Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-10-03 / 78. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 október 3. SINGER varrógépek rég bevált /6 minőségben C TTedvetS f i tétéii fettételek SINGE R.VARRÓQÉP RÉSIVÉNYTARSAíAO 8zekszárd Nagyszálló Garay-tér 8. Boayhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. DnnafSIdváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 Bégek a legminimálisabbao is szá­mítva borliterenként 3—3*5 fillért teamek ki, úgyhogy a gazdának maradna a boráért literenként 2 fil­lér. De csak a 10 maligán dós bor után, a gyengébb minőségű után pe­dig még ennyit Bem kap. Kérdem a cikkírót, kérdem az ob­jektív bírót, tud a gazda 2 fillérért literenként bort termelni? Kérdem, a bornak ilyen értékesítésével segít­jük a gazdát? Ah én véleményem szerint nem. Csak segítjük tönkre­tenni. De a kritikus kétkedve, a laikus pedig csodálkozva kérdi, mi­ért fizet a szeBikartell olyan keve­set a termelőnek, amikor a fo­gyasztó olyan drágán fizeti meg a szeszt. Sajnos igaz. Ezt csak akkor érti meg a laikus, ha ismeri a való tényállást. A tavalyi évben az összes szeszgyárak 330.000 hl szeszt termeltek. Ebből és az előző évi maradványból belföldi fogyasz­tásra elkelt 38 000 hl, ecetre 18 000 hl, adómentes ipari célokra 6.000 hl, denaturálásra 51.000 hl, motalkora 108.000 hl, exportra pedig 124.000 hl. Itt is tehát úgy áll a helyzet, hogy a fogyasztó fizeti meg a dife- recciát, ami az exportnál és motalko- nál mint veszteség mutatkozik. De sajnos igy van ez úgyszólván minden export árunknál: a cukornál, a bú­zánál, a tejnél, illetve annak expor­tált termékénél a vajnál. Ezeket mind dumping áron vagyunk kény­telenek a külföldi piacokra dobni. Én kértem s a mezőgazdasági szesz­gyárak memorandumban is fordultak a pénzügyminiszterhez, hogy ezeket a veszteséges exportokat szüntesse be, de Bajnos kitérő választ kaptunk. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kincstárnak ezen exportból be­folyó külföldi valutákra szüksége van, mert különben amúgy is passzív külkereskedelmi mérlegünk katasztró- fálisan alakulna. Sajnos az exportnál a szesz literenként 25—30 fillérért értékesül, a motalkó pedig 36*5 fillér. Amint pedig a fenti számokból lát­ható, e két tétel teszi ki a leg­nagyobb számot. Ehhez járul még továbbá a horribilis szeszadó, illetve kincstári árrészeaedés, amely literen­ként 1*92 P tesz ki. Úgyhogy, csak egyszerű számtani művelet ób köny- nyen megállapítható, hogy a szesz kartell miért nem fizethet többet a termelőnek. Mingyárt máskép ala­kulna a helyzet, ha a szesz bel­földön, mint fogyasztási-szesz érté kesülne, de a magas ár, adó, kereset­képtelenség folytán a fogyasztás ál­landóan csökken s az emberek örül­AZ ÚJ XXVII. OSZTÁLYSORSJÁTÉK Az első osztály húzása 1931 október 16 és 19 500.000 zenso. »75 Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben Jutalom és nyeremények; 300.000» 200.000, 100.000, 50.000, 40.000, SO.OOO, 25.000, 20.000, 15.000 stb. pengő, összesen közel 8 millió pengő készpénzben minden második sorsjegy! 84.000 sorsjegy közül A sorsjegyek hivatalos ára osztályonként: Egész 24 P Fél 12 P Negyed 6 P Nyolcad 3 P nek, ha kenyérre jut s a szesz- fogyasztás minimumra redukálódott. A szakértők véleménye szerint, ha igy maradnak a viszonyok, a jövő évben a fogyasztás a 20.000 hl t sem éri el. Maradna végül a harmadik és töb­bek által igen kedvelt mód, hogy a kormány egy újabb akciót kezdjen, talán hasonlót a sokaknak igen jól jött borház, tyuk-kölcsön s ehhez hasonló akciókhoz. Az állam lépjen fel mint vevő, hozzon áldozatot, vá­sárolja magas áron meg a borokat, főzesse ki s értékesítse a szeszt ahogy tudja, a sok millió hiányt pedig viselje. A közelmúltból jól ismert recept, amelynek árát sajnos most fizetjük, illetve fizetnék ha volna miből. De tekintve azt, hogy Magyarországon az idei szüret után legalább 4,000.000 hl bor fog itt feküdni, amiből csak 800.000 hl-t akarnának felfőzni, kérdés, ki volna az a szerencsés halandó, akihez el­jönne a jó fizető vevő: a szegény megnyomorított Magyar állam. Úgy érzem, Te Bzegény tolnamegyei kis­gazda, nem lennél a szerencsések kö­zött. Akkor, amidőn polgártársaim bi­zalmából mandátumot vállaltam, a közélet önzetlen szolgájává szegőd­tem. Eddig íb harcoltam, de most nemzetem végszükségében még foko­zottabb elszántsággal fogok harcolni a kizsákmányoló kartellekkel szem­ben. A vádra annyit: Igaz, hogy nekem szőlőm is van s mezőgazdasági szesz­gyáram is. így egyesek talán azt hiszik, hogy érdekelt fél vagyok, ki­nek e kérdésben nem szabad volna nyilatkozni. Tévedés. Éppen azért kell nyilatkoznom, mert sok évi tapasz­talat révén e kérdést ismerem. Ezen elv szerint: bankár nem szólhatna pénzügyi kérdéshez, ügyvéd jogi kérdéshez, kereskedő kereske­delmi, iparos ipari kérdéshez s igy tovább. Végül a lényegre; szívesen veszem az ellenérveket, ha azok tárgyilago­sak. Én politikai szereplésemben min­dig meggyőződésemet követtem, akár tetszett az a hatalmasoknak, akár nem. Nekem a képviselőség nem hozott, csak vitt, Számomra az mun­kát és terhet jelent, nem pedig va­gyoni előnyt. Én az állást halmozó­kat, a kartelleket és azokban el­helyezkedő képviselőket a legéleseb­ben elítélem. Legvégül a vita elintézésére ezen­nel kötelezőleg kijelentem, hogy a mezőgazdasági szeszgyáramat díj­talanul rendelkezésére bocsáj tóm, hogy minden, ily módon borát értékesíteni akaró gazda borát kifőzhesse. Tolnai református A Tolnai Ref. Egyházmegye folyó hó 2 án tartotta a vármegyeház köz gyűlési termében rendes évi kösgytt lését. Az ülésen dr Benedek Sándor gondnok és Szakács Imre esperes elnökölt. A közgyűlés Szakács Imre mély szántásu imájával vette kezde­tét. Dr Benedek Sándor tartotta meg nagyhatású gondnoki megnyitóját, amelyben kegyeletes szavakban em­lékezett meg Darányi Ignácról,Szászy Béláról és nagy elismeréssel herceg Sulkovszkynének, Dókus Ernő és Baltazár Dezsőnek űfőméltósága ál­tal való kitüntetéséről. Megemléke­zett továbbá Pápa és Sárospatak 400 és a kecskeméti iskola 100 éves jubileumáról. Fájdalommal érintette az egyház állami támogatásának le­szállítását, végül arra kérte a köz­gyűlés tagjait, hogy megadó lélek­kel tűrjék a megpróbáltatások napjait. A nagy tetszést kiváltó gondnoki megnyitó méltó visszhangja volt Gi- licze Sándor indítványára hozott azon határozat, hogy a gondnoki meg­nyitót egész terjedelmében jegyző­könyvbe iktatják. A közgyűlés megalakulása, a távol­levők igazolása és a jegyzőkönyv- hitelesítők kijelölése után Szakács Imre esperes terjesztette elő évi jé­egyházmegye ülése. lentését, amelynek beköszöntő sza­vaival a mélységes tisztelet és hála érzésével költői szárnyalással üdvö­zölte dr Benedek Sándor gond nobot 10 éves jubileuma alkalmával. A beszéd nagy tetszést váltott ki, a közgyűlés tagjai felállással és lelkes tapssal köszöntötték az ünnepeltet. Az esperesi jelentés megemlékezett ezután egyházlátogatásairól, az Alsó­nyéken és Dunaszentgyörgyön tartott konferenciákról, az egyházak anyagi nehézségeiről, a távozó és az uj ta- nácsbirákról, lelkészekről. A jelentést Gilicéé Sándor főjegyző előadásában elfogadták éB dr Benedek Sándort, az egyházmegye büszkeségét, jubi­leuma alkalmával szeretetteljes és hálás szívvel köszöntik. Benedek Sándor meghatott hangon köszönte meg gondnoki működése tízéves évfordulójáról való megemlé­kezést és örömmel tölti el — úgy­mond —- ha az ő alázatos kötelesség- teljesítésében az egyházmegye érté­keket fedezett fel. Leverő viszont, hogy az ő tizéveB működése a magyar történelem legszomorubb korszakára esik, amelyből a kibontakozáshoz való közeledésnek az útját sem lehet még látni. Fájdalommal kell megállapí­tania, hogy ez alatt az idő alatt az s H B H B SJ13 a 01191919 B 61 SI SI 0 0 g g H Valóban művészies portréitokat, gyér- 8 g mek-, csoport-, mteneur-, architektúra 8 B B felvételeket készít a B B NŐGEBI főhercegi udvari fényképész. B B B Ej Vidéki meghívásokra — kiutazom. 8 Amateurmunkákat vállalok. ' B 0 g | Szekszárd, Széchenyi-u. 28 b (Molnár-féle ház) 45 ® I 000000000000000000139 egyházmegye református lakossága 1650 lélekkel keveBbedett és a szQ- letések száma kétszázötvennel fogyott. Bár ennek oka főkép az elszegénye. désben keresendő, — kötelességének tartja, hogy a szomorú állapotot elő­idéző egyéb okokat megszüntetni segítsen. A közgyűlés ezután a napirendet tárgyalta le, délben a közgyűlés tagjai a Szekszárdi Kaszinó helyiségében közebédre gyűltek össze. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1931. évi szeptember hó 24—30-i fel. jegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 15*4 C° szeptember 30-án.­minimum: 3*4 C° szeptember 27-én.. Csapadék: eső 19 0 mm szeptember 24-én. » 0'8 mm szeptember 25-én. » 3*2 mm szeptember 28-án. » 0*2 mm szeptember 29-én. összesen: 23*2 mm. A légnyomása szeptember 30 folyamán keveset növekedett, este 9 órakor a barométer 13*3 C° mellett 756*2 mm t mutatott. Azon­túl sülyedt. — Az inségakció. Említettük, hogy Jankó Ágoston főispán és Száváid Oszkár alispán kedden Budapesten résztvettek azon a tárcaközi kon­ferencián, amelyen az országos Ínség* akció elvi kérdéseit és azok részle­teit tárgyalták. Az értekezleten min­den törvényhatóság előadta a maga különös kívánságait és bemutatta azokat a közmunkatervezeteket, ame­lyek megvalósításával ínségeseknek kívánnak munkaalkalmat és keresetet juttatni. A kormány közegek az ada­tokat soronkivül fel fogják dolgozni és az inségakció programmját köz­pontilag fogják megállapítani. — Téli menetrend a baja—szek­szárd—budapesti vonalon. Hirt ad­tunk róla, hogy a kereskedelmi mi* niszter kedden menetrendi értekezle­tet tartatott Baján. A miniszter az érdekeltek meghallgatásával lehetővé kívánja tenni a baja—szekszárd— sárbogárdi vonal mentén lakó közön­ségnek azt a kívánságát, hogy a fő­város egy nap alatt megjárható le­gyen. Horánszky Gyula, miniszteri tanácsos, az államvasutak forgalmi főosztályának az igazgatója vezette az értekezletet, amelyen Tolna vár­megyét dr HagymáBsy Zoltán vár­megyei főjegyző, Szekszárdot pedig vitéz Vendel István polgármester kép­viselte. A megjelent vasúti szakértők megvalósíthatónak találták azt a ter­vet, amelyet vitéz Vendel István Erzsébet Királyné Szálló Budapest HL, egyetem-utca 5. - (fl Belváros központban) 60 éve a fővárosi és vidéki art középosztály találkozó bolyé- — 100 modora kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházbaa cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított árak! 35 Szabó Imre, tulaj dános.

Next

/
Thumbnails
Contents