Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-14 / 4. szám
delmi kapcsolat Ulkes úttörőjét éltette. ■ Boros Zoltán, a Ssekssárdi Piece szövetkezet igasgatója böszöote meg I a vendégeknek, hogy felkeresték | városunkat és a ssekssárdi borról I A simontornyai kulturház felavatása. A Fried-féle bőrgyár nagyszerű ajándéka százötvenéves jubileuma alkalmából. 1931. január 14. DEBULAY IMRE lakatosipar-üzlete /. Szekszárdon Raktáron tartok saját készítményt), különféle szerkezetű taharéktüzhelyet már 35 pengétől kezdve Továbbá készítek urasági, vendéglői és csempézett i akaréktüzheiyet IE Állandó nagy raktár, 11 a lengyel piacon is gyakran lelicitál* ják egymást a külön-külön irányban működő exportőreink. Lengyelország* ban tőkehiány van és így nincs tőkeerős importcég sem, amelyre a magyar bevitelt rá lehetne bizni. Szükséges volna egységes exportszervezetet lé tesiteni és akkor az olasz és román borokkal fel lehetne venni a szép reményekkel kecsegtető versenyt. —- A Legyei- Magyar Kereskedelmi Ka* mara odatörekszik, hogy Varsóban importálé központot tudjon teremteni és hogy a szőlőt a magyar termelő közvetlenül vihesse a lengyel piacra, mert az eddig tiltva van. Husvét előtt nagyszabásn borvásárt óhajtanak Lengyelországban rendezni, amely alkalmas lenne a magyar borok meg ismertetésére és igy az exportlehe tőség megteremtésére. A hallgatóság dr Steiner előadását is nagy tetszés sei 'fogadta. Báró Fiáth Tibor mondott ezután köszönetét az előadóknak, valamint a megjelenteknek, akik levonultak a Szekszárd-Szálló helyiségébe, ahol a Szekszárdi és Vidéki Gazdák Asztal- társasága vacsorát adott gróf Be- nyovszky Móricnak és a többi vendégeknek tiszteletére. Vacsora. Este 7 érakor a Szekszárd-Szálló kistermében százteritékeB bankett volt, amelyen a kisgazdák is igen szép számmal voltak képviselve. Az első pohárköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, lendületes szavakban a kormányzót éltette. Báró Fiáth Tibor, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke Benyóvszky Móric grófot, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara nj elnökét köszöntötte szeretetteljes szavakkal és biztosította őt a tolnamegyei gazdák ragaszkodásáról. Vitéz Vendel István polgármester a lengyelmagyar testvériség többszázéves kap csolatát vázolta megkapóan szép siavakban és dr Strakoss Sándor lengyei konzult éltette. Szévald Oszkár alispán sz elismerés meleg hangján állapította meg azt a fokozatosan előrehaladó nagy mnnkát, amelyet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a gazdák érdekében kifejt, annak agilis elnökét, Fiáth bárót éltette. Benyóvszky Móric gróf kiváló szónoki készséggel a gazdák összetar tásának szükségét fejtegette. Meg akarja ismerni a kamara területén lévő vidékek panaszát, hogy aztán megkezdhesse a mnnkát A gazdáknak msgnknak kell megtalálni a bajok csiráját és alulról kell kezdeményezni azok orvoslását. Dr Strakoss Sándor konznl lelkes magyar beszéd ben Magyarországot éltette. Megkapó jelenet volt, amikor e beszéd után a kisgazdák asztalától felzengett a lengyel himnusz, amelyet az Ünneplők állva, megilietődéEsel hallgattak végig. Papp János kisgazda arra ürítette poharát, hogy a nagy és kisgasdá kát a szeretet kapcsa füsze össze. Schneider János, lapunk főszerkesztője dr Steiner Antalt, a Lengyel- Magyar Kereskedelmi Kamara igazgatóját, a lengyel* magyar kereskeSzázötven év egy nemzet életében is nagy idő. Hát még egy család, vagy vállalat sorsában. A ma élő legtöbb család elődeinek története egy-két generáció után a múlt ködébe vész és csak az igazán kiváltságosak, az élen álló nemesi és arisstokrata családok sarjai azok, akik hosszn idők elmúltával is hivatkozhatnak őseik nevére és büszkélkedhetnek azok tetteivel: a polgári és hadtudományok, a művészetek művelése terén elért sikereivel. A fizikai erők és az idegek megfeszítésével végzett kéz művesség és ipari munka hősei azon ban kevés kivétellel névtelenek maradnak, mert hiszen rajtuk a hullámvonal szerint ismétlődő minden gazdasági válság keresztülsöpör és nem csak existenciájukat borítja el az avar, hanem a nevüket, a történetü két is betemeti a feledés pora. Annál örvendetesebb tehát, ha a becsületesen végzett ipari munka: az utódok vérévé, leikévé vált szorgalom, mint követendő példa nemcsak évszázados emlékezéseket, hanem tiszteletreméltó alkotásokat is hagy maga után. Ez az utóbbi földjeinknek, a Fried- család tagjainak sorsa is. ősük, az egyszerű timármester, az 1780 évben gróf Styrum Károly meghívása foly tán Morvaországból került Simon- tornyára, ahol megnyitotta tímár- műhelyét. És a szorgalmas ember becsületes munkájával megalapozott telep, amely ma már az ország egyik legnagyobb ilynemű vállalata, száz ötven esztendő múltával, ma is az egyenes leszármazók, a közvetlen utódok kezén van, akik szaktudásukkal annyira fejlesztették, hogy a Fried féle simontornyai bőrgyár nemcsak a belföld számára dolgozik, — hanem gyártmányainak elsőrendüsége révén igen jelentékeny mennyiségű bőrt szállít a külföldi államokba is. A vállalat elérvén a nevezetes évfordulóhoz, tulajdonosai a százötven- éves jubileumot azzal tették nevezetessé, azzal örökítették meg, hogy Simontornyán a gróf Wimpffon kastéllyal szemben elterülő hatalmas tel ken több, mint százezer pengős költséggel kulturházat építtettek. Ennek az építőművész által tervezett pompás épületnek, amelyhez fogható kultúrpalota vármegyénkben nincsen, szombaton este volt az ünnepélyes felavatása. A nevezetes esemény alkalmából rendezett impozáns ünnepségen ott láttuk dr. Pesthy Pál nyug igazság ügyminisztert, a kerület országgyűlési képviselőjét titkárjával dr Ko váts Bélával, Szegedy Maszák Hugó miniszteri tanácsost, mint a kereskedelmi miniszter képviselőjét, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyzőt, Reich Oszkár és Müller Imre főszolgabirákat, dr Petz Endre szol- gabirót, dr N*ményi Imrét, az Országos Iparegylet aligazgatóját, Fürst Gyulát, a pécsi kereskedelmi és iparkamara aleinökét, dr Vétek János kamarai titkárt, Teussig Andor kir. főmérnököt a technológiai iparmű - zeum képviselőjét, Vidor Jenőt, a Magyar Bőrnagykereskedők Egyesületének elnökét, P. Fejsz Angelus ferencrendi házfőnököt, simontornyai plébánost, Vargha Kálmán simontornyai ref. lelkészt, Heoskó Tamás községi főjegyzőt, Berecsk István ny. simontornyai főjegyzőt, dr Morvay Oszkárt, a Magyar Bőriparosok Országos Szövetségének elnökét, Sauber Lajost, a Magyar Lábbelikészitők Egyesületének elnökét, Wiener Ármint, a Bőrkereskedők Orsz. Egyesületének elnökét, dr Faragó Andor, Práger Ferenc, Fazekas Ákos, dr Kelemen Frigyes Ottó vállalati igazgatósági tagokat, Strasser Vilmos földbirtokost, Dióssy Endre ób Lőrinc* Lajos jószágigazgatókat, Vágó Pál budapesti építőművészt, a palota tervezőjét, valamint a község és a környék vezető értelmiségét. A pazarul felszerelt modern épület díszterme szombat este 7 órára teljesen megtelt a meghívottakkal, akiknek jó része a gyár alkalmazottaiból került ki. A földszinten foglaltak helyet az előkelőségek és férfiak, mig az erkélyt a hölgyek számára tartották fenn. A rádiofonikus hangszórón intonált Himnusz után az előadóemelvényhez ült Fried Imre gyárigazgató (akinek dédapja a gyárat alapította) és rövidre fogva ismertette a vállalat történetét, kiemelve, bogy a gyár vezető eszméje mindig a szorgalom, a becsület és az erkölcs volt éB hogy a százötvenéves tradíciók értelmében, a munkásság hazafias erkölcsei nek a megszilárdításával kívánják a vállalatot ezentúl is tovább vezetni. Hálás elismeréssel adózott a munkásoknak és tisztviselőknek, akiknek ragaszkodó hűsége és szorgalma tette naggyá az ipartelepet. Midőn végül elmondta a kulturház eszméjének felvetődését és felkérte Szegedy- MaBzák Elemér kereskedelmi miniszteri tanácsost, hogy adja át a kereskedelmi miniszter elismerő okleveleit a gyár érdemes régi alkalmazottainak: Ssántó Béla művezetőnek és Tenke József munkásnak. Szegedy- Maszák miniszteri taná esős a hivatalos Ügyei miatt a fővárosban elfoglalt Búd János keres kedelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta a gyár tulajdonosaink, akik ezt a gyárat munkával oly