Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-31 / 9. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 január 31. 43 FIGYELEM! Hasáb és aprított tűzifa porosz és hazai kőszén, koksz és faszén mm legolcsóbban beszerezhető Steiger István tOzifa- és szénkereskedőnél (Telefon 46) Megrendelések eszkOzOlhetők kelmefestő Korzón levő üzletében -<3 Molnár Ac interarbán távbeszélő használata lehetővé van téve a postahivatal távbeszélő szolgálatának esidőszerint megállapított hivatalos óráin kivül is, amennyiben a „Távbeszélő Üzletszabályzat“ módot nyújt arra, hogy baleset, közveszély és elemi csapás esetén bárki híradás és első segélykérés céljából díjmentesen beszélgetéseket kezdeményezhet a postaépületben lakó hivatalvezető közbenjárásával. Pécs, 1931 január 25 én. Az igazgatóság vezetője helyett: Olvashatatlan aláírás m. kir. postaigazgató. A pécsi postaigazgatóságnak ez az egész terjedelmében leközölt levele nagyjában általunk ismert dolgokat mond el, másrészt pedig hallgat arról, aminek mi a közönség érdeke szem pontjából hangot adtunk. Mi nem CBupán azt panaszoltuk, hogy a szekszárdi telefonállomások este 21 óra után nem beszélgethetnek egymással, hanem azért kívántuk a szekszárdi távbeszélő és táviró hivatalban az éjjeli szolgálatot, hogy Szekszárd a vidékről éjjel is meghívható legyen. Ha a posta ezt bevezeti, akkor balesetek, hirtelen megbetegedések, tűz esetek alkalmával a vármegye legtöbb községéből értesíteni lehet a szekszárdi mentőszolgálatot, amely késedelem nélkül kórházba szállítja azokat, akiknek az élete érdekében a legsürgősebben kell a szakorvosoknak intézkedni. Takarékossági intézkedésekre hivatkozva zárkózik el a postaigazgatóság a vármegye egész közönségét érintő kivánsáer teljesítésétől, nem FrtBIRM RÁDIÓ • MirtDiq ]Ó • FÁBIÁN RRDIÓ FftBIftM RÁDIÓ • MirtDiq ]Ó • FftBIftM RftDIÓ CADIflU fiÁlinnD rádiósnak üzlete,— (Dunántúlon a legelső) — r HDIMIV SMIVUUn SZEKSZÁRD. W > Telefon 139 Gyertyaszentelő napján.* Irta : Dabay Géza. Téli, nagy álmából Ma ébred a medve, De ébredni a magyarnak Vájjon lesz-e kedve? Árva magyar népem, Kit sorvaszt aléltság, Ideje lesz követni már Azt a régi példát. Csalfa, lágy fuvalmak Nincsenek a tájon, Rebbenjen el szemedről már Az a gyilkos álom. A mi nehéz telünk Most adja ki mérgét, Költözzék hát bús szivedbe Tavaszi reménység. A téli vihartól Nem illik rettegned, Medve is, lám, ekkor indul A nagy rengetegnek Ébredj « induj neki A téli viharnak, Szent tavasza közeleg már Minden hü magyarnak. Téli, nagy álmából Ma ébred a medve, Pipogya az, kinek ötét Nincs követni kedve! * A néphit szerint tudvalévőén a medve Gyertyaszentelő napján kijön a barlangjából s ha lágy idő van, nyomban vissza is tér, hogy tovább aludja téli álmát, mert úgy véli, hogy az igazi tél még 'hátra van; ha ellenben zord az idő, ebből azt következteti, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét s tavaszi reménységgel indul neki a rengetegnek véve tekintetbe azt, hogy a postának, mint erkölcsi testületnek egy nagy terület neki adózó többszázezer főnyi lakosával szemben nem szabad csupán rideg üzleti alapra helyezkednie. És mikor nem szabad elfelednie, hogy ez a többszázezer főnyi lakosság hatalmas összegű tiszta jövedelmet hajt a postának, egyúttal arra is kellene gondolnia, hogy ennek a jövedelemnek a fejében ez a sok sók ezer embér : Tolna vármegye lakossága, valami kis figyelmességet is várhat a postától. Hisz a postának nemcsak a feltétle* nül jól jövedelmező üzleteket kell megcsinálni, hanem áldozatokat is kell hoznia a közért. Áldozatokat kellene hoznia épugy, mint ahogy áldozatokat hoz az állam másik üzleti vállalkozása :~a vasút. A vasút a földmivelés, ipar és kedenki elől és várt mig rákerülhet a sor. Hangoskodó, teleruzsozott szögű pesti lánytársai végig gusztálták néha, kaján mosollyal, fitymálgatva. Sőt a manikűrös kisasszonyok is összenéze- gettek a háta mögött. Miért ? Vájjon miért ? — Kérdeztem magamtól. A leányon csinos szürke prémes fekete kabát volt. Divatos kis sapka, ridi— kül, fekete hócipő, semmi nem volt rajta divatjátmult, vagy ízléstelen. Es mégis lefitymálták és hangtalanul feléje dobálták : „vidéki“. — Mintha bAn lenne, mintha nevetségesnek kellene lenni annak, aki, vagy ami vidéki. Azért mert bátortalan volt, szerény volt és feltűnően finom volt. Némelyek elszoktak a nagy város lüktető életében ezektől a tulajdonságoktól, vagy tálén sohasem szokták meg. Ki tudja 3 Én mindenesetre a ruzsos szájú pesti lányokat sajnál* tam. Szegények, semmit nem tudnak adni embertársaiknak a virágzó gyönyörű ifjúságukból. Még egy kis sze rénységet, egy kis finomságot sem, sőt meglepődnek és keserű gúny fakad lelkűkben, mikor egy egy vidéki kis leánytársuk, pompázó lányos szén deségét meglátják. Odamentem az én kis vidéki tár samhoz és magam mellé hívtam. Uj Ságokat nézegettünk együtt, mig ránk került sor. Szegénykének felcsillogott a szeme és hálásan nézett rám. A kutató sze* mek kereszttüze alól egyszerre kicsúszott és megszokott lágy mozdulatai kivirultak, bátorságot kaptak. Mikor kiszabadult a kabátjából, hócipőjéből és kis fehér kezével belesimogatott szép barna hajába, újra nézték, de mondhatom, hogy nem gúnyolódva. A fodrász maga állt eléje, meghajolt: — Méltóztassék. S az én kis megmosolygott vidéki társam, mint egy friss, üde virág suhant el a mutatott fülke felé. Egy sárga hajú, mély szemű peBti lány utánna nézett és hirtelen megtörülte ruzsos szájacskáját. — Úgy tettem, mintha nem láttam volna, mikor utána a gombóccá gyúrt zsebken dőt lesüllyesztette a kézitáskája mé Ivére. reskedelem érdekében többször önköltségen aluli kedvezményes fuvar- dijakért szállítja az egyes termékeket. Aránylag csekély megtérítés fejében féláru menetigazolványokat ad sok tízezer közalkalmaz&ttnak és azok családtagjainak. Azonkívül a vasúti vonatok ingyen szállítják a poata- waggonokat és a postai küldeményeket is. Ugyanilyen magátólértetődő, de természetesen hasonlíthatatlanul csekélyebb anyagi megterhelést jelentő áldozat lenne a posta részéről az a figyelmesség, ha kifogások keresése helyett anyagi ellenszolgáltatás nélkül rendszeresítené Szekszárdon az éjjeli telefonszolgálatot. A posta, miként azt előző közle ményeinkben is lerögzítettük, nagy fölöslegekkel dolgozó, hasznot hajtó üzleti vállalkozás. Kötelessége tehát ennek az intézménynek, hogy az óriási haszonból egy parányi morzsát juttasson azoknak, akiknek filléreiből jövedelme előállott. Kérjük vármegyénk országgyűlési képviselőit, hogy ennek a kérdésnek a kedvező megoldása érdekében tegyék meg illetékes helyen a szükséges lépéseket, amelyek — véleményünk szerint — nem maradhatnak sikertelenek. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1931. évi január hó 22—28-i feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 8'2 C° január 24-én. minimum: — 6'6 C° január 23-án. Csapadék: eső: 192 mm január 24 én. > 0'5 mm január 25-én. összesen 19'7 mm. A légnyomás január 28-án sülyedni kezdett- A barometer este 9 órakor 6*6 C° mellett 749.4 mm-t mutatott. Azontúl tovább sülyedt. felvételeket készít rr 0000000 000 000 000 B01l]g Valóban művészies portréitokat, gyér- S gj mek-, csoport-, inter eur-, architektúra B 0 0 0 0 0 0 főhercegi udvari fényképész. 0 Vidéki meghívásokra — kiutazom 0 Amateurmunkákat vállalok. 0 ■NOGER s Szekszárd, Széchenyi-u. 28 b 0 -r.. -...»,, r a 0 (Molnár-féle ház) 45 0 00HESSBBSSSBE aHSHBBS Teljes adótörlés. Az 1929. évi XXIII. (Wekerle- féle) törvénycikk 4. § a alapján legkésőbb a folyó esztendő első felében kérhetik az adózók az 1930. esztendőre kivetett jövedelem* és vagyonadó, illetőleg általános kereseti adó törlését a következő esetekben: A jogerősen kivetett jövedelem és vagyonadót törölni akkor lehet, ha az adózó 1930 ban önhibáján kivttl rendkívül körülmények folytán oly helyzetbe került, hogy jövedelme tartósan lecsökkent és a hátralékos jövedelem- és vagyonadóját még méltányos részletekben sem tudná megfizetni, az adó behajtása pedig az adózó megélhetését veszélyeztetné. Az általános kereseti adó elengedhető akkor, ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán a jövedelemforrás megszűnt, vagy ha a tartozás behajtása a hátrálékos megélhetését létalapjában támadná meg. A kérvényt a pénzügyminiszerhez írásban kell benyújtani és fel kell ebben sorolni mindazokat az okokat, amelyek a fentiekben foglaltatnak s amelyek miatt az adózó a konkrét esetben a maga adójának eltörlését kéri. A Délvidék! Egyetemi Inllgaték bilin Pécsett. Pécsett, a- magyar Heidelbergben 1931 február 7 én tartandó délvidéki egyetemi hallgatók báljának előkészületeit egész Dunántúl közönsége nagy figyelemmel és érdeklődéssel kiséri. A bál fővédnökei gr. Bethlen István miniszterelnök, gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Herczeg Ferenc a Defhe diszelnöke. A nagyszámú és agilis rendezőgárda élén az egyesület tanárelnöke dr Faluhelyi Ferenc egy. ny. r. tanár, az egyesület ifj. elnöke Barla László és bálelnöke vitéz iíj. Felszeghy János állanak, akik mindent elkövetnek, hogy a messzi megyékből idetódult mulatnivágyó közönségnek egy felejthetetlen báli éjszakát szerezzen. Az idén is, mint a múltban a báli szezon elején olvashattuk, nincs szükség a bálokra, az egyetemi ifjúság lemond a bálok rendezéséről. Pedig a mai magyar ifjúságtól nem szabad mindent elvenni, úgyis oly kevés maradt meg neki, talán a fiatalságán kívül semmi, azért néha néha egy egy éjszakára vissza akar repülni a múltba, fel akarja eleveniteni a régmúlt idők vidám far- sangjait, azért ne Ítéljük el az ifjúságot, nyújtsunk anyagi támaszt,' szórakozási lehetőséget neki, keressük fel a vidám muzsika, a magyar cigányzene utolsó mentsvárait, a fényesen kivilágított tánctermek feleiII Srzsébef Királyné Szálló I Budapest, Hl., 6gyeíem-uíca 5.’ ~ (H Beludros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó helye. — 100 módéra kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! ______ 35 Szabó Imre, tulajdonos.
