Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-11-11 / 89. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 november 11. TE LE FŰN KET Rí \ . A ^ t CSÖVES RÁDIÓ KÉSZÜLÉK MAGYAR GYÁRTMÁNY Marti •• EGYEN- ÉS VÁLTÓÁRAMRA ab átmeneti koldus is, a hivatásos is. A cigánykérdéssel külön tanul- mányban lehetne foglalkoznunk. A cigánykérdés a kuTlurdilam szé­gyene és ennek a kérdésnek a meg­oldása épp a kultúra érdekében fon­tosabb a halbiológiánál és a kultur fölény egyéb luxusalkotásinál. Mert aa mégis csf^c középkori állapot, hogy aa ország kizsarolt, kiaszott testet egy népség szípolyozza, mely fittyet hányhat minden közbiztonsági, köz- oktatásügyi, közegészségügyi, köz­munka- és közteherviselő rendeletnek és törvénynek, él a máséból, adót nem fizet, iskolába nem jár és nem aölgozik. Oly államokban, hol magaBaz anyagi kulidra, nincs oigánykéraés, mert ott lehetetlen dolog QélkÜI megélni. És mig az államkormányzat a társada­lommal vállvetve a legerélyesebb in- i tézkedéseket nem foganatosítja ez ! ellen a szándékosan és kéüyeimésen | „vogelfrei“ népség ellen: addig a nemsettest kénytelen lesz törni ezeket ai atkákat. Mennyivel könnyebben él a cigány, mint a várod munkás! Ä végére hagytam a német turis tákat. Temérdek ván már belőle min­denfelé, úgyhogy lehetetlen bizonyos céltudatosságot éazre nem vennünk ebbén az éppen nem üdvös invá­zióban. E céltudatosság hármas: gazdasági, Ófetdifetiségi és pülítikái. A gazdasági még a legártatlanabb Németország egyszerűen kibocsátja a maga fiaihak rajait azzal a meg­nyugtató érzéssel, hogy mig a Her- mannok ós Thusnaldák idegenben vanbak, idegen öfsftlghák eszik a kenyerét és nem Németországét. A nemzetiségi szempont már vesse delmesebb. Biztos tudomásunk van arról, hogy vármegyénkben is már megfordultak azok a német „dal- testvérek“, akik a mi derék és ha­zafias svábjainknak lelkét pángermán eszmékkel telitik, mindenütt oly ala poa izgató tevékenységet fejtenek ki, hogy Bleyer Jakab is meg lehet velük elégedve. A harmadik, politikai szempont, a német kommunista agitátorok nép vándorlása. Vigyázat, frissen fóetve, még pedig vörösre 1 Mindbárom csoporttal szemben leg jobb egész ridegen viselkedni. Ne künk nem őröm és nem dicsőség, ha egy német droguistasegéd vagy vil­lanyszerelő fölfedezi Magyarországot. Maradjanak ott, ahol vannak, meg­vagyunk nélkülük, jobban, mint velük. Szigorítsuk meg az ő bevándorlóén kát, napról-napra őriztessük ellen az Ö itteni tevékenységüket, iparkodjunk tőlük szabadulni, mert ezzel is csak a magunk helyzetén könnyitünk. Ez pedig most mindennél fontosabb szempont, kivált ennek a páratlanul nehéz télnek a küszöbén. (Vége.) HÍREK. ___ — A trianoni béke ratifikálásának évfordulója. Pénteken, e hó Í3-án lesz 11 eve, bogy és z lelketlenül reánk diktált, országunk 2/, részét elrabló békét a nemzetgyűlés a kény­szer alatt törvénybe iktatta. Esen a szomoiu évfordulón Szekszárd váro­sában, a belvárosi rém. kát. tem­plomban 9 órakor szentmisét mon­danak a hazáért, ugyanakkor a ref, templomban is istentisztelet lesz. Az istentiszteletek után déjelőtt 10 óra­kor a revíziós liga szekszárdi veze­tősége z városháza nagytermében illést tart, amelyen tiltakoznak a trianoni béke ellen és követelik annak jnielőbbi megváltoztatását. — 0r Csapó Dániel kitüntetése. Előző számunkban röviden megem lékeztünk már arról a megyeszerte nagy örömet keltő eseményről, hogy a kormányzó dr Csapó Dániel föld- birtokosnak a gazdasági főtanácsosi címet adományozta. Bár az ő tiszte letreméltó és általános szeretetnek ör­vendő egyénisége közismert, mégis szükségesnek tartják elmondani, hogy tulajdonképpen kit is tüntetett ki az államfő kegye. Dr Csapó Dániel az 1871. évi inájns hó 2-án született Budapesten ós középiskoláit a buda­pesti kegyes tanitórend főgimnáziumá­ban végezve az 1888. évben, 17 éves korában tett érettségit. Jog. hallgató lett ezután és mint ilyen hosszabb időt Páriában és London­ban tőítYe, az 1892. évben a buda­pesti Pázmány Péter tudományegye­temen megszerezte a jogi és állam- tudományi doktorátust. A