Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-06-17 / 47. szám
2 ónk a letipráa és a gyűlölködés érzései uralkodván, az úgynevezett győzd nemzetek bennllnket, a gyen» géket meg akarnak aemmiaitení. Bár tudom, — folytatta ő/ffy —- hogy az 1926. évben sokkal jobbak voltak a köigazdaaági viszonyok mint moat, én, aki felelősségem tudatában aoha rőzsás reményeket nem azoktam ébreszteni, mégis azt mondom, hogy most mégis előbbre vagyunk. Nem kell bővebben magyaráznom, hogy a gazdasági baj világjelenség. Aki újságot olvas, az látja, hogg mi az ára az orosz búzának és tudja azt is, hogy Romániában és Jugoszláviában még olcsóbb a búza, mint nálunk. Akt ennek ellenére mégis az ország vezetőit vádolja emiatt, az mérget akar a kutakba és a telkekbe elhelyezni és a nép el* keeeritósóvel zavarokat akar kelteni. Az ilyen emberekkel, akik tudva ennyire valótlant állítanak, még szóba állani sem érdemes. Ok is tudják, hogy ellenségeink azt határozták rólunk, hogy mezőgasdssági fölöslegünket kivinni nem engedik. Ezáltal azt akarták elérni, hogy fulladjunk bele a saját zsírunkba. Sötét árnyként nehezedett ránk a jövő kérdése és ilyen körülmények között az 1926. évben mi sem tehettünk mást, mint azt, bogy mi sem engedtük be az ipari termékeit azoknak az országoknak, amelyek bezárták a kapuikat a mi búzánk, boruok és állataink elől. Ipari szükségleteink fedezésére pedig uj ipart, uj gyárakat teremtettünk, hogy itthon állíthassuk elő azt, amit eddig külföldről hoztunk be. Igas, hogy ez terhet, ssenvedést jelentett reánk nézve is, de mi ezzel véltük az ellenség gyűlölködését megtörni. Sok hazai nagyiparos vissza- élt ezzel a helyzettel és igye kezelt a szegény magyar népet kizsarolni. . Mivel ez a mi kényszerű elzárkózásunk a külföldi áru elől osak ideiglenes intézkedés volt, kerestük a legegészségesebb módot, amellyel a szükségintézkedéseket hatályon kívül helyezhetjük. Es meg is történt éB örömmel jelenthetem, hogy a kivitelre váró hat millió métermáisa magyar búzából négy és fél millió métermázsa gabonának külföldre való kivitele most már biztosítva van és ezek helyébe bejöhetnek hozzánk az osztrák és olasz piacnak a nálunkénál olcsóbb ipari termékei. Minden remény megvan srra, hogy a magyar gabona és a magyar bor ára ismét felemelkedik és olyan lesz, amellyel a sok millió magyar gazda megtalálja fáradozása gyümölcsét, Viszont a magyar gyárosok, látva a külföldiek konkurren- oiáját majd adják az ő áruikat olcsóbban is. De a lehetetlen árúuzsora sem garázdálkodhatik tovább. Megcsináltuk a karteiltörvényt, mely aa ő szigorú intézkedésével TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 június 17. levágja a kartellek hatalmas fájának a koronáját, úgyhogy a kartell- uzsora a jövőben nem lombosodhatik. De nemcsak ez az intézkedés fog gátat vetni a kartellek garázdálkodásának, hanem az is, hogy nemsokára meglesz a német kereskedelmi szerződés is és a mi mezőgatdasági termékeink kedvező vámja ellenében behozzuk ide a hatalmas német ipar olcsó gyártmányait. Az áru tehát hamarosan olcsó lesz. Többször hangoztattam, nemcsak választóim előtt, de a kép viselő házban is, hogy a közpénz, az adóból befolyó vagyon szentség, amellyel takarékoskodni kell. És amit sióval hirdettem, az nálam nem kortes - fogás volt, hanem meggyőződés, amelynek valóra váltásáért teljes erőmből dolgoztam. Büszkén mondhatom, hogy a takarékosság érdekében senki sem tett annyit, mint én. Sanda szemmel néztek rám képviselőtársaim is, mert azt mondtam, hogy nekünk kell jó példával elől járni és a képviselői fizetéseket le kell szállítani. Hasonlóképpen