Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-04 / 27. szám
1931 április 4. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 — Cigányok rablás! kísérlete. A szekszárdi kir. törvénysiók rablási kísérlet büntette miatt három heti eliárásra ítélte Tajkuna Milos 23 éves medinai vályogvető cigányt. Tajknna társaival a sseksiárd-somhai utón megtámadta Sági János sióagárdi lakost, akit ki akart rabolni. A cigányok asonhan nem hajtották végre eat a siándéknkat, mert kös- ben kocsik haladtak u orsságnton. A törvényszék a három hetet a viss gálati fogsággal kitöltöttnek vette. MÉRLEGEK gyártása és javítása hitelesítve. Titte Testvérek, Szek- szárd. Telefon 91. — Hogyan éljen a szívbajos ember? Ssivhaj, érelmeszesedés, vérnyomás. III-ik kiadás. Irta: Dr Bodon Ká roly egyet. m. tanár, egészségügyi főtanácsos. Egyik örvendetes jelensége kultúránk haladásának, hogy a népszerűén irt tudományos könyvek száma nálunk is örvendetesen gyarapodott. Még egy évtized előtt német könyvet kellett vásárolnia annak, aki valamely tudományágból, könnyen érthető felvilágosítást óhajtott. A népszerűén irt orvosi könyvek nagy szolgálatot tesznek a közegészségnek. Bodon ezzel nem elégedett meg, hanem nagy szolgálatot tett, az egyes beteg, vagy magukat betegnek tartó egyéneknek, amikor fentjelzett könyvében mintegy kedélyesen elcseveg a szívbetegségek tüneteiről, keletkezésének okairól és kezeléséről. Tiszta képet ad a mindjobban szaporodó érelmeszesedésről, vázolja a lélek be folyását a szívre és hangsúlyozza a gyógyszeres kezelés mellett a leik: kezelés nagy fontosságát. Pontos uta sitásokat ad a muoka, sport, táplál kozás, szeszesitalok, kávé, tea, dohány zás, házasság stb. tekintetében. A kitűnő szerző érdeme, hogy könyve nemcsak felvilágoBitólag, hanem nagy ^értékben megnyugtatóiig is hat. Jó tanácsadó és jó barát is egy kötésben. A könyv értékét szavaknál is ékesebben bizonyítja azon körűi* mény, hogy a második háromezer példány alig néhány hét alatt elfogyott, úgyhogy már is szükségessé vált egy III-ik kiadás megjelenése. A könyv kiállítása a Novák Rudolf és Társa cég jó izéléBét és áldozatkészségét dicséri. Ara csak 2 pengő 60 fillér.. — Villamossági szereléseket szakszerűen végez fábian Sándor elektrotechnikai vállalata. — Elgázolta a saját kocsija. Bern hard János 17 éves mórágyi lakos a múlt hó 31-én az erdőből kocsin fát szállított haza, A kocsi egy hirtelen fordulónál felborult, a legény lebukott és a kocsi keresztül ment rajta. Bernhard a testén és fején súlyos zu zódásokat szenvedvén, behozták a szekszárdi közkórházba. — Bankpolitika és nemzetpolltika. Igen érdekes könyvben fejtegeti dr Varga Lajos debreceni ügyvéd e két célnak és eszmének kapcsolatát és azokat a mérhetetlen nemzeti előnyöket, amelyek abból származnának, ha a bankpolitikát a nemzetpolitika tengelyébe állitanánk be. Nálunk, sajnos, nem egy — mint Francia- országban — a bankpolitika a nemzeti politikával. A magyar bankok nem űznek elsősorban magyar, hanem nemzetközi politikát, Bőt a magyar földből és munkából származó tőke (ezt a svájci bankokben elhelyezett magyar tőkék igazolják) is idegenbe fut, siberölődik ki. A szövetkezeti gondolat sem megy át a köztudatba Úgy, mint azt maga az eszme nagy- szerűsége megérdemelné ób a szövetkezeti központok inkább a bürokratizmusban merülnek ki, mint a valódi segítésben. Dr Varga Lajos uj irá MEG A LEGÉRZÉKENYEBB GYOMOR IS JÓL BIR3A A KÖNY- NYEN EMÉSZTHETŐ CERES-T nyokat mutat és uj utakat és módokat jelöl ki könyvében, hogy a magyar munka és magyar tőke bekapcsolódhasson a nemzeti politikába. Az értékes könyv megszerezhető 3 P 20 fillér ellenében a szerzőnél Debrecenben. — Cigányszerencse a lengyell Jóbor tanyán. Sárközi