doktori fokozat elnyerése után a magyar­óvári gazdasági akadémiára iratko­zott be és áá 1894. évben ott is oklevelét nyert. Imponáló szorgalom­mal végzett elméleti tanulmányai da­cára sem lett azonban szobatudóssá, hanem sokát és oly eredményesen foglalkozott a sporttal is, hogy a budapesti Ugetővérsenyek legsikere­sebb fogatbit hajtotta és Báját neve­lésű amerikai lovaival számos első dijat nyert. Évtizedek óta igen in tenziven foglalkozik tudományos ala pon mezőgazdasági kérdésekkel, Ugyanúgy a megyei élettel is és gyakran nyert küldetéseket sokol­dalú kiváló ssakképzetl Bégének meg felelően. Tengelic község ügyvitelé­ben maradandó érdemeket szerzett. A rém. kát. templom és plébániá, valamint a felekezeti iskolák meg­építése az ő nevéhez fűződik. A föld reform sima keresztülvitelében mél­tányos áldozatkészségével szintén em­lítésre méltó érdemei vannak. Több, mint egy évtizede Tengelic község bírája és erős szociális érzése, a köz- ügyek áldozatos vitele folytán még * legegyszerűbb emberek közt is nagy a népszerűsége. Gyönyörű csa­ládi életet él feleségével, Sitanko- vánszky Mária Valériával, aki épp­úgy, mint a férje, maga is kiveszi a részét a társadalmi munkából, mert elnöknője a Szekszárd—Tolnamegyei Nőegyletnek. Nem volna teljes ez az ismertetésünk, ha le nem szögeznék, hogy megérdemeltebben aligha ka­pott valaki ilyen kormányzói kitün­tetést, mint dr Csapó Dániel, aki­nek óriási szerénységénél csak az ér­demei nagyobbak és aki nemcsak tudja, hanem példátadóan meg is mutatja, mennyit kell önzetlenül fá- I radni a közért. — A vármegyei iMéfekeié. Dr Perczel Béla főispán felhívása folytán megindult az adakozás a vármegyéi inségakcióra. Az elsők közt vannak: Apponyi Károly gróf Pálfa 200 P és dr őrffy Imre 200 P. — Közigazgatási bizottsági Mis. Tolná vármegye közigazgatási bizott­sága november hó 10 én délelőtt 9 órakor tartotjta dr Perczel Bála főispán elnöklete áíatt rendes havi ÜlÓáJt. Az ülSáéfi dr HágythSsijl Zoltán vár­megyei főjegyző, alispánhelyettes ve­zetésével részt vettek az előadók, a választott tagok közül áróí Apponyi Rezső, Döry Frigyes, Döry László, báró Fiáth Tibor, Kátáy Endre, Kiás Lajos, Schneider Gábor és Schnejder János. A főispán elnöki megnyitójá ban hálásan k^BZÖnte a közigazgatási bizottságnak főispánná történt kine­vezése alkalmából mnjt ülésen elhang­zott üdvözlését, amelyben biztosító kát látja annak, hogy a vármegye érdekeit a vármegye eme legfonto­sabb bizottságával teljes harmóniában szolgálhatja. Dr Hagymássy Zoltán az első elnöklés alkalmából köszöntötte a közigazgatási bizottság nevében dr Perczel Bála főispánt ős biztosította, hogy e bizottság minden egyes tagja teljes meggyőződéssel fogja őt fő ispáni beköszöntőjében kifejtett pro­gramúja megvalósításában támogatni. Ezután az egyes előadók tették meg jelentésüket. Dr Fördős Dezső h. fő orvos jelentésében meleg hangon eoa- lékezett meg a múlt hóban váratla­nul elhunyt dr Kramolin Gyula nagy érdemeiről és egyéni kiválóságáról. Dr Perczel Bála főispán szintén pár meleg szóval adózott dr Kramolin Gyulának, kifejtvén, hogy e kiváló tisztviselő és társadalmi vezető em bérről a törvényhatósági bizottság ülése fog emlékezni ós fogja emlékét jegyzőkönyvében megörökíteni. — A pánzügyigazgató jelentéséhez dr Hagy­mássy Zoltán szólt elsőnek hozzá és tolmácsolta a Gazdasági Egyesület ülésen elhangzott afeon kérelmet, hogy a tejezÖvetkezeteknél adóban ne fog laltassék le az egyes szövetkézét! ta­gok teljes havi tejpénze. Döry Fri­gyes felszólalása után Jakab László pénzűgyigazgató kijelentette, hogy az adóhivatalokat utasítani fogja, hogy indokolt esetekben érjék be á tejpénzek lefoglalásánál a havi járan­dóság 50 százalékával- Kimondotta törvényben gyökerező kötelességénél fogva a bizottság 49 község elöljárói ellen a vagyoni felelősségét az adók nem elégséges behajtása miatt. Az áilamépitészéti hivatal jelentésével kapcsolatosan Döry Frigyes indítvá­nyára és dr Hagymássy Zoltán hozzá­szólása után a bizottság kimondotta, hogy a szekszárd—hőgyészi autóbusz­járat fenntartása érdékébön sürgősen átirnak a postaigazgatósághoz, mért e vonalnak beszüntetése a vonattal nem rendelkező vidék lakosságára végtelen hátrányos lenne. Az együt­tes ülés után az adóügyi, gyámügyi, tanügyi albizottságok és a fegyelmi Választmány tartottak ülést: — Hidas új lelkésze. Hidas köz­ségben az elhunyt Schöll Lajos Tolna—Baranya—Somogy ev. egy­házmegye főesperese, volt hidasi lel­kész helyébe a hidasi egyházközség Mülter Róbert egyházmegyéi főespe­res elnöklete alatt Bottmaün Farkast választotta meg hidasi evangélikus lelkésszé, — A Szociális Misszió Társulat teadélutánja. A Szociális Misszió Tár­sulat Szekszárdi Szervezete folyó hó 12-én, csütörtökön 5 órai kezdettel a róm. kát. olvasókör helyiségében teadélutánt tart, melyre ezúttal hivja meg a Szervezet tagjait. — Aranydióéin ás orvos. Meleg ünneplésben részesítette Dombóvár és a járás társadalma dr Kertéit Linót vármegyei tb. főorvost, nyúg. járási orvost egyrészt ötvenéves orvosi ja. bileuma alkalmiból, másrészt abból a kitüntetésből kifolyólag, hogy « kormányzó az egészségügyi tanácsosi címet adományozta neki. A népes díszközgyűlés, amelyen Kenézy László járási főszolgabíró elnökölt, a „Dombó­vári Nemzeti Társaskör nagytermé­ben folyt le. Kenézy stép tzsvakbsb méltatta az Ünnepéltnek fóísáákkdos érdemeit, amelyeket jóformán szaka­datlanul dombóvári müködóse által szerzett, majd átadta neki a kor­mányzói kitüntetésről szóló kéziratot. Köszöntötték a nem mindennapi ju bileum és kilüdUtÓS alkalmával ak ünnepeltet a kartársak nevében dr Takáts Károly, járási főorvos, át­nyújtva neki emlékül a kartársakat ábrázoló tableaút, a járási jegyzői kar nevében GyŐrffy Zoltán, k^cso- lai főjegyző, az izraelita hitközség nevében dr Friedmann Hillól főrabbi, Dombóvár társadalma és a „Dombó­vári Nemzeti Társaskör“ nevében Vér yenca), reálgimn. igazgató, Dombó­vár község elöljárósága nevében Iva- nich Antal, px. kir. kormánytanácsos, községi bíró üdvözölték a jubiláns orvostadprt, végül dr Riesz József vármegyei tb. főorvos felolvasta a nagyszámban érkezett üdvözlő irato­kat, amelyek közül különös érdekes a bécsi egyétem orvostudományi ka­rának átirata, az úgynevezett arany­diploma. A nagyszáma üdvözlésre dr Kertész, az ünnepelt, meghatva mondott köszönetét, annak az örö­mének adva kifejezést, hogy műkö­dése nem tűnt el nyomtalanul. — Eltolódik a Szekszárdi Kaszinó jubilgrís ünnepélye, A Szekszárdi Ka­szinó folyó hó 22 éra tervezett juoi- láris Ünnepély, és Liszt-emléktábla leleplezés a közbejött akadályok miatt eltolódik- Az uj időpontot késjŐbb fogjuk köpölni. — Menetrendváltozás a budapest— sárbogárd—bajai vonalon. A M. A. V. igazgatósága arról értesítette vitéz Vendel István szekszárdi polgár- mestert, hogy az ipari és kereske­delmi érdekképviseleteknek a szek­szárdi és bajai polgármesterek utján nyilvánított óhajára november hó 23-tól kezdve ismét küzlekednji fog a Budapestről 6 éra 45, illetve 8 óra 30 perckor induló vonatokhoz Sár- bogárdon 10 óra 27 perckor csatla­kozó vonat, amely 12 óra 05 perc­kor ér Szekszárdira és 12 óra 37 perckor Bátaszékre. Ennek ellené­ben elmarad a Budapestről 13 éra 27 perckor induló budapest—báta- széki közvetlen vonat. Énnek, az érdekeltek kérelmére foganatosított menetrendváltozásnak az az előnye, hogy Budapestről a mostani hely­zettel szemben — amikor onnan csak Í3 óra 27 perckor indul felénk az első von$t — most már reggel is le­het Szekszárdra utazni, úgyhogy akinek Szekszárdon van dolga, az még aznap vissza is utazhatik a fő­városba. Biztosítva van továbbá ezzel a menetrenddel az is, hogy a buda­pesti újságok az autóbuszforgalom téli szünetelése alatt is pontosan érr kezhessenek Szekszárdra. Az új menetrend életbeléptetése érdekében dr Őrffy Imre képviselő járt közbp a M. A. V- igazgatóságánál. Helyettes tanitóválagífás. A bátai róm. kát. iskolaszék G er se József okleveles tanítót helyettes tanítóul választotta meg. VILLAMOSSÁGI és erőátviteli berendezések szakszerű, szerelését vállalják Títte Testvérek, Sáek* szárd« Telefon: 91.

Next

/
Thumbnails
Contents