követeltem azt is, h°gy egyes kiválasztottak közpénzekből többszörös jövedelmet ne élvezhessenek. Tudom, hogy itt a választókerületben járó uj próféták a közönség előtt az állami költségvetésről beszélve, olyan módon igyekeznek a nép rokon- szenvét a maguk számára megnyerni, amit mindenki, aki ért a dolgokhoz, népbolonditásnak, szemfényvesztésnek, számhamisitásnak és valótlanságnak mond. Az illetők, akik valÓBzinüleg nem is értenek a költségvetéshez, összetévesztik az 500 milliós netto költségvetést, az 1300 milliós brutto végösszegű költségvetéssel. Az utóbbiban ugyanis szerepelnek a közüzemek, a posta, a vasút, a vám, a sójövedék, a kőszénbányá- azat, az állami vas- és gépgyárak stb., amelyek nemcsak, hogy magukat tartják el, hanem óriási hasznot hajtanak az országnak. Hibák, mint minden emberi műben, a mi intézkedéseinkben is vannak és a mi hibánk az volt, hogy nem láttuk előre a gazdasági krízist. De kérdem én, mely európai politikus látta ezt előre ? Mi azonban a krízis dacára is elmondhatjuk, hogy lelkünk mélyén érezzük az igazságokat és ennek a szavára hallgatva mentünk a magunk utjain. Ha máB párt jön a helyünkbe, az sem csinálhatja másképpen, mint ahogy mi csináltuk, mert ezt az ellenséges külföld által reánk kényszeritett harcot másképpen nem lehetett volna megharcolni, mint ahogy mi megharcoltuk. Igazságunk tudatában fogunk tehát tovább dolgozni, megkötjük a nemzetközi gazdasági szerződéseket és takarékoskodni fogunk a végletekig. Viszont, ha a nemzetközi gazdasági viszonyok megjavulnak, a most felhangzó panaszok is úgy eltűnnek, mint a tavalyi hó. Készen állunk arra is, hogy további áldozatokat is hozzunk az ország érdekében, azonban erős a hitem, hogy erre nem kerül a sor. Egy fontos kérdést kell még kerületem választópolgársága előtt megtárgyalnom és ez az, hogy független politikát csak az csinálhat, aki maga is független és aki úgy anyagi, mint lelki tekintetben megőrizte a maga függetlenségét. Ezen a vidéken is nagy kíváncsisággal olvasták a lapoknak azt a névsorát, amelyben fel volt sorolva, hogy mely képviselőnek milyen mel lékes állásai, milyen igazgatósági tagságai vannak egyes vállalatoknál. Bizonyára sokan keresték ŐrflTy Imre nevét, de bizony nem találták, meg ebben a kimutatásban, amely 144 képvise lőről állapította meg ezt a lelki összeférhetetlenséget. Nekem is felkínáltak ilyen állásokat, aranytálcán hozták elém az ajánlatokat, de én elutasítottam valamennyit, mert a legalávalóbb dolognak tartottam volna politikai függetlenségemnek a feláldozását. Viszont amim van, azt a magam szorgalmával, tisztességes becsületes munkával szereztem, nem pedig igazgatósági tagságokkal. A képviselői ' összeférhetetlenség kérdésével végezve rá kell mág térnem az adózás kérdésére. Nem akarom azonban ellenjelöitjeim példáját követni, nem akarok üres léggömböket felereszteni és nem akarok a hamis számadatokból százmilliókat lenyirbálni, hanem rá kell mutatnom az adóséról- mekre. Tudják, hogy én, mint bortermelővidék képviselője, magam is sokszor felszólaltam a bor- fogyasztási adó ellen, amelyet a legembertelenebb, — a leg- kuiyább adónak tartok. Meg is mondtam az illetékeseknek, hogy a vizes borért, azért a vacak lőréért a legnagyobb igazságtalanság olyan adót kivetni, ami sokszorosa az értékének. A borfogyasztási adónak az eltörléséért megkezdett akciómat a legsúlyosabb politikai konzekvenciák levonása mellett fogom a jövőben is folytatni és remélem, hogy hamar siker fogja kísérni a magam és képviselőtársaim fáradozását. Hasonlóan igazságtalan a köz- munkaváltság is és ez ellen szinte teljes erőmmel és befolyásommal állást foglalok. A termelő nép terhein azzal fogunk könnyíteni, hogy a búza árát húsz pengőre feltornásszuk és ez bizonyára magával viszi a többi termelési ágakat is, amelyek sérelmei ezáltal orvosoltatni fognak. Kötelességemnek tartom abban az irányban is dolgozni, hogy a háború áldozatainak, a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak az ellátása a költségvetési feleslegekből méltóképpen rendezteasék és hogy ország rója le azok iránti kötelessé- gét, akiknek mélységes erkölcsi h&. Iával tartozik. Hasonlóképpen közreműködni kívánok a hadikölcsönök rendezése ügyében. Az általános titkos választói jog kérdésével kapcsolatosan legyen szabad elmondanom, hogy ettől félni nekem okom nincsen. Az első nem* zetgyülési választások alkalmával titkos szavazattal győztem és a törvényhatósági választások során, ahol az eljárás titkos, az összes bizottsági tagok közül én kaptam a legtöbb szavazatot. Ebből azt a tanulságot is levonom, hogy a politikus munkájából nem Bzabad hiányozni a nép önzetlen szeretetének, viszont a nép szeretetét attól, aki soksok emberen segített, elvenni nem lehet. Ellenfeleim gyalázkodásaira nem kívánok reflektálni, mert tudom, hogy sárral, piszokkal és piszkolódásókkal csatát nyerni nem lehet. Az éljenzésektől éB helyeslésektől sokszor félbeszakított meggyőző, komoly beszéd mély hatással volt a nagyszámú hallgatóságra, amely percekig ünnepelte dr Örfly Imrét, akinek újból leendő megválasztásával és mandátumhoz juttatásával ez a kerület csak magát fogja megbecsülni. Dr örfly beszédének elhangzása 1 után Kamarás Béla mérnök, nyug. M. A. V. főfelügyelő mondott szivből jövő szép szavakkal záróbeszédet. Bátaszék. Dr ö.fly Imre szekszárdi prog- rammbeszéde után azonnal autóra ült és Bátaszékre ment, hogy ott ismertesse meg választóival programmját. A szekszárdi polgárok mintegy 30 an autóbuszon kisérték le. A határ szélén az odaérkező képviselőt, nagy küldöttség várta amelyben résztvet- tek az intelligencia, a kereskedők, iparosok és a gazdák igen nagy számban. Ezeknek nevében Pongrácz Lajos pártelnök köszöntötte a nagy agilitáBU képviselőt. A fogadtatás után dr örfly és kísérete az uj iskolához hajtatott, ahol a választópolgároknak már igen tekintélyes tömege várta. A képviselőt a megjelentek nevében Csegényi József, az ülés elnöke üdvözölte és felkérte programmbeszédének elmondására. Ezen programmadáBon résztvett a Klósz pártnak is mintegy 50—60 embere és igyekezett Örfly beszédét megzavarni, azonban agresszív visel* kedésük dacára nem sikerült nekik nagyobb botrányt okozni, mivel aa öifly választók fegyelmezettségén minden mesterkedésük megtört. Miután a csendőrség a főkolomposokat a tömegből kiemelte, a lármás vitézek a programmbeszéd helyéről eltávoztak. Ezután dr örfly Imre közel egy órás beszédben mondotta el ugyanazokat, amiket Szekszárdon. Igazságokkal alátámasztott szavai nagy tetszést váltottak ki a megjelentekben és úgy a komoly beszéd, mint a Klósz-párt durva fellépése őrffy Imre pártját Bátaszékeu is csak jelentékenyen szaporította, örfly ebéd után Bátára autózott, ahová egy majálisra hívták meg és ahol nagy szeretettel fogadták választói. Este 7 órakor őcsény- hegyi választóit kereste fel, akik ige* I ragaszkodással vették körül, mert | hiszen ezen szegény kisgazdáknak I sokszor volt alkalmuk tapasztalni, hogy mily szeretettel karolta fel örfly 1 Imre minden ügyüket. H90HTATUÁH90KA1 KÖZSÉGI És TANÜGYI ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTUNK. A rendeléseket postafordultával elintézzük. MOLNÁR-FÉLE R.-T. » SZEKSZÁRn
