárgyalások az ezekben az idegen szavakban rejlő dolgok és meg oldások körül forognak. Minthogy tehát a legközelebbi időben nagyon sokat fogunk hallani ezekről, hasznos és célszerű azok értelmével és jelentőségével megismerkedni. Tudni kell, hogy az egyes államok az egymásközt lebonyoluló kereskedelmi forgalom módját és feltételeit kereskedelmi szerződésekben állapítják meg kölcsönös megegyezéssel. Jelenleg az egész világon az a kereskedelempolitikai rendszer uralkodik, amely az u. n. legtöbb kedvezmény elvére van alapítva. Ez annyit jelent, hogy az egyes államok a velük szerződéses viszonyba lépő má sík államnak biztosítják a kereskedelmi szerződésekben lefektetett külön engedményeken és kedvezménye ken felül mindazt a kedvezményt és előnyt, amely más állam javára, bármely egyéb kereskedelmi szerződés ben le van fektetve. A legtöbb kedvezmény annyit jelent a gyakorlatban, bogy valamennyi szerződéses állam javára szól valamennyi vám és egyéb kedvezmény. A mai gazdasági világválság azonban gyökeresen felforgatta a világ gazdasági kapcsolatokat és az egyes Vamoknak ma már nem minden tjibbi állam nyújt egyforma gazdasági és üzleti kapcsolatokban gyökerező egyforma előnyöket. Ma például az amerikai óriási gabona világ export erősen nyomja az európai gabonaexportáló államokat és igy ez utóbbiaknak — közöttük Magyar- országnak is — már nem érdeke az, hogy Amerikának ellenérték nélkül ugyanazokat a kedvezményeket nyújtás, mint például azoknak az európai agrárimport államoknak, amelyek Magyarországtól sok agrárterméket vásárolnak. A legtöbb ked vezmény ma már elkopott eszköze a kereskedelempolitikának és helyébe kell lépnie a szolgáltatás és ellen Bzolgáltatás rendszerének, amely ked vezményt nyújt kedvezmény ellenében s amely előnyt nyújt az elbánásban annak az országnak, amely viszont nekünk nyújt előnyt és kedvezést. Ez a kereskedelempolitikai rendszer az u. n. preferencia. Azt a kedvezményt, amelyet ellenérték fejében valamely államnak a másik szerződő állam engedélyez, önönmagának megfizetteti a másik szerződő állammal és ezzel előnyben részesíti egymást a két szerződő fél egyéb olyan államokkal szemben, melyekkel hasonló preferenciális szerződésük- nem áll fenn. Ezt a preferenciális alapon nyújtott kedvezményt pedig a legtöbb kedvezményes államok nem kapák meg. Mélyen tiszteli Gazdatársaink és Olvasóink! A „Tolnamegyei Gazda“ a mai naptól kezdve a „Tolnamegyei Újsággal testvériesülve jelenik meg. A célja, feladata és iránya marad a régi: A gazdatársadalom érdekeit szolgálni, bajainak szószólója, a gazdasági kérdésekben tanácsadója és vármegyei érdekű gazdamozgalmakban segítőtársa és irányítója lenni. Ezen feladatát csak úgy oldhatja meg sikeresen, hogyha a vármegye gazdatársadalma nem sajnálja a fáradságot, tollhoz nyúl és maga nyilatkozik meg lapunk hasábjain. Nagyon kérjük mélyen tisztelt tagtársainkat, gazdatársainkat és olvasóinkat, hogy minél gyakrabban keressenek fel közérdekű cikkeikkel, mert csak igy ismerhetjük meg alaposan és részleteiben is bajainkat és csak ezek megismerése után lehet módunkban a bajainkra, ha nem is gyógyírt, de legalább enyhítő szereket találni. Kérjük tagjainkat, gazdatársainkat és olvasóinkat, hogy a „Tolnamegyei Ujsdg“-gal való megjelenésünk után a régi szeretettel részesítsenek bennünket szives és hathatós támogatásukban uj testvérlapunkkal egyetemben. „Tolnainegyei Gazdau szerkesztősége nevében: JOHN SÁNDOR, szerkesztő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁSI A „Tolnamegyei Újság“ rendkívüli előzékenysége folytán módunkban van egyes kivételes esetekben a „Tolnamegyei Gazdag-számot tartalmazó „Tolnamegyei Újság“ szombaton megjelenő számait külön is T. tagtársainknak rendelkezésésére bocsájtani mérsékelt előfizetési dij mellett. Ezzel a kedvezménnyel azt akarjuk elérni, hogy olyan tagtársaink is járathassák lapunkat, akiknek a „Tolnamegyei Újság“ heti mindkét számának megrendelése súlyosabb anyagi megterhelést jelentene. A-„Tolnamegyei Újság“ előfizetési ára a „Tolnamegyei Gazdá“-val együtt egész évre 12 P, félévre 6 P, negyedévre 4 P. Csak a szombaton megjelenő szám évi előfizetési dija 8 P, félévre 4 P. Az előfizetési dijakat tisztelettel kérjük a „ Tolnamegyei Újság“ kiadó- hivatalának beküldeni. Minthogy azonban jelenleg a kereskedelmi szerződések nagy hálózata a legtöbb kedvezmény elvén épül fel, egyetlenegy szerződéses ál lám sem tűri el, hogy a szerződések tartama alatt valamely vele szerződött állam külön kedvezményeket nyújtson preferenciális alapon valamely másik államnak, de ezt a kedvezményt ő maga, a legtöbb kedvezményes állam ne élvezhesse. Vagyis a preferenciális kereskedelempolitikai rendszerre az egymásra utalt országok majd csak akkor térhetnek át, amikor a legtöbb-kedvezményes kereskedelmi szerződések már mind lejártak és az államoknak a kese nem lesz többé megkötve. Ezért Magyar- ország sem teheti meg máról- holnapra, hogy bármely állammal külön preferenciális viszonyba lépjen, mert ennek útjában áll a többi államokkal kötött kereskedelmi szerződésekben biztosított legtöbb kedvezmény. De a kereskedelempolitika irányítói nagyon leleményes és találékony emberek, akik világszerte azon törik a fejüket, hogy miképen lehetne az országoknak oly szükséges gazdasági kapcsolatokat megteremteni még akkor is, ha a kapcsolatoknak bizonyos kereskedelempolitikai szabályok és lekötöttségek útjában állanak. A kereskedelempolitika művészei és tudósai most újabban a regionális szerződések módszerét hangoztatják és ajánlják, amely szerződéseket bizonyos egymásrautalt szomszédos államok gazdasági kapcsolatát és érintkezését vannak hivatva élénkíteni és bensőbbé tenni. E regionális szerző dések rendszerét a Népszövetség gaz 1 dasági bizottsága is figyelmébe ajan- I lotta az európai államoknak és igy Magyarország a Népszövetség széllé mében jár el, amikor egyelőre Ausztriával iparkodik regionális szerződést kötni. — Természetes, hogy az Ausztriával való megegyezés után az ilyen szomszédos gazdasági szerződést ki lehetne terjeszteni a többi államokra is. Azonban a regionális szerződések sem ütközhetnek bele a fennálló legtöbb kedvezményes szerződésekbe és nagy általánosságban ma még nem lehet nekünk még Ausztriával sem preferenciális szerződést kötnünk, még regionális szerződés formájában sem, mert bármennyire is közös érdeké a két országnak, hogy egymással kicseréljék a maguk agrárproduktumait ipari fél és egész gyártmányokra ennek a csereforgalomnak az élénkítése érdekében egymásnak adott kedvezményeket valamennyi állam magának is követelné. Ezen ponton merül fel az úgynevezett kontingens-megállapodások eszméje. A két állam egymással megegyezik abban, hogy egy-egy áru cikkből mekkora tömegek (súly, darab stb. szerint) szállithatók a másik államba bizonyos mérsékeltebb vámtételek mellett. Ezeket a meg állapított árumennyiségeket hívják kontingensnek. Például Ausztria és Magyarország megegyezhetnek ab ban, hogy ennyi és ennyi vágón fát, ennyi és ennyi métermázsa papirost, ennyi és ennyi üveg és porcellán árut stb. enged Ausztriából importálni bizonyos mérsékeltebb vámtételek mellett és viszont Ausztria 1 megengedi Magyarországnak, hogy [ ennyi meg ennyi métermázsa búzát, bizonyos számú marhát, ennyi és ennyi darab élő sertést stb. szállít, hasson Ausztriába bizonyos mérsékeltebb vámtételek mellett. Minthogy az ilyen kontingens-megállapodások nál már konkrét mennyiségekről van szó, amelyet egymásnak a két szerződő állam koncedált, a többi legnagyobb kedvezményes szerződéses viszonyban álló állam önmagának ezt: a speciális kedvezményt már nem igényelheti. Még szorosabbá fűződik a kontingensek révén a gazdasági kapcsolat és még kevésbbé igényelhető az egymásnak koncendált spéci ális kedvezmény akkor, ha a kontingensek árucsere szerződés keretében koncendaltatnak egymásnak. Mert az ilyen kontingens-megállapodás nem általános preferenciális alapra helyezkedik, hanem két szerződő félnek egymás között való különleges,, individuális megegyezése és mint ilyen nem ütközik a legtöbb kedvezmény elvébe. Gazdasági viszonyunk Ausztriával szemben előreláthatólag ilyesféle megoldást fog nyerni. Vagyis létesítünk egy regionális kereskedelmi szerződést, amely ugyanakkor, amikor respektálja a többi állammal szemben a legtöbb-kedvezményes megállapodást, egyúttal kedvezményes elbánást biztosit kölcsönösen a magyar és osztrák gazdasági cserefor- galomnak bizonyos meghatározott áru- kontingensek speciális megjelölésével. Ausztria átvesz tőlünk e'őnyös vámtételek mellett bizonyos mennyi- ségti gabonát, állatokat s egyéb agrártermékeket és mi viszont biztosítjuk Ausztriának ipari és egyéb exportfeleslegei meghatározott részének előnyös vámtételek mellett való i<}e- szállitását. Egy ilyen szellemű szerződés segítene a magyar mezőgazdaságon, de segítene egyúttal az osztrák iparon is, anélkül, hogy ártana akár a magyar ipari érdekeknek* akár Ausztria mezőgazdasági fejlődésének. GAZDA HÍREK. * Kedvezményes utazás a mezőgazdasági kiállításra. A kereskedelemügyi miniszter a március hő I 20—25-én tartandó mezőgazdsági kiállítás és vásár megtekintésére 50°/o-os atazási kedvezményt engedélyezett a MAY on és a helyiérdekű I A Toinatnegyel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI! Gozdutgok Izenumvonol le6oJcsóbb.a“ I ■ az Egyesület Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők ber Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény* - védelmi szerek. Ellenőrzés alatt álló Zh|b jt.. almlá' 30 drb nagytejelésü IBI1BI1 BlQQOt E|«f|f* a 50 darab emdeni enyészliba, “■"■■U• 100 darab yorkshirei süldő, páronként 80 kg; és 70 darab bergshirei süldő, páronként 120 kg. Eladó 300 darab prekos merinoi IBII VESZ] Ilii Bővebbet az Egyesület Keieskdelmi Osztályánál
