Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-08-22 / 66. szám

XIII. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" Szekszárdi 1931 augusztus 22. ^ 66. szám. T0LNAHE6VH ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. Fóuerkesxtf: it Felelő. uerkuztA: IHirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC Idetés egy 60 milliméter síéles hasábon milliméteraoronként A lop mtu.i.nlk ■indán aa.rdáa é. Hombnton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- I .Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét|roT*tban elhelyezett reklám-, eljeü*^i* csatáik hu, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nylttér soronként 60 fillérbe kerül. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Dr Leopold Kornél nyilatkozatai pénzügyi aktualitásokról. Szerkesztőnk a jelenlegi nagy pénz- ügyi feszültség, a megjelent kormány* rendeletek és easel kapcsolatos ügyek* ben intézett kérdéseket dr Leopold Kornél kormányfőtanácBOshoz, aki azokra a következőkben volt szives válaszolni. — Hazánk mindig tőkeszegény or­szág volt és még a boldog békeidőkben is a külföldi pénzpiacokra volt átalva. A mezőgazdaság prosperitását, úgy­szintén a városok és községek fejlő dését biztosító hosszúlejáratú kölcsö­nök a háború előtti időkben is csak ngy jöttek létre, hogy záloglevelein­ket a svájci, hollandi, francia stb. tőkepiacokon sikerült elhelyezni. A világgazdasági bajok a külföldi tőkepiacok helyzetét is súlyosan meg­nehezítették, minélfogva a hosszú­lejáratú külföldi kölcsönök megszer­zése a többi európai államok részére is alig leküzdhető akadályokba üt­közik. A politikai atmoszféra sem olyan, — elég a nemrég lejátszódott spanyol forradalomra rámutatni — hogy a nagytőke ne érezne állandóan nyug­talanságot. Az utóbbi időben lezajlott osztrák és német pénzügyi események nagy­fokú idegességet és bizalmatlanságot váltottak ki. A nemzetközi tőke, mely különben is annyira szenzi- bilis, iyyekezett röuidlejáratú köl­csönén visszavonni. Ellenségeink siettek ezt a helyzetet kiaknázni és a külföldi sajtóban aknákat helyeztek el, főleg a csehek alávaló rágalmak­kal támadták a külföld által jogosan konszolidáltnak ismert hiteléletünket. Ennek az aknamunkának és támadó hadjáratoknak meglett az eredménye és a külföldi hitelezők igen jelen­tékeny tőkéket mondtak fel és von­tak el hazánkból. A külföldi kölcsö­nök felmondása és elvonása a Nem­zeti Bankkal siemben nagymérvű deviza igénylésekre vezetett. A Nemzeti Bauk kénytelen volt tehát, — hogy a pengét védje és ennek értékét csorba ne érje, — az ismeretes korlátozó rendssabályokat életbe léptetni. A Nemzeti Bank európai hírnevű elnöke: Popovics Sándor súlyos dilemma előtt állva, a kisebbik rosszat választotta, ami­kor a bankzárlatot és az azzal kap­csolatos intézkedéseket léptette, a belső gazdasági élet átmeneti károso­dásával, életbe, mintsem valutánk devalválásának és egész gazdasági életünk helyrehozhatatlan romlásának bekövetkezését megengedje. Az ötmillió font kölcsön, melynek legnagyobb részét a Hitelbank francia főrészvényesei és üzletbaratai nyúj­tották, lehetővé tette a pénzügyi zár­lat fölszabadítását és a megbénult belső gazdasági forgalom megindítá­sát. Az 5 millió font bitéi megszer­zése, amikor azt látjuk, hogy a nem­zetközi tőke mostanság még a leg­gazdagabb államokkal Bzemben is mennyire bizalmatlan és az egész világgazdaság annyira elszomorító ké­pet mutat, a mai viszonyok között vívmányként irható a távoió Bethlen miniszterelnök javára. Lidércnyomás alól szabadul fel egész gazdasági életünk, — amely