Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-14 / 4. szám

delmi kapcsolat Ulkes úttörőjét éltette. ■ Boros Zoltán, a Ssekssárdi Piece szövetkezet igasgatója böszöote meg I a vendégeknek, hogy felkeresték | városunkat és a ssekssárdi borról I A simontornyai kulturház felavatása. A Fried-féle bőrgyár nagyszerű ajándéka százötvenéves jubileuma alkalmából. 1931. január 14. DEBULAY IMRE lakatosipar-üzlete /. Szekszárdon Raktáron tartok saját készítményt), különféle szerkezetű taharéktüzhelyet már 35 pengétől kezdve Továbbá készítek urasági, vendéglői és csempézett i akaréktüzheiyet IE Állandó nagy raktár, 11 a lengyel piacon is gyakran lelicitál* ják egymást a külön-külön irányban működő exportőreink. Lengyelország* ban tőkehiány van és így nincs tőke­erős importcég sem, amelyre a magyar bevitelt rá lehetne bizni. Szükséges volna egységes exportszervezetet lé tesiteni és akkor az olasz és román borokkal fel lehetne venni a szép reményekkel kecsegtető versenyt. —- A Legyei- Magyar Kereskedelmi Ka* mara odatörekszik, hogy Varsóban importálé központot tudjon teremteni és hogy a szőlőt a magyar termelő közvetlenül vihesse a lengyel piacra, mert az eddig tiltva van. Husvét előtt nagyszabásn borvásárt óhajta­nak Lengyelországban rendezni, amely alkalmas lenne a magyar borok meg ismertetésére és igy az exportlehe tőség megteremtésére. A hallgatóság dr Steiner előadását is nagy tetszés sei 'fogadta. Báró Fiáth Tibor mondott ezután köszönetét az előadóknak, valamint a megjelenteknek, akik levonultak a Szekszárd-Szálló helyiségébe, ahol a Szekszárdi és Vidéki Gazdák Asztal- társasága vacsorát adott gróf Be- nyovszky Móricnak és a többi vendé­geknek tiszteletére. Vacsora. Este 7 érakor a Szekszárd-Szálló kistermében százteritékeB bankett volt, amelyen a kisgazdák is igen szép számmal voltak képviselve. Az első pohárköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, lendületes szavakban a kor­mányzót éltette. Báró Fiáth Tibor, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke Benyóvszky Móric grófot, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara nj elnökét köszöntötte szeretetteljes szavakkal és biztosította őt a tolna­megyei gazdák ragaszkodásáról. Vitéz Vendel István polgármester a lengyel­magyar testvériség többszázéves kap csolatát vázolta megkapóan szép siavakban és dr Strakoss Sándor lengyei konzult éltette. Szévald Oszkár alispán sz elismerés meleg hangján állapította meg azt a fokozatosan előrehaladó nagy mnnkát, amelyet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a gazdák érdekében kifejt, annak agilis elnökét, Fiáth bárót éltette. Benyóvszky Móric gróf kiváló szó­noki készséggel a gazdák összetar tásának szükségét fejtegette. Meg akarja ismerni a kamara területén lévő vidékek panaszát, hogy aztán megkezdhesse a mnnkát A gazdák­nak msgnknak kell megtalálni a bajok csiráját és alulról kell kezde­ményezni azok orvoslását. Dr Strakoss Sándor konznl lelkes magyar beszéd ben Magyarországot éltette. Megkapó jelenet volt, amikor e beszéd után a kisgazdák asztalától felzengett a len­gyel himnusz, amelyet az Ünneplők állva, megilietődéEsel hallgattak végig. Papp János kisgazda arra ürítette poharát, hogy a nagy és kisgasdá kát a szeretet kapcsa füsze össze. Schneider János, lapunk főszerkesz­tője dr Steiner Antalt, a Lengyel- Magyar Kereskedelmi Kamara igaz­gatóját, a lengyel* magyar kereske­Százötven év egy nemzet életében is nagy idő. Hát még egy család, vagy vállalat sorsában. A ma élő legtöbb család elődeinek története egy-két generáció után a múlt ködébe vész és csak az igazán kiváltságosak, az élen álló nemesi és arisstokrata családok sarjai azok, akik hosszn idők elmúltával is hivatkozhatnak őseik nevére és büszkélkedhetnek azok tetteivel: a polgári és hadtudomá­nyok, a művészetek művelése terén elért sikereivel. A fizikai erők és az idegek megfeszítésével végzett kéz művesség és ipari munka hősei azon ban kevés kivétellel névtelenek ma­radnak, mert hiszen rajtuk a hullám­vonal szerint ismétlődő minden gaz­dasági válság keresztülsöpör és nem csak existenciájukat borítja el az