Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-07-25 / 58. szám
III. évfolyam. 28. szám. 1931 Julius 25. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Peleifis szerkesztő: John Sándor ra. g. e. titkár. |JSzerkesztés ég: SzekszArd, Vármegyeház. Telefon: 125. Dr Filó János v. közgazdasági egyetemi tanársegéd, oki. gaida, a rádiós gazdasági eiőadások folyamán a fenti címmel tartott előadást, me lyet a mai nehéz gazdasági viszo- nyok között szükségesnek tartják, ha mindjárt kivonatosan is, hogy a gazdák minél szélesebb rétegével megismertessük. A mai sorsdöntő időkben a nemzetek között dnló versenyből az kerül ki győztesen, ki megérti a mai kor követelményeit és a tudomány által igazolt, a gyakorlatban bevált termelési eszközöket a legjobban iudj* a maga hasznára fordítani. A mai alacsony terményárak miatt csakis a termelési költségek okszerű leszállításával, illetve az előállítási ár csökkentésével és a fokozott külföldi igényeknek megfelelő, jobb minőség termelésével lehet versenyképességünket megőrizni. A magyar gazdának tehát alkalmazni kell azokat a több és jobb termést előidéző eszközöket és eljárásokat, amelyek meghonosításán hazánk lelkes szakférfiai és a gazdák legjobbjai évtizedek óta fáradoznak. Egyik ilyen — mondhatnám nélkülözhetetlen — bevált verseny termelési eszköz: a helyesen és céltudatosan megválasztott műtrágyázás. Tudják már a magyar gazdák is, hogy okszerű műtrágyázással a gabonánál kát. holdanként néha még -3—4 q-val, sőt többel is nagyobb lehet a magtermés. Feltétlenül igaz az is, hogy ha bárkinek holdanként —7 q búza helyett — nem sokkal több termelési költséggel — 12—15, vagy ennél több, minőségileg is jobb terem, az a mai árak. ellenére is boldogulni fog. Holdankénti 6 q ■gabonatermés esetén veszteséggel tér mel a gazda, 12—15 q termeléssel ellenben nem, mivel egy mázsa elő állítása kevesebbe kerül és még számottevő jövedelme is marad. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamsra|ál- tal az ez év elején rendezett búza- ankéten Székács Elemér többek közt különösen kiemelte, hogy : egyedül a többtermelés nyújt módot arra, hogy mérsékelhessük a kockázatot, olcsóbbá téve ezzel a termelést, mikor a költségek több eladható mázsa között oszlanak meg és így több a kivitelünk. Mindenképpen előnyös, ha több búzát termelünk, mert több búzáért ugyanazon áron mégis csak többet kapunk. Minden terményt magasabb áron el lehet adni külföldön, ha jó annak minősége. A búza árának rohamos csökkenése és annak végtelen alacsony ára a termesztés költségeit alig fedezi és jövedelmet alig ad. A magyar gazdák egyrésze helyes érzékkel megtalálta a helyes utat, mely leginkább célravezető, úgy gondolkoztak, hogy olcsóbb gabona is nagyobb jövedelmet ■biztosit, ha belőle holdanként több terem. Étért náiunk is a műtrágyázás éppen a legnagyobb gazdasági válság idején terjedt el rohamosan. A műtrágya tehát már egyszer ki ál'otta a próbát, mert bebizonyosodott, hogy — helyesen alkalmazva — a termelési költségek csökkentésének egyik legalkalmasabb eszköze. Előttünk Dánia, Hollandia példája. Ott is érzik a válságot, de nem úgy, mint mi. A kisgazdák képzeletünket felülmúló jólétben vannak, de ott 100 gazda közül 94 rendszeresen műtrágyát is hasznai és igy a holdankénti búzatermése 18—20 q között mozog, miben a kedvező időjáráson kívül része van a műtrágyának is. Fáber György „Szászországi falvakban0 cimtt füzetéből olvassuk, hogy a ezászországi falvakban min den gazda kivétel nélkül mütrágyáz. Egy 42 holdas kisgazdaság mű trágya fogyasztása évenként 75 q ás az átlagos búzatermése 15—20 q között mozog. Vajon műtrágyáén« e a számító német gazda, ha nem hozná meg a műtrágya a kellő hasznot ? Bizonyára nem. Búzatermésünk átlaga a legutóbbi évben (1930) szomorúan kevés volt, 6—9 q, messze elmaradva a bu'tu- ráltabb agrárállamok termésátlagai mögött Németországban holdankénti átlagtermés búzában 18 6 q, D-tnia 17*7 q, Belgium 14 4 q, Svájc 12 9 q Csehország 11 1 q, Franciaorszag 9*7 q, Olaszország 9T q, Ausztria 8 7 q átlagterméssel. Eseti eredmények a műtrágyafogyasztással allénak arányban. Sajnos, a műtrágya- fogyasztás Magyarországon még olyan jelentéktelen, hogy abban a sorban, amely az egyes államok termelésének kulturfokát a leghívebben jellemzi, 24 állam közül mi foglaljuk el a 19-ik helyet. Már pedig, hogy a műtrágyafogyasztás egyik legbiztosabb fokmérője valamely ország gazdasági kultúrájának, az minden vitán felül áll. Még azt is látjuk, hogy sokan, különösen a kisgazdák, az utóbbi évben a nyomott árak, a tőkehiány miatt, rosszul értelmezett takarékosságból, végső elkeseredésük ben elhagytak minden olyan kiadást, amely első pillanatra nélkülözhetőnek látszott, igy a műtrágyázást is. Tér mészetesen, kisebb termés és alacsony ár miatt határozottan még rosszabb helyzetbe kerültek. Ott, ahol a talajok táplálóanyagban szegények, másrészt a műtrágyák megfelelően érvényesülnek, a mű trágyákkal való takakarékosság n< gyón helytelen* A rövidlátó gazdái kodási módnak a gazda előbb-ntnbb kárát fogja vallani. Aki földjét nem trágyázza eléggé, azt kizsarolja, évről-évre csökki-nó termést arat, igy nemcsak jövedelm szűnik meg, hanem vagyonának, földjének értéke, termelőképessége ■« kisebb lesz. Mert hiába van m g * növényfajtában a nagy termelőképesség iránti hajlam, ha nincsen meg az elegendő táplálóanyag a talajban. A leggondosabb talaj munkával, a legkedvezőbb időjárásban sem fogunk megfelelő termést elérni, mert est a táplálóanyagok hiánya gátolja. Természettől gazdag talajokon ideig- óráig lemondhat anyagi okokból a gazda a műtrágyázásról, de gyenge talajon, hol egyedül a műtrágyázásnak köszönhetjük a termések emelkedését, ennek elhagyása még akkor is hiba, ha látszólag nem fiseti ki magát a mű'rágyázás, mert esek a talajok termelőképességben nagyot szenvednek és forgalmi értékük is nagyobb mértékben fog aláBsállani. A műtrágyának nem az a feladata, hogy feleslegessé tegye hs istálló- trágyát, hanem hogy hatását kiegészítse, növelje, hiányait pótolja. „A szakszerű műtrágyázás takarékosság, a szakszerűtlen pazarlás, a nem műtrágyázás zsugoriság, melynek kárát a gazda előbb-utóbb keservesen megérzi.0 GAZDAHIREK. — Halastavak építése. Németországban evrő:-evre uj tavakat építenek. Különösen a nedves és savanyú füveket termő réteket lehet előnyö sen tavakká átépíteni, Feltétel a via esése. 1: 50 tői 1: 100 ig. Tulerős esésénél magas gátakat kell építeni és ez már nem volna gazdaságos. Minden hektár tóterületre másodpercenként 1 1 vizre van szükség. A viz meleg legyen, ha pontyokat akarunk tenyészteni, a tó napsütésnek legyen kitéve, ellenben az északi szelektől védve legyen. A legjobb talaj a vizet át nem eresztő agyag, mert ez adja a legtöbb haltáplálékot, Homokos talaj, mocisras talaj nem felel meg és az erdőben fekvő tavak sem előnyösek. Az ideális pontytó fö'dek és rétek közt fekszik, mert itt a viz sok trágyaanyagot hoz a halak táplálékát képező apró állatok részére. Ezek az apró állatok különösen a tó sekély fenekén és a tó szélén fejlődnek. A pontytó nem kerülhet sok pénzbe. A pisztráng ó már kétszer annyiba kerül és mégis jövedelmező lese. Legcélszerűbb a völgyek kihasználása, mert itt csak egy gáttal kell a völgyet elzárni. tó gyepét gyakran eltakarítják, de ez Dem ajánlható. A 40 —50 cm- es mély ség a pontyok részére tejesen megfelelő. A legtöbb tavat túl mélyre építették. A gátat örök időre kell építeni, még pedig kemény földre és, nem mocsaras talajra, vagy csúszós h >mokra, vagy kavicsokra. Elegendő, ha közepes vízállás mellett a gát 0 5—1 méterrel magasabb a viznél es 0 5 méteres szélesség is elegendő » gat tetején. Ahol kocsival kell a g4ton közlekedni, ott a gát teteje 2—3 méter széles legyen. A tó felé só lejtője 1 : 2 legyen, de a másik »Ida on 1: 1 K bet az esés. — A 82áiitofjldön termelt bab, mint ailótakarmány. (Kirsch, Hildebrand és Lemke tanároktól). A bab igen fehérje dús és a tejtermelésre igen alkalmas takarmányt ad. A kö- nigsbergi állattenyésztési intézet kísérleti állomásán végzett kísérleteknél a babot három különféle időpontban aratták, még pedig augusztus 14 én, amikor a szemek fejlődése csak kezdődött, augusztus 28 án, amikor az alsó levelek száradni kezdtek és szeptember 10 én, amikor a bab megérett. A siló zásra szánt babot az első és második kaszálásból azonnal szecskázták és 0 5% cukorral silózták. A kísérleteknél mindenkor megállapították az aratott mennyiséget, a veszteséget a földön történt ssáritáB esetén és a savanyítás veszteségeit. A legnagyobb eredményt Beáraz anyagban és nyers fehérjében, a második kaszálás adja. Feltűnő a nagy veszteség (31%), mely nyers fehérjében állt be a földön történt szárítás alatt. A silózásnál a veszte ség nem volt megállapítható. Keményítő értékben az először kaszált bab 50% ot, a második kaszálásból származó bab 55°/o ot, mesterségesen szárított érett bab és szalma együtt 42%-ot és a földe a szárított bab és szalma 315°/o ot adott. A fehérje emészthetősége nagyobb a korábban kaszált babnál, A adózás nagy megtakarítással jár. Hideg erjedés, a teljesen fejlődött szemekkel bíró bab zöld állapotban legalkalmasabb és az állatok is ezt a savanyított babot kedvelik leginkább. A adózott bab 2‘7-szereB keményítő értékkel és kétszeres emészthető nyers fehérje tartalommal bir, mint a szárított bab a szalmával együtt. I AToinazetKl Gudutjl EgyuuéT Kereskedelmi Osztályainak IAPRÓ HIRDETÉSEI fiflzáoiéBQk lamaiwBsal legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erű- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Cséplésl szén, Ä darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Eladó bikák. tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szihim'entali bikák eladók. Eladó maraközl lovak! 2víéves, 4 darab 1*/» éves és 2 darab választási heréit muraközi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Eladó éves,koronás aimofacsemete (kanadai renet, arany partnen, féltörzsQ hátul, jonathán, pamut alma) elismert tolna- megyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákác sorfa (4 éves). A "FUTÓRA” Ániforg^m|VR?ÍTfekirendeít§ége A SZEKSZÁRDI NÉPBANK, SZEKSZÄRD0N a legelőnyösebb feltételek mellett váeárolia 609 gpy uradalmak és kisgazdák búza, árpa ós rozs terményeit. “Vs Pontos és gyors elintézési JR—> Telefonfelhivásra vagy levélbeli megkeresésre Személyes tárgyalási < OK Telefon: Szekszárd 85 Takarékosság és a műtrágyázás.
