Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-07-25 / 58. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 julius 25. aBBBBBBBmmBBBBBBBBBB i Valóban művészies portréitokat, rjer- j ~í mek-, csoport-, intenenr-, architektúra _ felvételeket készít Inőgeb! B Ifihercegi udvari fényképész. g B Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Amatenrmnnkákat vállalok. ® Szek8zárd, Széchenyi-u. 28 ® (Molnár-féle ház) 45 g B ■ ■ ■ B IB B B B BIB B ID OD Dl B (9 B Bl ■ hosáa elé kívánja terjeszteni. Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások aorán korszakos feladat vár az ország- gyűlésre, mert Magyarország magánjogi törvénykönyvének megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet és jelentés haladás lesz a bttntető igazságszolgáltatás terén a bűnügyi rendőrség megszervezése is. A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott.reformjával pedig a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket kell alkalmas időpontban kiegészíteni. Külügyi érdekeink megóvásában — úgymond a Nagyur — támaszkodunk kiváló barátainkra és a szerződésekre, amelyek Magyarországnak megfelelő pozíciót biztosítottak a közelmúltban. Tudjuk, hogy a jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nem zetek {békés együttműködése vezetheti ki az emberiséget, éppen ezért mindent megteszünk, hogy azt előmozdíthassuk. A népek nyugalma, illetve esek békés együttműködése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek. Viszont ennek a békés fejlődésnek a másik előfeltétele a kisebbségi kérdések helyeB és igazságos megoldása. Nehéz és fontos feladatok megöl- eása vár az uj országgyűlésre, — mondá megnyitó beszédének a végén a kormányzó — de a sok kálváriát megjárt nemzet bízik sorsának javu láaában és megőrizve erkölcsi integritását, nemzeti egységbe összeforrva ki fogja vívni a maga igazát. Nemcsak a magyar állampolgárok i hoz, hanem a magyar nemzet névé j ben az egész világ valamennyi népéhez intézett bölcs és nagyszerű szózat ez a kormányzói beszéd, amely bői megérthető, hogy nem az erőszak és a fegyvercsörtető harciaskodás a mi lelkünk tartalma, hanem meg csonkitottságunk ellenére is a béke olajága a mi legfőbb szimbólumunk. Hódolattal kell és lehet fogadnunk a nemzet vezérének jóleső szavait és osak az lehet a kívánsága minden magyarnak, hogy a békés együttműködés lehetősége teljesen valóra válthassa az államfőnek ezt a gyönyörű programmját. Magyar Sándor repülése. Magyar Sándornak, kiváló földink- nek és óceánrepülő társának Endress Györgynek az ünneplése tovább folyik. Szerdán Almássy László az orerággyOlós elnöke üdvözölte az óceánrepülésnek a parlamentben megjelent hőseit. A kép viselők felálltak helyeikről és hosz- szantartó éljenzésben, tapsban törtek ki az üdvözlő beszéd előtt és után. A felsőházban gróf Csáky Adóiján, elnöki osztálytanácsos fogadta és a felsőház karzatára kalauzolta Magyart, Endreszt, Endresznét és Ssalay Emilt. Mikor a páholyban elhelyezkedtek, megszólalt az elnöki csengő, mely a terembe szólította a felsőház tagjait. Gróf Széchenyi Bertalan Udvösölte az elnöki székből a dicsőséges magyar óceánrepülőket és beszéde alatt a felBŐház tagjai éljenezték és tapsolták őket. Gróf Sséchenyi Bertalan rámutatott arra, hogy hősies teljesít ményük nemcsak a magyar aviatikának a dicsősége, de aranylapja az egyetemes aviatika történetének is, mely által az egész művelt világ figyelmét a maroknyi megalázott, de élni akaró és az igazságért elszántan küzdeni is tudó magyarság felé irányították. A két hős naponta százszámra kapja még most is a gratuláló lapokat, leveleket és táviratokat a világ minden részéből. Az olasz és angol sajtó még mindig hasábos cikkekben fog lalkozik a magyar óceánrepüléssel. A lapok szép szavakkal méltatják Magyar és Endress teljesítményének jelentőségét és részletesen ismertetik az óceánrepülők tiszteletére rendezett budapesti ünnepségeket. Szerdán gróf Karácsonyi Jenő vbtt. a szuverén máltai lovagrend követe és minisztere rendezett garden par- thiet tissteletttkre budai palotájának gyönyörű parkjában, ahová hivatalosak voltak a főváros társadalmi életének a kitűnőségei, mig az Otthon Körben díszvacsorára hívták meg őket. Ünnepelték Magyart és Endreszt a Magyar Nemzeti Szövetségben is. Magyar Sándor repQlögépe Szek- szardra Is hozott levelezőlapokat. A szekszárdi Pirnitzer József és Fiai cég kirakatában látható egy azok közül a levelezőlapok közül, amelyeket a „Justice for Hungary“, a végtelen vizek felett átrepülve áthozott az amerikai partokról Magyarországra. A levelezőlapot Pirnitzer Ede, a cég beltagja kapta egyik barátjától. Kívüle tudomásunk szerint lapokat kaptak még: Magyar Sándor Lóránt fia, Matzon Béláne, dr Spányi Leóné és Spányi Edit. A levelezőlapokon barna nyomással Amerika földje látható a new- yorki kikötő fáklyás Sz&badságszob rával, másik sarkában Európába berajzolva „Budapest“ szó az országház képével. A két világrészt „Justice for Hungary“ füstbetüs írással köti össze Magyar Sándor repülőgépe, melynek rajza az eredeti modell után készült. A jobb sarokban magyar nyelven is olvasható a gép neve: „Igazságot Magyarországnak“. A címoldalon a levelezőlap bélyege olaj ágat tartó fehér galambot ábrázol. AogoLegkorábbi — nagytömeget adó zöldtakarmány tavasszal A BIBORHERE utána még tengeri vethető. Vetés ideje augusztus—szeptember. Vetőmagszükséglet kisholdanként 12 kg Vetőmag tm 35 flllér kg-ként Megrendelhető — vevő zsákjaiba töltve — mig a készlet tart: ÖZV. báró Schell Józiefnó intézöségénél* Katalin, u p. Tengelic. 591 lul és magyarul a következő szöveg olvasható: »Az Amerikai Magyar Oceánrepiilés a világ figyelmét a Magyarország ellen Trianonban elkövetett igazságtalanságra hívja fel.* Egy zöld körbélyegző a következőket mondja: »Justice for Hungary*' nevű repülőgéppel érkezett Amerikából. A bélyegző közepén egy repülőgép rajza van, felette 1931, alatta: Pilóták Endresz és Magyar. Oceánrepülés. Az amerikai posta már 1931 május hó 14 én felülbélyegezte a levelezőlapokat és ez a körülmény is azt bizonyítja, hogy Magyarók már a tavasszal indulni akartak. A budapesti 72 sz. postahivatal 18-án este 9 órakor vette át a levelezőlapokat, amelyen még a következő zöldbólyeg- zős sorok olvashatók: „Leszállás nélkül 5300 kilométer. Indulás Amerikából 1931 julius 15. Érkezés Magyarországba 1931 julius 16. Esek a levelezőlapok értékes emlékei a világtörténelmi nevezetességű hires oceánrepülésnek. Pályaválasztás. A régi, jó békeidőben, ha a fin elvégezte középiskolai tanulmányait s letette az érettségi vizsgálatot, ősz- szeült a család s örömmel telten állapította meg, hogy a reményteljes ifjú milyen pályára lépjen, a főiskolák melyikén s milyen fakultásán folytassa tanulmányait. Ma, amikor az ifjú megszerzi az érettségi bizonyit- j ványt, gondterhes arccal tárgyai a I család, hogy mit is csináljon fiával, ez volt a helyzet, ö beszélt, Micike mamája hallgatott. De ez, ami a kisleánnyal történt, mégis csak felháborító! így megszégyeníteni szegénykét ! És Micike papája bőszülten száguldott fel alá, mert ha meghara gitották, így szökött. Kopasz fejét dörzsölte tenyerével, gyorsan és idegesen, — ezt is csak olyankor tette, ha valami nagyon kihozta a sodrából. — A csirkefogó! — dohogta. Még ilyen kifogásai vannak! Anyád se tudta, mit csinált az a Sekszpir, amig élt, mégis jó asszony lett belőle. Mert én boldog voltam, hogy megmagyarázhattam neki, ha valamit nem tudott. A férfit azért rendelte az Isten az asszony mellé, — mondotta kenetteljesen, — hogy őt oktassa, megvédje és vezesse egy életen át! Örüljön, hogy ő tudja és megmagyarázhatja azt, amit te nem tudsz. Még az én nevelésem ellen mer kifogásokat emelni az a pernehajder! Ne kerüljön többé a szemem elé, mert szétmorzsolom !!! — Ilyen ürü gyekkel akar kibújni az obligóból, mert csak bolonditott bennünket. Hát nem kell, nincs rá többé szűk ségünk! — így mondta többesszám ban és alacsony, asszonyosan göm bölyü termetét fáradhatatlanul sétáltatta a tornác oszlopai között. De mivel erélyes ember volt, — mert nem hiába van az a közmondás: »kicsiny a bors, de erős«, — azért rögtön intézkedett: — Micike azonnal bemégysz a szobádba és megírod annak a senki- jankónak, hogy é n megtiltottam, hogy többet szóba állj vele! És látogatásaira a jövőben nem reflektá lunkl — Menjen ezután az Eiffel- toronyba vacsorázgatni, meg uzson- nálgatni, de ne az én házamba! így elbánik az emberrel egy ilyen kölyök, aki boldog lehetne, ha hozzám benősülhetne ! * Micike a levelet engedelmesen megírta. A fiatalember tudomásul is vette, mert nem jelentkezett. Két hét múlva azonban nyugtalanság fogta el Gyurit. Kezdte a dolgot meggondolni. A kislány bájos, helyes. Éppen azt a babatipust képviseli, amely neki mindig tetszett. Igaz, hogy nem lángész, de ennek legalább lehet imponálni, nem úgy, mint valami tudálékos, okoskodó «HM lánynak. A fene egye meg azt az Eiffel-tornyot, kár volt előhozni! — És milyen édesen tud hallgatni, mikor mesél neki valamit! És ha már a felesége lesz, akkor is tanitgat- hatja, magához nevelheti. De az meg különösen nagy előny, hogy egyetlen leány, a szülei mindent ráraknának, anyagilag sem jár vele rosszul az ember. Igazán jó volna a dolgot visszacsinálni ! Hisz a kislánnyal, meg a mamával nem is volna baj, de a papai Az egy nehéz ember! Ettől kezdve Gyuri alkonyattájt Micikéjék uccájában sétálgatott. — Többször be-benézett a rácsos kerítésen az udvarba, de nem látott senkit. Micike ugyan észrevette, de olyankor ki nem ment volna egy világért sem, mert a papa megtiltotta. Egy napon aztán a kerítés mellett rendezgette a kertet Micike papája, — szép nyári alkonyat volt, — és Gyuri bátorságot vett, beköszönt hozzá: —- Jó estét Guszti bátyám! Hogy és mint méltóztatik . . .? A papa egykedvűen felnézett: — Szervusz öcsém! Amint látod, szokás szerint dolgozgatok. Ézek a szegény rózsafák már egészen odavannak a sok levéltetütől, most egy újfajta permetezőszert próbálok ki, ez talán használ. Gyuri magában örömmel vette tudomásul, hogy ilyen könnyen megszólaltatta az öreget. — Csodálatos jó keze van Guszti bátyámnák a virágokhoz! Az egész kert csak úgy virul és éled a keze alatt, igazán gyönyörűség ránézni! Micike papája nem hatódott meg erre a dicséretre, hanem igen ironikusan felelte: — Ezt már többen mondták. Gyuri azonban nem vette észre a hangsúlyt, hanem megköszörülte torkát és felbátorodva mondotta: — Ha megengedi kedves bátyám, bemennék, mert volna egy kis mondanivalóm a számára. Papa erre fölényesen végigmérte a fiatalembert és ugyanolyan sértőf egykedvűséggel felelte, jól megnyomva a szót: — Csak bejönnél öcsém, de nem lehet, mert a kapu zárva van és én neked nem nyitom ki! Erzsébet Királyné Szálló Budapest IV., 6gyefein-ufca 5* - (fl Belváros liözponfjdban) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőle. Egypincér-rendszer. Leszállított árak 1 35 Szabó Imre, tulajdonos.
