Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-04-04 / 27. szám

111. évfolyam. 12. szám. 1931 április 4. TOLNAMEGYEI GAZDA _____________________, A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. _____________n«kn»z(8: John 8ándor vm. g. e. titkár.' [| Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon : 125. A r endelet életbeléptetése után csak egy évig siabad még nyilt edények* bői a piacokon tejet árulni. A tejcsarnok elneveiés 500 liter napi forgalomhoi, a gazdasági tej­csarnok legalább 390 liter napi tej* forgalomhoi van kötve. A rendelet tovább siabályona a német tejtörvényben kimondott tej- termelési kénysiersierveiési módo­zatait. (Z^ntralblatt des d. Land­wirtschaft srats, márc. 9.) Fontos ülések az Alsó* dunántúli Mezőgazdasági Kamarában. Ai Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarában, Kaposvárott, fontos ta­nácskozások tartattak Benyovssky Móric gróf kamarai elnök elnöklete alatt. Ai igazgatóválaszmány ei év­ben tartott első Ülésén a kamarai kerttlet hiteléletének meiőgaidasági vonatkozásokban való megfelelő ki­építése tárgyában a Takarékpénz­tárak és Bankok Egyesületének a kamara kerületében megalakított kör­zetével akként biztosította az állandó kapcsolatot, hogy a TÉBE-körzet és a Mezőgazdasági Kamarában képvi­selt gazdakösönség által megalakí­tandó közös bizottságba Benyovssky Móric gróf elnöklete alatt 6 tagot választott. A talaj mivelési és növénytermelési ügyosztály beszámolt az egyes ter­melési ágakban beállított termelési és fajtaösssehasonlitó kísérletekről, a meszezési kísérletek és a minőségi búzatermelés kérdésében kifejtett munkásságának eredményeiről Elha­tározta az igasgatóválasstmány, hogy a budapesti országos búzáinkét foly­tatásaként az Alsódunántuli Mező­gazdasági Kamara kerületére kiter- jedőleg buzanapot rendes a közel jövőben Kaposvárott is'. Az állattenyésztési ügyosztály be* számolt a kamarának a tejértékeiités és sertéstenyésztés megszervezése, a baromfitenyésztés céltudatos felkaro­lása és a juhássatok törzskönyvezése és osztályozása érdekében kifejtett működéséről. Kiss Elemér igazgató érdekes ada­tok felsorakoztatása mellett ismer­tette a kamara támogatásával Keszt­helyen létesített Usemstatisstikai köz* pont eddigi munkásságát, majd jelen­tést tett a kamara által kezdemé­nyezett közös Uzemanyagbeszersés megszervezéséről éB eddigi működé- Bének eredményéről. Asztalos Lajos főtitkár, a munkás- ügyi szakosztály határozatait ismer­tette. Elhatározta az igazgatóválaszt- móny, hogy a jövőben mezőgazdasági munkástudósitókat is beállít ponto­sabb adatok beszerzése céljából. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter által az alföldi boroknál Tapolca állomásra engedélyezett reex- pediciós kedvezmény életbeléptetése ellen foglalt állást az igazgatóválaszt- mány, mivel ebben az intézkedésben a Badacsony-vidéki bortermelők ér­dekeinek súlyos megsértését látta. Détreholtó rendelet o német teltörvényliez. Tejnek csak azt a tehéntejet ismeri el a törvény, amelyből semmit sem vontak el és amelyhez semmit sem adtak hozzá. A törvény három tej- -minőséget ismer el: 1. Tejestejet, ennek minimális kö­vetelményeit az országos hatóságok állapítják meg. 2. Márkatej, mely a törvényben felállított követelményeknek megfelel. 3. Elsőrendű tej, mely az országos hatóságok által megállapított köve­telményeknek a tej előállítására, a lej tartalmára, minőségére, kezelé­sére és szállítására vonatkozólag meg­felel. Előkészített tejnek, a nagyobb zsír- golyócskák mechanikus felaprózása által előállított u. n. homogenizált tejet nevezzük, mely 24 óra alatt a zsír finom elosztása folytán tejszint nem képez és előkészített tejnek ne­vezzük a felmelegitett tejet is. A felmelegitett tej lehet forralt tej, -vagy pastörizált tej, mely utóbbit tartós felmelegítés által 63—65 fokra, legalább is fél óráig, vagy vízfürdő­ben legalább egy percig vízgőzzel 85 fokra felmelegitüok. A német törvény 20 féle tejtermé­ket különböztet meg: 1. Aludtejet. 2. Yoghurtot és kefirt. 3. Sovány tejet. 4. Savanyu soványtejet. 5. Irószerü, mesterséges sovány­tejet. 6. Soványtejből készült yoghurtot. I, Savót. 8. írót. 9. tejssirt (legalább 10°/, zsírtar­talommal). 10. Savanyu tejszint. II. Habtejszint (legalább 28°/o őst). 12. Sterilizált tejet (ha ez legké sőbb 22 órával a fej és után elismert sterilizált eljárással készült). 13. Sterilizált tejszint. 14. Cukrozatlan kondenztejet (leg­alább 7 5*/o zsírral és 17’5°/o zsír­mentes száraz anyaggal). 15 Gukrozott kondenztejet (8 3®/# zsírral és 22®/o száraz anyaggal). 16 Sttrü blocktejet (12°/, zsírral és 28°/o száraz anyaggal). 17. Cukrozott kondenz sovány tejet (26°/o szaras anyaggal). 18. Tejport, Beáraz tejet (legalább 25°/o zsírtartalommal). 19. Sovány tejport. 20. tejszinport (42% zsírtartalom­mal). Ti os a tej eladása, ha az száj- és körömfájással fertőzött tehenészetek­ből, vagy tüdőbetegségre gyanús te­henektől, vagy fertőzött elvetélésben vagy enteritiaben megbetegedett te­henektől származik. Az istállók világosak és könnyen szeli őztethetők legyenek. A folyosó padlózata vizhatatlan le­gyen. A trágyalé-csatorna vízhatlan le­gyen és a trágyalé gyors lefolyását biztosítsa. Mély istállók csak az or­szágos kormány engedélyével hasz­nálhatók. A vályúk könnyen tisztithatók le­gyenek. Az istállók ne legyenek illemhely- lyel egybeépítve. A falak vagy moshatók, vagy me­szelve legyenek. Az istálló tisztítását, az alom fel­újítását és a trágya kihordását, a tehenek tisztítását rendes időközök­ben kell végezni. A tisztításnál a tejet nem szabad porral, vagy pi­szokkal érintkezésbe hozni. Ágy vagy csomagoló szalmát nem szabad almo­sáéra használni. Fejés előtt a tehenek tőgyét meg kell mosni. A fejőszemélyzet tiszta, mosható felsőruhát viseljen és kezét, alkarját vizzel és szappannal mossa. Az első tejsugarakat külön edénybe kell gyűjteni. A fejőszemélyzet a fe­jés kezdetén mindig győződjön meg arról, hogy a tej egészséges e. Azo­kat a teheneket, amelyek nem adnak kifogástalan tejet, a többiek után kell fejni. A tejet azonnal a fejés után az istállóból el kell távolítani, levegőztetni kell és le kell hűteni. A tejkezelő helyiség szagtalan és rovarmentes legyen, vízhatlan padló­zattal és 1 és fél méter magasságig mosható, festésű falakkal bírjon. Itt lakni, vagy állatokat tartani tilos. Faedények használata tilos. Az edé­nyek könnyen tisztithatók legyenek. Az eladási edények zára olyan le­gyen, hogy nyitásnál a zár megsem­misüljön. Az üvegedények átlátszók legyenek. GAZDA HÍREK. — Kiaknázatlan Jövedelemforáa. Minden mezőgazdasági terménynek az ára óriásit zuhant, csak alig néhányé tartotta meg a régi szín­vonalat. Esek közt van a lucerna és a lóherék magja. Ezek termesz­tésénél egyelőre tu'produkciótól sem kell tartanunk, mert hiszen a magyar származású áru a külföldi piacokon páratlan különlegesség gyanánt sze­repel. De például az idén még a hazai szükségletet sem fedezi az or­szágban maradt hazai terméBÜ mag. A világszerte irigyelt magyar lu­cerna és lóhertermesstők külföldi mag behozatalára szorulnak I Mag- kereskedőink árjegyzékeiben a fehér bárcával ólomzárolt magyar vörös- heremag és lucernamag ára nagyobb is 250 pengő körül jegyzett méter- mázsánkénti árral szerepel, nem iá említve a fehérhere magjának 400— 450 pengős árát. Ennek a szinte hihe­tetlen ténynek magyarázatát abban kell keresnünk, bogy a magyar gaz­dák legtöbbje tartózkodik a here- magtermesztéssel járó gondoktól és sajnos sokszor ma se hajlandó elis­merni azt, hogy beállításkor nem a védőnövénynek a mai viszonyok közt bizony szinte elenyésző értékű ter­mése a fontos, hanem a közéje, vagy reá vetett heréé, lucernáé. Még min­dig sűrűn vetik a védőnövényt és ha az a kedvező tavaszi időjárás hatására buján fejlődik, nem hajlan­dók azt zölden letakaritani, ami pedig a her és megmentésével a legtöbb esetben egyértelmű volna. A lucernát pedig sajnálják még a neki való viszonyok közt is egymagában, védő növény nélkül vetni. így járva el, takarmány érésre még jól-rosszul be­vághat a herés, a lucernás, rendesen sok gyommal, foltosán, de már jöve­delmező magtermesztésre alig. E mellett azután elfeledik gazdáink, hogy az emlitett növények sok fehér­jét gyűjtenek, amelyhez bár a nitro­gént legnagyobbrészt a levegőből kap­ják, a foszfora avat azonban a talaj­ból merítik. A talaj foszforsavkésslete rendesen még a takarmányterméshez sem elegendő, szuperfoszfát használa­tával még a takarmánytermést is lényegesen fokozhatjuk, hát még a magtermést 1 Hazánk legtöbb gazda* ságában csak úgy számíthatunk biz­tos, nagy és igazán jövedelmező hero- magtermésekre, ha a heréseket bőven megtrágyázzuk szuperfoszfáttal, sőt az évelő lucernát esetleg fejtrágyáz- znk is vele. A Tol noisegvel GozdaiAgl EggesDlet Kereskedelmi Osztályainak APRÚ hirdetései ____________ El fffM 1 drb piros-tarka törzskönyv. HIlFH dllllU bonyhádi tájfajta 18 hónapos Egy éve 8, elsőrendű külemil mangalica Kanok melyek a gazdasági felügyelő­ség által elismertettek, eladók a Majsai Béruradalomban Megtekinthetők bármikor. 289 Vasútállomás: Keszfihldegkut Gyönk Nemesített tavaszi vetőmagvak 259 Magas növésű, dús levélzetü, úgy szálas­takarmánynak mint magtermesztésre egy­aránt kiválóan alkalmas, igen bőtermő „Paradicsomi Olktűria*' borsó q-ként 22 pengő Igen korai, már junius 14—16-ra beérő,' bőtermő 99 Express-korso zalaszent­jtl< q-ként 18 pengő Bőtermő Hatvani * Danubla árpa. gróti bükköny- q ként 21 pengő A hazai viszonyoknak megfelelően kitenyésztett, szárazságot jól tűrő, elsőrendű bél­tartalommal bíró, -------- ““ na gy terméshozamu __________ ^ tik UlC^lvlvlUvu xiivujvebivii} -—-----------­tarta lommal bíró, pUFOllíCS0II1Í** tdlWrillíllig rtPWWig 70 pengő. kései FuokBrosch válogatott szemes tengeri vetőmag gként 18 pengő korai punnal fehér érésű* Fleischmann óriási hozamú ..Primer és fehér n ROtlS" étkezési vetümasborsongók ^ tételekben) q-ként 8 pengő. Nagyobb tétel prima aaéna csak nagyobb tételekben, megegyezés szerint. Nagyobb tételétnél külön ajánlattal szolgálunk. “SssÄ'^d* Paradicsomi CazdssAs latértiige. n. >■ ZozKo. TELS,0W

Next

/
Thumbnails
Contents