Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-15 / 64. szám
Ilk évfolyam. 31. szám. 1931 augusztus 15. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelőt szerkesztő: John Sándor m g. e. titkár. I Szerkesztőség t Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. Kísérletezzen-e a gazda? Irta: Freytafl Béla. Gyakran hallottam panaszokat kis és nagygasdáktól: „Mütrágyáztam, a ssomssédom ellenben nem. Neki mégis többje termett!a Vagy: „Én nemesített magot vetettem s gabonám megdőlt. Aki pedig a régi fajtát használta, határa jagy áll, mint a nád, termése fajsnlyra, mennyiségre jobb az enyémnélI“ — Nem mondom, ezeknek a kifakadásoknak gyakran van alapjak, csak az indokolások nem állja meg a helyét. Elhiszem, sőt magam is meggyőződtem arról, hogy nem egy esetben a műtrágyá- zott gabona megdőlt, vagy alacsonyan maradva elsatnyalt, a nemesi tettféle- ség besttlt, ocsut adott. Az emberek a bajban nagyon könnyen válnak igaztalan birákká s a hibát mindenütt keresik, de legkevésbé látják annak okát — saját magákban. Ezekre a hibákra, illetve ások okaira kívánnék az alábbiakban rámatatni. A növény élete a legtökéletesebb alkalmazkodás, célszerűség és be- oaztottság. Ennek az életnek az alapja is éppagy, mint minden más életé, a természeti adottságok kihasználása, — a táplálkozás. Ez a növényi táp* lálkosás mérnöki pontossággal célszerű és a legnagyobb takarékossággal beosztott. Ez az élet, ennek a növényi testnek a felépítése megdönthetetlen biológiai szabályok alapján történik. A gyakorlati példa min* dent meg fog értetni. Egy épület teljes felépítéséhez pontos kalkulációk alapján tadom azt, hogy mennyi tégla, cement, homok, fa* és vasanysg szükséges. Nem tehetem meg káros következmények nélkül azt, hogy ha például kevés a téglám, helyette több homokot vagy habarcsot használjak, mert az építményem előbb vagy ntóbb össze fog omlani. Mit kell tehát tennem? A rendelkezésemre álló anyagok legkisebbjéhez kell igazodnom s vagy a méreteket kell redukálnom, vagy pedig egy gyengébb épületet sikerül csak emelnem, a megmaradt anyagokat pedig tartalékolnom kell. Ugyanezt teszi a növény is akkor, amidőn épületét, testét, virágját, magvát felépíti. Az ő épületanyagait azonban más néven hívjak. Nála oxigén, nitrogén, káli, mész, foszfor stb. anyagokról beszélünk. Mi történik az ő építkezése közben ? A növény ösztönösen keresi ki a rendelkezésre álló anyagokból a legkisebb mennyiségűt s nehogy az épülete összedüljön, a többit ennek arányában, egy Bsigora mérnöki terv szerint, a Liebig-féle tápanyag minimum-törvény alapján használja fel. Amire szüksége nincsen, azt kihasználatlanal visszahagyja a talajban másnak, az utódjának. Eat a példát igyekezem a gyakorlattal íb demonstrálni. Tegyük fel, hogy annak a növényépületnek a felépitéséhez szükséges 1 rész kálium, 2 rész mész és 3 rész nitrogén. Eszel szemben rendelkezé sére áll a talajban J rész kálium, 4 rész mész és 6 rész nitrogén. — A Liebig-féle minimum-törvény alapján a természet mérnöke ehhez az építkezéshez nem fogja tudni felhasználni az összes messet és nitrogént, mert a káliból, a legkisebb mennyiségből csak 1 rése áll a rendelkezésére. Ha ez összesét felhasználná, akkor más, itt nem ismertetett kényszerítő körülmények miatt a táplálkozási egyensúlyt megbontaná, egy fejlődési zavar, eltolódás, egy belső mérgezés, el- satnyulás, — gyengébb terméshozam lenne a következmény. Est elkerülendő, a felesleges, jobban mondva fel nem vehető mennyiséget tehát érintetlenül hagyja. Ha azonban a gazda ebbe az építésbe a tudásával bele akar szólni, azt irányítani ki váoja anélkül, hogy kontármunkát végezne, akkor egy nagyobb, erősebb, értékesebb épület, nagyobb és jobb szem- és szalmatermés érdekében műtrágya formájában adnia kell legalább még egy rész káliumot azért, hogy az így rendelkezésre álló két rész kálium mellett négy rész mész és hat rész nitrogén legyen haszno san feldolgozható. A növény — ezzel az ösztönös táplálkozásával megadja a gazdának a gyakorlati Útmutatást a műtrágya alkalmazására. Figyelmeztet arra, hogy csak azt a tápanyagot adjuk meg neki, melyre, mint minimumra leginkább szüksége van, mert azontúl adni, céltalan pazarlás. Megérthető tehát az az eset, hogy amidőn a gazda foszfortrágyát ad, bár a talajának mészre volna szükségesekkor a növény éhségsztrájkot kezd, szabó tál és a többlethez nem fog hozzá nyalni és a több és jobb hozam he lyett a nem várt kevesebbet és rósz szabhat adja. a nagy uradalmaknál, es a talaj visa gálát, talajelemzés elengedhetetlen feU tétele a jövedelmeié ós éaaaerii gazdálkodásnak. Ezekben a gazdaságok- bán a birtok területi térképe mellett ott függ a birtok talajelemtési térképe is, melynek alapján a műtrágya megvá'asztása már nem tudomány. (Folyt köv.) GAZDAHIREK. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület gyűlései. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 21-én (pénteken) délelőtt 9 órakor igazgató-választmányi ülést, délelőtt 107a órakor pedig W évi rendes közgyűlést tart. “WS Ugyancsak folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor a Tolnamegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület évi rendes küzgyülést tart. Az egyesület tagjait ezúton is értesíti és meghívja az egyesület elnöksége. — A szekszárdi gazdasági ezek* iskola ünnepi vizsgája, mint már meg irtuk, folyó hó 15-én lesz. Az igazgatóság különösen a gazdatársadalom- nak a vizsgán való megjelenését szívesen látja. — A mezőgazdaság állása a vármegyében. A vármegyei m. kir. gaz daaagi felügyelőség megállapítása sze riot az elmúlt hónapban az időjárás a mezőgazdaságra nézve a lehető legkedvezőtlenebb volt, mert semmi csapadék nem volt és az állandó nagy meleg következtében a múlt hónapok gyönge terméskilátásai úgy szólván semmivé váltak. Az aratás és csépié* majdnem mindenütt befejezést nyert annál is inkább, mert az őszi gabo nák, a múlt évihez vlscouyitva, igen gyengén fizettek. Ezen körülmény főleg az arató- és caéplőmunkások kereseti lehetőségeinél éreztette aggasztó hatását. A zab és a tavaszi árpa sok helyen még a vetőmagét sem adta vissza. A kapások közül a burgonya szenvedett sok kárt a szá r»zságtól. A levélzate összefonnyad, elszárad, a gumók mogyorónyinál nem tndnak nagyobbra fejlődni. Kukoricánál is hasonló a helyzet, nagyon sok a meddő szár, a csövek nem tudnak kifejlődni és szemesedni. A homokos talajú földeken a kukoricák már legtöbb helyen ki is sültek. A répákból, amit a répabogár tavasszal megkímélt, azt most a szárazság tette tönkre úgy, hogy répatermésre jóformán már nem is lehet számítani. A mesterséges takarmányok második kaszálást, a legtöbb helyen alig ad tak. A magnak hagyott lóherék és lucernák magkötése a nagy szárazság következtében kétséges. A rétek sarja- termése semmivé vált, a legelők tel jesen kiégtek. Az állatállomány téli takarmányozása nagy nehézségekbe fog ütközni, amennyiben a gazdák már kénytelenek a téli takarmány, készleteikhez nyúlni. Az elmúlt hónapban a dombóvári járás területén olasz sáska lép itt fel a tüskei gazdaságban, valamint Felsőtengelicéu is a lóherésekben, továbbá Alaóiepetuen a lucernán és a csibráki Mai comes gazdaságban a dohányban tett érzékeny kárt. A sáskák jelenleg szűnő- ben' vannak és a Rovarfaui Állomás tói nyert értesülés szerint nagyobb invázióazerü károsodástól J nem keli tartani. Figyelt mmel kell azonban kisérni a jövő esztendőket, mert a sáska azokban nagy tömegekben felléphet. A"FUTÓRA" Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T. kirendeltsége A SZEKSZÁRDI HlPBAHK, szekszárdim a legelőnyösebb feltételek mellett vásárolja uradalmak és kisgazdák búza, árpa és rozs terményeit. Telefonfelhivásra vagy levélbeli megkeresésre személyes tárgyalási 609 Pontos és gyors elintézés 1 Telefon.: Szekszárd 85 Hogy vigye át a gasda est a tu* dását a gyakorlatba? Ma, sajnos, az a helyzet, vagy talán inkább az volt a múltban, hogy a gazda minden előzetes vizsgálat és szakszerű meg* állapítás nélkül azt a műtrágyát vette meg, amelyet a kereskedő a leg« olcsóbban, legkedvezőbb feltételek mellett ajánlott. Vett esetleg nitrogén műtrágyát, mikor a talajának mészre lett volna szüksége. Kidobta a pénzét céltalanul és megmérgezte vele a növénykultúráját, akaratlanul, — de szándékosan. Jóindulatú tanácsom az, hogy talajelemzés nélkül egy deka műtrágyát a gazda ne vásároljon. Ez a talajelemzés történhetik ta pisztalati utón, vagy tudományos felkészültséggel. Ha látja a gazda, hogy határában jóm'nŐBégü acélos búza terem, az arra mutat, hogy talaja valószínű foszforban gazdag, ha emellett a szalmatermose gyenge szálú és súlyra kevés, hiányzanak a nitrogén és a mé-zaók. A n«gy- hozamu burgonyatermés péld-u ká lium bőségre vall. A magyar talaj általában fos. fórban gazdag, meszben szegér y. A m szszegenyseg megállapításának van egy igen könnyen elvégezhető módja. Az eke után ki fordított rögből egy darabkára közönséges sósavat ceöppentsünk. Ha a rög felülete pezseg, vagy buborékolva serceg, a talaj elegendő mésztartalmú. — Pontosabb és minden részletben kiterjedő képet ad a vegyileg végzett talajelemzés. Ennek alapja a pontos és lelkiismeretes talajminta- vétel, amely akként történjék, hogy a kérdéses tábla talajából lehetőleg több különböző helyről 10—30 cm mélységből, egy«egy kg-os főldmin- tát vegyen a gazda, azt küldje be a legközelebbi vegyvizsgáló állomásra, vagy pedig az illetékes mező- gazdasági kamara kebelében működő agrokémiai, talajtani állomásra, ahonnan gyorsan és csekély dijazás ellenében egy pontos talajösszetételi vizs | gálati eredményt kap. Ma már, főleg
