Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-16 / 38. szám
Mal lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegye! Gazda“ XIII. évfolyam. Szék szárd, 1931 május 16. 38. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsz ám 85 és 102. Előflnetéei dl): Félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: íj Felelős szerkesztő: (Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirSCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC Idetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap megjelenik minden nerdAn és ssombatoa. 110 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir* Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét I roratbain elhelyezeti reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül._________ A dombóvári cserkészek zászlószentelése. Virág Ferenc püspök végezte a szertartást. Szerdán és csütörtökön méltóságteljes, gyönyörű ünnepélynek a szín helye volt Dombóvár, ahol összegyűlt Tolna, Baranya és Somogy vármegye cserkészeinek majdnem minden esz* pata, hogy jelen legyen a dombóvári reálgimnásinm 665. száma „Tarán“ cserkészcsapatának zászlószentelésán. Különösen ünnepivé, fontossá és neve zetessé tette az eseményt, hogy a zászlószentelési szertartás elvégzésére maga Virág Ferenc megyéspüspök vállalkozott. Nagy késsülődések előzték meg a zásslószentelést és Dombóvár közönsége szeretetteljes érdeklődéssel kisérte fiai ünnepélyének minden mozzanatát. A zászlószenteléssel kapcsolatosan oserkésztiszti értekezlet is volt Dombóváron, ahol ugyanakkor tartotta közgyűlését a Magyar Cser- késiszövétség VI—VII. (tolna és baranyamegyei) kerülete, valamint a tolnavármegyei Iatéző Bizottság is. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szerdán délután a pécsi gyorsvonattal dr Erdélyi titkár kíséretében 5 óra 24 perckor érkezett Ujdombóvárra és ugyanez a vonat hozta dr Igaz Béla praelátus kanonokot, a pécsi cserkészkerület elnökét, Szieberth Árpád ügyvezető elnököt és a pécsi cserkész* csapatokat is, amelyek pompás zenekarukat is magukkal vitték. — A pályaudvaron hatalmas küldöttség élén Veér Vencel dombóvári reálgimn. igazgató üdvözölte az egyház- fejedelmet, örömének adva kifejezést, hogy a püspök az intézet ünnepélyé nek fényét magas megjelenésével emelte. A püspököt fogadó küldöttségben résztvettek a szekszárdi cserkészcsapatok is, amelyek Falndi Ferenc tanár, megyei főtitkár parancsnoksága alatt 5 óra 10 perckor száll tak ki a vonatból Ujdombóvár állomáson. Á szekszárdi csapatot egyébként Tamás Viktor reálgimnázinmi igazgató is elkísérte Dombóvárra. Á A püspök a pályaudvarról szállására, a plébániára hajtatott és közben egész hat óráig mindenfelől ontották a vonatok a cserkészeket, akiket küldöttségek fogadtak, üdvözöltek és kalauzoltak szállásukra. Sok száz cserkész gyűlt össze Dombóváron, ahol magánházaknál szállásolták el őket és a fiuk ugyanott voltak ellátáson is. Ugyancsak a délutáni gyorsvonattal érkeztek Budapestről dr Molnár Frigyes, dr Éry Emil és dr Sztrilich Pál, a Magyar Cserkészszövetség képviselői is, akiket szintén küldöttség üdvözölt a pályaudvaron. A csapatok elhelyezése után este 7 órakor cserkésztiszti értekezlet volt a reálgimnázium tornatermében, ahol dr Sztrilich Pál központi titkár nagy figyelem mellett ismertette a cserkész- táborozás kérdését. Este 9 órakor gyűltek össze a dombóvári cserkész- nap vendégei vacsorára a „Korona- Szállodában“ és ott Dombóvár veaető értelmiségének társaságában költötték el estebédjüket. Másnap, Áldozócsütörtökön Dombóvár kösönsége, derűs, pompás napra virradt és a fellobogózott utoákon mindenfelé cserkészek meneteltek. A reggeli vonatokkal is érkeztek még OBapatok, amelyeknek katolikus tagjai 10 órára a reálgimnázium udvarán gyülekestek. Az udvaron felállított tábori oltárnál ugyanis Virág Ferenc pécsi' megyéspüspök mondott nagy segédlettel főpapi misét. A misén ott volt Jankó Ágoston főispán, Száváid Oszkár alispán, vitéz Makray Ferenc pápai kamarás, vármegyei cserkész - kerületi elnök, vitéa Tihanyi Sailárd alezredes, a vármegyei vitési szók kapitánya, akik antón érkeztek Dombóvárra, továbbá Dombóvár egész értelmisége a aászlóanyával, Döry Hugónéval és Kenéay Lászlónéval az élén. Mise előtt a reálgimnásinm tanárainak énekkara Marton Kálmán kántortanitó vezetése mellett elénekelte az „Ecce Sacsrdos Magnus“ t, míg a szentmise alatt a reálgimnázium ifjúsági énekkara a pécsi hányása cserkészzenekar kisérete mellett egyházi énekeket adott elő. Amig a püspöki mise tartott, a másvallásu oserkészifjuság saját felekesetének az istentiszteletén vett részt. Mise után Virág püspök remek, tanulságos és eszmékben gazdag beszéd kíséretében szentelte fel a zászlót. Kiemelte, hogy bár a cserkészcsapat nem vallásos társulat, abban a pillanatban, amikor zásalaját egyhisilag is megái datta, fogadalmat tett arra a ssentelményre, hogy ahhoz bü marad, azt el nem hagyja és becsülettel kitart mellette. Majd azt kívánta, hogy a oserkéaset nevelje a magyar ifjúságot beosületre, tisztességre, hazaszeretetre éa arra figyelmestette a cserkészeket, hogy ne feledje el senki sem pontozza teljesíteni a kötelességeit. Ha ezt mindenki megfogadja, agy áldás kiséri a sásaiét minden útjában. A zászlószegbeverés ünnepi aktusa után egy 9 éves kis oserkószapród- nak, Huszth Elemérnek, Hnsztb Aladár nagymányoki bányaigazgató öoosének a dekorálása követkesett. Éri Emil kedves beszéd kíséretében adta át az életmentő kitüntetést, amelyet aszal érdemelt ki, hogy a lefolyt télen egy megfagyott embernek önfeláldozó készséggel megmentette az életét. Ennek a lélekemelő aktusnak a végestével a reálgimnásinm udvaráról az összes csapatok a Hősök emlékszobráhos vonultak és azt megkoszorúzták. Az emlék szobornál Igaz Béla pápai praelátus, pécsi kanonok, a pécsi cserkészkerület elnöke mondott gyönyörű besiédet. Ezután következett a Magyar CserkészBsövetség VI—VII. kerületének és a tolnavármegyei intéző bizottságnak a közgyűlése a reálgimnázium tornatermében. Esen a dissgy ülésen Veér Venoel reálgimnáft ranti mm borkiállítás tanulságai. Irtsdr Steltier Antal. A múlt hó 28 án zárult 10 napig tartó varsói magyar borkiállítás aktái még nincsenek teljesen lesárva, a liquidálás, a még rendelkeaéBre álló boroknak értékesítése folyamatban van, a kiállításon szerzett eddigi tapasztalataim azonban már most lehetővé teszik, hogy a jövő exportunk körvonalait megrajzolhassam. A háború óta a magyar—lengyel relációban a bor kérdése állandóan napirenden van. Ez teljesen indokolt is, mert a háború előtt borexportunk jelentékeny része éppen a mai Lengyel- ország területére jutott. A háború után nem gazdasági és nem boraink minőségében rejlő okok miatt, a lengyel piacról teljesen kiszorultunk. A lengyel fogyasztó pedig még a rossz gzzdzsági viszonyok mellett is szívesen innék magyar bort. Mik azok az okok, amelyek a lengyel fogyasztót ebben a hajlandóságában megakadályozzák? Csekonics Iván gróf, a Magyar- Lengyel Kereskedelmi Kamara és Staub Elemér, % Mezőgazdasági Kiviteli intézet elnökével együtt évek óta úgy itthon, mint kint Lengyel- országban állandóan behatóan tanulmányoztuk a- lengyel borpite helyzetét és kerestük az estközöket, amelyek segítségével a magyar bor exportnak segítségére lehetünk. A jelenlegi