Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-19 / 74. szám
36. szám. 1931 szeptember 1B 01. évfolyam. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. F«!«19a nmktua: John Sándor m, g. e. titkár. ________ Ál lattenyésztők vagy állatkereskedők? Irts: Szieb András. ¥ Szerkesztő« ég: Szekszárd, Vármegyeház. Telefoni 125. Es kát egymástól gyökeresen ktt lifnbösó jelentósógil szó, dacára annak, hogy mindketten, akiket igy nevesünk, ugyanazzal foglalkoznak, vagy fordítva, egy egyén mindkét ággal foglalkozhatik, azaz állattenyésztéssel, de emellett állatkereskedéssel is. Cikkemben elsősorban az állattenyésztőkkel kívánok foglalkozni. Kit is nevezünk állattenyésztőnek ? Azt, aki a tenyészállatszükségletét tény ész tés Htján maga állítja elő és ezekből csak akkor ad el, hogyha a gazda ságban már ssámfeletti állatok van nak. Vételről csak akkor lehet szó, ha vérfelfrissitésre van szükség, vagy egy más fajtára akarnak áttérni. Ebben a két esetben kényszerítve van a tenyésztő állatokat vásárolni. Különösen az első esetben elkerüíhe- tétlenül szükséges az apaállatokat időről* időre újonnan vettekkel kicserélni, hogy az úgynevezett beltenyésztést el lehessen kerülni. Ennek da‘- oára sok cikkben, amelyet olvastam és amely állattenyésztésről szólt, egyes tenyésztők azt állították, hogy a beltenyésztés náluk igen jól bevált. Est égési nagy tenyészetekben lehetőnek is tartom, különösen ott, ahol szigorú törzskönyvezés van, kis és közép tenyészetekben azonban a beltenyésztés hasznában erősen kételkedem. Az én nézetem szerint kistenyéssetekben a beltenyésztés teljesen elvetendő. Mint a ssarvasmarhatenyésstésnek nagy barátja, éber figyelemmel kísértem mindazt, ami ezzel összefüggésben volt. Már mint ifjú nagyon érdeklődtem a mezőgazdaság ezen ága iránt A következőkben elő akarom adni azt, amit a beltenyésztés folyományaként tapasztaltam. Vidékünk mely tenyésztője előtt nem ismerős Lovászhetény neve? A lováEzbetényi kistenyésztőknél, akik vidékünkön a legnevesebbek közé tartoznak, láttam a legfeltűnőbben a beltenyésztés nagy hátrányait. Amikor a háború után ez a község a szerb megszállástól megszabadult, meglátogattam ezt a községet, hogy állatállományát megtekintsem. Nem találtam azonban meg azt az erős G8ontu és hátban egyenes anyagot, amilyen a háború előtt volt. Ezt a beltenyésztésnek tulajdonítottam. Felmerült bennem a kérdés, hogyan keletkezett Lovászbetényben bel tény ész tés, holott úgy a háború alatt, mint a háború utáni első években idegen tenyésztőktől vásárolták az apaállatokat. Saját községükben sohasem vásároltak bikákat tényé:zcélokra. E sorok olvasója 'bitonyára kérdezi, hogyan lehetséges tehát mégis, hogy beltenyésatés keletkezett. Erre azon nal'válaszolok, mégpedig úgy, hogy az olvasó könnyen meg fogja érteni. Lovászhetény elsősorban is nem volt túlságosan jómódú község, de annak lakói igen szorgalmas, takarékos, józan svábok. Amikora fi oxsra a 90-es évek elején szőlőiket tönkretette és az egész vidók kereseti forrásától megfosztva állt, feltűnt Lovászhetény* Német nyelven irt eredeti cikk, melynek magyarra való fordításánál iparkodtunk az eredeti gondolatmenetet és kifejezéseket visz- szaadni, Innen ered az esetleg nem egészen magyaros nyelvezet. ■— Szerk, ben egy ember, akit szinte a gazdák apjának lehet nevezni és akit az egyszerű, jó Stumf bácsinak hívtak.. Ez a Stumf bácsi volt Lovászhetény gazdáinak Útmutatója. Valószínűleg sok lovászhetényi ezt ma már nem akarja elismerni, de én mégis azt ál Htom, hogy ő volt az úttörője annak, hogy Lovászhetény ma jómódú köz ség. Azon körülmény, hogy Stumf bácsit a későbbi években mások túlszárnyalták, már nem volt oly nagy művészet, mert a jég már megtört. Ugyanis nálunk kisgazdáknál a családi körülmények határozzák meg —- ha egyébként az illető takarékos gazda — a vagyoni viszonyok javu - lását. A lovászhetényi beltenyésztés nézetem szerint a következőképpen keletkezett. Lovászhetény állattenyésztése fejlődési korszakában az apaállatokat majdnem kizárólag Döry Vil- mosné felsöleperdi kiváló tenyészeté- séból vásárolták. Lovászhetény környéke nagyon hamar felfedezte, hogy Lovászbetényben lehet a legjobb és legszebb tenyészbikákat vásárolni és a környék meg is vásárolt mindent, amit tenyésztettek és ami eladó volt. A Lovászhetényből vásárolt anyag valóban elsőrangú is volt és jó néhány nagy gazdát meg tudnék nevezni, akik tenyészbikáikat Lovászhetény- ben szerezték be. Ekkor történt az, amint fentebh említettem is, hogy némelyek a jó Stumf bácsit anyagiakban túlszárnyalták és azt képzelték, hogy ők is épp oly jól értenek a dologhoz, mert épp oly asép tehénállományuk volt, mint neki. Ezek a fiatal, ügyes emberek elkezdték a közelben lévő apaállatokat vá sárolni, természetesen azért, mert a szomszéd községekben nagyon szép anyagot találtak, de egészen elfelejtették, hogy ebben ugyanazt a vért vásárolják vissza, amelyet pár évvel ezelőtt azokba a községekbe eladtak. Azonban az ő tenyésztői hozzáértésüknek és figyelmüknek, amelyet az ő öreg tanítómesterük Lovászhetény községbe beoltott, köszönhetik, hogy állattenyésztésükre igen hátrányosan ható hibájukat meglátták és szivük is volt hozzá, hogy két tenyészbikáért 70 millió koronát fizessenek azért, hogy elkövetett hibájukat helyrehoz zák, ami sikerült is. Hogy ez igy van, kézzelfogható bizonyítékai állat- kiállításaik, amelyeken Lovászhetény kistenyésztői vesznek részt. Egész nyugodtan állíthatjuk, hogy ma a lovászhetényi tenyésztők feladatukat ismerik és a mai kor követelményeinek megfelelő állatokat tudnak tenyészteni. Bizonyos az is, hogy ezen szép és áldásdus eredmény eléréséhez a Gazdasági Felügyelőség ób a Vármegyei Gazdasági Egyesület is hozzájárult. , (Folytatjuk.) GAZPAHIÜEK, — A vármegye gazdasági albizottsága Száváid Oszkár alispán elnöklete alatt szerdán délelőtt tartotta ülését, melyen megjelentek: Klausz berger Károly és Asbóth István m. kir. főerdőtauácsosok, Hradek Dénes m.' kir. gazdasági felügyelő, Mórvay \ László másodfőjegyző és Mülle^ Imr tb. főszolgabíró. Az ülésen erdészet, és közbirtokosság! legelőügyek nyer tek elintézést. __ Az állatforgalom » törvény- hatősági m. kir. állategészségügyi fel UgyelÖBég idősiaki jelentése B®en^ a8vásárok nagy felhajtása evenge a vármegyében és ugyanez mondható a vasúti állatforgalomra is. A külföldre irányuló kivitel az előző havival szemben valamivel ólénkebb lett. Külföldre szállítottak az elmúlt hónapban Tolna vármegyéből 853 szarvasmarhát, 274 sertést, 484 juhot él 112 lovat. — A trágyázás! teknlka tudománya. Rendkívül érdekes, azt lehet mondani korszakalkotó éleslátással hasonlítja össze a takarmánytan alapelvét a trágyázást teknika eljárásaival, amelyek többé kevésbé csak tapasztalaton alapulnak és még nélkülözik az exakt tudományos alapot. A fenntartó takarmánynak megfelelő növény- táplálkozási mennyiséget kíván a trágyázástanba bevezetni, mert az eddigi trágyázás ezt a fogalmat nem vette eléggé tekintetbe és Tiebig tanár tanáti ezért helytelenül alkalmazta A várható több termés szempontjából nem azt kell megállapítani, hogy a talaj- ban a trágyázás előtt milyen tápmennyiségek voltak, hanem azt, hogy a trágyázás után a tápanyagtartalom hogyan változik a trágyázás Megállapítást nyert, hogy ■■ o®*1 busa fenntartáai foszfortrágyázása kö lülbelül 4 kg szuperfoszfátot tesz kát. holdanként. E* azonban nagyobb kísérleti munkának csak az első megállapítását képasi, mert először a búza fenntartási trágyamennyiségeit kell egyenként kálira, nitrogénra és a tápanyagok más kombinációira is megállapítani, azután a többi kultur- növónyek fenntartási tápanyagszükségletét kell megtudni. Ily módon ax után a keményitőértóknek megfelelő értéket kell keresni és ezáltal a gazdát arra képesíteni, hogy a lege®1 sserübh trágyázást magának kivá- lasathassa. A helyeB talajmivelés a talajteknológia ismeretét tételezi töl. A nemesitett mag a növénynemesi- tés teknikájának eredménye és a trágyázás teknikáját is tudományos alapra kell építeni. A növénytermelés három fő tényezőjét, a talajmive- lést, magnemesitóst és a trágyázás! eljárásokat tehát lényegesen fejlesz- teni lehet, ha elsősorban a tudomá nyos alapot megteremtjük. — Megölt a lépfene egy kisgazdát. Pfélinger Károly 25 éves gazdálkodó, pári lakosnak egy üszője lépfenében elhullott. Hogy mentse, ami menthető és kevesebb legyeo a kára, az üszőt lenyúzta, hogy a bőrét eladja. Közben a késsel megsértette a kezét, a lépfenétől megfertőződött és a bor zasztó betegség tüneteivel a ezek ezárdi közkórházba hozták. A sze rencsétlen ember e hó 14 ón iszonyú kínok között meghalt. — Kitüntetett háztartási alkalma ZOtL F. hó 8 án d. e. Val2 órakor nagyszámú közönség jelenlétében adta át Kenézy László fŐBZolgabiró Horváth Vera háztartási alkalmazottnak a 27 éven át egy gazdánál teljesített buzgó és példás szolgálatáért a belügyminiszter dicsérő oklevelét és 100 pengő pénzjutalmát. Kenézy László főszolgabíró és Magyar Béla páp|i kamarás üdvözlő szavai után • kitüntetett könnyéé szemekkel mondott köszönetét az elismerő oklevélért. Ugyanezen alkalommal H&vass Béla gasdssági felügyelő kitüntetett cselédjét hüeégeg szolgálatáért még ktt lön jutalomban is részesítette. — Az-utOgyek programmja. Kedden délelőtt volt az alispán elnöklésével a vármegye ulttgyi albizottságának ez ülése, amelyen többek közt részt vettek Döry Frigyes gazdasági főtanácsos, László Aladár műszaki tanácsos, az államépHészeti' hivatal főnöke, Morvay Lász'ó várm. másodfőjegyző. A bizottság átvizsgálta a vármegye jövő évi közúti költségvetését és az utügyek program mj át a legnagyobb takarékosság szemmel tartása mellett akktet állította össze, hogy a feltétlen ssüksé- gés munkák végrehajtását feltétlenül biztosította. — A ftillesztett burgonyával hizlalt sertések minősége. A kónigs- bergi egyetem állattenyésztési intézetében régebben végzett pontos kísérletek mutatták, hogy a füHesztett burgonyák igen jól használhatók a sertéshizlalásra. Ezeket a kísérleteket most kiegészítették azáltal, hogy pontos összehasonlító kísérleteket végeztek a füllesztett burgonyával, a soványtejjel és árpával történő takarmányozással. (Mindkét esetben halliszt, husiiszt és burgonyapihével.) Az állatokat mind a königabergi ser- tésvágóhidon vágták le és állatorvosokból, nagy vágókból álló bizottság osztályozta azokat. A burgonyával takarmányozott sertések legalább is egyenrangúaknak bizonyultak, két pontban at ónban jobbak voltak, mint a sovány tejjel és árpával nevelt sertések, még pedig a hús szilárdságára és a zajviszonyára a húshoz. ífrde- kés, hogy az egyik nagyvágó anélkül, hogy ismerte volna a sertések takarmányozását, mégis a világos sabb busszinből és a lágyabb húsból felismerte a tejjel történt- takarmányozást. A burgonyatakarmányozás tehát kiválóan bevált. -/ fl Tolnameseel Gazdasdgl EggesDlet Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI CozdMflflok OammwBifl Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: 01a], benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, éritakarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. ElodónuraközI lónak 4 darab 1V* éves és 2 darab, választási heréit muraközi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Bebúeotott íme Whlte-iorhshlrel 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca .és 20 drb választási malac (vegyes) e 1 »4 6. Cim az Egyesületnél. ’? ^ ■ Cséplési szén. figftSC darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák néz kö* tözo zsinegek megrendelhetők.
