Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-03 / 1. szám

íffil jftaüár 3,

TOLNAMEGYEI UJSÄG

3

Nem csoda hát, ha. hoszonötóvaa írói jubileumának első hírére köz életünk legkiválóbbjai siettek, hogy részüket vegyék az író 'ünneplésé- b6L Berzeviczy Albert, Gömbös Gyula ég Berczegh Ferenc tiszteletbeli és Bethlen István, Milotay István, Ra vasz László, Ripka Ferenc, Sipőcz Jenó, Szikra, Tormay Cecil és Walkó Lajos diszelnöksége mellett Pethö Sándor dr, a. Magyarság főmunkaA törvényhatósági bizottság a Vár megyei Gazdasági Egyesületnek az 1931. évi törzskönyvezés és tejeUen^ őrzés szervező munkáinak folytatásába 6890 pengő rendkívüli segélyt, az 1931. évre négy tejellenőr fizetése, lakbére, útiköltsége, a szükséges eszközök, anyagok, nyomtatványok beszerzésére, továbbá a főellenőri teendők végzésével megbízott ellenőr utazási költségeire és pótdijára 15,000 P segélyt, az 1931. évben állat- tenyésztés propagálására, kiállításokon való részvételre,* a ' vármegyét látó gató kirándulások rendezésére 2000 pengő segélyt, jó tenyészállatok megtartása érdekében tartandó díjazásokra 3000 pengő segélyt, a Bonyhádi tő [fajta szarvasmarha tenyésztése, című könyv ^kiadására 800 pengő segélyt,.' a Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztési szövetkezetnek, törzskönyvezési és tenyésztési működésének folytatására 8000 pengő segélyt, a községek és közbirtokosságok részére^jobb apaállatok beszerzésére 5000 pengőt bocsájt rendelkezésre abból a célból, hogy a Vár megyei Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Felügyelőség meghallgatása után segélyben az 1200 pengő nél drágább apaállatok a vasárló községek, vagy közbirtokosságok rósaesitendők.

A vármegye azért bocsájtja ezeket atekintélyeSjösszegeket rendelkezésre, hogy a fentnevezett intézmények a lakosság fontos gazdasági érdekeit képező állattenyésztési szervezési munkálatokat fejleszthessék. Ez a szervezési munka eddig nemcsak Tolna vármegye marha- és lótenyész tése színvonalának emelkedésében és az elnyert sok kiállítási díjban jutott kifejezésre, hanem főképen abban, hogy a lakosság a magasfoku állat- tenyésztés révén a nehéz gazdasági viszonyok között is tudott boldogulni éa a völgy ségi járás azon 34 községében, ahol az állattenyésztés a legintenzívebb, az adók rendben befolytak.

Ebből a ténybőf a törvényhatósági bizottság meggyőződött, hogy az állattenyésztésre fordított áldozat nagy mértékben előmozdítja a lakosság megélhetését és a súlyosabbá váló gazdasági viszonyok még inkább indokolják, hogy a földművelő lakosság boldogulása érdekében az állattenyésztés támogatását még jobban felkarolja«

Országos viszonylatokban fejlettebb állattenyésztésünk tanulmányozására úgy belföldről, mint külföldről mind többen érkeznek vármegyénkbe. Az állattenyésztéssel foglalkozó lakosság anyagi. érdekében állj hogy az ilyen propagandalátogatások megkönnyit- tessenek, hogy a vendégek itt tartózkodása kellemes legyen és hogy a

társa, ügyvezetése alatt országos bizottság alakult, amely már nagy kontúrjaiban megállapította a jubileumi ünnepségek részleteit. Ez az Országos Bizottság most terjeszti ki működését városunkra is. A bizottságban kezdettől fogva résztveeznek Jankó Ágoston főispán, Szévaid Oszkár alispán, vitás Vendel István polgármester, Halmos Andor dr tan- felügyelő.

vármegye állattenyésztésének eredmá nyei kiállításokon bemutathatók legyenek. Ezért juttatott a vármegye ezen a

4 címen is segélyt a gazdasági egyesületnek.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország t

Legnagyobb ajándék.

Ha végignézek életem folyásán S elgondolkozom az Isten jóságán, Ajándékain — melyekkel megáldott —

Látó szemekkel csöndesen megállók:

Úgy érzem, legszebb, legnagyobb, mit nyertem, Hogy mindig, mindig, mindenkit szerettem.

