Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-09-02 / 69. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1931 szeptember 2.

Borzalmas felhőszakadás és ]é$eső Szekszárdon.

Hátfőn délután valamivel öt óra előtt hirtelen támadt vihar rettenetes balesetet zúdított Ssekssárdra. A gyorsan elsötétedett fekete felhőkből előbb jégeső hallott alá, végigpas- kolva a várost és a ssőlőheeyeket, amelyek kösttl különösen as öcsény- tői a Baktáig terjedő hegylánc termését verte tönkre.

A pár perces jégeső ntán elképzel' hetetlen méretű felhőszakadás követ kesett. Ennek a felhőszakadásnak a csapadéka a gondosan megmunkált szőlők barázdáin keresztül villám* gyorsan rohant a hegyekből lefelé és percek alatt nemcsak a Séd medrét töltötte meg szinültig, hanem a felsőbb utcákon keresetül is lábmagasságban rohant alá a viz a város alacsonyab- ban fekvő részeire.

A városháza és belvárosi templom előtti erősen lejtős téren akkora víztömeg folyt keresztül, hogy a Szent* háromság szobor kerítése 30—40 centiméternyire vizben állott. A város magasabb részeiről iszapot, bzőIő* tőkéket és köveket görgetett alá a viz és a Gsray-tér hamarosan megtelt törmelékkel.

Körülbelül negyedhatkor a Séd- patak a Társadalombiztosító Intézet székháza előtt több helyen széttörte a part töltését és a szennyes ár a Báthory ucca mindkét oldalán zúgva ömlött a Csonka uccára, fa Kossuth uccára, valamint a Rákóczi és a Széchenyi uccákra, ahol pár pillanat alatt 30—40 centiméter magasság- nyira emelkedett, befolyt a házak udvarába, ellepte a pincéket éB be ömlött az alacsonyabban fekvő, lépcső nélküli üzlethelyiségekbe is.

Közben a Séd az alsó folyásánál is szétszakította a partját ób elöntötte a béré Augusz, a Selyemgyár, a Wo8Ínsky Mór és Mészáros Lázár uccákat is, ahol több lakásba is behatolt. A hegyekről lerohanó viz egyidejűleg a Ssent István és Szent Imre teret és a vásárteret boritotta el iszapos árral. A rendőrség és a tűzoltóság a felhőszakadás borzalmainak a láttára azonnal kivonult a veszélyeztetett helyekre és igyekezett lefolyást

egész ország leventenevelését bátran rá lehetne bízni.

A leventesátrak után az „élelemraktárt", az oktatók Bátorát mutatták be és utána bekerültünk a parancsnoki sátorba, melynek fele Móri Ká- rolynak, mint az élelmezés legfőbb kommandánsának a birodalma. Itt aztán sorra kerültek a protokollumok, névsorok, kimutatások, jegyzékek, számlák, étlapok a táborozás minden elmúlt napjáról. A sok számadat, pontos könyvelés nem is sejteti, hogy a levenlenevelősnek született peda gógusa rejtőzik mögöttük.

Alomra hajtván fejünket, a magam részéről alig vártam a reggelt. Hat óra lehetett, amikor a parancsnoki sátorból tompa Bipjel hangzott el. Utána megharsant a táborban a kürt. Ébresztő 1 Megmozdul a tábor. Nyüzs gés, lárma nélkül. Egyes szavak hangzanak : napos 1 ügyeletes I Mire sátramból kijövök, az egész táborozó leveneteszakasz frissre mosdottan, — buzgón végzi Rosenberger József oktató (Tamási) vezényszavára a csukló és mindenrendü szabadgyakor latokat. Utána kézmosás a Duna ▼izében. Bevonulás a táborba a zászló elé, elénekelik, vagy mondják a „Hiszekegy" et és a sok jóétvágyu nebuló fegyelmezett sorokban, jókedvvel vonul a konyhához.

Vasárnap lévén, az egész tábor a tábori miséhez készül. A tábor mellett terülő erdőben, vagy ötven lépésbiztositani a nagy víztömegnek. Bár a felhőszakadás, az áradás és a kiöntés alig egy negyedóráig tartott, az elöntött uccák és terek mindenütt megteltek 10—20 centiméter magas iszappal, amelyet másnap a városnak kellett eltakarittatnia.

Sajnos, hogy a felhőszakadás által okozott károkon kívül két emberélet is áldozatul esett a romboló elemnek. Molnár József buszéveB és Horváth Sándor huszonnyoloéves szekszárdi legények a Sötétvölgyben mentek a zivatar idején és onnan kukoricát akartak a kocsijukon hizahozni, de a vihar miatt visszafordultak. A felhőszakadás a Parászta-völgyben érte őket és a hegyoldalról lerohanó borzalmas erejű víztömeg kocsistól, lovastól belesodorta mindkettőjüket a szinültig megtelt parásztai Sédbe.

Molnár József megkapaszkodott egy a Séd partján nőtt szilvafa ágaiba és ott függve segítségért kiabált. Az ítéletidőben azonban senki sem mert á segítségére menni. A szilvafa ága hamarosan letörött és a legényt, aki kiváló zenész levente volt, magával sodorta az ár Horváth Sándor után. FatörzBek, gallyak, gerendák közt vitte a két legényt a viz és a szerencsétlenség színhelyétől három kilo méternyire partra dobta. Akkorra azonban már nem volt bennük élet. Az iszapos árban megfulladtak. Velük együtt a viz áldozatai lettek a lovak íb. A szekeret a hömpölygő viz összetörte és egyes alkatrészeit kilométer távolságnyira találták meg egymáBtól.Az orvosi hullaszemle alkalmával megállapították, hogy a vizben úszó tárgyak a két szerencsétlen legény testén, de különösen a fején súlyos sérüléseket okoztak és a ruhákat is úgy leszaggatták róluk, hogy csak a cipő maradt a lábukon. Az egész SsekBzárd teljesen a katasztrófa hatása alatt áll és az öreg szekszárdiak lesújtva mesélik, hogy a mostanihoz hasonló óriási felhőszakadás harminc hét évvel ezelőtt volt Szekszárdon.

Az ítéletidőben sokan forogtak élet- veszedelemben. így Neiner József Steiner szekszárdi lakos is, aki a

nyíre a tábortól, áll a tábori oltár. Kerekes János oktató (Danaföldvár) szorgoskodó leventékkel nagy buzgalommal díszíti az oltárt. Mire az eaüstnyárfaágakkal és füzlombokkal körülövezett oltárra felkerülnek a piros, fehér muskátlik, megérkezik az erdőn keresztül négy levente a Tantos főerdészék hatalmas, aranykeretes Mária-képével és már is kész a leggyönyörűbb oltár. A templomi sző- nyeget egy pokróc és egy színes flanelltakaró ügyes egymásra helye zése teljes hatással érzékelteti.

Azt a bizonyos vezércBÜlagot az előző estén alighanem sokan nézték, mert a tábori mise idejére egymásután érkeztek a fogatok, autók, motorkerékpárok a táborba. Jöttek gyalogosok, kerékpárosok is.

Dréher Arnold faddi plébános, áhi- tatos lélekkel nagymisét celebrál, az oltárral szemben állított leventeszakasz és oktatói kar a legszebb miseéne- kekkel dicséri az Urat. A magas- szárnyalása prédikáció a hit és természet kapcsolatát ülteti a leventék és egybegyült köiönség leikébe. Mise után a közönség ez oktatók társaságában megszemléli a tábort. Itt látjuk Béres Miklós bölcskei főjegyzőt egész családjával, dr Fischer s János tolnai ügyvédéket, dr Strassenreiter Ignácot Ssekszárdról, Ujlaky Károly faddi főjegyzőt családjával, Pacek László hátaszéki, Bánna Árpád alsónyéki jegyzőket, Kliegl Bála nyug.

Porkoláb völgyben lévő földjére trágyát vitt ki. A vihar az utón, a völgyben érte, úgyhogy a völgy fenekén gyorsan felduszadt patak vize elől visszafordulni már nem lehetett. Neiner még idejekorán le tudott ugrani a kocsijáról, melynek egyik lovát kifogta és magával vitte a partra. Az ár azonban a szekeret a másik lóval együtt elsodorta, úgy hogy a ló elpusztult.

HÍREK.

___

Cs

onka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

— A polgármester visszatért szabadságáról. Vitéz Vendel István polgármester befejezte nyári szabadságát és hétfőn reggel újból elfoglalta hivatalát. A polgármester szabadsága egyébként nem volt komoly szabadságnak tekinthető, mert majdnem mindennap bejárt a városházára, ott utána nézett az ügyvitel intézésének és egyes fontosabb ügyeket maga referált az alispánnak, sőt több ízben Budapesten a minisztériumokban is folytatott különböző tárgyalásokat. Helyettese, dr Cs. Papp Jenő tanácsnok most megy szabadságra.

— Dr Téglássy Béla Angliában és Franciaországban. Dr Téglássy Béla budapesti orvos, a paksi kerület or- szággyülési képviselője tanulmányútra és orvosi kongresszusra Angliába utazott, ahonnét csak szeptember vége felé Jön haza. A nagyképzett- ségü orvos, aki Baját költségén uta zott Angliába, ottani tartózkodása alatt érintkezést keres angol politi kusokkal is, hazajövet pádig Páriába íb ellátogat, hogy politikai működéséhez minél több külföldi tapasztala tot szerezzen.

" — A vármegyei testnevelési felügyelő búcsúztatása. Titze Oszkár Tolna vármegye volt testnevelési felügyelője Pécsre helyezése alkalmából a közigazgatási hatóságok fejei és a járási testnevelési vezetők szombaton a Szekszárd Szálló külön termében külön vacsorát rendeztek, ahol megjelentek Szévald Oszkár alispán,

jegyzőt és a környékbeli érdeklődők nagy számát.

A pompás borjupörkölt ebéd után Laki Ferenc (Bonyhád) oktató jelentésére Csankó Károly táborptrancsnok elintézi a kihallgatásra jelentkező leventék ügyét-baját, azután szabad a vásár. Játék, fürdés, vidám nóta, halászáé, csónakázás, kinek mi tetszik. MoBt nyílik egy kis alkalom közvetlen beszélgetésre a leventékkel. — Krausz István németkéri levente igen jól érzi magát a táborban és dagadó önézettel meséli el, hogy a németkéri leventék igen kitettek magukért a járási versenyem A fiuknak azonban — úgy látom — legkedvesebb élményük az éjjeli gyakorlat, éjjeli riadó és a tábortűz.

— Tábor.űz!

Lehet-e erről fogalma annak, aki még nem volt leventetáborban ? I Kerekes János (Dunaföldvár) oktató és a máglyarakás nagymestere. Körülüli a tábor az eget nyaldosó lángokat és a szebbnél- szebb magyar nóták után áhítattal hallgatják a fiuk a meséket, vagy Móri Károly oktatónak szájharmónika művészetét. Mindennek a betetőzésére aztán jön „Béci“. ő a tábor szakácsa, humoristája és minden móka középpontja. Oly tökéletes nő- imitátor, hogy -sokszor maga sem tudja: fiu-e, vagy lány. Született táncosnő. Libeg, perdül, szökik, bo- kázik, „spitzel". A tábor véleménye szerint már nemsokára a „vigyáza"

vitéz Vendel István polgármester Ulrik József gyógyszerész, a levente- egyesület elnöke, dr Horváth Árpád főispini titkár, testnevelési előadó is. Az alispán szép beszédben méltatta a távozó testnevelési felügyelő érdemeit, mire Titze Oszkár meghatottan válaszolt.

— A szekszárdi áll. Garay János reálgimnáziumban a folytatólagos be- írások szeptember 5 én és 7 én reggel 8 órakor kezdődaek. Javító, fel- vételi, különbözeti és magánvizsgálatokra szeptember hó 3 án reggel 8 órakor kell jelentkezni.

— Takarékosság Szekszárd város adminisztrációjában. Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester szabadsága alatt tervet dolgozott ki Szekszárd város költségeinek a mostani kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt leendő apasztására. A polgár- mester megvárja a harminchármas parlamenti bizottság határozata alapján kiadandó kormányrendeletet és annak utasításait szem előtt tartva dolgozza át tervezetét, amelyet a városi takarékossági bizottság, majd pedig a közgyűlés elé fog terjeszteni, kérve javaslatai elfogadását és végrehajtását. Úgy értesültünk, hogy a polgármester elgondolása szerint tekintélyes összeget lehet a város számára megtakarítani.

— A szekszárdi BezeródJ István fiú felső kereskedelmi iskolában a javitóvizsgák f. hó 3 án és 4 én, a pótbeirások 5 én és 6 án lesznek. A megnyitó ünnepélyt 9-én tartják. A rendes előadások 10 én kezdődnék.

— A szekszárdi gazdasági iskola építése ügyében vitéz Vendel István polgármester Badapesten járt, sürgetve az építéshez szükséges kor- mányhoszájárulás kiutalását, hogy az építkezés mielőbb megkezdhető legyen. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban azt a felvilágosítást adták a polgármesternek, hogy már kiutaltak 8000 pengőt, újabb 8000 pengő kiutalása folyamatban van és gondoskodás történt az iránt is, hogy a még szükséges összeg idejében rendelkezésre álljon.

MÉRLEGEK gyártása és javítása í hitelesítve. Titte Testvérek, Szefcr- I szárd. Telefon 91.

állást is fogja tudni. A leventéknek arról az eget verő hahotájáról ne is legyen szó, — amikor „Béci" lóra ül. Társai a mókákban Korkes és Szániel leventék.

Csodáé, ha ilyen körülmények közt oly látogatott a leventetábor ? 1 Ulrik gyógyszerész, a szekszárdi Levente Egyesület elnöke is négy napot töltött a táborban családjával. A vezetők is szívesen és szeretettel időznek a táborban. Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelő, Sárly Károly és FÍEcher Károly testnevelési vezetőkkel az egész vasárnap délutánt a táborban töltötte.

Oiöm volt látni azt a nagy szere- tetet, amellyel Titze ezredes a leventékkel foglalkozott és a leventék fegyelmezett magatartásából is a félelem helyett a bizalom és szeretet sugárzott legfőbb parancsnokuk felé. A leventéket is, a tábor barátait is lehangolja a közeli táborhontás gondolata. Tervek szövődnek, hogy jövőre még népesebb, nagyobb arányú legyen a leventetáborozás.

Verőfényes délután a Duna sima tükrén sikló fehér hajóról nézek vÍBBza a leventetáborra. Gondolataim emésztik a szerzett impressziókat és a torkomat szorongatja a rettenetes kérdés, hogy juthat válságba az az ország, amelyben ennyi magyar lélek, éisz, erő, akarat, összetartás, szeretet és — becsület jut az — erdő szélére ?l