avar, hanem a nevüket, a történetü két is betemeti a feledés pora. Annál örvendetesebb tehát, ha a becsülete­sen végzett ipari munka: az utódok vérévé, leikévé vált szorgalom, mint követendő példa nemcsak évszázados emlékezéseket, hanem tiszteletreméltó alkotásokat is hagy maga után. Ez az utóbbi földjeinknek, a Fried- család tagjainak sorsa is. ősük, az egyszerű timármester, az 1780 évben gróf Styrum Károly meghívása foly tán Morvaországból került Simon- tornyára, ahol megnyitotta tímár- műhelyét. És a szorgalmas ember becsületes munkájával megalapozott telep, amely ma már az ország egyik legnagyobb ilynemű vállalata, száz ötven esztendő múltával, ma is az egyenes leszármazók, a közvetlen utódok kezén van, akik szaktudásuk­kal annyira fejlesztették, hogy a Fried féle simontornyai bőrgyár nemcsak a belföld számára dolgozik, — hanem gyártmányainak elsőrendüsége révén igen jelentékeny mennyiségű bőrt szállít a külföldi államokba is. A vállalat elérvén a nevezetes év­fordulóhoz, tulajdonosai a százötven- éves jubileumot azzal tették neveze­tessé, azzal örökítették meg, hogy Simontornyán a gróf Wimpffon kas­téllyal szemben elterülő hatalmas tel ken több, mint százezer pengős költ­séggel kulturházat építtettek. Ennek az építőművész által tervezett pom­pás épületnek, amelyhez fogható kul­túrpalota vármegyénkben nincsen, szombaton este volt az ünnepélyes felavatása. A nevezetes esemény alkalmából rendezett impozáns ünnepségen ott láttuk dr. Pesthy Pál nyug igazság ügyminisztert, a kerület országgyű­lési képviselőjét titkárjával dr Ko váts Bélával, Szegedy Maszák Hugó miniszteri tanácsost, mint a keres­kedelmi miniszter képviselőjét, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegy­zőt, Reich Oszkár és Müller Imre főszolgabirákat, dr Petz Endre szol- gabirót, dr N*ményi Imrét, az Or­szágos Iparegylet aligazgatóját, Fürst Gyulát, a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara aleinökét, dr Vétek János kamarai titkárt, Teussig Andor kir. főmérnököt a technológiai iparmű - zeum képviselőjét, Vidor Jenőt, a Magyar Bőrnagykereskedők Egye­sületének elnökét, P. Fejsz Angelus ferencrendi házfőnököt, simontornyai plébánost, Vargha Kálmán simontor­nyai ref. lelkészt, Heoskó Tamás községi főjegyzőt, Berecsk István ny. simontornyai főjegyzőt, dr Morvay Oszkárt, a Magyar Bőriparosok Or­szágos Szövetségének elnökét, Sauber Lajost, a Magyar Lábbelikészitők Egyesületének elnökét, Wiener Ár­mint, a Bőrkereskedők Orsz. Egye­sületének elnökét, dr Faragó Andor, Práger Ferenc, Fazekas Ákos, dr Kelemen Frigyes Ottó vállalati igaz­gatósági tagokat, Strasser Vilmos földbirtokost, Dióssy Endre ób Lő­rinc* Lajos jószágigazgatókat, Vágó Pál budapesti építőművészt, a palota tervezőjét, valamint a község és a környék vezető értelmiségét. A pazarul felszerelt modern épület díszterme szombat este 7 órára tel­jesen megtelt a meghívottakkal, akik­nek jó része a gyár alkalmazottaiból került ki. A földszinten foglaltak helyet az előkelőségek és férfiak, mig az erkélyt a hölgyek számára tartot­ták fenn. A rádiofonikus hangszórón intonált Himnusz után az előadóemelvényhez ült Fried Imre gyárigazgató (akinek dédapja a gyárat alapította) és rö­vidre fogva ismertette a vállalat tör­ténetét, kiemelve, bogy a gyár ve­zető eszméje mindig a szorgalom, a becsület és az erkölcs volt éB hogy a százötvenéves tradíciók értelmé­ben, a munkásság hazafias erkölcsei nek a megszilárdításával kívánják a vállalatot ezentúl is tovább vezetni. Hálás elismeréssel adózott a munká­soknak és tisztviselőknek, akiknek ragaszkodó hűsége és szorgalma tette naggyá az ipartelepet. Midőn végül elmondta a kulturház eszméjének fel­vetődését és felkérte Szegedy- MaBzák Elemér kereskedelmi miniszteri taná­csost, hogy adja át a kereskedelmi miniszter elismerő okleveleit a gyár érdemes régi alkalmazottainak: Ssántó Béla művezetőnek és Tenke József munkásnak. Szegedy- Maszák miniszteri taná esős a hivatalos Ügyei miatt a fő­városban elfoglalt Búd János keres kedelmi miniszter üdvözletét tolmá­csolta a gyár tulajdonosaink, akik ezt a gyárat munkával oly naggyá és a magyar gazdasági élet oly jelen­tős tényezőjévé tették. Amidőn elisme réssel szól a százötvenéves múltról, meg kell emlékeznie a fejlődés hatal­mas lehetőségeiről, amelyeknek a csiráját a kulturház rejti magában és amelyek eredményei szinte belát hatatlanok. A miniszter elismerése — úgymond — kétfelé szól: a vezetők­nek és a munkásoknak, akik együtte­sen juttatták el a vállalatot ebhez a nevezetes évfordulóhoz. Majd átadta a kitüntetetteknek a miniszter elis­merő iratait, amelyekért Szántó Béla mondott köszönetét, Isten segítségét kérve a gyár vezetőire. Nagy taps közepette lépett a pódiumra dr Pestby Pál ny. igazság- ttgyminiszter, hogy a kettős ünnepen szeretettel üdvözölje a Fried család i tagjait, a cég tisztviselői karát és a | gyár munkásait. Ez a gyár és a J működése büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden magyar embert — I úgymond dr Pesthy Pál — mert oly 3 Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség szives tudomására adni, hogy o Hozl-vendÉSIö vezetését átvettem. — Elsőrangú konyha, killing ita­lok, szolid polgári árak. — Abonnenseket a mai viszonyokhoz mérten rendkívül mér­sékelt áron házon kívül is vállalok. Szives pártfogást kér Hopvélh József a Haspetl-féle vendéglő 25 yolt vezetője. fontos és nagyjelentőségű közgazda- sági faktor és virágzásában olyan nagy értékek vannak, amelyek a magyar vagyon megmentésében első­rendű szerepet játszanak. Annál inkább kell büszkének lennie, hogy ez a virágzó vállalat a megye terü­letén és az ő kerületében van, mely­nek az életében jelentés tényező. Fürst Gyula, a pécsi kereskedelmi és iparkamara alelnöke a vezetők és munkások százötven éven keresztül össsetett hazafias munkájának ered­ményét látja a kulturhásoD, amelyet egymás szeretető hozott létre és azt kivánta, hogy a munka-, a haza- és az emberszeretet vezesse továbbra is együtt a lelkeket. Reich Oszkár járási főszolgabírót láttuk ezután a pódiumon, aki a Fried szó etimológiáját fejtegetve megállapította, hogy a gyár tulaj­donosainak már a nevében benne rejtőzködik az a szeretet, amellyel ők gyáruk mankásait, Simontorcya népét épugy magukhoz láncoljak, mint ahogy a régi várurak az ő népüket — a váralját. A Fried, a körűiét, a váralja ebben az esetben a simontornyai gyár népe: agyáralja. Az ötletes beszéd után Frank La- jós igazgató köszönte a főnökök igaz atyai barátságát, akik végtelen sze- retetükkel bebizonyították, hogy lehet a gyárat 500 munkás és 70 tisztviselő számára nem a robot munkahelyévé, hanem a munka szent templomává varázso’ni. Quitt vegyészmérnök, Npuser Lajos előmunkás és &ron- stein Ferenc munkás üdvözlő szavai után Hecskó Tamás főjegyző a köz­ség lakossága és elöljárósága ne­vében az elismerés zászlaját hajtotta meg a Fried család tagjai előtt, akik a krisztusi elvek szerint bánnak mun­kásaikkal és ezzel elérték azt, hogy ezek között nines szocialista, mert a vállalat jóléti intézményei feleslegessé . tesznek minden szervezkedést, P. Feisz Angelus fereperepdi zárda- főnök-plébános a rém. kát, egyház- község nevében köszönte a Fried család tagjainak, hogy munkásaikkal, az Isten képére teremtett emberrel, mint lelkes lénnyel bánnak és Isten áldását kérte a gyár vezetőire, akik az emberben a lelket megbecsülik. Vargha Kálmán ref. lelkész a refor­mátus egyház nevében köszönte a kulturház létesítését. Hisz a kultúra Istentől vau és ha a kultúrát ter­jesztjük, azzal az erkölcsi alapot erősítjük. Dr Naményi Imre az Országos Iparegyesület, dr Morvay Oszkár a Magyar Bőriparosok Országos Szö­vetsége, Vidor Janő a Magyar Bőr­nagykereskedők Országos Egyesülete, Sauber Lajos a Magyarországi Láb­beli Készítők Egyesülete üdvösletét tolmácsolta, mire a szép ünnepély, amelyet egy magyar kulturfilm be­mutatása követett, Fried Pál igazgató lelkes köszönő szavai után a rádió- fonikus hangszórókkal intonált Szózat hangjai mellett véget ért. A meghívott vidéki vendégek az ünnepély után a kulturház éttermé­tartott rövid előadást. Bár a vidéki vendégek egy része 9 órakor eluta­zott, a jobbnál-jobb szekszárdi borok mellett a késő éjjeli órákig maradt a társaság egytttt.

Next

/
Thumbnails
Contents