Ha volt is óra, amelyik megrázott,

S gonoszság, vétek köröttem csatázott:

A fájdalmaim mindig feltaláltak

És Ő előtte — csöndesen — megálltak,

Mert addig nem volt soha békességem,

Mig bocsánatom át nem szállt a vétken.

Sajnálni kellett, szánni aki bántott,

A kőért adni jó szót és kalácsot...

Felé’ nyújtani kezem, ha baj érte És imádkozni, könyörögni érte.

...Ezért érzem, hogy legnagyobb mit nyertem, Hogy mindig — mindig, mindenkit szerettem.

Kovácsné Huszár Jolán.

— A dacai plébános ezDstmiséJe. Nagy István dtcsi plébános január hó 6-án tartja ezüstmiséjét Decsen, ahol a kézvezető tisztét Hradek Károly bátaszéki prépostplébános fogja betölteni. Az ünnepélyes szentmisén Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész és Balassa Gyula decsi segéd lelkész fognak segédkezni. A jubiláns plébánost ezelőtt 25 évvel, az 1906. évi január hó 1-éu szentelte pappá néhai, Várossy Gyu'a kalocsai érsek Székesfehérváron, mivel Zichy Gyula akkori püspök még nem foglalta el székét. Első szentmiséjét Budapesten a királyi palota ZsigmoDd kápolnájában tartotta Istenben boldogult Kanter Károly apátplébános manuduktorsága mellett. A 25 év alatt az egyházmegye többplébánniáján káplánkodott, többek között Bátaszéken 8 évig, Danaföldváron 3 évig. Plébánossá kineveztetvén Várdombon 9 évig volt a hívek lelkipásztora, egy év óta pedig Decsen működik, ahol azonnal megindította a templomépités évtizedek óta vajúdó ügyét és ma már tető alatt is áll a templom.

— Újabb adományok a Népkonyhára. Dr Leopold Koruélné 20 P, Mayer Gizella 17 kéve rőzse, 10 kg bab, fái kg fahéj, Major Antal 17 kéve rőzse, 10 kg bab, fél kg fahéj,. Bárdi Józsefné 3 kg töpörtő, Erdős Nándor 200 drb sütemény, N. N. 15 kg liszt, 2 és fél kg dió, 1 kg bab. Köszönettel nyugtázza a gondnokság.

— A lengyel komul Szekazárdon. Jeleltük, hogy .gróf- Beoyovsaky Móric, a mezőgazdasági kamara elnöke a lengyel konzullal f. hő 10 én Ssekszárdra érkezik. Kíséretében lesznek : dr. Strakosch Sándor lengyel konzul, dr. Steiuer Lajos, a lengyel magyar kamara igazgatója, Kiss Elemér mezőgazdasági kamarai igasgató. A látogatás elején a kiváló saek- szárdi vörös- és fehérborok iránt való lengyel érdeklődés megszervezése és a Ssekssárd és vidéki gaadák vacsoráján való részvétel Ibbz. A vendégek Ssekssárd gazdasági intézményeinek megtekintése után ötórai teán lesznek a főispánnál, majd 5 óra 30 perckor dr. Strakosch konzul a vár megyeházán előadást tart a lengyelmagyar kapcsolatokról, dr. Steiner Lajos pedig a borkivitelről. A Ssek- szád Szálló külön termében 7 órakor kezdődő vacsorán Boross Zoltán a Szekszárdi Pinceszövetkezet igazgatója külömbözó szekszárdi borok kóstoltatásával kapcsolatosan ismertetni fogja a szekszárdi bor történetét.

— Szegények karácsonya TolnánTalán sehol sem érezték oly súlyosan az ínség alkotta nyomort, mint Tolnán, hol a lakosság 40°/o a építő segédmunkás. A nyári munkaidő legnagyobb részét munkaalkalom hiányában kénytelenek voltak tétlenül eltölteni. Még a Törökországban dolgozók nagyrésze is hazajött a nyár elején. Sajátságos, hogy ezek a csa ládok [nevelnek legtöbb gyermeket. Ritka család, ahol 4—5-nél kevesebb gyermek volna. Elképzelhető, hogy mily érzéssel néztek ezek a mindenkor örömteljes karácsony elé. De, mint a közmondás tartja; „Ahol legnagyobb a veszély, ott legközelebb van az isteni Bególy". Vitéz Makray Lajos pápai kamarás, plébános, szerető szive és bölcs előrelátása, mintegy 400 szegény tolnai család szeméből törölte ki a bánat könnyeit és helyükbe örömkönnyeket varázsolt. Széleskörű agilitással indította meg pár hónappal ezelőtt a helyi nyomor enyhítő akciót s az elöljáróság és a „Tolnai Jótékonysági Nőegylet" ne- messzivü vezetőségeitől támogatva, rövid idő alatt 200 pár uj cipő és 200 öltözet gyermekruha tornyosult a karácsonyfa alntt a szegény gyér mekek és leventék részére, A szere tét ünnepének ezen impozáns megnyilvánulása december 21-én délután a „Róm. Kath. Olvasókörben* tartott ünnepélyen folyt le a szülők és gyermekek jelenléteben. Alkalmi énekek és szavalatok után vités Makray Lajos pápai kamarás megható be Bsédben fejtegette a szeretetet, melyet az isteni Kisded hozott a földre. A megjutalmazott tanulók helyett Károlyi Károly áll. isk. igazgató mondott köszönetét vitéz Makray Lajosnak és mindazoknak, akik ne messzivü adományaikkal hozzájárultak a vagyontérő szeretetadományok hoz; egyben felhívta a jelenlevő szü löket, hogy hálájukat azzal mutatják meg legméltóbban, ha a/család minden tagja — különösen az édesapák — kitárják szivüket az Isten félelmének és Krisztusi szeretetnek befő gadására s ennek az ünnepek alatt tanúbizonyságát is szolgáltatják. Az ajándékok kiosztása (többen még liszt- és cokorcsomagokat is kaptak) mintegy 2 órát vett igénybe. Egyben 15 cipésznek és 10 varrónőnek és szabónak háromheti keresetet is biz

Bort/ búzát,^békességet,

Fát, füvet, feleséget, 2

Tányérodba tyúkot, kappant, Nagymosáshoz ALBUS szappant 1

ALBIISBa Ua ém ka szappangyár.

tositott az akció. Az ajándéktárgyak elrendezésében, csomagolás ét kiosztásnál napokon át tevékeny munkát fejtettek ki: Molnár Ilona, Sohifflriah Sarylta, Mandács Jóasefné és Man- dács József rk. tanítók.

— A Szekszárdi Zene Egyesület

Szilvesztere. Nagy lelkesedéssel és hetekig tartó munkával készítették elő a Szekszárdi Zene Egyesület szilveszteri estélyét, amelynek eredeti és ötletes keretek közt tervezett kabaréja nemcsak derültségben tar tóttá, de komoly muzsikával is szórakoztatta a termet szinte szorongásig megtöltő kösönséget. A kabaré, —- mint azt már előre jeleztük — a stúdió egy napi munkáját volt hivatva hol komolyan, hol parodizálva bemutatni éa ez a legteljesebb módon sikerült Í8. A humorról Wallacher György, mint a rádió speakere gondoskodott és mindig d'aakréten szellemes bemondásaival folyton fokozódó jókedvre hangolta a hálás hallgatóságot. A zenegyesület zenekara pompásan játszott néhány részletet a Marica grófnőből, a Traviatából, a Faustból, Strausz keringőiből, majd jazz zenekarrá átalakulva slágernótá- kát adott elő általános tetszés mellett. Kákonyi István cipányzenekar- ral magyar nótákat énekelt, bilkei Papp Tihamér és Mester Kálmán parasztdialógot olvastak fel, mig Kálmán Dóri, Kórusán Szilvi és Kákonyi Isván a stúdió egy humoros jelenetét parodizálták. Ebben különösen Kórusán Szilvi és Kálmán Dóri jeleskedtek. Nagy sikere volt Móry Károlynak, aki egy piciny szájharmonikán müvészetszámbamenő tökéletességgel játszott magyar nótákat. Bár a közönség jól mulatott és sokat tapsolt, mégis sajnálattal vette tudomásul, hogy Pirnitzer Edéué, akinek az énekszáma az előadás legmüvá- szibb élvezetének ígérkezett, súlyos influenzája miatt nem szerepelhetett és hogy Ulrik Sárika és Janosits Böske is akadályozva voltak az estélyen való fellépésben. Az előadás után a közönség két részre oszlott. Sokan átmentek a kaszinó táncestélyére, legnagyobb részük azonban a Szekszárd- Szállóban maradt és ott mulatott az újév reggeléig.

Hegyei támogatás az állattenyésztés

fejlesztésére.

■■

IHUschenbncher Ödön és Fin

emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárdi, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. iTüzifa ölenként-és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirflk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és

sárga kőpor, terraszo- éa műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénz rban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®