Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-11-07 / 88. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 november 7. Az őszi és léli idényben állandóan kap­ható kiváló minóségQ: Szegedi tormás virstli Szepesi virstli Valódi debreceni kolbász Debreceni paprikás szalona Kolozsvári húsos szalona Főtt császárhus Különlegesség: Mexikói pörköllkávé keverék 1 k$ 840 Vasúton, postán legolcsóbban szállít: Gauzer Adám céa Telefoni 31, Szekszárdi. ki akarná parancsolni as istállóból. Elvégre, ha az olyan borzasztó volna, talán Krisztus urunk sem szü­letett volna istállóban.... Hl. Arra a kérdésre, bogy mik a falusi szegénygondozás spsciális teendői, felelnek a következő megjegyzések: Mindenekelőtt állítsuk össze a sze­génykatasztert, amelyben benne le­gyen minden személyi vonatkozású adata minden falunkbali szegénynek : neve, kora, családi viszonyai, beteg­sége, esetleges segélyforrásai, tehe- tősb rokonai stb. stb. és ha van ház, ahova néba bekopogtathat, azt is jegyezzük oda. A másik, már jóval kényesebb do­log, de ha ez sikerül, jóformán meg is oldottuk az egész falusi szegény- akciót: igyekezzünk biztosítani sze­gényeink Bzámára ezeket a házakat 1 Ez a tengelye a falusi szegénygon­dozásnak. Ha minden szegényünk tudja, hogy a hónapnak vagy a hét­nek melyik napján hol kopogtathat, ha kiosztottuk mindenkinek a maga házait: akkor nemcsak a szegények­ről, hanem az tudakozókról is gon­doskodtunk, megkímélve őt minden fölösleges zaklatástól, ami viszont az adakozó kedvet nem csorbítja, hanem öregbíti. Az adakozóknak és adományok­nak ez a katasztere sem lehetetlen. Összehívjuk a falu asszonyait, azok­ban több az ilyesmi iránti érzék, több a szív és több — pardon! — az a bizonyos jóravaló hiúság is, amely nélkül, mi tűrés-tagadás, igen sok társadalmi és kulturális akciónk is megfeneklenék. Ha az egyik be­ígér valamit, a másik sem akar el­maradni mögötte: ime, csak legyen, aki megmozgassa a dolgot, a siker 4em fog elmaradni. Katolikus köz Bégekben a Szent Erzsébet jubileum nagyon alkalmas erre a szervezke­désre. Kiesé kényesebb a ruhasegély megszervezése. Modern szóval élve, a falusi ember mentalitása e tekin­tetben érzékenyebb. Mivel az ember­nek nemcsak egymást, de egymás ruháját is apróra ismerik, nem sze­retik, ha a maguk sokszor bizony elég kopott göncét még más szegé­nyen is lehessen viszontlátni és azért inkább odaadják egy idegen, jött- ment koldusnak, akivel és a gúnyá­jával tán sohasem találkoznak többé. Égy mód van azonban, ahogyan a ruhaakciót is némi kis szervezettel lehet megerősíteni: kezdjük a gyer­mekek kinőtt ruháin. Ezek még nincsenek talán olyan elnyűtt álla- | Dr Issum Adám tűzifákéi eskedhe és faoprltótelepe Szekszárdi, Keselyűs! ut. — Telefon 21. < ....................... —----------------------------------------------► Min denféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa), valamint elsőrendű budapesti gázgyári dlökoksz és hazai szén legolosóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. Megrendelések a telepen, valamint Fekete Géza (a telep vezetője) Wosinsky Mór ucca 26. sz. alatti lakásán és Weisz Andor ujságüzletében eszközölhetök. Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként _ _ _ _ P 4'— Vá gott gyertyanfa > > » ___ _ _ _ _ P 4'50 Tű zifa őlenkénti felfűrészelése a telepen _ _ _ _ _ _ _ _ P2 50 Pűr észelés és aprítás együttesen _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ P 5’— pó tban, hogy aki adja, jobban rös- telkedik, mint aki kapja. És ezen a nyomon tovább indulva, sorra jöhet aztán a lábbeli is, a többi ruha is és idővel szinte észrevétlenül létrejön a szegények és az adakozók katasz tere mellett a segélyforrások és ado­mányok katasztere is — utóbbinak világért sem szükséges könyvbe ig- tatva lennie. (Folyt, köv.) A vármegyei ianifógyűlés. Nagy érdeklődés mellett, csütörtö­kön délelőtt a vármegyeháza nagy­termében folyt le a Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület évi köz­gyűlése, melyen ott láttuk a megye­beli tanítók és tanítónők legtöbbjét. Sokan megjelentek azonban a köz gyűlésen a népoktatás barátai közül is. Schlenker Mihály, az egyesület érdemdús elnöke vezette az érdekes kongresszust, amelyen a szabadságon távollevő Száváid Oszkár alispán kép­viseletében dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző jelent meg, mig a tanügyi hatóságot dr Halmos An dor kir. tanfelügyelő és Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő képviselték. Az előző közgyűlés óta lefolyt év minden mozzanatára kiterjeszkedő tartalmas megnyitóval kezdte meg a közgyűlést Schlenker Mihály elnök, aki vázolva a társadalmi, erkölcsi, politikai és gazdasági élet összes ba­jait, arra a szerepre hívta fel a ma­gyar tanítóságot, amelyre a nép­nevelő társadalom e bajok eliminálá­sánál szinte predesztinálva van. Rá­mutatott a tanítóság nehéz-helyze­tére, a kar sok problémájának a meg­oldatlan voltára és mégis annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a ta­nítók — miként a múltban — úgy a jelenben és a jövőben is mindent elkövetnek arra, hogy a rombadőlt ország újjáépítésének legbuzgóbb és legodaadóbb munkásai legyenek. Nagy tetszéssel fogadott és kiváló elnöki megnyitója végeztével üdvö­zölte a vármegye képviseletében meg­jelent dr Hagymássy Zoltán főjegy­zőt, majd felolvasta dr Perczel Béla főispán levelét, aki közölte, hogy egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt legnagyobb sajnálatára nem vehet részt a tanítóság közgyűlésén. Dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző köszönte meg ezután a po­litikai hatóságot illető szívélyes üd­vözlést, majd megemlékezett arról a fájdalmas körülményről, hogy dr Kra- molin Gyula vármegyei tiszti főorvos, akinek a közgyűlésen oly nagy sze­retettel várt előadása a megyeszék­hely értékes kultureseménye lett volna, nincs már az élők sorában. Meleg szavakkal parentálta el a vár­megye kultúrájának ezt a kiváló munkását. Ezután rámutatott arra, hogy a tanítóságnak a mostani súlyos hely­zetben nemcsak a gyermekek, ha­nem a felnőttek irányítása körül is milyen közéleti feladatai vannak. Kérte, hogy amint a gyermeklelke- két irányítják, úgy tartsák a bátor­ságot a felnőttekben is, mert csak úgy leszünk képesek túrni a nyo­mort, amelyet az idő vasfoga átme­netileg ránk mért. Dr Hagymássy nagy megértéssel fo gadott beszéde után a közgyűlés Schlenker elnök javaslatára jegyző­könyvileg örökítette meg dr Kramolin Gyula emlékét, Ernszt Sándor vallás- és közoktatásügyi minisztert kineve­zése alkalmából táviratilag üdvözölte, gróf Klebelsberg Kunónak a magyar népoktatásügy terén szerzett mara­dandó érdemeiért köszönetét mondott, Jankó Ágoston ny. főispánt és nejét a népnevelés és népművelés terén a vármegyében végzett munkájukért az egyesület örökös disztagjaivá válasz­totta és erről őket művészi okirattal értesíti, majd főispánná való kíné- veztetése alkalmából melegen üdvö­zölte a közgyűlés dr Percsel Béla főispánt. Schlenker Mihály elnök azután a közgyűlésen megjelent dr Szombatfalvy Györgyöt a Társada­lomtudományi Társaság főtitkárát, Horváth Ignácot, az egyesület örö kös diszelnökét és dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt üdvözölte, majd örömének adott kifejezést, hogy a közgyűlés keretében üdvözölheti Jung Miklós kir. s. tanfelügyelőt, aki most töltötte be tanügyi szolgálatának harmincéves szolgálatát. Dr Halmos Andor meleg szavak­kal köszönte meg a közgyűlés üdvöz lését, majd áttért munkatársa, a ju­biláns Jung Miklós érdemeinek mél­tatására és a maga részéről is sze­retetteljesen üdvözölte. Jung Miklós, akit váratlanul ért ez a megtisztelő megemlékezés, meg- hatottan köszönte meg az elnök figyelmét éB rezignált hangon mon­dotta, hogy az ő harminc évi műkö­déséből