Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-05-23 / 40. szám

III. évfolyam. 19. szám. 1931 május 23. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. felelői nett esz (6: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszlrd, Vármegyeház. Telefon: 125. j Esvei-mást a tejről. IV. A tejnek a zeirtartalom mellett leg­értékesebb része a fehérjetartalma, összes mennyisége a tej 12 7°/o szárazanyagtartalm&ból nagy átlagban 3’5°/o. A tejben háromféle fehérjét találnék, és pedig: 1. mint legértéke­sebb a kazein (sájtanyag), 2. a kisebb mennyiségben található laktoalbumin és 3. a tejben csak nyomokban elő­forduló laktoglobnlin. A tej fehérjetartalmának legjelen­tősebb részét a kazein alkotja, a 3 5% átlagos fehérjetartalomból 2 8°/o | mennyiséget. A tejben nem oldott, hanem duzzadt, úgynevezett kocso­nyás (colloidális) állapotban, mészhez kötve fordul elő s ez a colloidális kazein mész vegyülék okozza a tej - zsír finoman elosztott állapotban le­begő zsirgolyócskái mellett a tej átlátszatlan voltát. Sajtanyag elneve­zését a kazein onnét kapta, hogy a sajtok és túró főtömegét a kazein alkotja, összetételére nézve foszfor- tartalmú fehérje (paranukleoproteid). I Nagyon hasonlít összetételében a tojásfehérjéhez s igen fontos és érté­kes tápláló anyag (hús-, izomképző). I A kazein a tejből pelyhes csomók, alvadók alakjában válik ki. A tejből I szervetlen big savak, valamint ecet* I sav hatására is könnyen kiválik, I aminek magyarázata kézenfekvő,-hisz emlitettem, hogy a tejben a kazein mészhez kötve fordul elő. Savat adva a tejhez, az a mésszel, mint lúggal I közömbös sóvá vegyül s igy a kazein i az eddig őt fogvatartó mésztől meg­szabadulva, pelyhes rögök alakjában kicsapódik a tejből. Tapasztaljuk azonban, hogy neme iák savak hozzá­adására, de állás közben is bekövet­kezik a kazein kiválása (aludt tej), I aminek magyarázata, hogy a tejben állás közben elszaporodó tejs&vképző baktériumok (streptococcusok) a tej­cukrot megbontva, azt tejsavrá ala- I kitják, melynek hatására az előbbi folyamat megismétlődik s a tej meg­alvad. A megolvadás állás következ­tében bekövetkezik, ha a tejsavkép- ződés 0 42—0 45% ig emelkedik. — Jól tudjuk azonban, hogy a sajt- I gyártásnál nem savakkal s nem is I állás közben képződő tejsavval alvasz- szűk meg a tejet, hanem az ugy- I nevezett oltóval, mely elegendő mész- I bó jelenlétében a tejet ugyancsak megalvassza s a kazein a tejből fehér alvadók alakjában válik ki. Az oltó nem más, mint a szálas takarmányt még nem fogyasztott, tehát cca 4 hetes kérődző állatok (szarvasmarha, juh) oltógyomrából kivont, száraz, vagy folyékony halmazállapotú készít­mény, amelyben lévő oltóenzim hatá­sára a kazein két részre Beakad, és pedig nagymennyiségű parakaseinre, .mely a mészsókkal, mint parakazein- • mész a tej felszínén fehér alvadók alakjában válik ki, mig kisebb rész- I -ben savófehérje keletkezik, mely a kazein kiválása után oldott állapot­ban visszamarad. Az oltó készítésére és használatára még a későbbiek folyamán visszatérek. A kazeinen kivül találunk még a tejben vízben oldódó fehérjéket is, ezek a laktoalbumin és á laktoglobu lin, A laktoalbumin mennyisége a fejben átlag 0 6%. Az egyszerű fehérjék közé tartozik, a tejből meló gitéssel választható ki. így a tej forralásánál képződő pille, vagy bőr, legnagyobbrészt a hevítés folytán kivált és megalvadt laktoalbumin és globulinból áll. A lakloglobulin a tejben csak nyomokban, átlag 01%- ban található. A föccstejben úgy az albumin, mint a globulin mennyisége lényegesen magasabb, mint a nor mális fejben5 igy az albumin mennyi­sége a fiteostejben átlag 11—14°/0, a globulin 1—2°/o, innét magyarázható, hogy a föccstej nem forralható, mert a hevítés alkalmával, magaz albumin és globulin-tartalmánál fogva, rögtön megalvad. A sajtgyártásnál az albu min és globulin a kazein kiválása után a savóban oldott állapotban marad vissza, melyből főzéssel ki­csapható fehér alvadékrög alakjában. Ez adja p\ juhtejnél a zsendicét. A zsír- és fehérjetartalom mellett a tej tápláló értékét nagyban emeli még a cukortartalma, mely átlagosan 4‘90%* A tejcukor az édes savóból állítható elő oly módon, hogy a savót bepárologtatjuk, amikor is a lassú melegítés következtében a tej víztar­talma elpárolog s a tejcukor apró rombus kristályok alakjában kiválik. A tejcukorra jellemző, hogy a tejen és föccstejen kivül semminemű anyag­ban sem található fel, tehát az emlő­sök mirigyének valószínűleg szintézis utján előállított önálló terméke, épp­úgy, ahogy a kazein is a tőgymirigy J sejtjei aktív működésének a terméke. | A tejcukor már langyos vízben is könnyen oldódik. A tej állásközbeni savanyodása, majd megolvadása a tej cukor következménye, mert a meleg levegőn való állás közben elszaporodó tejsavképzőbaktériumok a tejcukrot megbontva tej'savvá alakitják. A tej­cukor 85—80 C*-on felül már bar- nulni kezd s tej karamellé alakú*, ez okozza jórészt a tej kozmáé szagát. Jelentős szerepet játszik a tej ki váló tápláló hatásán kivül még, a csontképzésnél is, a benne lévő ás- ványianyag (hamualkotórészek) tartalmánál fogva, mely a tejben át lag 0 75% E szervetlen sók főleg kálium, nátrium, c tlcium (mész), mag­nézium, foszfor és klórból állanak, melyekre a szervezet minden részé­nek, de főleg a csontoknak — me lyek legnagyobbrészt fossforsavas mészből állnak — nagy szüksége van. Végül igen értékeB alkotórészei a tejnek az enzimjei is, melyeket csak hatásukról ismerünk fel. A tejben előfordul mint legfontosabb az oxi- dáse és psroxidáse, a katalase, re duktáse nevű enzim. Végül igen gaz­dag a tej, a fejlődésre és egészségre oly fontos vitaminokban is. Nincs még egy oly tápanyag, melyben min­den vitamin oly kedvező eloszlásban és mennyiségben lenne jelen, mint a tejben. A tehéntejben megtaláljuk úgy az A, mint a B (antineuritikus), va­lamint a C (antiskorbutikus) és a D vitamint iz. -• * -* • - K. I. és arra tanít, hogyan lehat haszno­sabbá, jövedelmezőbbé, jobbá és piacképesebbé tenni a magyar gyümölcsöt. A kötethez, mely most jelent meg, Serényi Gusztáv az ismert mezőgazdasági publicista irt előszót. Ara: 5— pengő. Kapható: a szerzőnél Budapest, Vili., Aggteleki uooa 17. — Szőlőbirtokosok szekszárdi gyű* lése. A Szekszárdi Kisgazdák Egye­sülete az évek óta tartó súlyoz vál­ság terhe alatt sínylődő szőlősgazda társadalom helyzetének a javítása érdekében május hó 25 én, pünkösd másnapján 11 órakor a szekszárdi hegyközségek és a vidéki bortermelők bevonásával gyűlést tart a városháza nagytermében. Ezen a gyűlésen tilta­kozni fognak a borfogyasztási adó fenntartása ellen. A gyűlés szónoka Taksonyi János, a Kisgazda Egyesület titkára less. — Tehén-, Qsző- és bikadijazás Kurdon. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei m. kir. Gazda­sági Felügyelőséggel karöltve, Kur* doo, 1931 május 31 én, vasárnap, bonyhádi tájfajta tehén-, üsző- és bikadijazással egybekötött kiállítást rendez. A díjazás programmja a köz­ségi elöljáróságoktól és a vármegyei gazdasági egyesülettől megtudható. A TotftnenKl Gazdasági EgvediéT Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Gnzitnzflgnh Oiemninaanl Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó óz növény­védelmi szerek. Cséplésl szén, StVÄ darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kö­töző zsinegek megrendelhetők. Kiadó legelő, spí* K 2—3 éves, lehetőleg rideg növendékmarha részére Alsóhidvég pusztán. Ráhizlalt súly után 50 fillér térítendő kilogrammonként jó istálló, ingyen szalma és gulyás. Lép- fene ellen állattulajdonos tartozik oltatni. Eladó éves,koronás almofocsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsQ ha­tul, jonathán, pamut alma) elismert tolna­megyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákác sorfa (4 éves). ElfflMIr* Pekingi gácsérok, khaki-camp- LIUuUIY, beligácsérok, vörös izlandi ka­kasok és tojók, fehér leghorn kakasok és tojók. 2 darab íir"4 ««‘SenVÁ.n Mka piros-tarka, eladó. — 15 és 23 hónapos. 8 drb h/r bivaly-tinó eladó. Hóbroj eladó a természetes’ méhraf el­adó- Közelebbi megtudható a Gazdasági Egyesület kereskedelmi osztályánál. ! “ bivaly-tinó eladó. GAZDAHIREK. — Denaturált búza. Miután a közelmúltban lebonyolított ked­vezményes korpa és takarmány- liszt akcióval kapcsolatban a gazdaközönség takarmányszük­ségletét csak részben sikerült ki­elégíteni a „Futura“ a magyar kir. kormány megbízásából ta­karmány (denaturált) búzával óhajtja a gazdaközönség szük­ségletét fedezni, mely búza állati takarmányozásra tökéletesen és kiválóan alkalmas. Az eladási feltételek stb. a „Futura“ kiren­deltségénél, a Szekszárdi Nép­banknál tudhatok meg. — Gazdatiszt! nagygyűlés Kapos­váron. A Fejér- és Toluamegyei Gaz datiszti Körrel karöltve, az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamara és a Vármegyei Gazdasági Egyesületek erkölcsi támogatásával f. hó 25 én, pünkösd másnapján d. e. 10 órakor Kaposváron a városháza nagytermé­ben gazdatÍBzti kongresszust rendez, melyen Baranya, Somogy-, To’na* és Zala vármegye gazdatisztjei és gaz dái résstvesznek. A kongresszus célja, hogy kifejezésre juttassa a magyar gazdatiszti kzr szomorú helyzetét és megalakítsa az AlsódunántuU Gazda­tisztek Egyesületét, A programúi a következő: 1. Korelnöki megnyitó. 2. A kongresszus elnökének meg­nyitója. 3. Kiss Elemér kamarai igaz­gató üdvözlő beszéde. 4. A földbir­tokosok és bérlők képviselőinek Üd* vözló bessédei. 5. Bayer János tiszt­tartó, a Fejér és Toloamegyei Gazda tiszti Kör Ugyv. alelnökének előadása a gazdatiszti helyzet mai állásáról és a gazdatiszti kar megszervezésének módjáról. 6 Faber György kamarai fogalmazó előadása az 50 éves küz­delem meddőségének okáról ós a gazdatiszti kamaráról. 7. Hozzászó­lások. 8. Az AlBÓdunántuli Gazda tisztek egyesületének megalakítása. A kongresszus előtti nap estéjén, f. hó 24-én, pünkösd vasárnap este 8 órakor társasvaosorát és ismerkedési estélyt rendez a kaposvári Nemzeti Kaszinó dísztermében. Felhívjuk a tolnamegyei gazdatisztek figyelmét ezen kongresszus fontosságára és kér­jük, hogy minél számosabban vegye* nek részt rajta. — A magyar gyümölcs jövöje. Erről a nagyfontosságu kérdésről bernicei Kmoskó Sándor, v. erdélyi földbirtokos és ismert gyümölcster meló hasznos kötetet irt: „Gyümölcs­fák Termésfokozása és Termésvéde­lem0 címen, mely ismerteti az összes kártevők életrendsserét és tüneteit a gyümölcsfán, valamint az irtási mód­ját, a szerző által megadott receptek alapján házilag, fivérekből elkészít­hető védőszerek segítségével. Cílja az, hogy hatékonnyá és amellett rendkívül olcsóvá tegye a gyümölcs fák lehetséges védelmét, szemben azzal az állapottal, ami a védőszerek terén ma tapasztalható. A könyv egyik érdeme, hogy kiszakította ma gát abból a sajnos elharapódsott rend szerből, hogy az ilyen könyvek vo'ta- képpen egy-egy védőszer érdekét szokták szolgálni. A kötet egész terjedelmében mindenre kilerjeszkedő ' hasznos és célravezető tanácsadója a I termelőnek. Számításokat is közöl ez J a hasznos könyv a gyümölcitermelés I rentabilitására nézve is, arról beszél

Next

/
Thumbnails
Contents