Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-02 / 34. szám
1931 május 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 TELEFON: 70 ’’KEGYELET” Távirati cim: Pirnitzer áruház Első szekszárdi temetkezési vállalat Elvállal helyben és vidéken egyszerű és díszes temetések rendezését NAGY VÁLASZTÉK ÉBCKOPQBSÓKBftM ÉS ÉLŰ-, VALAMINT WŰWIBáO 8IRKQSZORUKBAN PIRNITZER JÓZScF ÉS FIAI ÁRUHÁZA, SZEKSZÁRDON siárdi reálgimnázium udvarán dalos- napot fog tartani. A műsor a következő : 1. Erkel; Himnusz. 2. Szabados: Hiszekegy. 3. Them: Dal- ünnepen. 4. Népdalok. 5. Demány— Szeghő: a) Esik eső. h) Megyen már a hajnalcsillag. 6. Sztojánovits: a) Fekete szem éjszakája. ;b) Érik a buzakalász. 7. Országh T.: Magyar nóta. 9. Egressy: Szózat. — Belépti dij nincs. —■ Á szekszárdi Szívgárda zászlószentelése. Már megemlékeztünk róla, hogy a Szekszárdon alakult Szivgárda milyen hatalmas testületté lett és hogy tagjainak száma több száz vallásos gyermekre emelkedett. A testület már zászlót is szerzett magának és május 3-án, vasárnap délelőtt a/,9 órakor a rendes diákmise ideje alatt lesz a zászlósáén tel ési ürme pély. A zászlóanyai tisztet Ulrik Jó- zsefné vállalta magára, mig a szén- telési szertartást Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátplébános fogja végezni. A szentbeszédet dr Döry László pécsi theologiai tanár mondja. A Szivgárda ugyanaznap délután 5 órakor a Szekszárd Szálló nagytér méhen díszközgyűlést fog tartani és ezen a gárdának körülbelül 200 tagja szerepel* A gyűlésen Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész, gárdavezető mondja az ünnepi beszédet. Midőn erről a. nagyarányú,, szivet-lelket megnyerőnek ígérkező ünnepélyről hirt adunk, felemlítjük, hogy'a szív- gárdista fiuk lelki vezetője Gábor Pál kórházi lelkész, — a leányoké pedig Pulay János káplán. A gárdaélet munkájából bőven kiveszik a részüket: Sebestyén Paula és Horváth Erzsébet tanítónők és Büttel Károly polgári fiúiskolái igazgató. Érdekes egyébként, hogy a szekszárdi szivgárda országos hirnévre is szert tett. A gárda 11 .éves indulóját ugyanis Gábor Károly káplán indítványára és az ő irányítása mellett most hangszerelte Kecskeméthy Károly, a Szekszárdi Levente. Egye sülét' zenekarának karmestere. A gár disták ennek - az uj hangszerelésü indulónak a hangjai mellett lépkedtek olyan pompásan, április 19-i felvonulásuk alkalmával. A hangszerelt indulót feíküldték Budapestre a Szivgárda-központba és be vf telték az ország összeB gárdáinál. Örömmel üdvözöljük ezt a mozgalmat, amelynek az a célja, hogy a gyermekiélek fejlődésén való szeretetteljes őrködéssel egy jobb, nemesebb, vallásosabb és hazafiasabb jövő alapját rakja le ép így segítsen visszaszerezni á‘ régi 'Nagymagyarország határait. — Adományok a kajdacsl plébánia mozgó-oltárára. Jeleztük, hogy a kultuszminiszter 400 P*t küldött a kajdacsi plébánia tábori oltárára. Most megmozdult az egész környék népe. Sztankovánszky Tibor kajdacsi földbirtokos volt az első megértő lólek^ aki 40 pengőt adott erre a célra azzal, hogy a plébános az oltárt Azonnal rendelje meg, mert erre nagy szükség van á pusztaságban. A Pécsegybázmegyei Takarékpénztár ugyanezen célra 100 P-t küldött, Fleischer János (Pécs) 5 P-t, özv. Dorner Beláné (Gyönk) 1 P t, Borbás István (Űzd) ugyancsak 1 P-t. — Hencse pusztán Király Pálné gyűjtéséből (300 P) keresztet állítanak és ezt a keresztet az uj tábori oltárnál tartandó szentmisével kapcsolatban júniusban, mikor ott lesz a környék pusztáinak népe, Hortobágyi József kajdacsi esperes plébános fogja felszentelni. — Halálozás. Nagyabonyi Csiba Lajos kölesdi földbirtokos és gőz- maíomtulajdonos április hó 29 én haj Dalban hosszas szenvedés után 82 éves korában Szekszárdon meghalt és április 30-án délután 4 órakor a református egyház szertartásai sze rinft helyesték örök nyugalomra. Az elhunytat gyemekei: dr Albers Rezsőné, Kálmán Endréné, dr Dulin Jenőné, Csiba István csendőrezredes, dr Csiba János legfőbb állami Bzámvevősséki titkár, Csiba Lajos vegyészmérnök és unokái gyászolják. Tóth Antal szekszárdi pékmester április hó 28 án esti 10 órakor, életének 8l-ik évében elhunyt. Temetése 30-án d. u. 4 órakor volt a szék- szárd-ujvárosi sirkertben nagy részvét mellett. A régi derék iparost, akiben Miklósi Ödön festőművész apósát vesztette el, 3 gyermeke, 9 unokája, 3 dédunokája és egy testvére gyászolja. Rosenbaum Ignác paksi nyomda tulajdonos és könyvkereskedő, április hó 27 én 75 éves korában, Pakson meghalt. Rosenbaum minden szépért és jóért lelkesedő ember volt, aki sók áldozatot hozott a kultúra terjesztéséért. A nehéz gazdasági viszo nyok dacára minden haszon nélkül egymásután adott ki egész csomó tankönyvet, továbbá katolikus és evangélikus ima és énekeskönyvet. Legutóbb kiadta Tolna vármegye uj falitérképét. Ez a vállalkozása azért is elismerésre méltó, mert haszonra a mai körülmények között aligha számíthatott. Példás életű, igazi jó ember volt. Jótékonyságáról legendá kát tudnak bitsorsorsai beszélni. Temetése nagy részvét mellett április 28-án volt, melyen nagy számban vett részt Paks közönsége. | Miniszteri elismerés Korltsánszky Ottónak. Örömmel olvastuk a Buda pesti Köslönybeu, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisster Koritsánszky Ottó gyógyszerész, budapesti lakosnak, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatójának a magyar gyógyszerészet és közegészségügy érdekében ismételten, igy különösen legutóbb a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetségnek az 1930. év júniusában Stockholmban tartott gyűlésén kifejtett buzgó és eredményes munkálkodásáért ŐBiinte elismerését és köszönetét nyilváni tóttá. Ismeretes, hogy Koritsánszky Ottót, megyénk szülöttét a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség múlt évi stockholmi kongresszusán alelnö kévé választotta két évtizeden a magyarság és a magyar gyógyszerészet érdekében kifejtett működésének elismeréséül. Koritsánszky Ottó Európa különböző városaiban Bzámos ismertető előadást tartott már a háború előtt is, de különösen a trianoni békediktátum óta. Stockholmi szerepléséről az ottani magyar királyi követség tett jelentést a magyar kormánynak arról, hogy Koritsánszky Ottó magyar kiküldött agilitásának köszönhető, hogy a megejtett titkos szavazásnál Magyarország fényes fölénnyel győzött és a világ minden országának gyógyszerészetit magában foglaló Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség elnökségébe, az angol, francia és németországi képviselők mellett ő is képviselethez jutott. — Munkaalkalom. Az idén későn tavaszodott és e miatt minden sürgős mezőgazdasági munkát hamarosan el kellett látni. Ilyenképpen rövid ideig keresethez jutottak a napszámmunkát vállalók. Azonban a mostani nehéz időkben a gazdák igen nagy pénz hiánnyal küzdenek és ezért csak kisebb napszámbéreket tudnak fizetni. Sőt számos gazdacsalád maga kénytelen végezni azt a munkát, amelynél eddig napszámosokat is foglalkoztattak. Ilyen viszonyok között különösen meg kell ragadni minden kínálkozó alkalmat, amelynél a most — sajnos — parlagon heverő munkaerőt gyümölcsöstetni lehet. IlyeD keresetszerzési alkalom a selyemterÚJDONSÁG! HAGIUR G</ÁRTMÁH9!-traktor Gyártja: GYŐRI VAGÓNGYÁR * Forgalomba hozza: ELSfi MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RT BUDAPEST, VI, VÁCI - ÚT 19 385 melés, mellyel mindenki foglalkoshat, akár van földja vagy péose, akár nincs. A selyemhernyókat ugyanis ingyen osstja ki az állam és az uoeá- kon, tereken és a kösutak mentén levő eperfákról a lombot is mindenki ingyen szedheti, amit a törvény biztosit. A selyemtermelésnek főelőnye még, hogy minden más teendő elhanyagolása nélkül mellékesen is ülhető és hogy vele tulajdonképpen csak az utolsó 10 nap alatt van siámbavehető munka. Esért a munkáért még a mai gubóárak mellett is 50—60 pengőt könnyen kereshet a selyemhernyótenyésztő. Aki tehát gubótermeléssel óhajt foglalkosni, az mielőbb jelentkezzék városában vagy kösségében a selyempeteki kel tőnél, aki a hernyókat kiosztja és a szűk- séges útbaigazításokat megadja. KHMIDTHÁDERI Természetes*! Igmándi Bist. mogszSntetl aIe|iá|ást is meggátolja az irelmauesei keserfvlze csBIí- keali ^vírnvo- •ueseoéit — Szívbajos ember tragikus halála. Bordás Pál nagydorogi gazda Alsó- szigatmajorból hazafelé tartva szívbajából folyó rohamot kapott és esi- méletlenttl esett össze az utón. Eközben fejjel bukott az utmenti árokba, melynek félméteres vizében megfulladt. — Kúriai Ítélet néhai Széli látván halála Ogyóban. Emlékezetes még az a két év előtti tragédia, melynek Széli István, tekintélyes decsi polgár lett az áldozata. Széli egy családi ügyből kifolyóan haragosa volt szomszédjának Borjáti Pálnak éB huszárkarddal a kezében betört a lakásába, hogy agyonkaszabolja. Borjáti vasvillával védekezett és úgy mellbe szúrta Széli Istvánt, hogy pár perc múlva meghalt. Borjáti ellen a kir. ügyészség megindította a büntető eljárást, melynek utolsó aktusaként a kúria felmentette Borjáti Pált az emberölés vádja alól. — A csecsemőhalandóság szomorú statisztikájában a müveit nyugati államok között mi magyarok — saj uos — még mindig vezetünk. A csecsemők halálozási számaránya nálunk 14 9 százalék, vagyis minden 1000 élveszületett csecsemőből az 1 éves kort nem éri el 149. — A pestkörnyéki városokban a helyzet azonban még rosszabb. Itt 1000 csecsemőből 174 hal meg 1 éves korig. Aki megnézi e városokat, fátlau, sivár, sáros, poros, részben csatornázatlan utcáikkal, nedves nyomortanyáival és tömeglakásaikkal, büzhödt, a gyárak füstjétől megromlott levegőjében élő sápadt, vérszegény gyermekeivel, megérti ezt a szomorú eredményt. Mintha nem is a fővárossal függené- nek össze ezek a városok, hanem ott állanának a Balkán közepén, 100 évvel elmaradottén az európai államoktól. Mennyivel jobb és kedvezőbb viszonyok vannak Szekszárdon, ahol évről évre javul ez az arány- szám, melyben nagy érdeme van a csecsemővédő intézetnek, hol igazán szeretettel látják el a kicsikék gondozását, orvosi vizsgálatát és a szegény anyák segélyezését.