József lócsiszár cigány, aki nagyszámú atyafiságával az 1921. év óta a lengyeli Jóbor tanyán él, értesítést kapott, hogy az elő&elő magyar mágnástól, akit orosz hadifogságban anyagilag támogatott és szökéshez segített, tizenhatezer pengőt fog kapni. A regényes eseménynek még regényesebb előzményei a következők. Az 1907-ben volt dánosi gyilkosság után a közigazgatási hatóságok a legnagyobb éré- lyességgel kezelték a cigánykérdést és azokat a cigányokat, akik nem akartak letelepedni, községről községre toloncolták. Ezt a zaklatást megunták a lengyeli Sárköziek, a závodi Kovácsok éB az apari Kovács- Sárköziek, akik Oroszországot vették nyakukba. Rabságba került szegény katonavéreink már meglehetős jómódú üstfoltozó éB üstcsináló mesteremberekként látták őket viszont. És mikor már szabadabb volt az élet a forradalmasodon Oroszországban, ez a cigány had, mintha csak örök életében ezt tette volna, vígan marko- tányoskodott a tiszti és legénységi fogolytáborokban, ahol mindegyikük nagy segítségére volt a magyar hadifoglyoknak. Sárközi József nagyon sok magyar tiszten segített és több rabságban volt mágnás és vagyonos ember kapott tőle becsületszóra nagy összegeket, hogy haza szökhessen Magyarországba. Oroszországban közben borzalmas pusztításokat végzett a kommun és a cigányok a rémségek elől az 1921. évben visszajöttek a szovjetparadicsomból. Az öreg Sárközi azóta ismét Lengyelen él és sikerült neki feltalálnia az egyik volt hadifogoly tisztet, akitől értesítés jött Lengyelre, hogy a napokban kama tostól megfizeti tartozását a cigánynak, aki hazasegitette az orosz pokolból. Ugyanez a tiszt azt is megírta, hogy Sárközi többi adósai hol tartózkodnak. Emiatt most természetesen nagy az öröm a lengyeli cigánytanyán. — Vízvezeték és csatornázás szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen jó férjem, illetve édesalyánk elhunyta alkalmával a temetésen való megjelenéseikkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton hálás kOszönetflnket. Szekszárd, 1931 március 31. özv. Nagy Jánosné 287 < és családja. H Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség Batthyány Lajos gróf, belsó titkos tanácsos elnöklése mellett, Budapesten közgyűlést tartott, amelyen aa elnök rámutatott az elmnlt három évtizednek a balatoni fürdők fejlesztése érdekében való küzdelmeire, sikereire és azokra a kilátásokra, amelyektől a jövő fejlődése remélhető. A szövetség arra törekszik, hogy külföldi példák nyomán buzdítson nagyobb idegen- forgalmi erő kifejtésére. A szövetség 8zázhu8B-Bzázötven millióra teszi azt az összeget, amit a magyarok évenként az országból kivisznek. Az elnök jelentése kiemelte a vasutintézetek, az átépítés, a hajózás fejlesztésének nagy szolgálatait, de rámatatott azokra a teendőkre is, amelyek még e téren megvalósitandók. Örvendetesen mutatott rá arra, hogy a kisemberek ezrei építkeznek a Balaton partján. A határozati javaslatokban kérte a közgyűlés a Budapestről kiinduló és a Balatont körüljáró vonatok megindítását, a bécs—balatoni közvetlen vonal bevezetését Hévízen és Keszthelyen át. A dnnántnli városokból gyorsabb vasúti összeköttetést, a balatoni körntba bekapcsolódó és a Bakonyon át vezető győr—balatoni ut megépítését. A m. kir. föld- mivelésügyi minisztertől a Sió csatorna teljes kiépítését, a kikötőknek mielőbbi megépítését, a természet- védelmi törvény megalkotását kérte. Az évi jelentéshez hozzászóltak: Sümegi Vilmos kormány főtanácsos, dr Óvári Ferenc, Moór Jenő, Sümegi József és mások. Majd Lőczy Lajos előadása következett. Az indítványok során elfogadták dr Pávai-Vaj na Ferenc, fő bánya- tanácsos, főgeológus javaslatát, amelynek értelmében a hévízi farások mintájára, mélyfúrásokkal kutassanak újabb hő viz éB szénsavas ásványvíz előfordulások után, amelyek lehetővé tennék a Balaton mentén nemcsak a rövid nyári, hanem állandó idényü gyógyfürdők létesítését. Kutatásra máris alkalmas helyek Hévíz és Balatonfüred, a Szentgyörgyhegy széles környéke és a tihanyi félsziget, ahol a harmadkor végén és még a negyedkor elején is forróvizü geizirek működtek s nagyszerű tölcBéres, geizirites kúpjaik ma is láthatók. A Balaton déli pontja közelében földgáz és egyéb gázok kutatására kilátással kecsegtető földkéregredőzések is vannak. Mészöly Gyula kormányfőtanácsos javaslatára elhatározták, hogy a teljes balatoni körvasat és az aligai ki- ■ kötő kiépítése érdekében felírnak, j Támogatják a balatonfüzfói fürdő- egyesületet, a villamosáram bevezetésének kérdésében. Dunnákat Mt-taL Dunaszekcsőn és annak környékén, már Kr. sz. előtt pénzzel vásárolta meg az itt lakó ember szükséges dolgait. Ezt nemcsak az itt-ott szórványosan előkerült kelta érmek bizonyítják, hanem az a gyűjtőlelet is, mely 1913 ban egyéb kelta tárgyakon kívül 8—900 drb érmet tartalmazott. Ez a kincsszámba menő lelet, Báta és Dunaszekcső között elterülő >Csa- poskutc-i dűlőben forgatás közben látott napvilágot. E leletanyag érmeit részletesen ismertetni felesleges, miután a Numizmatikai Közlöny XIV. évfolyamában, dr Gohl Ödön ezekről kimerítő ismertetést adott közre. Ezen gyűjtő, valamint a szórványleietek darabjai, a dunai kelták jellegzetes éremtipusát képviseli. Szembetűnő minden darabon, hogy előállításuk művészi készség és technikai tudás hijján, kezdetleges eszközökkel történt. Ennek tudható be, hogy ezen érmek képét, a legtöbb esetben csak több példány felhasználásával lehetséges rekonstruálni. Az érmek egyik oldalán Zeus fej, a másikon egy ló (lovas) van ábrázolva. Minden darab a Zeusfejes oldalon erősen domború, a másikon lapos, sokszor homorú. Az éremdarabok réz, bronz vagy ezüstből készültek. Az anyagot felolvasztották és azt cseppenkint egy sima felületre öntötték. (Ilyen cseppek bronzból ismeretesek.) E fém- csepekre verték rá az elő- és hátlap képét. Az anyagcseppek berepedezett szélei igazolják az éremkészités módját. A Zeusfej görög eredetre vall, mit több esetben mások kimutattak. Vosinszky Mór pedig »Tolnamegye Történetében« említést tesz arról, hogy a dunamenti kelták a görögökkel, különösen a Macedóniai Fülöp (Kr. e. 359—336) és Nagy Sándor (Kr. e. 336—823) korában, élénk kereskedelmi összeköttetésben voltak. Feltehető tehát, hogy a dunai kelták érmeinek mintái a fent említett két uralkodó érmeiről vétettek. A dunaszekcsői kelta érmeket, helyben verték. Ennek tanúi az ismert bronzcseppek. A fent említett gyüjtőlelet egy közeli bronzöntő műhelynek volt szánva, ahonnét kiöntött cseppek formájában került a pénzverő műhelybe. A mi érmeink, kivitelükben a regölyiektől eltérnek ugyan, de közös vonásuk a Zeusfej, ló (lovas) minden darabon — igen gyakran csak töredékesen — kivehető. A regölyi érmek relief alakjai kidomborodók, a dunaszekcsőieké alig kivehetők. A regölyi éremtipusnak csaknem teljesen azonos alakját, Németbolyból ismerem. Gróf Dessewffy Miklós »Barbár Pénzek« cimü éremkatalógusában felvett 243,246—251. számú érmeivel úgy nagyság, mint technikai kivitelben egyezők. Reverzének képe az imént említett analog darabok összehasonlítása után igen csekély eltérést mutat. Az általános és jellegzetes formát mindvégig megtartja. Egyelőre azonban felelet nélkül marad az a kérdés, hogy honnan és hogyan került ezen éremtipus Német- bólyba. Halász Ferenc Dunaszekcső. Női és leánykafelöltőkben ős gyermekruhákban a tavaszi újdonságok megérkeztek. Nagy választék, finom kivitel, — olcsó árak. I Tauszlg készruhaüzlet I Széchenyi ucca 19 (Mayer-ház) áss
