Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-07-29 / 59. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG uradalmaknak a földjein a bma bárom három éa fái mátermáisát tér* mett magyar holdankánt. Én magam mág aránylag a szerencsések kOiá tartósom, mert nálam a basa ás a rosa osáplási eredmánye jóval felül van aa átlagon. Magyar holdankánt hat ás fái mátermáisát fisetett a föl­dem. Birtokom kát ssomssádos ura­dalmában asonban nem termett annyi, hogy valamit el lehessen adni. Egyik birtokos társamnak pedig a konven­cióra szükséges gabonát magának is meg kell vásárolni. A kukorica helysete egyenesen két- ságbeejtó. Eső hiányában nem fejlő dött, ssárad ás ha most kapna esőt, akkor is csak féltermés lenne. Sok helyen már ssedik is a kukoricát. Nem tudom, hogy miből fog a náp álni, hissen a burgonya áppen úgy kisült, mint a másik olyannyira fon­tos termány: a bab. A takarmány második kassálása nem sikerült, a sarjuk Ugyanúgy elssáradtak, mint a műszénák. Takarmányrépa sem less, ügy, bogy as állattartó gasdák reá vannak utalva a cukorgyárak méreg drágán kinált répasseletére. Mindesek a bajok fokosottabban sújtják a kisgasdákat, akik a föld­jeiket nem tudják oly jól megművelni és megtrágyásni, mint a nagybirto kosok. Ssinte érthetetlen, hogy ennek a rosss termésnek a dacára sincs ára semminek. As állattartó kisgasdát eddig legalább kisegítette a borja. Most asonban egy pengő huszonöt fillérről ennek is ötven fillérre esett as ára kilogrammonként. Pedig úgy tudom, hogy a mássárosok még ma is ugyanolyan árért mérik a borjú­húst, mint mikor egy pengő hussonöt fillért fisettek as áló állatért. A móstanihos hasonló rettenetes körülmények kösött még sohasem volt a birtokos osstály, amely a rosss termés következményeképpen nem láss képes as adóját sem megfisetni, mert hissen nines mit eladnia. És ebben a tekintetben nincs különbség a kis­gazda ás nagybirtokos kösött. A legssomorubb as egáss dolog­ban as — végsé felvilágosító szavait báró Fiáth Tibor — hogy segítségre sem ssámithatunk sehonnan sem, mert as orsság vármegyéinek háromnegyed réssében még a miénknél ié katasz trofálisabb a termés. A szekszárdi OMKE-kerület rendkívüli közgyűlése. A rendkívüli vissonyok tették szűk- ségessé as OMKE Bsekasárdi kerü­lete rendkívüli gyűlését, melyet folyó hó 27 én a Kereskedelmi Kaszinóban tartottak meg. A meghivott hivatal­főnökök kőiül ott láttuk a kereske­delem jóindulatú barátját: Kenésy Endre h. pénzügyigazgatót és Kalitn András pü. titkárt. Schneider János távollétében el­nöktársa, Müller Albert nyitotta meg a gyűlést, majd Pirnitier Ede főtitkár állította ssembe a hatóságok érdek­lődését a tagok köiömbösségével és visssapillantott as OMKE utóbbi esstendőben elért eredményeire. Fel- hosta a ksrtelltörvény pellengér pa­ragrafusának megakadályosását és kiemelte dr őrffy Imre képviselőnek parlamenti felssólamlását. Nagyréss- i ben neki kössönhetó as akció ered- j ménye. Rámutatott Budapest polgár- j mesterének arra a meghiúsult tervére, I hogy havonta a vidéki kösönség 50 szásalékos vasúti kedvesménnyel utas­hasson fel Budapestre bevásárolni. El as ötlet asonban megtört a vidéki kerületek erélyes állásfoglalásán. Ki tért a helyi kerület működésére, amely ugyan a köspont utasítása sserint működik, de helyi eredménye­ket is tud felmutatni úgy a tagok össsessége, mint az egyi jek jogos panaszainak orvoslása körül és az összes hatóságok értékes jóindulatát szegezi le, amikor a kereskedelem törekvéseiről, vagy bajainak orvos­lásáról sió van. Esután felkérte Nádor Jenő kösponti titkárt előadásának megtartására. Nádor Jenő központi titkár fessült érdeklődés és nagy figyelem köze­pette mindenekelőtt rámutat arra a megértésre, amely a helyi hatóság részéről megnyilvánul és a kereske­delmet oly közelről érintő Hoover­a homokban többször láttam játsza dozni, mig a mama és keresztmama a legvakmerőbb fürdőadjusztálásban bámultatták magukat a vállalkozóbb kedvű férfinéppel. Egyik napon vitorlásokra ültek egy társasággal. Klári a homokban játszott és mikor egyedül találta ma­gát idegenek közt, akkor már a vi­torlás lengő zászlócskáit messze bent lebegtette a szél. Nem sirt. Vödröcs- kéje ijedten lóbálódzott a karján mig a parthoz szaladt, onnan nézte a tá­volodó vitorlást Belefeledkeztem a kétségbeesett gyermekszemekbe és visszavezettem a homokhoz, építet­tem neki homokvárat, mig örömre gyűlt a szeme ismét. — Hol van a mamád, kérdeztem, mikor egészen lecsitult. Kiváncsi vol­tam arra a csodás ösztönre, ami meg­éreztette vele a lábujjhegyen előle el­surranó anya útját. — Elment a hajón, arra, nézd. És kicsi kövérke ujjával a vitorlásra mutatott. — Hogyan tudod ? Láttad ? Megkaparta a kis vödör rózsás ol­dalát, úgy felelte : — Ott van. Odament. Tudom. Tudta. Nem kérdezhettem többet. A homokvárba véletlenül beleakadt kis lába, ahogy indulatosan rándult egyet. A vár összedőlt. Rámnézett ijedten, aztán mellémkuszott és hí­zelkedve megsimogatott. — Néni építs egy másikat. Építettem. És megtanítottam őt is rá, hátha nem lesz senki más, aki megtanítsa kis barátnőmet erre az ósdi munkára, amitől mégis fel-fel csillannak néha a gyermekszemek. Aludj kicsi Klári, aludj, én is azt mondom. Hajnal van. Jó lenne, ha a te számodra minél tovább hajnal lenne I Minél későbben ébrednél fel. A reggelinél újra látom Klárit. Sápadt és nyámogva eszik. A vajas­kenyér egész a kezében s a két fiatal- asszony nagy beszélgetésében nem figyeli a kislányt. Nem látták, hogy a kenyeret a tányérja alá dugta. Talán egy falatot sem nyelt le. Tudja Isten, nekem sem Ízlett a reggeli. Mindig a kis Klárira gon­dolok. Feljöttem a szobámba és írok róla, mert a torkomat szorongatja valami keserűség. akcióról való megemlékezés során ismertette a német-francia-angol­amerikai tárgyalások várható ered­ményeit, majd az állami átmeneti intézkedéssel kapcso'atos helyzetet vázolta. Ezután sorra vette azokat a kérdéseket, amelyeket közmegelége­désre gyorsan lehetne elintézni. Ezek a következők: Az egyenesadó oly égető kérdésével kapcsolatban az egyszerűsített vallo­másivek behozatalát, a kereseti adó­nál adómentes minimum megállapí­tását és a kulcs progresszívvá tételét követeli az OMKE, a fizetésképtelen adósokkal szemben pedig azt, hogy a kincstár is elégedjék meg quotális fizetéssel, mint a szanálás alá kerülő gazdákkal szemben. Örömmel jelen­tette, hogy a forgalmi adónál a fázis- rendszernek az egész vonalon való bevezetésére irányuló akció eddig is eredménnyel járt és továbbra is szépen halad. A társadah>mbizt08itóról konkrét adatokkal bizonyítja, hogy az lehetne jobb és olcsóbb is. A dijaknak bélye gek alakjában való lerovását ajánlja az OMKE, de legfontosabb, hogy adják vissza a teljes autonómiát. Ki­mutatja, hogy a postadrágitás is visa- szafelé sült el: csökkent a forgalom. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Magyar Sándor Szekszárdon. Múlt számunkban megírtuk, hogy vitéz Vendel István polgármester Budapesten felkereste Magyar Sán­dort, világhirü óceánrepülő földieket és felkérte, hogy Endresz Györggyel és Szalay Emillel látogasson el Szék- szárdra. Ezt a meghivást most írás­ban is megismételte dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyettes azzal, hogy a meghívottak szeptember hónapban akár a körrepülés során, akár attól függetlenül, mint a város vendégei jöjjenek el Szekszárdra, mert itt a lakosság ünnepelni szeretné őket. — A központi választmány Diósé. Tolna vármegye kösponti választ­mánya Száváid Oszkár alispán elnök­letével hétfőn ülést tartott és az 1931. évi képviselői névjegyzékek ellen beadott panaszokkal foglalkozva, elrendelte több névnek a törlését és felvételét azoknak az egyéneknek, akik választói jogosultságukat iga­zolták. — Jegyzőegyleti gyűlés. Tolna vár­megye kösponti járásának jegyző- egyesülete Tolnán a községházán f. évi agusstus 8 án délelőtt 8 órakor rendes évi közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Az 1930. évi zárszámadás. 