tizennyolc évi munkának a vetését az elszakitott nemzetiségi vidékeken összegázolta a háborús összeomlás. Örül, hogy a forradal­mak után Tolna vármegyébe került, ahol a legfelsőbb tanügyi körök meg­állapítása szerint oly sok a kiváló tanító és ahol a tanítóság szellemi nivója az országos átlagot messze felü múlja. Bár a nagydob sohasem volt kedves hangszerem és ezt az ünneplést nem kerestem — végié be­szédét Jung Miklós — mégis öröm­mel köszönöm a megemlékezést. Dr Szombatfalvy György, a Tár­sadalomtudományi Társaság főtitkára, a vallás és közoktatásügyi minisz­tériumba beosztott középiskolai ta­nár tartott igen tartalmas felolvasást a fa<u és a város kultúrájáról, meg­BEEEEEEEEESBESEBSEigg Valóban mfivészies portréitokat, gyér- S jjj mek-, csoport-, inteneur-, architektúra B El felvételeket készít 8 ■NOGEB a a a a a a a a a a a főhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. B Amateurmunkákat vállalok. a a Szekszárd, Széchenyi-u. 28 a (Molnár-féle ház) 45 |j Sebesbeebesbebeeebes állapítva, hogy ennek a két kultúrá­nak a nivelláiása a tanítók egyik hivatása. Reitzi Péter népművelési titkár felszólalása után a közgyűlés az illusztris felolvasónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Vitéz Simon Simon olvasta fel ez­után a pénztári jelentést, amely ör­vendetes adatokat tartalmaz az egye­sület pénzforgalmát illetően. A jövő évi költségelőirányzat elfogadása után Károlyi Károly főjegyző az egyesü­let évi jelentését adta elő és ebben ismertette a tanügyi szakkérdéseket, a tanítóság általános helyzetét, a dr Halmos Andor alapítvány állását és a tanítóságnak a kultúra terjesztése körül hozott áldozatait. A nagy tet­széssel fogadott tartalmas jelentés után König Géza a földrajztanítás­sal kapcsolatosan az öntudatos haza-: fias polgárok neveléséről értekezett, A nívós előadásért a közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetét szavazott. A Halmos Andor-alapitványból özv. Gáspár Leóné fiának 42 és özv. Fellner Ádámné fiának 42 pengő ösztöndíjat szavaztak meg, mig a vármegye által a népművelési elő­adásokért adományozott 100 pengőből 50—50 pengőt Németh Mihály paksi és Denke Antal nagy mányok-bánya - telepi iskolai igazgatóknak ítéltek oda, mint akik ezen a téren nagy buzgalmat fejtettek ki. Barabás Andrásnak az uj tanterv­vel kapcsolatosan az európaszerté ismert Scharlemann brémai tanító intim pedagógiájáról szóló igen ér­tékes és igen nívós előadása követ­kezett ezután. A vármegyének ez a kiváló pedagógusa a hallgatóságot mindvégig lekötő módon ismertette ezt a szív pedagógiájának is nevezett nevelő-tanító módot, amely szerint a tanító a gyermeket úgy vezeti, hogy' a gyermek a vezetést nem is veszi észre és azt hiszi, hogy ő maga sza­badon mozog. Ez a metódus külö­nösen hasznos a valláserkölcsi oktatás sikerénél, mert a vallásos élményre való vezetés során fogja meg az em­bert a gyermekben. A közgyűlés szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kiváló előadót. Végül Tóth Nándor bátaszéki köz­ségi tanitó indítványára az egyesü­let megalakította a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kört, melynek alapszabálytervezetét König Géza ismertette. Az alakulás után az iro­dalmi és művészeti kör védnökeivé, tisztviselőivé, választmányi és tiszte­letbeli tagjaivá választották a követ­kezőket: Védnökök: Dr Perczel Béla főispán, Virág Ferenc rém. kát. püspök, Dr Kapy Béla ág. ev. püs­pök, Dr Ravasz László ref. püspök. Elnök: Schlenker Mihály. Ügyvezető elnök: Pártos Ferenc, Főtitkár: Dlusztus Imre. Alelnökök: Eberhardt János, Pákolicz Mihály, Barabás András. Titkár: Tóth Nándor, Nagy Srzsébef Királyné Szálló Budapest, HL, egyetem-utca 5. — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki mi középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított árak! _______35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents