Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-24 / 7. szám

XIII. évfolyam. Egyes szám ára 24 fillér Szekszárd, 1931 január 24. 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületébe?. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre ______ 6 pengő. | Egész évre _-__ 12 peng5. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. | Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden anrdán <■ szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Kedvezmény o földhözjulott SozdúknoK. A földreformról szóló törvények sierint a földhözjutott gazdák köte­lesek 1929. évi január hó 1 tői kesdve a megállapított földár &—4 szálaié kit tevő évi törlesstéat teljesíteni. Minthogy azonban a gabonaárak csők kenése a földhöajutottak nagyréazét súlyos gazdasági helyzetbe sodorta, as elmúlt évben igen sokan nem tudtak e fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. A törvény szerint mir most ezeket a sajnálatramóitó kis földtulajdonosokat a folyó gazdasági év elején ki kellene mozdítani bír* tokákból. A kormány, számolva a mezőgasdaság nehéz viszonyaival, ezt a tömeges kimozditást el akarja ke­rülni. Ebből a célból az érdemes éa törekvő földhözjutottaknak oly ked vesményt nyújt, amely lehetővé teBii as elmaradt részletek könnyű befi­zetését. A pénzügyminiszter rendele­tét adott ki, amely ezt a ked ves­ményt a következőképen szabá­lyosai : A kormány s földhözjutottaknak elengedi a megállapított, vagy még ezután megállapítandó földár 1930. évre járó törlesztési részletének egy harmadát. Vagyis az 1930. évre a földhözjutott gazdáknak nem az elő­irt tőketörlesztést kell teljesíteniük egész ÖSbzegóben, henem ennek az összegnek csak kétharmadrészét kell befizetniük. E kedvezmény előfelté­tele azonban az, hogy az eredeti Összeg kétharmadréssónek első felét folyó évi február hó végéig, második -felét pedig május hó 1& ig be kell fisetni a községi elöljáróságnál, vagy a városi adóhivatalnál. Ha a földhöz­Í * Ütött ezeket a részletekét á kitűzött batáridőben be nem fisét!, úgy a kedvezményre nem tarthat igényt és visszaáll az egész összeg fizetésének 'kötelezettségé. Az ilyen késedelmes ' földhözjutott gazdával szemben az 1 egész tőketörlesztő részlet behajtását soronkivül megkísérli az adóhatóság és amennyiben ez a behajtási eljárás nem vezetne eredményre, úgy az illetőt a földbirtokból ki kell moz­dítani. Minthogy azonban sok oly földhöz- jutott gazda vau, aki eddig az egész megállapított összeget már befizette, ezeket a pontosan fizetőket nem lehet kedvezőtlenebb elbánásban részesí­teni, mint a hátralékosokat. Esért kimondja a rendelet, hogy mindazok­nak a földhözjutott gazdáknak, akik kötelezettségüknek 1930. és 1929. évben teljesen eleget tettek és akik nek így 1930. év végén nincsen bátráléknk, a tőketörlesztő résziét két- barmadrésieként felülfizetett össze-. get már a folyó 1931. óv javára kell béfisetettnek tekinteni. Vagyis, aki eddig a múlt években is befizette a teljez "tőketörlesztést, annak javára a múlt. évben bt fizetett összeg egy- harmada a folyó év fizetési köteleseit-. Bégére jóváírandó.. Eszel a módszer­rel elérjük azt, hogy a kormány által biztosított kedvezmény a pontosan fizetők javára is ezo'gál. A pénzügyminiszteri rendelet to- vábbmenőieg azokon a földhözjutot- takon is akar segitani, akik a törlesztő részletet még 1929-ben Bem voltak képesek befizetni. Ez a befizetés nem a fizetési képesség, hanem a fizetési készség hiánya miatt mulaszta- tott el, úgy az adóhatóság soronki vül intézkedik a hátralék behajtása iránt. Ha azonban ennek az 1929. évi hátraléknak a behajtása a föld­hözjutott gazdát megélhetési létalap jában támadná meg, úgy a földhöz­jutott kérelmére a pénattgyigasgató- ság megengedheti, hogy a földhöz­jutott, az 1929. évi hátralékos törlesztő részletet évi hatszázalékos késedelmi kamattal legfeljebb négy év alatt évi egyenlő részletekben és pedig mindenkor augusztus 15-ig a folyó évi törlesztő részleten felül fizethesse be. Ebben a különös részletfizetési kedvezményben azonban csak az a földbösjutott gazda részesíthető, aki az 1930. évi kedvezményes törlesztő részlet felét, továbbá az 1929. évi töredékösszeget, valamint ezeknek évi hatszázalékos kamatait legkésőbb február hó végéig befizeti. Amennyi­ben ezt a rendkívüli részletfizetési kedvezményt a földhözjutott pontosan be nem tartja, úgy az egész 1929. évi törlesztésre adott rendkívüli ked­vezmény hatályát veszíti és az egész tartozás egyszerre behajtandó. Ha a végleges ármegállapítás még nem történt meg és az 193Q. év fo­lyamán megtartott helyszíni vizsgá­lat eredményeként elrendelt ármér­séklés még nem vezettetett keresztül, a kedvezményre igényt tartó föld­hözjutott az eredeti törlesztési terv szerint fizetendő 1930. évi törlesztő részlet kétharmadát köteles meg­fizetni. Ezekben az esetekben azon­ban a tényleges kedvezmény összege a végleges ár megállapítása után fog kissámittatni s az esetleges tulfisetés a földhözjutott javára a következő évi törlesztő részlet fedezésére fog elszámoltatni. Természetes, hogy a tőkerészle­tek, vagyis a vételár egyharmadával való leszállítása az államkincstárra nézve nagy áldozatot jelent, mert hi­szen a vételárnak ezt az egyharmad részét neki kell viselnie. A kormány ebben a vonatkozásban úgy o’dja meg a nehésséget, hogy a földár egyharmadát a vagyouválségföldek után fisetett kamatösszegekből fedezi. Ez annyit jelent, hogy az állam vi­seli a földhözjutott kisgazdák tör­vényszerű vételárának egyharmad- részét. Joggal várhatja el tehát a pénzügyminiszter, hogy az államnak ezt az áldozatkészségét a földhöz­jutott gazdák a kedvezményes tör­lesztési készletek pontos befizetésé­vel fogják kiérdemelni. Sok- sok millióra rúg az az összeg, amelyeket az állam a földhözjutott gazdák érdekében magára vállal és ezsel a földreform terheit lényegesen enyhíti és a mezőgazdaság válságá­val küzködő földhözjutott gazdákat pénzbelileg igen jelentős segítséghez juttatja. A mezőgazdaság megsegíté­sének utján ez a legújabb kedvez­mény nagy lépést jelent a szociális gondoskodás terén. Pedagógiai szemináriumi előadások. Paks. Nagy érdeklődés mellett folyt le a folyó hó 15 én a Pakson Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő elnöklete alatt tartott pedagógiai szeminárium, me­lyen a körzet tanítósága csaknem teljes számban vett részt. A papság közül jelen volt FroBt Péter esperes- kerületi tanfelügyelő, a paksi róm. kát., ág. ev. és ref. lelkéssek teljes Biámban, továbbá az állami polgári fin- és leányiskola igazgatói.­Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő a szeminárium megnyitójaként a szem­léltetésről tartott nagy érdeklődéssel hallgatott tanu'ságos előadást. Utána dr Grünfeld Mór paksi községi orvos az Országos Stefánia Szövetség cél­ját és áfdásos működését ismertette. Az értékes és Ugyancsak tanulságos előadásért Jung Miklós úgy a maga, mint á' hallgatóság köszönetét tolmá­csolta az e őadénak.