Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-09 / 71. szám
XIII« évfolyam. Szekszárd, 1931 szeptember 9. 71. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ______________Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Sz erteaztfeég és kladéMvatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre-----------5 peng«. | Egész évre______12 peng«. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ii szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét ____illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetéaek árai: A legkisebb hirdetés dija 1 peng«. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéat 10 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfll. A temetés. As s kél nyilatkozat, amelyeket Schober és Curtins tettek, az oly nagy izgalmakat elő déi« német—osztrák vámunió gondolatát eltemette. Hossza idő óta alig volt kérdés, amely oly nagy port vert volna fel nemcsak Európában, de az egész világon, mint ez a hebehurgya hitetlenséggel ki* pattintott terv, amely most csúfos halállal múlt ki. Ha végigtekintünk azon az eseménysorozaton, amely a vámuniós gondolat dicstelen kimúlásához vezetett, utólag meg kell állapítanunk, hogy úgy a német, mint az osztrák diplomácia súlyoz hibát követett el, amikor belebocsájtkozott ebbe a kalandba. A hibának a súlyát azonban csökkenti az a tény, hogy z világ néhány vezet« állam* többek között Angiim, Amerika a utóbb Olaszország is, rokonszenvvel fogadták a vámunió tervét s nemcsak rokonszenvvel fogadták, hanem helyeslésükkel nyílt kifejezést is adtak. Pranciaország persze, amelynek lét: érdeke, hogy Németország hatalmi súlya Európában meg ne növekedjék, az első pillanattól kezdve a legélesebb formában elleneszegült > a vámuniós gondolatnak s amint a következmények mutatják, sikerült is meghiúsítania.' Azt mondhatjuk, hogy sem Amerika, sem Anglia, sem a két érdekelt állam tulajdonképpen nem volt tisztában azzal, hogy a jelen pilla náthán mekkora Franciaország világ- hatalmi és világgazdasági ereje. Ez az erő sokkal hatalmasabbnak mutatkozott, mint azt bárki is képzelte volna. Franciaország nem elégedett meg politikai tiltakozással, hanem a leghatalmasabb eszközhöz: a pénz erejéhez nyúlt, A Credit Anstallt váratlan gyorsasággal omlott össze a vámuniós terv kipattanása után röviddel s hiába sietett Anglia Ausztria segítségére 150 millió schilling erejéig, az álmélkodó világ röviddel azután azt látta, hogy nyilván francia beavatkozásra az angol font értéke esni kezdett s az angol pénzügyi nehézségek a fönt esésével tetézve odavezettek, hogy a megrendithetetlen gazdaságilag hitt Anglia Amerikától és^ Franciaországtól kórt elsőizben 50 milliót, másodízben pedig 100 millió font kölcsönt. Amikor ez a két tény köztudomású lett, mindenki, aki csak egy keveset is ért a politikához, tisztában volt azzal, hogy a német— osztrák vámunió gondolata megsemmisült s Curtins és Schober visszavonuló bejelentései már csak formalitást képeznek. - — A német diplomácia a háború előtt sem tündöklőit valami különös ügyesség fényében, de a német—osztrák vámunió gondolatával, még inkább annak szerencsétlen feltálalásával olyan-hibát .követett el, amelynek nemcsak a két ország, .hanem egész Európa, megszenvedte a következményeit.' Semmiképpen sem volt okos dolog a politikai és gazdasági zűrzavarok dúlta Európában olyan gondolattal előállni éppen nőst, amikor Franciaország az egyetlen pénzügyi ereje teljében levő állam, amelyet ezenfelül a gazdasági bajok is csaknem 100°/o-ig megkíméltek. Mi magyarok, akik az első pillanattól kezdve hideg mérlegeléssel néztük a vámuniós gondolat alakulását és semmi hajlandóságot nem éreztünk arra, hogy cselekvési szabadságunkat bármilyen alakban is megkössük, köz vetvd mi is megszenvedtük a német éa osztrák diplomácia e ballépését. Magyarországnak elégtételül szolgálhat azonban az, hogy. diplomáciája e kérdésben élesebben látott mint sok más nagy állam diplomáciája éa bogy a tanúsított rezerváltságot a francia politika is bizonyos mérték ben méltányolja. Nekünk valóban nem okozott vo'na különösebb örömöt vagy hassnot a német—osztrák vámunió létrejövése, mert mi a magunk útjait akarjuk járni és minden felmerülhető tervet oaak abból a szempontból vagyunk hajlandók vizsgálni, hogy mennyiben szolgál Magyarország hasznára a mennyiben egyeztethető ÖBBze azokkal a nemzetközileg vállalt kötelezettségeinkkel, »melye két meg akarunk tartani épp oly szigorúan, mint amennyire nem vagyunk hajlandók viszont lemondani azoknak a jogoknak egy jottájáról sem, amiket ugyanezek a nemzetközi szerződések biztóaitaoak a számunkra. Borulásos órán. Irta: BABAY GÉZA. Sok szép álommal, jaj, ismét szegényebb A .mi gondterhes magyar életünk. Megcsallak újra boldog, nagy remények, Sivár valóra sírva ébredünk. Oh nem akar napunk még felragyogni, Sisyphus sorsa vár ma még miránk. Harcolni holtig és folyton csalódni: Ez a mi fájó, bús tragédiánk. S bár úgy érezzük, mintha ernyedezne Az ész, erő és büszke akarat, Nincs üt veszély, hisz’ új, szent küzdelemre Egy ősi fegyver még mindig maradt. Oh nem segít itt semmi más mirajtunk, Csak a konok, nagy, ősi, büszke hit. Ne nyíljék meddő, bús panaszra ajkunk, Él még Hadúr, ki újra megsegít. Magyar, ne csüggedj! Ezt dalolta ajkam Nagy, fényes álmok boldog Idején. Varázsa mostan átfut újra rajtam S eget kap tőle a haló remény. Magyar, ne csüggedj I Hirdetem ma újra. Nem lesz a sorsunk szörnyű kárhozat, Csak oltárunkat új, szent lángra gyújtsa Hű, tiszta szívvel nyújtott áldozat. Fehér, dús föslje szálljon a nagy égig, Hirdesse népünk újuló hitét, Szép magvetésünk így majd újra érik S megenyhül itt e kínos földi lét. Magyar, küzdj holtig szebb jövödre várva I Kezdettől fogva így rendeltetett. Nincs hatalom, mely földi sírba zárja Ezt a nagy múltú, fitt nemzetet I A decsi római katolikus templom harangjainak szentelése. Verőfényes napon, ünneplőben várta Decs község lakossága az uj római katolikus templom négy harangjának szentelésére Decere kiszálló Kiss Lajos szekszárdi esperes, sp át plébános, kormányfőtanácsoBt, akit Virág Fe renc pécsi megyéspüspök megbizott a decsi harangok megszentelésével. Tíz órakor ünnepélyes körmenetben vonultak ki a hívek óriási tömegével a lelkipásztorok a decsi vasúti állomásra, honnan a virágkoszoruval díszített négy harangot négy kocsin a templomtérre szállították, procesz sziótól kísérve. Itt a harangokat hozó szekerekből kifogták a lovakat és Kiss Lajos esperes, apátplébános lélekemelő, mélyenszántó gondolatokban gazdag szentbeszédben mutatott rá a harangok egyházi feladatára és jelentőségére, visszavezetve lélekben a hallgatóságot a kereszténység első századaiba. . A mély hatást kiváltott beszéd után fényes papi segédlettel megszentelte mind a négy harangot. Az egyházi szertartás utója a j decsi polgárokból alakított egyházi énekkar adott elő Turqóezky -István, kántor- j tanító vesetése mellett két. hangra i I szép alkalmi éneket, melynek elhang- j Egyes szám zása után a hivek a papság vezetése mellett a templom tornya alatti részen felállított tábori oltár elé vonultak, ahol Kiss Lajos apát nagy papi segédlettel püspöksüveges énekes nagymisét mondott, mely alatt a hivek és az egyházi énekkar énekeltek, offertóriumkor pedig Kovács György szekszárdi rk. tanító énekelt el szólóban egy lélekemelő Mária- éneket. Mise után az apát áldást adott, majd hálaadást intonált. Befejezésül a hivek a Himnuszt énekelték el. Mialatt a tábori mise folyt, a harangok felhúzásán és beállításán fá radoztak Slezák Károly budapesti harangöntő és emberei, kik a haran gokat a templomba vitték és előbb csigákon a kórusra, majd onnan a toronyba emelték az egyház ércnyelveit. A munkálatokkal délután fél 3 órakor készültek el, amikor a Szék- szárd felől berobogó vonat utasait már köszöntötték aa ércnyelvek, hirdetvén a decsi katolikus hivek áldó zatkészségét és Isten dicsőségét. A harangok megszólalása könnyeket csalt a szemekpe ésv a hívek Nagy István . plébánosukkal együtt Gálát rebegtek a jóságok Istennek, hogy át* t* fillér. _ megérni engedte régi vágyuk teljesedését. A harangok jó félóráig »úg- tak éa a templomtéren még délután 5 órakor is nagy tömeg volt együtt meghatódottan, ájtatos lélekkel. Este 8 órakor aa uj nagyharang hívta föl a híveket aa Urangyala elmondására, majd ismét zúgott egy fél órán át mind a négy ércnyelv Decs hősi halottainak emlékére. A szép román stiltt uj templom ie négy-öt nap múlva készen várja fől- szentelését, melyet nagy papi segédlettel Virág Ferenc pécsi püspök fog Baeptember hó 13 án végezni. A me- gyéspttspök szeptember 12-én érkezik Bátassékre, Hradek Károly prépost plébánosnál tölti aa éj sáskát éz 13 án reggel érkezik kíséretével Deosre, ahol a hivek a szeretett fő- pásztort nagy ünnepséggel várják. Értesülésünk szerint a főp&aztor a templomszentelés után délután visszatér Pécsre. Az uj Iskolai év kezdette. Ezúttal Kisasszony-napján, a szokásos szeptember 1-e helyett megszólalnak iámét az iskolai csengők és szinte templomi áhítatra hangolnak szülőt és gyermeket egyaránt: S ha aa iskola mindenkor templom volt, ahová a szülő gyermekét kézenfogva, vagy lélekben elkísérte, kell, hogy á mi magyar iskolánk ma kétszeresen az legyen szülőnek, gyermeknek, de tanítónak is egyaránt. Amikor még gazdagok voltunk, amikor még a miénk volt egéBS Magyarország, az Isten kalapjának ez a szép, gyönyörűséges bokrétája, amikor a Magas-Tátra fenyvese még nekünk illatozott és a hegyek tündére áranyhaját nekünk rejtegette — az Aranyos folyó völgyében, amikor a Bácska és Bánát éléskamrájának a kulcsa a mi kezünkben volt,.élűikor a magyar szemben ritkábban csillogott a könnycsepp és többször tudott örülni a magyar, mint mostanság, amikor az ifjak ajkáról magyar nóta zengett és nem volt gondterhes minden homlok, akkor mi, a mai felnőttek és öregek még csak- azért jártunk iskolába, hogy növekedjünk, hogy eszünk élesebb, találékonyabb legyen. Dé ma, mikor oly szegények- vagyunk, mint soha, amikor az Isten házán, a templomon kívül nem maradt egyebünk, csak a mi magyar iskolánk, est minden erőnkből szeretnünk kell, eat is templomként kell tisztelnünk és a mai magyar iskola tajsára, tanítója sokszorosan inkább, mint valaha, pap ebben a tempómban, aki odalép az ifjú lélek elé és áldozatos munkájával beleazántja a magyar szellem tavaszát és minden kincsét, a magyar jövőt.! i. v Ennek a gyönyörű, szent építő- munkának nem lehet 'szebb őb mélységesebb jelszava, mint a haza mindenek előtt. Neveljünk erős, testben- { lélékben edzett, mindenkor áldozatos I és sserető szivü magyar, ifjúságot, 4 H
