Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-07-04 / 52. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. 8zerkeszt6ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Főszerkesztő: I Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengd. A hír» Telefonszám 85 és 102. SCHNEIDER JÁNOS. | BLÁZSIK FERENC detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként I A lap megjelenik minden aserdán éa szombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír* fe * ’ {Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét| rovatban elhelyezett reklám-, eljegyié*i, családi nir, valamint Félévre-----------6 peng«. \ Egész évre----------12 peng«. I illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | * soronként 60 fillérbe kerül. ^ Vá lasztások után. Az egész országban lezajlottak a képviselőválasztások, amelyek ered ményeként Bethlen István pártja még az eddiginél is nagyobb győzelem me! került ki. Az ellenzéki lapok igyekeznek ezt a fényes győzelmet, tehát az ő kudarcukat ezépitgetni és azzal megindokolni, hogy az ered mény nem az ország hangulatát fe­jezi ki, hanem a hivatalos hatalom működése hozta létre ezt a feltűnően nagy többséget. Hogy mennyire nemcsak tarthatatlan, de nevetséges is ez a híresztelés, amelyet szeret­nének még a külföldi lapoknak, az egyes választásokon megjelent mun­katársaival is alátámasztani^ azt leg jobban igazolja a nagy többség. Le hét egyes kerületekben a hangulatot hatósági beavatkozással irányitani és a választás eredményét eldönteni, de talán mégis nagy kacérkodás az igazsággal azt állítani, hogy az or­szág egész hangulatát az ily irányi táBok, illetőleg beavatkozások terem­tették meg. A mai rettenetes gazdasági hely­zetből fakadó elégületlenség óriási korteseszköat adott ai ellenzék ke­zébe. Sokkal inkább lehetett párt- hiveket toborozni azzal, *hogy tele- torokkal hirdették, hogy minden baj­nak kutforrása a mai ^kormány és aa egész világot lenyűgöző nyomorú­ságot azonnal a gyönyörűség és bol- dogság otthonává változtatják, ha ők körűinek ki a választásból győztesen, mint, ha aszal a keserű igazsággal kellett a kormány jelöltjeinek előállni, hogy eat a világproblémát máról-hol­napra megoldani nem lehet ób ezt az ezer és ezer bajjal kttzködő országot kormány baktató törekvésekkel nem lehet megmenteni, hanem még inkább mélyebben a lejtő szélére vinni. Sie rencse, hogy a magyar választópol­gárnak van még mit féltenie és igy nem ült fel a fényes ígéreteknek s higgadt megfontolással ment a vá­lasztási urnához, vagy állt a választó- bizottságok elé. Azok, akik semmit sem kockás tattak, akik a nincstelenek táborához tartoznak, könnyebben voltak kap­hatók a kormánybuktatás gondola tára. Ezt meg is tudjuk érteni, mert inkább hissi el az az ember, hogy jobb sorsa lesz, akinek ma semmije, sokszor munkája sincs, mint azt, hogy egy megrázkódtatás azt is eredmé nyezheti, hogy amúgy is korlátolt munkaalkalmát is még elvessiti. A lefolyt választás győzelme azoa- ban nem jelentheti azt, hogy abból szomorú tanulságokat is ne voBjunk le. Láttuk sok helyen, hogy nem meggyőződésből, de csupíán dacból állottak oly jelöltek mellé, akikről igen jól tudták, hogy az ő bajukon segíteni nem képcsők. A tűs é* víz fogott.sokszor össze, e két legeden tétesebb elem, hogy ledöntse a meg­fontoltság és higgadtság oszlopát. Soha nem találkoztunk annyi álnok­sággal, rut önzéssel, szó nemtartással, mint ezen választás alkalmával, amely még a válasstók jelenlegi nyomorú­ságos helyzetével sem indokolható meg. Nemzeti veszedelmet jelentene tehát ma a választói jognak még szélesebb kiterjesztése. Sokkal inkább lehetünk hívei