Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-22 / 66. szám
III. évfolyam. 31. szám 1931 augusztus 1$. TOLNAMEGYEI GAZDA _____________________________A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. __ feteis» neitmtS: John 8ándor m. g. «. titkár. || Szerkesztőségi Szekazárd. Vármegyeház. Telefon i 125. Ki sérletezzen-e a gazda? Irta: Freytag Béla. II.. A műtrágya minősége, belső tar* talma, tehát aa értéke a gazda által és az ő rendelkezésére álló otthoni eszközeivel nem ellenőrizhető. Éppen ezért sajnos a gyakran előforduló visszaélések, hamisítások stb.. következtében ugyanaz az eredmény, mint amit a tanulmányom legelején említettem. A gazda, ha megrendelt mű trágyája megérkezik, legtöbbször CBak a színét nézi meg, súlyát ellenőrzi és legfeljebb csak arra van gondja, bogy azt a műtrágyát keztyttben, vagy anélkül, ’ harmatosán vagy száraz időben, bekötött szájjal és orrál, vagy csak úgy szabadon szórhatja e ki. Nem törődik azonban azzal, hogy hamisítvány, vagy gyenge, silány értékű árut kapott e. A modern és képzett gazda ma nem a snlyra vonatkoztatott mennyiségben vásárolja a műtrágyát, hanem annak belső értéke alapján. — Ezt a kötlevélben százalékban, jobban mondva kilogramm percentben rögzíti le és ennek alapján fizeti ki. A megérkeztekor akár a waggonban, akár a vásárlás alkalmával a kereskedésben az átvétel előtt: hivatalos, pecsételt mintát vesz, azt azonnal elküldi éx illetékes Mezőgazdasági Kamarához vegyelmezés céljából. Ennek a hivatalos eredménye alapján fizeti aztán súlyra való tekintet néb kül az egységárat a szállítónak. így tudja azt, hogy mit vett és tudja azt is, hogy mit fog adni a talajának. A csekély vizsgálati díj ellenében egész biztos, hogy súlyos ezreket takarított meg. Bár igy történtek volna a műtrágyavásárlások a múltban is, bár a kereskedők követelték volna meg ezt az ellenőrző eljárást a gazdák részéről, akkor nem volna az a nap ról napra terjedő kiábrándulás, ellenszenv a műtrágya alkalmazásával szemben, amely főleg a kisgazdák, tehát az ország legnagyobb termelő osztályában mondhatnám ma már általános. No és mi van a nemesitett magvak használatával ? Sok esetben itt íb igaza van az én panaszkodó gazdatársamnak. Ezekből az esetekből, azonban általános és végérvényes következtetéseket levonni nem szabad. A szomorú tapasztalatok és csalódások majdnem ugyanazokra az okokra vezethetők vissza, mint a műtrágya alkalmazásánál: a hozzáértés nélküli és a reklámok alapján történt vásárlásokra. A gazda előveszi a címére érkezett árajánlatot. Talál egy féleséget, amely „nem dől meg“, „rozsda álló“, „rekord termést adó“ stb., ezt kiválasztja abban a hitben, hogy ez lesz az ő ideális búzája, vagy árpája és minden további nélkül megrendeli. Ha aztán csalódik, akkor | késsen van a vád és megállapítja, j hogy becsapták. • Igen! Becsapta Baját magát. A nemesítő üzem, amikor a sok költséggel, gonddal és szaktudással kitenyész- tett féleségeiről a fenti sok jót állítja, nem alap nélkül teszi azt. A gazda azonban nem számol azzal, hogy mindez a sok jó, csak a nemesitő telepein, vidékén, talaján, klímája alatt állja meg a helyét ott, ahol az a bizonyos féleség az „optimum“, a legjobb táplálkozási, klimatikus és egyéb viszonyok között tenyésztődött ki. Az alföldi kiima alatt és homokos talajon kitenyésztett féleség^ nem lehet rekordfélesége Somogy—Baranyának, a nyugatmagyarországi pedig az északkeleti határszéleknek. Az olasz narancs, az afrikai datolyapálma, hozzánk átplántálva csak egyszerű paródiája lesz a természetnek. Hogy még mit is tegyen a gazda ? Mindenekelőtt igyekezzék a nemesített anyagját kiválasztani olyan telepről, vidékről, amely az övével azonos, vagy hasonló természeti adottságokkal, klímával, táplálkozási viszonyokkal rendelkezik. Ne bízzon csak egy féleségben. Rendeljen kettőt, hármat, viszonyaihoz mérten egy-®gyi vagy 10—ÍO holdra valót, termelje külön-külön éa maradjon a legjobban bevált féleség mellett. Ha a jó gazda gondosságával, lelkiisme-, retességével jár el, a második évben, midőn a növény már bizonyos mértékben aklimatizálódott, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott, elemi csapások nem érték, biztosan meg fogja adni a jobb termést. Hogyha közben el nem faj tázik, mégis csak ideális féleséggé termi ki az magát. Van egy más módja is a cél elérésének. Válassza ki a gazda a vidékén jól bevált féleséget az otthoni magból és igyekezzék azt kitenyészteni még akkor is, ha az gyakran évekig tartó fáradságot és kitartást igényel. Tehát: Igen is, kísérletez• zen a gazda! Hogy ez pedig miképpen történjék, arról majd a legközelebbi tanulmányomban igyekezek gyakorlati Útmutatásokat adni. (Vége.) GAZDAHIREK. — A vármegyei gazdasági egyesü - let kÖzgyOlÓSe. Tolna Vármegye Gazdasági Egyesülete folyó hó 21-én délelőtt tartotta évi közgyűlését báró Fiáth Tibor elnöklete alatt a vár- megyeháza kistermében, ahol a nagyszámban megjelent tagok között ott láttuk Döry Frigyes gazdasági főtanácsost, gróf Apponyi Rezső ny. főispánt, báró Jeszenszky Józsefet, báró Malcomes Gyulát, dr Gőzsy Tibort, Pesthy Gergelyt, Knefély j Ödönt, Stockinger Jánost, dr lily j Györgyöt, Boross Zoltánt, dr Barabás | Imrét, Lipták Bálát, Kunffy Lajost, Soblichterle Lipótot és sok mást a vármegye gazdasági életének vezetői közül.Tolna vármegyét dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző képviselte a közgyűlésen. Br. Fiátb Tibor elnöki megnyitója után letárgyalták az 1930. évi jelentést, a folyó évi költségvetést, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését. Ezután megejtették a mezőgazdasági kamarai adófelszólamlási bizottságba a gazdatagok jelölését, majd kívánták, hogy a f tddi és nagydorogi dohánybeváltó-hivatalokhoz gazdasági szakértők jelöltessenek ki. Úgy az évi jelentéshez, mint a költségvetéshez igen sokan felszólaltak és elkeseredetten beszéltek a rossz termés és a gazdasági válság által okozott kétségbeejtő helyzetről, amelyet még súlyosbítanak az előbbiek folyományaként jelentkező adófizetési nehézségek. — Tolnavármegye állategészségügye kedvezőtlenebb, mint az előző hónapban volt, mert az abnormis forró, száraz időjárás következtében a lépfene, de főleg a sertéspestis a vármegye legtöbb községében sok helyen járványos jelleggel állapíttatott meg többnyire a fertőzött legelőkön, főleg a beoltva nem volt állatokon. Bár a baktériumok nagymérvű szaporodásának a szárazság az oka, viszont a sertéspestis ijesztő elterjedését a gazdák felületes eljárása mellett a cigányok segítik elő, akik a sertés- hullákkal és hullaréBzekkel hurcolják szét a ragályt. — Hussertéstenyésztük figyelmébe. Sok panasz érkezik egyes gazdates- tületekhez amiatt, hogy hússertés- tenyésztők sonkaállataikat nem tudják kellően értékesíteni. Az érdekeltekkel közöljük, hogy sertésértékesi- tési ügyekben az érdekeltek a Hús- sertéstenyésztők Országos Egyesületére (Budapest, Üllői-ut 25) való hivatkozással forduljanak a Nemzetközi Allatértékesitő Részvénytársasághoz, Budapest, IX., Gubacsi-ut 6., melynek üzleteit a Hussertéstenyész tők Egyesülete ellenőrzi. Az Országos Egyesület egyébként minden ser- tésértékesitési ügyben szívesen áll a gazdaközönség rendelkezésére. — Lókiállitás és lófuttatás Regöly ben. A Tolnatamási éB Vidéke Félvér Lótenyésztő Egyesület a tény ész- körletébe tartozó Döbrököz, Felső- ireg, Felsőnyék, Gyulaj, Magyar- keszi, Nagykényi, Nagyszokoly, Pincehely, Regöly, Szakály, Szakcs és Tamási községek törzskönyvezett lóállományának bemutatása végett szeptember hó 13 án, vasárnap Regöly- ben a majsai réten lókiállitást, lófuttatást rendez. A lókiállitás, melyen 380—400 törzskönyvezett kancát mutatnak be, délelőtt 10 órakor kezdődik, 1 óra 30 perckor fogatszépBég verseny, 2 órakor 5 km. Ugetőverseny, 3 órakor sik- és gátverseny, 4 órakor karusszel lovaglás. A vonatok érkezésekor kocsi, autó és autóbusz áll rendelkezésre. — A veteményborsó uj betegségit állapították meg Németországban. A betegség okozója az Agromyza nevű kicsiny légyfaj, melynek nyüve a levél alsó lapján a levél alapjáig terjedő járatot rág' magának és itt a járat végén jókora darabon a levél egész szövetét kirágja. A megtámadott levél hamarosan elsárgul, majd összezsugorodik, mire a nyU a földre veti magát, bábbá alakul és áttelelve a következő tavaszon teljesen kifejlődött legyecske alakjában hagyja el a bábtakarót. Mivel az elsárgult és összezsugorodott levelek nem vesznek résst a növény élettani működésében, a vetemény erősen elmarad a fejlődésben és termelése is silányabbá válik. — Európa fóldmivelósból éló államai között Oroszország áll az első helyen, mert az összlakosság 8? százaléka foglalkozik gazdasággal, mig hazánkban az összlakosság 58 százalékának foglalkozása tartozik a mezőgazdaság körébe. A Tolnamesvef Gazda Jógi Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI V— J GazflqjógoR üzemanyagai legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzís, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. yorkshirei 80 Kg-ro seriét eladó. 8 darab mangalica máskán 14 hónapos, eladó. Cim az Egyesületnél. Eladó bikák. tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. Eladó muraközt lovak! 1Ä. 4 darab 1 */s éves és 2 darab választási heréit muraközi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Eladó éves,koronás almafacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsü hatul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb körlsfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). Bebúgnfolt large Wtilte-Jorksiiíref 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca és 20 drb választási malac (vegyes) eladó. Cim az Egyesületnél. Cséplésl szén, darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. A iy m n W n n A ff Magyar Szövetkezet! Központok ■ U 1 U K A Áruforgalmi R.-T. kirendeltsége A SZEKSZÁRDI NÉPBANK, SZEKSZARDON m a legelőnyösebb feltétetek mellett vásárolja 609 uradalmak és kisgazdák kuza, árpa és rozs terményeit, "lm Pontos és gyors elintézés I Telefonfelhivásra vagy levélbeli megkeresésre személyes tárgyalás I Telefon: Szekszárd 85
