Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-06-06 / 44. szám

III. évfolyam. V 21. szám. 1931 Junius 6. TOLNAMEGYEI GAZDA _______________________ A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. fé léig» szerkesztő: John Sándor vm. g. t. titkár. 1 „Uj pojgydr Bonyhádon" cim alatt „Landpost“ májas 24 iki számában egy cikk jelent meg, mely teljesen tepdenciósus és alkalmas arra, hogy félrevezesse tejszövetke- seteinket. A cikk a tényeknek egy* általán meg nem felelően állítja be a gazdaérdekek védelmét szolgáló mozgóimat, sőt egyenesen gazdaérdek ellenesnek tünteti fel. A cikk írója teljesen téves információk alapján Ítéli meg az országos viszonylatban is nagy horderejű mozgalmat, mert azt nem akarjak feltételezni, hogy a cikk szövetkezet és gazdaellenes tényezők befolyása alatt szándékosan igyekszik a valóságnak meg nem fe­lelően tájékoztatni a lap olvasótáborát* A tény az, hogy a tolnamegyei és éazakbaranyamegyei tejszövetkezetek megállapodtak egymással abban, hogy 1932. évi tejtermelésüket a Tolna­megyei Tejgazdasági Bizottság (TTB) által kibocsáj tandó egységes szerződés tervezet szerint és a TTB jóváha* gyásától függően fogják eladni. A TTB tényleg összeköttetésben van az OMTK-val, de csak annyiban, hogy az OMTK a TTB-ban képviselve van 2 taggal. A TTB tagjainak száma 23, ebből a szövetkezetek képviselőire jat 15, a gazdasági érdekképviselő tek pedig 6 taggal vannak képvi­selve. Az összeállítás tehát olyan, hogy csakis az történhetik meg, ami a szövetkezet érdekeinek megfelel. -Az OMTK képviseletére azért volt szükség, hogy a Bizottságnak szak­avatott tanácsadója legyen, de ter­mészetszerű is, mert hisz az OMTK- nak alapszabályban lefektetett fel­adata és kötelessége, hogy a szövet­kezeti mozgalmakban résstvegyen és azokat támogassa. A TTB ban a vár­megyében érdekelt tej vállalatok is résstvéttek kiküldötteikkel, mint ren­des bizottsági tagok, amíg az együtt­működésre hajlandók volta^. Nem fedi a valóságot az, hogy az OMTK akar Bonyhádon vajgyárat építtetni és hogy az OMTK fogja összevásárolni,, illetve értékesíteni a vármegye tejtermelését* A létesítendő szövetkezetek Szövetsége teljesen autonóm lesz és üzleti ügyeit az ÓMTK-tól teljesen függetlenül fogja intézni, úgy a vállalatokkal, mint az OljfiTK va| szebben. A TTB nem az OMTK és nem a magán tejvállalatok, hanem elsősor­ban a tejtermelők érdekeinek meg­védéséért alakalt. Az OMTK a föld- miveléBÜgyi minisztérium a tejérté­kesítés biztosítására és szabályozá­sára hivta életre. Tehát mindkettő > gazdaérdekek szolgálatában működik. -Az a mozgalom) amelyik a TTB irá­nyítása mellett a megyében megindalt, csak azt célozza, hogy a tejtermelők /az elérhető legmagasabb tejárat kap- í hassák meg. Bármely vállalattól kap­ják is meg tehájuezt a tejárat, az ő érdekeik vfdífe vannak, de közvetve az ÓMTK alapszabályszerűen kijelölt hivatása is erősítést nyert abban, 1 bogy tag szövetkezetei jól prosperál­nak. Teljesen [tisztában vagyunk azzal, ..hogy konkurencia kizárás* nem volna ' előnyös a vármegye tejtermelőire nézve és éppen ezért azok» akiknek feladata ebben a mozgalomban a szö­vegesetek érdekeire ügyelni, egy Szerkesztőség: Szekszird, Vármegyeház. Telefon: 125. pillanatig sem gondolhatnak arra, hogy akár a tejvállalatok kívánsá­gára az OMTK-t, mint értékesítő szervet mellőzzék. Da nem honorál- tatott volna az OMTK-nak egy ilyen, a magán tej vállalatok ellen irányuló kívánsága sem. Az elmondottakból világos az, hogy bárki is legyen a cikk írója, semmi esetre sem viselheti jobban szivén a tejtermelők érdekeit, mint a tej­termelők megbízottai. Le kell szögeznünk azt, hogy az OMTK Tolna megyében felbecsülhe­tetlen szolgálatot tett a tejtermelők­nek, érdekeik védelmére irányuló mozgalomban. Teljesen téves a cikknek Mestero­vi ts Iván tejgazdasági miniszteri meg- bisott kijelentéséről szóló híradása, amint ez a szóról- szóra leirt — gyors­írói jegyzetek alapján — jegyző­könyvből megállapítható. Tény az, hogy Mesterovit8 Iván tejgazdasági miniszteri megbízott, a részletesen ismertetett mozgalmat, annak meg­ismerése ntán, örömmel üdvözölte. Téves a cikknek az a megállapí­tása is, hogy az OMTK be akarja léptetni kötelékébe a tolnamegyei tej szö vetkezeteket, mert a tolnamegyei tej szövetkezetek 3—4 kivételével mind tagjai az OMTK nak, amely köteléki viszonyból a tejszövetkeze­teknek csak előnyei származhatnak. Teljesen légből kapott állítás as, hogy a tagszövetkezetek az OMTK nélkül tejüket el nem adhatják, amint az az alapszabályokból megállapít­ható. Úgyszintén az alapszabályokból megállapítható annak a valótlan­sága, hogy az OMTK nélkül a szö­vetkezetek nem tarthatnak közgyű­lést. A tejszövetkezetek teljesen ön­állóak, a tej eladásánál esabadon ren­delkeznek, az OMTK nak csak a szövetkezetek ügykezelésére van ellen­őrzési és felügyeleti joga, ami csak előnyös lehet a szövetkezetekre nézve. Ami pedig a bonyhádi vajgyár felállítását illeti, ez egy másodrendű kérdés és e felől a TTB nem dönt hét, mert ez a létesítendő Szövetség joga lehet csak és a szükségszerűség* tői függhet csak annak felépítése. Azaz attól, hogy érdekvédelem szem pontjából a Szövetséget erre rá­kényszerítik. Mindezekből megállapítható as, hogy a cikk írója vagy tévesen volt informálva, vagy pedig oJlsssége min­den szövetkeseti mozgalomnak, a szövetkezeti alapon való szervezke­désnek éa értékesítésnek. Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Szekszárd. SzaraasmartiodlJ ozás és kl- tiiitds Rumon. Az elmalt vasárnap, májas 31-én Kardon* readeáaU szarv asm arhadij a- sást a Tolnamegyei Gazdasági Egye­sület a vm. Gazdasági Felügyelőség­gel karöltve. A felhajtott anyag na­gyon szép, de. nagyon kevés volt. Csak mintegy 70 drb állatot hajtot­tak fel, ennek oka részben a nagy meleg, főleg pedig as volt, hogy az elmalt tél takarmány hiánya még most is érezteti hatását és a gazdák nem | akarták kiállítani rossz kondícióban levő állataikat. A dj a záson meg­jelentek és a bíráló biaottság mun­kájában résztvettek: báró Fiáth Tibor g. e. elnök, Dóry Frigyes g. e. al- elnök, dr Kenésy Lissló főszolga­bíró, báró Maloomes Gyula föld­birtokos, dr Horváth Árpád fóiipáni titkár, a környékbeli gazdatisztek, a m. kir. gasd. felügyelői és állat­orvosi kar, a vm. gasd. egyesület tisstviselói. A bírálat alapján a kö­vetkező gazdák nyertek állataikkal dijat: Tehenekkel: I. dijat, 150 P-t és oklevelet Bayer Mátyás Kard, II. di­jat, 100 P t és oklevelet Stand Már­ton Kard. Őszökkel: I. dijat, 150 P-t és oklevelet Bayer Jóssef Kard, II. di­jat, 100 P t és oklevelet Müller Ist­ván Kard. Fentieken kívül részben tárgy- díjban, részben érem- és oklevél- dijakban a következők részesültek teheneikkel, üszőikkel és bikájukkal: Bayer Mátyás Kard, Vincze Gy. Jó­ssef Gyulai, Keller György, Mayer István, íaztl Márton, Bsssonyi György, Keller Péter, Tóth Mihály és Kohl Ferenc kardi lakosok, Both Ferenc macái és Weber Mihály csibráki lakosok. A Földmiyeléaügyl Miniszter külön pénzjutalmában is részesültek a következők: Vincze Gy. Jóssef Gyataj 40 P, Both Fe­renc Macái, Weber Mihály Ceibrák 20—20 P, Tóth Mihály és Kahl I Ferenc Kard 10—10 P Magyar borkiállítás Katowicében. A mait pénteken megnyílt kato- w.'cei tavaszi mintavásár meghívására a budapesti Magyar—Lengyel Keres kedelmi Kamara a Varsóban sikerrel zárait borkóstolóval egybekötött bor­kiállítást a helyi viszonyoknak meg­felelő keretek között az előbb emlí­tett vásár keretén belül njból meg­szervezte. Úgy a váaár vezetősége, mint a lengyel hatóságok előzékenysége tet­ték lehetővé, hogy es a kiállítás a legminimálisabb költségekkel volt megrendezve. A kiállítás megnyitásán a borérde- keltséget Görgey István országgyűlési képviselő és dr Steiner Antal, a Magyar—Lengyel Kereskedelmi Ka­mara igazgatója képviselte. As első napok kezdő eredményei arra engednek következtetni, hogy est a fogyasstóterttletet is sikerülni fog a magyar borfogyasstás réssére megnyerni. Es a publikum sem ismerte eddig a magyar bort, jéllehet normális gaz­dasági viasonyok kösött es a terület különösen a hordós borok exportja szempontjából nagy fontossággal bir. A varsói kiállításra kivitt fiatal borok is várakozás ellenére nagy­szerűen tűrik a kiállítással járó rend­kívüli fáradságokat. A lengyel Felsóssilósia fogyasztó- közönsége a fiatal magyar borok iránt is nagy érdeklődést inutat. GAZDAHIREK. — Kót Időszerű teendő a legelőn. A legelő állat elhagyja a tüskés-tö­vises gyomokat, a mérgezőket meg — különösen ha egyebet talál — ösztönszerüleg kerüli. így azután ez a káros növényzet akadálytalanul szaporodhat, hiszen a tiprásop kívül más alig veszélyezteti a virágját. Egy-egy legelőszakasc legeltetése ntán, mielőtt még az említett növé­nyek magba mehetnének, kaszával le kell azokat tarlózni. Ez igen gyorB és könnyű manka. Utána tüstént össze kell a levágott anyagot gyűj­teni. Vagy hordjak le és használjuk anyaggödör tölteléknek, esetleg * le- hordás ntán égessük el, vagy pedig szárítsak meg kupacokban és mi­helyt lehet, ott égessük el a hely­színen. A hamut persze lapáttal szór­juk el. Ez a hamu a gyepen hasz­nos és műtrágya formájában pótland növényi táplálóanyagot tártaim** gyep különösen értékesebl lett igényes növényeine; válikT így a gyomkassáls hasson szármasik. Tenné' enyésső csekély mennyiség ban a gyepre kerülő fos káli ahhoz képest, amely, egéssséges, üde fejlődéséhei van. A hiányt rendszeres c sással kell a legeltetési idé szünte után, de legkésőbb ki», dáekor pótolni. A másik fon endő a lelegeltetett legelőszak az elhullott állati ürülék does Amint ax ürülék megszikkadt < I benne dolgosó rovarok aat mint megkelesztették, felpaffasztották, igen könnyű szétosstani. Újabban szer­kesztettek külön erre a célra való fogatos eszközöket, amelyek egy-egy megkelt tehénlepényt fél méter szé­lesen és két-három méter hosssan elterítenek. így elejét vesBaük az árvatőzeggyültés lehetőségének, a gyep sem ég ki az elhallott gsnaj alatt, hanem ssépen megtrágyázzuk azt. Ez természetesen azért még nem teszi a műtrágyázást feleslegessé. A Tolameggel Gnzdiuigi Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Cséplésl szén, SÄÄ darabos vagy tojás briguet az Egyesület Kereskedelmi Ősz'*’ megrendelhető. Ugyanott *****

Next

/
Thumbnails
Contents