a titkos válasstójog- nak, mint a választói jog kiterjesz­tésének, mert ha nálunk is oly ér­telmi fokon álló emberek szavazná­nak, mint Angliában, akkor nem kellene félni attól, hogy felfordulás szármashatik egy titkoB választásból, de ha az alkotmány sáncaiba még több olyan kritikanélküli tömeget vinnénk be, kiket elhatározásukban nem maga­sabb szempontok, nem az ország érdeke vezet, de apró-cseprő torzsalkodások, egyéni érdekeiknek kielégítése, a proletáriátusnak a valamivel bírók iránt való gyűlölete bir döntő be­folyással, akkor ez a csonkaorsság Szenzációs gyilkosság színhelye volt a múlf hó 30 áo Dúnaföldvár. Ozv. Czobor Jánosné szül. Polgár Katalin tekintélyes gasdag asszony az áldó zat, akit kegyetlen módon ölt meg a gyilkosa. — Nyolcvan hold földje, szép nagy háza és több telke volt a 73 éves özvegynek, aki a saját háza udvarának a végén levő egy szoba- konyhás lakásban lakott. Hét gyer­meke volt és ezek jórészt Dnnaföld- váron is laknak, napról napra fel­keresve anyjukat. Mindenki szerette ai öreg asszonyt, kivéve Teréz leányá­nak a férjét, Fekete Kimlei János dunaföldvári harminc holdas gazdit, aki' folyton civakodott az anyósával, mert ai állítólag a többi gyermekei nek dugva mindig többet adott a jövedelméből,'mint nekik. Felfedezik a gyilkosságot. A rémes gyilkosságot a házbeliek vették észre. Egyiküknek délután 4 óra felé valami dolga akadt Csöbör* néoál és a konyhájába belép remeg íepetve látta, hogy a padló, de kü­lönösen a konyhából nyíló ős a padló ▼al egy szinten levő felemelhető pince lépcső födele csupa vér. Mivel az asz szonyt a szobájában és az udvaron sem találták, össsekiabálták a házia­kat, meg a szomszédokat, akik fel­nyitották a pince csapóajtaját és a lépcsők végénél a pince homokos talaján vérbe fagyva megpillantották a rettenetes sebekkel eléktelenitett hullát. A csendőri nyomozás. Az esetről azonnal értesítették a csendőröket, akik a községi előljáró- sággal és az orvossal a helyszínére érkezve megállapították, hogy gyil­kosság történt. A helyszíni vázlat felvétele után a csendőrök kihallgatták a házbelie­ket és a rokonokat, A kihallgatások ‘során tudomást szerzett a cseedőreég a Fekete Kimlei és az anyósa kö­nem tudná megérni aat, hogy a ma­gyar igazság erejével vissiaszerea- besse mindazt, amit a trianoni gaz- 6ág elrabolt tőlünk. Az uj országgyUlós igen fontos, mego'dandó problémájának kell tehát lenni a választójogi kérdésnek. — Annyi erkölcsi romlottság, az embe riesség oly nagyfokú sűlyedése volt észlelhető a legutóbbi válasatásnál, hogy eat a mai válasatási eljárást váltosatlanul fenntartani nem lehet, mert mindkevesebb lesz azoknak a száma, akik értelemmel és igazság- érzettel vesznek réast a harcban, de mindnagyobb azoké, akiknek lelkű létéből egy-egy választás az erkölcsi lesülyedésuek hatalmas áramlatát váltja ki, ez pedig nem kormány- férfiak bukását eredményezné csak, hanem aa egész magyar nemietnek elpusztulását is. zött fennállott ellentétekről és ezek miatt élő akarta állitasi. - Mivél Fe­kete Kimlei nem volt otthon, a csend­őrök a lakásán várták. Este 8 óra után érkezett haza és láthatóan meg­döbbentette, hogy csendőröket talált a folyosóján. Állítólag aa is nagyon meghatotta, hogy otthon tudomást saeraett az anyÓBa tragikus haláláról. A gyanúsított elvágta a nyakát. A csendőrök néhány kérdést intéz­tek Fekete Kimleihez, majd azt mondták neki, hogy csak feküdjék le nyugodtan. Egyúttal ők is ott maradtak és a folyosón pihenőre tér tek. Fekete Kimlei asonban nem so­kat aludt, hanem egész éjjel járkált a szobijában, majd hajnali öt óra előtt egy borotvával belevágott a torkába. A vérző emberhez azonnal orvost hívtak, aki megállapította, hogy a sebe nem vesaedelmes, mert csak a tokájába metsiett bele, a gé­géjét nem sértette meg. As esetet a csendőrök az összes részletekkel be­jelentették a dunaföldvári járásbíró­ságnak, amely távbeszélőn értesítette dr Gaál Dezső szekszárdi kir. vezető ügyészt a gyilkosságról. A királyi Ogyósz a helyszínén. Dr Gaál Dezső elrendelte a hulla felboncolását és maga is helyszínére utazott a nyomozás irányítására. — Jelen volt dr Vársseghy Lajos kir. járásbiróval együtt a hulla boncolásá­nál, amelyet dr Berky Jóssef egész eégügyi tanáosos és dr Farkas Gyula orvosok végeitek. A boncolás meg­állapította, hogy Ccoborné fején ha­talmas sérülések vaunak, koponya- csontja egyik fülétől a másiáig fel­repedt, agya csupa vár, bal mell kasának összes fordái össze vannak törve és egész testén borzalmas zú zódások nyomai láthatók. A vezotő királyi Ügyész a bonco­láshoz a temetőbe kivezettette Fekete I Kimlei Jánost és ott kezdte meg a kihallgatását. Aa őriaetbe vett ember eleinte nem felelt a hoaaá intézett kérdésekre, később azonban egyre azt hajtogatta, hogy legjobban sze­retné, ha már nem élne és jót ten­nének vele, ha azonnal kivégeznék. A boncolás után a királyi Ugyésa a gyilkosság sainhelyére vitette a bűn­tett elkövetésével gyanúsított em­bert és maga is ott igyekeaett össze­állítani a rémes eset lefolyását. Dr Gaál Dezső a. helyszínből megállapí­totta, hogy mielőtt a gyilkos végzett volna vele, öav. Csoborné kenyér­sütéshez készült. A konyhában min­den úgy volt, ahogy az eset felfede­zésekor találták. A földön egy 9 darabra törött vasaló, a tűzhelyen egy eltörött szódásüveg. A pince csapóajtaja csupa vér, úgyszintén a lépcsők, meig a pince homokja is. A pincében egy másik véres ssódás- üveg is volt, -T- amelynek a nyaka szinte le volt törve. Hogy törtónt a gyilkosság? A dulakodás nyomaiból és ezekből az adatokból megállapítható volt, hogy Czobornót előbb az ekközben összetört vasalóval verték fejbe, majd szódásüveggel verték szét a kopo­nyáját. A gyilkos asntán levitte a pincébe. Ott valószínűleg mozgott még az öreg asszony, mire a második szódásüveggel reá mért Ütések kiol­tották az életét. A gyanúsított viselkedése. A büntéoy esen részleteinek a tisz­tázása után dr Gaál Dezső a hely­színén újból hozzáfogott Fvkete Kimlei kihallgatásához. A gyanúsított elő­adta, hogy ő a gyilkosság napjának délntánján otthon tartóakodott éa csupán délelőtt 11 órakor volt a szomszédjánál, Bartalos János cipésa- nél, hogy a cipőjéről a törött patkóit levetesse és kisebb javításokat csinál­tasson veié. Majd délután a család­jával együtt a Krezsák-hegyre meat babot szedői és onnan este 8 órakor vissaatérva értesült csak a gyilkos­ságról. Csodáikoaott, hogy a lakásán csendőröket talált és hogy ezek éjjelre is ott maradtak nála. Emiatt olyan ideges let!, hogy nem tndott aludni és reggel 8/Aö-kor idegrohamában beretvával elvágta a nyakát. Hol volt Fekete Kimlei? Kihallgatta ezótán a királyi Ugyésa Fekete Kimlei Jánosné síül. Czobor Térést, a gyanúsított feleségét, vala­mint Margit és Ilona nevű leányait is, akik aat vallották, hogy Fekete Kimlei délntán fél kettőkor elment hazulról és csak fél háromkor tért vissaa. Mielőtt elment volna, aat mondta, hogy átmegy a cipészhez a szomszédba és kölcsönkéri a lovát. Fekete Kimlei a családtagjai elő­adása szerint ezntán kiment velük a Krezsák hegyre babot szedni. Ot óra­kor azonban azzal távozott el tőlük, hogy a szőlőben vizet fog húzni a permetezéshez A család njból csak Borzalmas gyilkosság Dunaíölduáron, Egyes szám ára 24 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents