Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-07-22 / 57. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 julius 22. 57. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. 8xerfceszt8«ég ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszím 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER ]AN08. Felelős uerkeutő: BLÁZSIK FERENC A l.p megj.lenlk minden ...rdán 4* aiomb.ton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéat 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Magyar Sándor százados. A kormányzó világhírű főldinknek a harmadik osztályú érdemkeresztet adományozta. líoisúíot Hn$yarorszD$nok. Amikor aa égés* müveit világot a németországi helyset által eddig elő- idésett pánskrisis izgatta, egyszerre czak két magyar pilóta száll be a repülőgépbe és keresstülhasitva as Atlanti Óceánt és Nyugatearópa levegőtengerét, háttérbe szőrit minden érdeklődést, amely valutához, pénzpiachoz fűzi a világot és heroikus cselekedetével immár több mint két szer huszonnégy órája úgy magához és Magyarországhoz köti a figyelmet, hogy másról sem esik szó San-Franciakétól Konstantinápoly ig, mint Endresz György és Magyar Sándor bravúros teljesítményéről. És méltán! Mert nemcsak világrekordot javított ez a két magyar pilóta, hanem ezzel arra a szegény kis országra is ráterelte a világ figyelmét, amely elnyomva és megcsonkítva joggal kiáltja az egész világ felé: Igazságot Magyarországnak I Amerre a gép vé- gigrepült, végigcikázott a levegőn ez a két szó és amerre csak újságot olvasnak, mindenütt nyomot hagy a lelkekben a sportbravur szülte elismerésen kívül az is, hogy az Igazsá got Magyarországnak nemcsak egy repülőgép neve, hanem a magyar nemzet leikéből fakadt mély fohász is és egyben szemrehányás a világ- politika intézőinek. A két magyar pilóta az egész világ előtt demonstrálta azt, hogy a magyar szívósság és erő törhetetlenül tnd küzdeni kitűzött célja felé. És hiába válaszíják el tengerek és mér- ' hetetlen távolságok a célkitűzés és a célbaérkezés helyét, a magyar akarat leküzdi mindezeket és átrepül minden akadályon, amely útjába torlódik. Mert az „Igazságot Magyar- országnak “ nemcsak a motor, hanem a gondolat ereje hajtja, az előtt a gondolat előtt, amely maga az Igazság, nem alkothat gátat sem a természet hatalma,*aem pedig az emberi kéz. Pláne olyan kezek, amelyeket kicsinyes érdek és korlátlan önzés vetnek a magyar érvényesülés elébe. Amikor magyar pilótáink sikerével foglalkozunk, az öröm és a lel— kesüllsóg érzésén kívül helyet kell adnunk a hála érzésének is. Meg kell emlékeznünk a magyar nemzet nagy angol barátjáról, a világ legnemesebb lordjáról Rothermereről, aki önzetlenségével és áldozatkészségével hozzásegítette a két bátor magyar repülőt ahhoz, hogy nagy -vállalkozásuk sikerüljön. Ezzel megint egy nj szál szövődött köztünk és a nagy angol, illetve közvetve Magyarország és Anglia között és ez megint egyike lett azoknak a szálaknak, amelyek eredményezni fogják, hogy az Igazságot Magyarországnak, a történelem tengerein keresztül is eljut majd abba a kikötőbe, amelybe ennyi elszántság és ilyen erős akarat után el kell jntnia még akkor is, ha szelek és viharok feszülnek szembe a légen keresstülcikázó gondolat igazságával. A világhíressé lett óceánrepülő, akinek hősiességéről ir és beszél ma a földkerekségének minden knltnrnépe, hazafias elhatározásából fakadt bravúrjával belevéste nevét a magyar mithológiába. Legendás hős lett társával, Endresz Györggyel együtt és mi túláradó örömmel adunk hirt róla, hogy szekszárdi ember az, aki évekig tartó munkával végrehajtotta tervét, átrepülte az óceánt és ezzel felhívta a világ figyelmét a Magyarországot ért igazságtalanságra. Ezt a két szót: #Igazságot Ma gyarországnak I« a világ összes nyelvén, a világ minden részében hatalmas betűkkel írták le és hatalmas betűkkel nyomtatták ki az újságok. Milliók és százmilliók olvasták, milliók és százmilliók figyelme terelődött reá a magyar kérdésre. Olyan' propaganda ez, amelyet felbecsülni alig lehet és amelyet megismételni igazán lehetetlenség. Magyar Sándornak és Endresz Györgynek, a két bátor pilótának köszönhető, hogy a mostani világkrizisben *Magyar- ország helye a nap alatt« újra be szédtéma lett. Magyar Sándor izzó magyar lel- kttlete termelte ki a gyönyörű gon dolatot és az egész amerikai magyarság azonnal tisztában volt az akció nagy horderejével. Az amerikai magyarok adták össze a repüléshez szükséges első dollárokat és az amerikai magyarság nem engedte lankadni a Magyar eszméje nyomán támadt mozgalmat. Hogy éveken keresztül mit tett Magyar Sándor, arról ekképpen Bzólott Budapesten Székely niw-yorki magyar lapszerkesztő: „Endresz igazán kiváló pilóta, róla már sokat beszéltek. Et kell azonban mondanunk azt, hogy bennünket Magyar SáLdor fanatizált. Mi nem csodálkozunk azon, hogy az óceán- repülők Magyarországra érkezésük ntán majdnem elfelejtettek aludni, mért Magyar Sándor úgyszólván két év óta nem pihen. Bejárta a magyar telepeket, mindenütt agitált. Amikor lankadt a lelkesülés, ott termett és felvillanyozta a kedélyeket. Először mosolyogtak rajta, fantasztának tartották, de azután megdönthetetlen hite lefegyverzett mindenkit. Voltak elegen, akik bántották, de az sem bántotta, csak a nagy cél lebegett a szeme előtt.8 Ebből a néhány szóból megtudjuk, hogy Magyar Sándor, akinek szerénysége mindenkinek feltűnik, mi mindent tett Magyarország igazságáért. Hogy pedig aviatikái navigátori munkája qiilyen teljesítmény, azt a repülés eredménye mutatta meg. Nagy I matematikai tudást, éberséget és pon- 1 tosságot igénylő irányitó működése | olyan nagyszerűen Bzabta meg a repülőgép útját, hogy az pontosan a kitűzött helyen érte el Írországot és a legrövidebb idő alatt juthatott át Európába. Ez így eddig egy óceán- repülőnek sem sikerült. Magyar Sándort és társát a világ minden részéből a táviratok ezrei Udvözlik és Budapesten állandó ünneplés tárgyai. Hétfőn délben Gömbös Gyula honvédelmi miniszternél voltak Magyar és Endresz, azután pedig Horthy Miklós, a kormányzó fogadta őket félórás kihallgatáson. Az államfő hosszasan elbeszélgetett a két kiváló hőssel a világhirességüvé vált utazásról és ugyanekkor elismerése jeléül sajátkezüleg adta át nekik a magyar érdemkereszt III. osztályát. Az audiencia végével tudomásukra adta, hogy kinevezte őket a szolgálaton kívüli viszonyban századosokká. . A kormányzó arról az elhatározásáról is értesítette őket, hogy »menynyiben az állami légügyi hivatal szol gálatába kívánnának lépni, ki fogja őket oda nevezni, ha erre vonatkozó kívánságukat záros határidőn belül bejelentik. Hétfőn délután 6 órakor országos ünnep keretében tette le Magyar Sándor és Endresz György koszorúját Budapesten a milléuiumi emlékmű előtt levő ismeretlen hős sírjára. A Gallért szállóból hatalmas autótábortól kisérve értek az ünnepély színhelyére, ahol a „Justice for Hungary“ fogadó bizottságának megbízásából Urmárczy Nándor, a Magyar Külügyi Társaság részéről Lukács György vbtt., a magyar repülők nevében dr Rákossy György, a légügyi hivatal főnöke üdvözölte őket. A magyar kormány üdvözletét gróf Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a fővárosét Ripka Perec c polgármester tolmácsolta. Endresz pár szavas köszöneté után Magyar Sándor mondott igen szép és nagyon formás rövid beszédet, amelynek gondolatmenete rávilágít ennek a kiváló embernek a törhetetlen hazafiságára és semmitől vissza nem riadó akaraterejére. Az ünnepély után a főváros népe diadalmenetben kisérte vissza az óceánrepülő hősöket a Gellért-szállóba, ahol este lakoma volt a tiszteletükre. A vacsorán az ünnepi beszédet gróf Apponyi Albert, z nemzet pátriárkája mondotta, mindenkit lenyűgöz vén gyönyörű szónoklatával. Lapzártakor arról értesülünk, hogy Magyar Sándornak több amerikai repülőgépgyár óriási fizetéssel díjazott állást ajánlott fe>. Magyar azonban mindezideig nem nyilatkozott, hogy eifogadja-e ezeknek az állásoknak valamelyikét. Ne csak a testet, de a lelket Is Sondozzukl Hazánkban az utóbbi 6—8 év alatt igazán nem remélt eredményt értek el a testnevelés terén. Kormányunk — minden magyar lélek Örömére — nagy gondot fordit a test gondozására. Nemcsak előmozdítja a testi nevelést az által, hogy iskoláinkban megsaaporitotta a testgyakorlási órák számát, de nagy gondot fordit a tor* názás hatékonyabb tanításának elérésére is. Előmosditja a sportegye- sületek szervezését, támogatja azoknak működését, létrehozta a testnevelési főiskolát is, hogy szakképzett testnevelők álljanak a tornázás oktatására s országosan megteremtette az iskolából kikerült ifjúság testnevelésére a levente intézményt. Ennek a nagyszerű intézménynek szép eredményeiben örömmel gyönyörködhettünk a levente-versenyeken, mert ezek biztosítékát nyújtják a magyarság életerejének s megerősítik a magyarság jobb jövőjébe vetetett hitet. Easel azonban még nem tettünk meg mindent 1 Szükséges a testnevelés minden ágának fölkarolása, mert annak fegyelmező ereje és hatása kétségtelenül nagy, föltétlenül megállapít ható az is, hogy a jövő nemzedék ellentállóbb, erőteljesebb, egészségesebb szervezetű lesz a hosszabb ideig élő, magasabb kort elérő emberekből fog állani. Ez azonban még nem elég! mert nem szabad a test kultúrájának ily magas színvonalra emelése mellett az iskolából kikerült ifjúság lelki nevelését teljesen figyelmen kívül hagyni, mert ennek azután szomorú következményei lehetnek. Nem szabad, nem lehet as iskolából kikerült ifjúság lelki nevelését elhanyagolni. Erre pedig nem elegendők a meglevő s leginkább felekezeti irányú ifjúsági egyesületek, bár ezek üdvös működését a legőszintébben el kell ismerni, de a hibája az, hogy nem kötelező. Erre a célra csupán egy felekezetekeu és társadalmi tagoltságon felülálló intézmény alkalmas, amelybe az egész magyar ifjúság be legyen szervezve. Nem is kell erre újabb szervezet, mert a magyar ifjúság a levente intézményben be van szervezve, de ebben a testnevelést ki kell egészíteni a lelki neveléssel. Amikor a testi nevelésre az időjárás nem alkalmas, akkor történjék a szellemi nevelés, de akkor is szenteljünk időt a lélek gondozáséra, mikor a testi nevelésre alkalmas az idő, a kettőnek párhuzamosan kell folynia, mert az egyiknek a másik érdekében való elhanyagolása szüli azt a sok szomorú képet, amiről lapjaink nap nap ntán számot adnak. Gondoskodni kell, hogy a levente sorból kikerült ifjakat ne lehessen nemzetietlen irányban vezetni és őket veszedelmes célkitüzé- | sekre felhasználni. Tanittuk meg leventéinket az élet- | ben szükséges ismeretekre, tanuljaEgyes szám ára 16 fillér.
