Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-10-14 / 81. szám

XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 október 14. 81. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonszám 85 és 102. FCszerkeartö: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. Félévre _______ El őfizetési dij; 6 pengő. | Egész évre A lap megjelenik minden eaerdán ée aiombaton.------- 12 pengő. Elő fizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.____ Hir detések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerQl. Török—magyar történelmi közösség. A magyar nemzet történelme, a hősi önfeláldozás apotheozisának Car« men Lugabreja mellett, a nemes sziv- jóság megnyilvánulásain át, a vér­rózsák nagy tengerén keresztül ve­zetett a trianoni gyászhoz, amely ngy jutott osztályrészünkül, mint az oltárlépcsőjén áldozó és imádkozó emberének — a kegyelmi tőrdöfés. Történelmünk véráldozatos korszaka közös volt a fajtestvér török nemzet történelmével. Csakhogy amig mi, maroknyi nép, szembefordultunk tö­rök testvéreink harci áradatával, amely keletről jőve a nyugat kul­túráját akarta hatalma alá gyűrni, addig ők, a török néptenger, bősé­gesen onthatta vérét a nagy muzul­mán népcsalád akkori ideáljaiért. így fonódott egybe, ádáz küzdel­met folytatva, a közös törzsből ki- sarjadt két nemzet. S a kiömlő vért testvér ontotta a fajtestvér testéből; az egyik, az akkori muzulmán ideálok­ért, a másik, ezer éves küldetéséért és a nyugati népek kultúrájáért. Ez volt a történelmi mult, a történelmi közösség, hogy azután az európai népek nagy családjának elhelyezke­dése és lehiggadása után a testvérek felfigyeljenek a véres történelmi múltra és magukbaszállva keressék egymás kezét, egymás szivét, hogy az egymásra talált két testvér szere- tétével egymás keblére boruljanak. Még volt egy fellobbanása a véres múltnak, a világháború, de akkor már egymást támogatva, vérezve har coltunk egymás oldalán, hogy Európa nagy leszámolásánál ott legyünk azok között, akik fölött — ítélkeznek! Az ítélet mindkettőnk részére igaz­ságtalan volt, de amig mi Európa közepén kénytelenek voltunk elszen­vedni a sújtó igazságtalanság bántó kezét, addig török testvéreink, a tá vol kelet erejében rejlő helyzeti ener­gia előnye alapján, szembehelyezked­tek a gyűlölködés parancsszavával és a páriakor nyéki békék rendelkezéseit széttépve, visszaadták azoknak, akik a páriskörnyéki békéket a gyászos történelem törvénykönyvébe akarták egyoidalulag beiktatni. Az egymásra talált két testvér­nemzet jövendő életét és jövendő cél­kitűzéseit megpecsételte az a test­véries barátsági szerződés, amelyet az uj főváros épülő falai között kö­tött meg a két nemzet két vezére : Kemal pasa és Bethlen István! Az uj főváros uj falai közül egy uj török történelem indult el útjára s mi ma­gyarok boldogok lehetünk, ha a török testvérek uj történelmének acéllal pántozott remekművénél; mint test­véri munkatársak érzelmi közösség­ben összeforrhattunk. Az uj török történelem testvéri tár? saságunkban indult el európai bemu­tatkozó útjára és a magyar népet jóleső érzés töltheti el, hogy a török történelemnek egyik főállomása lett az a Budapest, ahol a visszasíró múlt történelme másfél századig élte életét. Ha valahol, úgy Magyarországon nem tűnt el nyomtalanul a történelmi mult, a török történelem emléke, mert a muzulmán világ egyik gyönyörű­séges épülete, a Gül-Baba temploma és sirja virágos kertjével ott áll még keleti pompájában, Budán . . , A muzulmán keletet a nyugattal összekötő török szentsir nemcsak a a visszajáró múlt emléke, de a né­pek nagy családi érintkezésének örök zarándokhelye marad. Mi, ennek a látható, való tényt Egy nagy elterjedésnek örvendő és magas színvonalú vidéki lapból, a Tapolcai Lapokból, mely csere­példányként jár szerkesztőségünknek, olvassuk, hogy dr őrffy Imre kép­viselő nagy akciót fejtett ki a ma­gyar boroknak Csehországba való ki­vitele érdekében. Munkatársunk ezért dr őrffyhez fordult közelebbi felvilágosítást kérve ezen akciója részleteiről. őrffy kö­zölte velünk, hogy még a cseh tár­gyalások lezárása előtt jelentkezett a kereskedelmi és íöldmivelési minisz­ter uraknál, kérve, hogy a csehek részéről annyira szorgalmazott fa­behozatalhoz Magyarország részéről csak az esetben járuljon a magyar kormány hozzá, ha megfelelő meny- nyiségü bor kivitele biztosittatik cseh részről, órffy ezen akciója, — melyet Darányi miniszterelnökségi államtit­kár is támogatott, aki szintén bor­vidéki képviselő, azért nem járt ered­ménnyel, mert a cseh országgyűlés el van napolva és a cseh kormánynak törvényi felhatalmazása idegen bor behozatalának megengedésére nincs. Miután élősertésre ez a felhatalmazás megvolt, azok kompenzációs kivi tele meg is történt, ami a sertéspia­con egy időre megkönnyebbülést oko­zott. Dr őrffy a borkivitelt továbbra is A szekszárdi római katolikus Ol­táregylet a napokban ünnepli fenn­állásának húszéves fordulóját. Az 1911. évben alapitotta néhai dr Fent Ferenc belvárosi apátplébános és első elnöknője dr Éri Mártonná volt, akik­nek vezetése alatt a legintenzivebb munka indult meg az egyletben és folyik azóta is csendesen, de annál áldásosabban. A tagok a hitbuzgalmi élet emelésén kivül nagyarányú gya­korlati működést is fejtenek ki és nemcsak a szekszárdi templomok fel- j szerelésének jókarbantartásáról gon- | doskodnak, hanem a környékbeli jelentő és a török—magyar törté­nelmi közösségről tanúskodó budai emléknek, Qttl Baba sírjának orszá­gából köszöntjük a Magyarországra érkező török államférfiakat. A test­vér magyar nép, a török testvér val­lási szertartása szerint, kelet felé for­dul éB túláradó örömmel, testvéri ér­zéstől csordultig telített szívvel várja és fogadja a testvérektől jövő, test­vérekhez érkező — testvéreket és ha lehet közös vágyunk, mint ahogy a közös vágy lobogva lángol lelkünk- ■ ben, úgy az a közös vágy csak az J lehet, hogy a vérzivataros történelmi I múlt után virradjon reánk és török | testvéreinkre — boldogabb jövendő. szorgalmazza és éppen a napokban hozták a pesti lapok, hogy a 33 as bizottságban kérte a kormányt, hogy a kereskedelmi tárgyalásoknál a ma­gyar borra nagyobb súlyt fektessen. Arra a kérdésünkre, vájjon a bél- fogyasztást miként véli emelhetőnek, őrffy a következőket válaszolta: „Már régebben indítványoztam a pénzügyi bizottságban a hadsereg fogyasztásá­nak emelését. A bor felfőzését, még ha nagy áldozatokba is kerülne, meg- kisérlendőnek tartom, ámde nem a szeszgyárak, hanem kisfőzők igénybe­vételével.“ A hivatalos tárgyalások most ez- irányban folynak, őrffy nézete sze­rint á bortermelők körében megnyug­vás addig, amig a borfogyasztási adó rég vajúdó kérdése megfelelően meg nem oldatik, nem Icbz. őrffy szerint nagy baj, hogy az idén nem lesz Szekszárdon és vidékén erős sötét vörös bor, mert tudomása szerint a jó szekszárdi vörös bornak — külö­nösen az északeurópai országokban — újabban nagyobb kereslete van. Ha a más borvidékek képviselői is oly lelkesen munkálkodnának a bor értékesítése ügyében, mint dr őrffy Imre, akkor a borkrizis már rég nem volna olyan nagyarányú, mint ma. szegény templomokat is nagyban segítették. A most tartandó szekszárdi jubi­láns ünnepség megfelel az Oltáregylet szellemének. — Az egylet folyó hó 16., 17. és 18-án dr Hajós György pécsi theologiai tanár, a hírneves egyházi szónok vezetése mellett há­romnapos ájtatosságot tart az Oltári- szentség tiszteletére. A triduum har­madik napjára Szekszárdra érkezik Virág Ferenc pécsi püspök is, aki annakidején az Oltáregylet alapí­tási ünnepén, mint püspöki megbízott vett részt. A jubiláns ájtatosság pontos sor­rendje a következő: Pénteken és szombaton reggel fél 8 órakor szent­mise lesz az Oltáriszentség kitétele mellett, este 6 órakor szentbeszédet mond dr Hajós György. A prédi­kációt litánia követi. Vasárnap 10 órakor ünnepélyes főpapi mise és szentbeszéd. Mindkettőt Virág Ferenc püspök tartja. Féltizenkettőkor szent­mise az oltári szentség kitétele mel­lett, utána délután 5 óráig szentség- imádás, amelyen a híveken kívül a szekszárdi katolikus szervezetek és az ifjúság testületileg vesznek részt, őt órakor dr Hajós szentbeszédet mond, utána litánia, majd körmenet lesz az oltári szentséggel az I. Béla király-téren. Az ájtatosság teljesen nyilvános lévén, arra az Oltáregylet külön meghívókat nem bocsát ki, de szívesen várja és kéri Szekszárd egész katolikus társadalmát. Október hatodikl ünnepélyek Hőgyész. A „Miasszonyunk“-ról nevezett Iskolanővérek vezetése alatt álló hőgyésti római katolikus fiu- és leánypolgári iskola október hó hatodikán, az aradi vértanuk em­lékére gyönyörűen sikerült gyász­ünnepélyt rendezett. A hatásos és szép ünnepi beszédet Faddy Mária Klarissza nővér, polgári isk. tanárnő mondotta olyan bő tudással, szónoki készséggel, kedves modorral, finom stílussal, lebilincselő előadással, hogy megindultan és elragadtatva hallgatta úgy az ifjúság, mint a közönség a fájó érzéseket permetező lendületes mondatokat. Úgy a szónoklatot, mint az ifjúsági vegyeskar precíz énekét, amelyet Held Mária Gonzága nővér, polg. isk. tanárnő olyan rövid idő alatt olyan biztos hozzáértéssel tanított be, a közönség hosszasan és lelkesen megtapsolta. Vitéz Tóth Zoltán, Mous- song Pongrác, Kühstahler István, Schulzbach Mária és a többi tanuló sikerült szavalatai gyönyörűen kere­tezték a nívós műsort. Az ünnepély­ről a közönség és a szülők a hálás köszönet szavaival és a Nővérek iránti tisztelet fokozódott érzéseivel tá­voztak, mert tapasztalták, hogy az oktatás és nevelés avatott kezekben van. Gyönk. A Gyönki Iparosok és Ke­reskedők Köre október 6-iki gyász- ünnepélyét Medgyessy Ede zene­karának Magyar Hiszekegye nyitotta meg, majd Gerstner Agnes szavalta el nagy hatással Ábrányi Emil egyik alkalmi költeményét, amely után id. dr. Orbán Márton ügyvéd mondott ünnepi beszédet. Medgyessy Ede zongorakiséretével Ziegenheim Imre adta elő a „Karthágói harangok“ című melodrámát, mig a műsor utolsó számát, Hamburgi menyasszony ope­rett „Szép vagy, gyönyörű vagy ...“ című dalát Tóth György énekelte igen nagy tetszést keltve. Az ünnepély a Himnusz éneklésével végződött. Virág Ferenc püspök a szekszárdi Olfáregylet jubileumán. Őrffy Imre a bortermelőkért. Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents