Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-28 / 8. szám
Egyes szám Ara 16 fillér. XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 Január 28. 8. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és !02. Előfizetési dij: Félévre _ _ _ 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Fösfco rkésztö: SCHNEIDER JÁNOS. [ Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden aserdAn és asombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A húr*. detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként{ 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír*, rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint’ a nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. fl történelmet nem lehet megdllitanl. Nem nj dolog a magyar közvélemény előtt, hogy Angliában számos politikáé akad pártállás és világ- néaetre való tekintet nélkül, akik előtt ma már világos a trianoni béke- szerződés igazságtalansága és még világosabbak azok a súlyos politikai és gazdasági következmények, ame lyeket okozott. Számos angol államférfi nyilatko zott a magyar kérdésről, de talán azok között is egyik leghatározot tabb az a nyilatkozat, amelyet a konzervatív párt egyik fiatalabb, de nagy jövőre hivatott tagja Elliott major a napokban tett. Elliott nem mond sem többet, Bem kevesebbet, mint azt, bogy soha nem akadhat olyan angol kormány, amely csak a legkisebb mértékben is haj landó lenne garanciát vállalni, még kevésbé pedig aktiv segítséget nyújtani a jelenlegi középeurópai határok fenntartása és védelmezése ér dekében. Ez a nyilatkozat nem fullad álta Jánossá gokba, ez a nyilatkozat nagyon is konkrét. A fiatal államférfi meg is okolja az angol közvélemény álláspontját ebben a kérdésben, mondván, bogy a történelmet nem lehet azon a ponton megátlitani, amelyiken némelyek szeretnék, tisztára önző okokból, mert hiszen az a status quo, amely csak tiz esztendős múltra tekinthet vissza, olyan veszedelmeket rejt magában, hogy azok meg előzésére feltétlenül szükséges a tria nőni igazságtalanság megszüntetése. A trianoni békét azért diktálták Magyarországra, mert állítólag meg akarták szüntetni az itt fennálló igaz ságtalanságot s a vége az lett, hogy sokkal nagyobb igazságtalanságot te remtettek a trianoni békével, mint amilyenrőf legvadabb rágalmaaóink valaha is beszélni mertek. Elliott major a franciákra célozva igen megszívlelendő történelmi analógiára mutat rá. Azt mondja, hogy az 1871-es békét Franciaország kény szerből aláírta ugyan, de a francia nemzet sohasem fogadta el s ő úgy látja a helyzetet, hogy a történelemnek ez a példája ismétlődik meg Magyarország esetében is. Mi magyarok, megerősíthetjük,hogy az angol államférfinak igaza van. — Kényszerből irtuk alá a trianoni békét és ezt nem késlekedtünk rögtön az aláírás aktusának megtörténte mán éa később is és ma is szüntelenül kinyilvánítani. Magyarország a trianoni békébe Bohaaem fog belenyugodni, nemcsak azért, mert történelmi és kulturális jogokat kobzott el és'sem- misitett meg hamis adatok alapján, hanem azért sem, mert a legszörnyübb arculcsopása az igazságnak, a népek önrendelkezési jogának. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyiben alaposak azok a kijeién i tések, amelyeket- Elliott tett. Hiszen vissza kell emlékeznünk, hogy Mae- | Donald jelenlegi miniszterelnök hiva- talbalépése előtt egy félévvel cikket irt, amelyben ugyancsak a közép- európai helyzet lehetetlenségét szögezte le s ezt a cikket hivatalba- lépése napján megtagadta. Elliott utal arra is, hogy például Chamberlain azért nem járult hozzá a genfi jegyzőkönyv aláírásához, amely a jelenlegi középeurópai határok garantálását kívánta, mert Anglia erre a lépésre nem kapható. Esael szemben meg kell állapítanunk, hogy Chamberlain aktív külügyminiszter korá ban nem nagyon vitte előre a magyar ügyet, sőt a kisantantnak látszott kedvezni. Mégis azt mondjuk, hogy Elliott megállapításai valószinüek, sőt igazak. A dolog úgy áll, hogy egyik évtizedről a másikra nem lehet azt a súlyos antagODizmust eltüntetni, amely évszázadokon át fennállott Anglia és Franciaország, a szigetállam és a kontinentális állam között s amely különös élességgel tükröződött vissza a Napóleon alatt vívott nagy küzde lemben. Németország ipari, pénzügyi, katonai és gyarmati előretörése oda- Bodorták Angliát, hogy világhatalmá nah biztosítására belépjen az antantba. A háború kitört és az antant győzött is, de — s ez kétségtelen bizonyos Sággal megállapítható — az angol világbirodalom nagyon erősen megingott, tehát Anglia nem érte el azt a célt, amely miatt szerződésre lépett az angol világfelfogásnak oly idegen Fran ciaországgal. Az angolok valószínűnek látják, hogy sem a győzelem, sem a győ zelem utáni békék nem teremtettek olyan helyzetet, amely az angol világ- birodalom külső és belső problémái elintézésének megfelelő atmoszférát nyújtana. Mivel látják, hogy bajok vannak s mivel ezek a bajok csak a békeszerződések után léptek fel, tehát logikusan firtatni kezdik, hogy - nem a békeszerződésekben kell-e keresni a világválság okát és nem azok revíziója képezné e azt a levezető vonalat, amely elhárítaná a világszerte felgyülemlett bajok katasztrofális kirobbanását. Ezért adunk hitelt Elliott major nyilatkozatának s ezért vagyunk meggyőződve, hogy Anglia részéről ezeket az elméleti belátásokat talán már a közelebbi jövőben gyakorlati tettek íb fogják követni. Pedagógiai szemináriumi előadások. Bonyhád. A bonyhádi körzet tanítósága számára rendezett pedagógiai szemináriumot Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő nyitotta meg tartalmas beszéddel, melyben rámutatott a tanítói munka fontosságára és arra, hogy egyes helyeken a tanítók körében önös érdekből ellentétek vannak:, aminek azután a köz vallja kárát. Összetartásra, szeretetre, kölcsönös megbecsülésre és együttműködésre bivta föl a szép számban megjelent tanítóságot. Majd üdvözölte dr Szalay László szolgabirót, a lelkipásztorokat és vendégeket, az értekezletet megnyitotta. Ezután Denke Antal nagymányoki bányatelepi iskolai igazgatótanitó tar tott mindvégig tanulságos, élvezetes és kiválóan értékes szép előadást a földrajztanítás módszeréről, majd ugyanezen tárgykörből mutatóit be AZ IRGALOM NEVEBEN. Irta: Bábay Géza, Igaz, vergődünk itt eléggé a gazdasági harc alatt, De némely holmiból fölösleg a legtöbb házban még akad. Nem is valami féltett, szent kincs, Am nagy szó annak, kinek ez sincs, Egy-két viseltes, nyűit ruhácska, vagy egy-két megmaradt falat. Ne őrizd lim-lomként magadnál, hogy később vesd szemétre ki, Koldus ha ajtódon kopogtat, jó szívvel, vígan add neki. Hogy nem nagy érték, azt ne szegyeid, Sok szívben még ez is reményt kelt, Mely a nagy télnek szörnyű átkát éhezve, fázva szenvedi. Midőn az éjjel hollószárnyon lopódzva száll e földre le, Gondolsz-e rá, míg rád mosolyg itt nyugalom, béke kék ege, Hogy sok helyütt hideg szobában Milyen sok éhező család van, Kikből kis részben már kitelnék Lázárok hosszú sereget Keljen visszhangra hát szivedben sok elfojtott könny, siralom S fakadjon benne dús virágként áldott, nagy, égi irgalom. Szemed ha kívül még se néz szét És nem fakad szivedbe’ részvét, Nem lesz meg áhított nyugalmad ott túl egy fénylőbb csillagon. igszán mintaszerű gyakorlati tanítást/ — Griessháber Endre majosi ág. ev.1 iskolai igazgatótanitó as alkotmány-' tan tanítási módszerét ismertette, ügyesen, élvezetes formában, majd gyakorlati tanításával igazolta a* el«' méleti előadásban föltárt módszert.'. Hasonlóan értékes előadással ismertette Bayer János bonyhádi ág. ev. iskolai igasgató az énektanítás mód' szerét és utána kedves és élénk gyakorlati tanítást mutatott be ugyan- esen tárgykörből, mig Schrantz Ottó bonyhádi ág. ev. tanító a szlőjd- oktatás módszerét ismertette szépen kidolgozott előadásban, majd utána' e tárgykörből mutatott be gyakorlati tanítást. Az egyes előadásokat és gyakorlati tanításokat értékes módszeres megbeszélések követték. Az előadások végeztével Juog Miklós kir. s. tanfelügyelő foglalta össze az egyes előadások utáni megbeszéléseket, majd a szemináriumi előadásokat, a tanítóságot további lelkes munkára buzdítva berekesztette. Tevel. Január hó 24 én a teveli körletben az első ezévi pedagógiai szeminárium, amelyen a Tevel környéki tanítóság, Scharfen berger János závodi plébános, egyházkerületi tanfelügyelő, Tevel község elöljárósága s több érdeklődő vett részt dr Halmos Andor vármegyei kir. tanfelügyelő vezetése mellett. A kir. tanfelügyelő üdvözölvén a megjelenteket, megemlékezett az előtte való napon végső útjára kisért kiváló tanítóról, aki -— noha már nyugdíjas volt — a pedagógiai szemináriumokon állandóan részt vett s röviden méltatva áldásdus élet- # . , ~ < pályáját. Indítványára a szeminárium jegyzőkönyvében megörökíti Kircz István volt teveli r. kát. igázgató- kántortauitó emlékét s elhatározza, hogy a tárgyalás felfüggesztésével rövid imával áldoz emlékének. Énnek' megtörténte után dr HalmoB Andor! kir. * tanfelügyelő újból megnyitja a' szemináriumot s megnyitó beszédében a szülői értekezletek s az anya- és csecsemővédelem fontosságára hívja! fel a hallgatóság figyelmét, majd bejelenti, hogy a vármegyei pedagógiai! szemináriumok 1929—1930. tanévi* lefolyását a beküldött jelentések s> előadások alapján a vallás- és kös*’. oktatásügyi miniszter jóváhagyólag' tudomásul vette b az azokon való kiváló és BÍkeres működéséért Éber- hardt János mucsi r. kát. igazgató-, tanítónak, kerületi iskolalátogatónak külön leirattal elismerését fejezte ki. A miniszteri elismerő leiratot Schar- fenberger János eBpereskerületi tan-! felügyelő külön üdvözlő beszéddel, •— amelyben Eberhardt kimagasló peda-: gógiai tevékenységét találóan s hűen jellemezte, — adta át.' Az átadás Után' Kerschbaummayer Károly döripatlani: tanító mondott üdvöziőbessedet a kartársak nevében, kérvén Eber- hardttól, hogy a pedagógia mélységeiből még sok-sok kincset hoszon felszínre s gyarapítsa vele kartir-