3. Az 1931. évi költségvetés. 4. Pataki Imre előadása a községi háztartások­ról. 5. Csekk Jenő előadása az álta­lános közigazgatás köréből. 6. Idő­közben beérkezett tárgyak és indít­ványok. A közgyűlését megelőzően a választmány tartja ülését. A köz­gyűlést 12 órakor társasebéd követi, majd hajókirándulás. Az elnökség kéri a kartársakat, hogy a közgyű­lésen családtagjaikkal együtt jelen­jenek meg. Megjelenést, illetve a köz­KÖZSÉGI és TANÜGYI H90HTATOAH90KAT ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTUNK. A rendeléseket postafordultával elintézzük. » MOLNÁR-FÉLE R.-T. * SZEKSZÁRD * Illllllllllllllllllllllllll A közterhekkel kapcsolatban me- emlékezik a forgalomcsökkentő okok ról is : a Szekszárdon teljesen tiltott és sajnos mégis előforduló házalásról ób a meg nem engedett megrendelés gyűjtésről. Fokozottabb védelmet kér a keres­kedők réssére annyival is inkább mert a visszaélések megakadályozása a kincstár, város és nem utolsó sor­ban a kösönség érdeke, mert az il» futóárusok könnyen becsapják a ve­vőket. A mezőgazdasági kamaráknak a kereskedelem hivatásába való bele- kontárkodása kapcsán kérte a kincs­tár képviselőit, lássák be, mennyi minden csökkenti a kereskedő for- galmát. A kereskedelmi önsegély eszközeit tárgyalta ezután az előadó. Kiemelte Pirnitzer Ede kerületi főtitkárnak az OMKE legutóbbi szá­mában a márkás cikkek rendszeré­vel kapcsolatban megjelent figye­lemreméltó nyilatkozatát, amit min­den kereskedőnek meg kell szívlel­nie. — A szervezkedés fontosságát hangoztatta végűi Nádor titkár, mert csak igy érhetünk el eredményt és a javulás bekövetkezése iránt táplált optimizmus jogosultságát igazolva, a kar társi együttérzés öröklángjának megteremtésére hivja fel a kartársakat. 1931 Julius 29^ ebéden való részvételt LinkaOttmár tolnai főjegyzővel augusztus 2-ig kell közölni. — Polgári iskola Faddon. Dr Németh Zoltánné és Faragó János polgári iskolai tanárok, a vallás- és közoktatásügyi minisztertől Fadd községben felállitandó magán polgári iskola felállítását kérték. A minisz­térium a hely színére leküldte dr Leidenfrost Gyula egyetemi magán­tanár, polgári iskolai h. főigazgatót, aki folyó hó 27-én Faddon járt és ott a viszonyokat tanulmányozva ki­látásba helyezte az engedély meg­adását. ' Ebben az esetben az iskola első osztálya szeptember hónapban körülbelül 40 tanulóval megnyílna. — Halálozás. E hó 17-én helyez­ték általános részvét mellett örök nyugalomra Dunaföldváron Sennovitz Kálmán kir. járásbirót, a danaföld­vári kir. járásbíróság vezetőjét, aki­nek haláláról már hirt adtunk. Hét évi ottani működésével úgy a lakos­ság, mint a jogkereső közönség sze- retetét és közbecsülését vivta ki ma­gának, birótársai pedig az őszinte és mindenkor jókedélyü igazi barátot tisztelték benne. A temetésén meg­jelent Kelemen Imre kúriai bíró, a szekszárdi kir. törvényszék elnöke, titkára dr Szentiványi Ferenc kísé­retében és dr Végess Ferenc tör­vényszéki tanácselnök is. Á kin já­rásbíróság részéről dr Várszeghy La­jos kir. járásbiró vett búcsút a volt vezetőtől, mig a szekszárdi kir. tör­vényszék nevében Szirmay Lajos kir. törvényszéki biró ékesszóló szavak­ban méltatta elhunyt birótáraa érde­meit, kiemelve, hogy az elhunyt ítél­kezéseiben sohasem egyedül magát az esetet, hanem az illetőt, mint em­bert is tekintette és a törvény rideg szavain át mindenkor ott csillogott igaz emberszeretete. A találó mélta­tás könnyekig meghatotta a gyászoló közönséget. Győry József, a gróf Zichy ura­dalom ny. jószágkormányzója f. hó 27-én reggel Bátasséken, ahol látoga­tóban volt, 72 éves korában hirtelen meghalt. Az elhunytat özvegye és egyetlen gyermeke: joghallgató fis, Zichyujfalura szállíttatták és az ottani r. kát. temetőben levő sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Vízvezeték és csatornázás szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd.

Next

/
Thumbnails
Contents