naggyá és a magyar gazdasági élet oly jelentős tényezőjévé tették. Amidőn elisme réssel szól a százötvenéves múltról, meg kell emlékeznie a fejlődés hatalmas lehetőségeiről, amelyeknek a csiráját a kulturház rejti magában és amelyek eredményei szinte belát hatatlanok. A miniszter elismerése — úgymond — kétfelé szól: a vezetőknek és a munkásoknak, akik együttesen juttatták el a vállalatot ebhez a nevezetes évfordulóhoz. Majd átadta a kitüntetetteknek a miniszter elismerő iratait, amelyekért Szántó Béla mondott köszönetét, Isten segítségét kérve a gyár vezetőire. Nagy taps közepette lépett a pódiumra dr Pestby Pál ny. igazság- ttgyminiszter, hogy a kettős ünnepen szeretettel üdvözölje a Fried család i tagjait, a cég tisztviselői karát és a | gyár munkásait. Ez a gyár és a J működése büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden magyar embert — I úgymond dr Pesthy Pál — mert oly 3 Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására adni, hogy o Hozl-vendÉSIö vezetését átvettem. — Elsőrangú konyha, killing italok, szolid polgári árak. — Abonnenseket a mai viszonyokhoz mérten rendkívül mérsékelt áron házon kívül is vállalok. Szives pártfogást kér Hopvélh József a Haspetl-féle vendéglő 25 yolt vezetője. fontos és nagyjelentőségű közgazda- sági faktor és virágzásában olyan nagy értékek vannak, amelyek a magyar vagyon megmentésében elsőrendű szerepet játszanak. Annál inkább kell büszkének lennie, hogy ez a virágzó vállalat a megye területén és az ő kerületében van, melynek az életében jelentés tényező. Fürst Gyula, a pécsi kereskedelmi és iparkamara alelnöke a vezetők és munkások százötven éven keresztül össsetett hazafias munkájának eredményét látja a kulturhásoD, amelyet egymás szeretető hozott létre és azt kivánta, hogy a munka-, a haza- és az emberszeretet vezesse továbbra is együtt a lelkeket. Reich Oszkár járási főszolgabírót láttuk ezután a pódiumon, aki a Fried szó etimológiáját fejtegetve megállapította, hogy a gyár tulajdonosainak már a nevében benne rejtőzködik az a szeretet, amellyel ők gyáruk mankásait, Simontorcya népét épugy magukhoz láncoljak, mint ahogy a régi várurak az ő népüket — a váralját. A Fried, a körűiét, a váralja ebben az esetben a simontornyai gyár népe: agyáralja. Az ötletes beszéd után Frank La- jós igazgató köszönte a főnökök igaz atyai barátságát, akik végtelen sze- retetükkel bebizonyították, hogy lehet a gyárat 500 munkás és 70 tisztviselő számára nem a robot munkahelyévé, hanem a munka szent templomává varázso’ni. Quitt vegyészmérnök, Npuser Lajos előmunkás és &ron- stein Ferenc munkás üdvözlő szavai után Hecskó Tamás főjegyző a község lakossága és elöljárósága nevében az elismerés zászlaját hajtotta meg a Fried család tagjai előtt, akik a krisztusi elvek szerint bánnak munkásaikkal és ezzel elérték azt, hogy ezek között nines szocialista, mert a vállalat jóléti intézményei feleslegessé . tesznek minden szervezkedést, P. Feisz Angelus fereperepdi zárda- főnök-plébános a rém. kát, egyház- község nevében köszönte a Fried család tagjainak, hogy munkásaikkal, az Isten képére teremtett emberrel, mint lelkes lénnyel bánnak és Isten áldását kérte a gyár vezetőire, akik az emberben a lelket megbecsülik. Vargha Kálmán ref. lelkész a református egyház nevében köszönte a kulturház létesítését. Hisz a kultúra Istentől vau és ha a kultúrát terjesztjük, azzal az erkölcsi alapot erősítjük. Dr Naményi Imre az Országos Iparegyesület, dr Morvay Oszkár a Magyar Bőriparosok Országos Szövetsége, Vidor Janő a Magyar Bőrnagykereskedők Országos Egyesülete, Sauber Lajos a Magyarországi Lábbeli Készítők Egyesülete üdvösletét tolmácsolta, mire a szép ünnepély, amelyet egy magyar kulturfilm bemutatása követett, Fried Pál igazgató lelkes köszönő szavai után a rádió- fonikus hangszórókkal intonált Szózat hangjai mellett véget ért. A meghívott vidéki vendégek az ünnepély után a kulturház éttermétartott rövid előadást. Bár a vidéki vendégek egy része 9 órakor elutazott, a jobbnál-jobb szekszárdi borok mellett a késő éjjeli órákig maradt a társaság egytttt.