lehetetlen helyietet majdnem kizárólag a lengyel borkereskedők eladási politikája idézte elő. A háború előtt a lengyelek kizárólag neház tokaji borokat ittak. Az ezt fogyasztó publikum fizető- képessége lehetővé tette, hogy a lengyel kereskedő 150—200°/o-os nyereséggel dolgoshassék. A lengyel ke reskedők jó része jelenleg is régi drága készletekkel rendelkezik és sehogy sem akarja megérteni, hogy még a legjobb bor sem képes átmenteni régi magas árát és hogy a mai fogyasstő publikum nem képes a 150°/o-os nyereséggel megterhelt árut megilletni. így állott elő az a helyzet, hogy a lengyel kereskedő a magyar borból csak a legminimálisabb forgalmat bonyolíthatta le, várva azt a ritka vevőt, aki a horribilis árat mégis megfisette. Minthogy a háború utáni lengyel publikum a finom, de drága tokaji borokhoz nem ragaszkodott, inkább vásárolta az egyéb silányabb minőségű külföldi borokat, sőt beérte a különféle hangzatos jelszó alatt áruba bocsátott gyümölcsborokkal is. A tokajin kívül rendelkezésünkre álló egyéb kiváló minőségű magyar bo rainkat azonban item is volt aHőftma megismerni; A pfnpdgándá* hiánya éveken keresztül megbosszulta magát1* Az első kísérletet a muH évben Lembergben a nemzetközi vásáron tettük meg. Az eredmény még a vásárt látogató publikumnál is meglepett bennünket. Egy lépéssel tovább akartunk menni és így határoltuk el, hogy a varsói állandó fogyasztó publikummal teszünk kísérletet. Ennek a kiállításnak as eredménye várakozásunkat teljesen felülmúlta. A publikum kiállított boraink iránt napról napra nagyobb érdeklődést mutatott és csodálkozással jelentette ki, hogy sejtelme sem volt arról, hogy Magyarországon ilyen ízletes, kiváló minőségű borok teremnek. A kiállítás első napjától kezdve a bezárás órájáig a látogatók ss&ma napról napra rohamosan emelkedett. Ai első napi látogatók száma cca 1000, az utolsó napé cos 6000, igy a 10 nap alatt a kiállításon össiesen cca 40.000 ember fordult meg. A bevétel is ilyen arányban emelkedett. Az utolsó két napon a hatalmaz kiállítási teremben oly, nagy volt a tolongás, hogy a rendet csak a rendőrség segítségével lehetett fenntartani, Az első napokban a tokaji bor dominált, ettől kesdve azonban az egyéb vidéki borok nyomultak előtérbe,. úgyhogy a kiállítás befejezésekor zz összforgalom egy harmadrésze jutott tokajbegyaljaira. A nem tokaji borok kösül különösen a kalocsai érsekség miseborainak, a szék- siárdi nemes kadarkának és a gyön- gyösvidéki muskotálynak volt nagy kelendősége. A badacsonyvidéki borok, nemkülönben a magyar ttrmös ssintén kedveső fogadtatásban részesültek. As árak megállapításánál arra törekedtünk, hogy ha a lengyel kereskedő ily árakért fogja eladói, tisztességes kereskedői haszonra tehet szert. A lengyel kereskedőnek a jövőben az eddigi eladási politikájával sszkitznia kell éa inkább a nagy forgalomra, mint a literenkénti horribilis haszonra kell a fősulyt fektetnie. A mi álláspontunk elfogadása esetén az üzleti haszna az eddiginél jelentékenyen nagyobb less. Nem lehat célunk a lengyel kereskedő érdeke ellen dolgozni. Borexportunkat csak a lengyel kereskedők bevonásával lehet lebonyolítanunk. Semmi sem igazolja jobban álláspontunk helyességét, mint ama körülmény, hogy már a kiállítás tartama alatt nemcsak varsói, hanem vidéki szolvens borkereskedők jelentették be együttműködési hajlandóságukat. Nem nélkülöz minden humort, hogy a gyümölcsborok főgyárosa, aki a kiállt* , táannk létesítését minden eszköznél meg akarta hiúsítani s gyümölcsborainak nagy propagandát' csinált, • látva ár eredményt; azt ar ajánlatot tette, bogy a lengyel kormányból a Egyes isiái ára 84 lillég.