------Ezt-Fekete Ma rianna páksi' szerzetes tanítónő mintatanitásakövette á7 történelem köréből. A tőle már megszokott, mindvégig élvezetes, Jssépen felépí­tett és figyelmet lekötő tanítást a ta­nítóság lelkes .tapssal jutalmazta. — Németh Mihály paksi községi elemi j iskolai tanító a sslőjdtanitáa módsze­réről tartott érdekes előadást és utána ugyanezen tárgykörből ügyes taní­tást mutatott be növendákeivsl. Úgy az előadás, mint a tanítás kiváló pedagógusra vallott. A növendékei­vel készített és bemutatott szlőjd- munkák általános tetszést keltettek. Kinkel György paksi ág. ev. tanító a mennyiségtan tanításának módsze­réről. értekezett és ugyanezen tárgy­körből gyakorlati tanítást tartott. Élvezetes előadásában sok volt a ke dély és derű. A megbeszélések során az egyes előadásokhoz és tanításokhoz hozzá­szólóiak Jung Miklós kir. s. tan- felügyelő, Koudela Gyula dunaföld- vári róm. kát. igazgató-tanitó, kertt leti iskolalátogató, Weigerding Ven­del, Jautuer József paksi és Csíki Székely Dénes dunaföldvári tanítók. Az elnöki zárssó után a szeminárium véget ért. Győnk. Pénteken, folyó hó 16-án délelőtt 9 órára a gyönki pedagógiai kerület tanítósága csaknem teljes számmal megjelent az evangélikus iskolában tartott szemináriumi előadások ős be­mutató tanítások meghallgatására.— Nagy érdeklődést tanúsítva megje lentek a gyönki egyházak és néhány szomszédos község lelkésze és fő- jegyzője is. Ott voltak többek közt Muhi Sándor gyönki ág. h.' evan­gélikus, Huszár Sándor gyönki ma­gyar református és Bi üutigam Ferenc szaksdáti rém. kát. lelkész is. Meg­jelent továbbá a református gimná­zium tanári karának több tagja. A szeminárium vezetésére dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő dr Paúer Ist­ván kir. segédtanfelügyelőt küldötte ki, aki megnyitó szavaiban a gyer­mekneveléssel kapcsolatos idősserü problémákat fejtegette, majd üdvö­zölve a megjelenteket a szemináriumot megnyitotta. Bors József borjádi köz­ségi tanító a számtan tanításának módszeréről tartott előadást, majd ennek egy részletét , gyakorlati taní­tással is bemutatta. — Ezután vitéz Vida István diósberényi róm. kát. tanító tartotta meg szépen felépített és minden hazafias momentumot meg­ragadó előadását és mintatanitását a magyar történelemből. Ezt követően vitéz Faragó Ede országos vezető cserkéaztisst lebilincselő közvetlen­séggel, mély őrzéstől átitatott haza­fiassággal vázolta ált a képet, amely a megcsonkitett Hangáriának a jövő nemzedék, kis cserkész testvéreink lelkének és kesének mnnkájával leendő helyreállítását ábrázolja. A mély hatást és számos könnyet ki­váltó gyönyörű beszédért az elnök meleg köszönetét fejezte ki agy a maga, mint az egész tanítóság nevé­ben. Végül Medgyessy György kö- lesdi róm. kát. igazgató tanító tar­totta meg előadását „ A fegyelmezés és figyelmezéa“ cimen. A mindvégig élvezetes és szellemes fordalatokban bővelkedő előadást az egybegyűltek élénk tetszésnyilvánítással fogadták. Ezután az elnök köszönetét mondott az előadóknak, a vendégeknek és az ülést berekesztette. Dombóvár. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a dombóvári tanügyi köriét ja­nuár hó 19 ón Dombóvárott, a Szent Orsolya- rend iskoláinak tornatermé­ben a jelen tanévi II. pedagógiai szemináriumot. A szemináriumon meg­jelentek dr Eri Márton országgyűlési képviselő, továbbá Magyar Bála pápai kamarás, Berger Lajos ev. lelkész, dr Friedmann Hillél főrabbi, Takács József és Hollósi Andor főjegyzők és még sokan tanügy barátok és érdek­lődők, továbbá a járás tanítói nagy számmal és a dombóvári tanítóképző növendékei. Dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő üdvözölte a megjelente­ket, legelsőeorban dr Éri Márton képviselőt, aki mindig oly meleg szeretettel viselte ssivén a magyar tanítók és a magyar tanügy sorsát. Dr Éri Márton néhány keresetlen szóval köszönte meg a szeretet spontán megnyilatkozását ós biztosította a meg­jelent tanítóságot szivének egész melegéről. A szemináriumi előadás megnyitása után Pártos Ferenc dom­bóvári áll. isk. igazgató tartotta meg mindvégig nagy érdeklődéssel kísért

Next

/
Thumbnails
Contents