örömmel üdvözli a betétek felszaba­dításáról és a pénzköveteléseknek aranypengőben való megállapításá­ról szóló legújabb kormányintézke­déseket. A betéteknek aranyértéke megrögziti a betevők vagyonát és ezzel a nemzeti vagyon stabilizáció­ját biztositja. A magyar pengő ár­folyamának bekövetkeshető minden kilengése ellen nyújt teljes biztosíté­kot az aranyértékben való kötelező elszámolás és immár fölöslegessé te­szi, amit egyes aggodalmaskodó be­tevők eddig cselekedtek, hogy kül­földi, legtöbbnyire dollár valutában helyezzék el betéteiket. A londoni aranypiacon jegyzett aranyár-átlag alapján lesz ezentúl a magyar aranypengő árfolyama, il­letve egyenértéke kifizetendő, ami remélhetőleg csak nagyobb takaró. kosBágra és további tőkegyűjtésre fogja butditani a magyar közönséget. Ellenségeink aknamunkája ugyan elérte célját — mert incidentaliter kétségtelenül súlyos zavarokat idézett elő — de egyúttal alkalmat nyújtott hiteléletünk szilárd megalapozott ságának és ellenldllóképességének újabb beigasolására, ami jórészben annak is köszönhető, hogy a magyar nép a letűnt nehéz órákban józan belátást, nyugalmat és fegyelmezett­séget tanúsított. A külföld bizalmának helyreállítá­sát fogják szolgálni a népszövetség kiküldendő pénzügyi szakértőinek tervbe vett idejövetele és a magyar állami háztartásban az egyensúly biz tositására célbavett és minden vo­natkozásban kérlelhetetlen szigor­ral végrehajtandó takarékossági intézkedések. Az uj kormánynak ama célkitüsést, hogy túldimenzionált állami háztartásunk a legmesszebb menő takarékosságnak az egész vonalon való legridegebb alkalmazá­sával a lakosság teherbiróképességé- vei arányban álló keretek kősó szó- rittassék vissza, minden ellenkező befolyással és áramlattal szemben dacolva, erős kézzel és kérlelhetetlen- séggel kell megvalósítania és ezen országmentő törekvést mindenkinek, politikai és társadalmi külömbség nélkül, teljes erőkifejtéssel és önfel áldozással kell támogatnia, mert ezt sürgősen követeli a nemzeti önvéde­lem, a nemzeti jövő. Mi az aranypengő? A kormány legújabb rendelete meg­állapítja, hogy mir den követelás ás tartozás, amely eddig fennállott, ez­után aranypengőben meghatározott­nak tekintendő. Aranypengőben szá­mítandó tehát a betevőknek követe­lése is a bankban ás takarékpénz­tárban, de bármiféle egyéb követelés és tartozás. A köztisztviselők csak úgy, mint a magánalkalmazottak fize­tése, valamint a munka-, cseléd- és egyéb bérek szintén aranypengőben számíttatnak és általábanvéve az egész gazdasági élet az aranypengő biztos alapjára helyeztetik. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mit jelent ez az arany­pengő. Először is: ne gondolja senki, hogy ez az aranypengő valami nj pénzt jelent, amelynek külsőleg meg­valósuló pénzjegy felelne meg. Arany- pengő, mint fizetési eszköz, vagy pénz nem kerül a forgalomba. Ez az aranypengő sem egyéb, mint egy számítási eszköz, egy egység, amely a jövőben irányadó lesz a gazdasági forgalomban. Augusztus hó végéig általában egy aranypengő egyenlő egy papirpénipengővel, vagyis sem­miféle külömbség, aranypengő és papirpengő között nincsen. Hiszen valójában a papirpengő is a törvény erejénél fogva aranypengő, mert a magyar pengőérték megalapítása éti aranyérték és a papirpengő arany érték marad mindaddig, amíg a pengő nemzetközi értékelése a törvényben meghatározott arányban őrzi meg az árfolyamát. A pengőről szóló tör­vény kimondja ugyanis, hogy egy kilogramm arany megfelel 3840 pen­gőnek és a papirpengő mindaddig aranypengő értékű, amig ezt az arany­értékét megtartja. Hogy ez az arany­értéke a pengőnek továbbra is állandó maradjon — aminthogy eddigelé ál­landó volt, — arról a magyar Nem­zeti Bank fog gondoskodni, aszal, hogy őrködik a papirpénsjegyek aranyfedezete fölött és megakadá­lyozza azt, hogy a külföldi pénz­piacokon a pengő értéke a megálla­pított aranyérték alá sülyedjen. Eny- nyiben tehát a papirpengő valójában aranypengő volt és minden remény megvan arra, hogy továbbra is arany- értékű marad. A magyar valuta ér­tékállandósága a jövőben sem fog csorbát szenvedni. Mit jelent már most mégis az aranypengő és miért kellett a gazda­sági életet ennek az aranypengőnek biztos alapjára helyezni, ha már a papirpengő önmaga is aranypengő értékű ? Erre a választ miodenki megadhatja magának, aki vissza­gondol azokra a nagy zavarokra, amelyeket az infáció idején okozott a papirkorona foytooos árzuhanása. Akkoriban az az óriási igazságtalan­ság állott be, bogy az adósok egy kis töredékrészét fizették eszk vissza azoknak a tartozásoknak, amelyeket jó pénzben vettek fel. Akinek jó aranykorona betétje volt a takarék­pénztárban, az egészen rossz papir- koronákbzn kapta vissza, aki élet­biztosításra esztendőkön keresztül jó pénzt fizetett be, zz a végén semmit Bem kapott és igy mindenki elveszí­tette vagyonát és minden vagyoni befektetés semmivé foszlott. A pénz­érték ingadozása bizonytalanná teszi az egész gazdasági életet, senkise tudja, hogy mije van, senkise tud biztosan számolni a maga vagyoná­val, mert nem tudhatja, hogy egy esetleges ingadozása a pénz értéké­nek mennyire fogja befolyásolni a vagyonát. Bármily szilárd legyen is, bár­mennyire biztosítva legyen is a pa­pirpengő aranyértéke a jövőben, mégis igen nagy megnyugvás az mindenkire nézve, ha tudja, hogy takarékbetétje, követelése, minden jövedelme és fizetése teljesen bizto­sítva van állandó aranyértókban, hogy követeléseinek összegét semmi körül­mény meg nem rövidítheti, hogy te­hát egész gazdasági ténykedése az aranyérték sziklaszilárd talaján épül fel. Akinek takarékpénztárban, vagy a bankban van betétje, az est min­dig aranyértékben kaphatja vissza, vagyis aranyban számítva ugyan­annyit kap vissza a takarékpénztár­tól, mint amennyit ott elhelyezett annak idején. És igy van ez minden egyéb követelésnél és jövedelemnél is, viszont pedig mindenki minden tartozását és kötelezettségét ugyan­csak ilyen biztos aranyalapon átszá­mítva tartozik megfiseini. Ki van tehát zárva, hogy egyes osztályok a másiknak rovására a pénzérték in* gadozása folytán meggazdagodjanak, de az is ki van zárva, hogy bármi­féle eshetőség csökkentse az embe­reknek vagyonát csak azért, mert a nemzetközi pénzpiacokon valamelyes ingadozások állhatnak be. Az aranypengőt is ezek szerint papirpengőben fogják mindenkinek kifizetni, de annyi papirpengőben, amely ösBzeg megfelel a papirpengő valóságos aranyértékének. A gyakor­latban — és ezt nem lehet eléggé kiemelni —- a papirpengő nem fog kevesebbet érni, mint az arany pengő. De viszont az a tudat, az a bizton­ság, hogy vagyonának, követelésének aranyértóke minden körülmények kö­zött mindenkire nézve biatositva ma­rad, lényegesen körülbástyázza a ma­gángazdaságot minden számításában és cselekvésében. Ennek első hatása abban jelent­kezik, hogy aki betétjét meghagyja a takarékpénztárnál, vagy a bank­nál, az oly értékálló befektetésben helyezte el tőkéjét, amely minden­féle eshetőség ellen körülvértezi a maga félretett péniét. Nincs tehát semmi értelme annak, hogy valaki | az okvetlenül szükséges mértéken Egyes szám ára 24 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents