Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-04-01 / 26. szám

XIII. évfolyam Szekszárd, 1931 április 1. 26. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FOuerkeutO: Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÁNOS. Előfizetési díj: Felelős szerkesztő: 5LÁZSIK FERENC Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter sséles hasábon miliimétersoronként A lap tnegj.i.nik mlnd.o aacrdán éa szombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- HH5 « «.„„a i F,, . .előfizetési dijak és hirdetések,valamint a lap szellemi részét!rovatban elhelyezettreklám- eljegyaéii, családi hir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. | jHet6 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nyiUlér »erőnként 60 fillérbe kerül. Gaz daságpolitika a számjegyek tükrében. Nagy napja volt csütörtökön a ma­gyar pénzügyminissternek. A jövő évi költségvetést nyújtotta be a kép­viselőháznak és az ilyen alkalmakkor saokázos expozéja nagy sikert hozott nemcsak magának a miniszternek, hanem a kormány egész gazdaság­politikájának. Az uj költségvetést magyarázó fejtegetéseiből a követ­kező tények domborodtak ki: Elő­ször is aa államháztartás nagy áldó- latokkal helyreállított egyensúlya a jövőben is histositva marad. Másod­szor, a kormánynak sikerült megvaló­sítani a takarékosság követelményét, amidőn az utóbbi két esztendőben a kiadásokat körülbelül 80 millió pen­gővel csökkentette. Harmadszor, az állami kiadások bekövetkezett apasz tása folytán a bevételeket is le lehe­tett szállítani, tehát a közterhek Ossz mennyiségét kevesbíteni. Negyedszer, bebizonyosodott, hogy a személyzeti költségek fokozatos leszállításával a választott szociális személyzeti poli­tika már is bevált, mert a létszám- redukció minden erőszakos leépítés mellőzésével évről-évre apasztja a személyzeti kiadásokat, annak eile nére, hogy a nyngdijteher egyre emel­kedik. Ötödször, az elért megtakarí­tások mellett is a kormány változat­lanul snlyt helyez arra, hogy a rendes költségvetésben is gondoskodjék évről- évre visszatérőig megfelelő beruhá­zásokról. És mindezeken felül a költ­ségvetés megfelel a realitás legfőbb követelményének, amikor a bevételek előirányzásában számol az ország megesökkent fogyasztó- és teher- viselőképesságével és a várható be­vételeket a gyakorlati tapasztalatok- nak megfelelően az eddigieknél kisebb összegekben állítja be. E fontos állainfínanciális szempon­tok érvényesülése mellett az állam pénzügyi politikája nem téveszti szem elől a gazdaságpolitikai követelmé­nyeket. Wekerle pénzügyminiszter jogos büszkeséggel mutathatott arra, hogy az állam részben közvetlen hi­telezőként, részben pedig hitelközve- titéssel a múlt esztendőben 220 millió pengőnyi átmeneti hitellel tndta ali- mentálni a mezőgazdaságot. íme, a sokat támadott hitelakciók révén az általános nemzetközi hitelválság súlyos napjaiban, amikor a külföldi hossin lejáratú hitelforrások teljesen bedu­gultak, a mezőgazdasági, az ipari termelés, valamint a kereskedelem a kormány gondoskodásából mégis meg tndta kapni és pedig méltányos fel­tételek mellett az üzemek folytatá­sára nélkülözhetetlen átmeneti hitele­ket. De a pénzügyminiszter bejelen­téséből az is kiderült, hogy ennek a hitelválságnak a mélypontján már túljutottunk. Nagy pénzintézeteink egymásután tekintélyes összegű zálog­levelet helyeznek el a külföldi piaco­kon és ez a folyamat a nemsetközi kötvénypiac bekövetkezett javulása révén most már folytatódni fog. De maga az állam is elérkezettnek látja az időt, hogy .a hágai és párisi egyezmények francia ratifikálása után, mely épen most következett be, fel­vegye a külföldi tőkecsoportokkal a tárgyalásokat a nagy államkölcsön kibocsájtáBára. A pénzügyminiszter gondoskodásából ezeket a fontos tár­gyalásokat a legkedvezőbb auspicin- mok között indíthatjuk meg, mert Wekerle a mnlt év végén felvett állami kölcsönelőleg túlnyomó részét épen arra a célra tartalékolta, hogy az államkölcsön tárgyalások idején az államháztartás szükséglete minden irányban biztosítva legyen. Semmi kényszer nem áll fenn .tehát a nagy államkölcsön felvételére nézve, mert a meglevő pénzkészlet mellett a ma­gyar kormány nyugodtan várhat és szabadon választhat a kölcsönajánla­tok között. Az államháztartás bizto­sított egyensúlya a kormányzat állan­dósága, belső politikai viszonyaink konszolidálása és a Magyarországnak nyújtott hitelek biztonsága a magyar közhitei színvonalát oly magasra emeli, hogy sokkal kedvezőbb államkölcsönre nyílik kilátás, mint a többi utódálla­moknak. De egyéb biztató jelenségekre is rá tudott mutatni a pénzügyminiszter, így a külkereskedelmi mérleg hatal más megjavulása, amely a két év előtti 380 milliós passzívumot 24 hónap leforgása alatt közel 80 millió aktívummá váltoatatta át, osalhatatlan jele a magyar gazdasági élet teher­bírásának és alkalmaakodóképességé- nek, de egyúttal biaonysága a cél­tudatos és helyeB kormányzati gaz­daságpolitikának. Csodák a gazdasági életben nincsenek. Ez a korszakalkotó változás sem a véletlen műve és nem magától jött. Epén nem optimista beállítás aa a pénzügyminiszter részé­ről, hogy Magyarország jobban meg­állotta helyét a világválság hullám­verésében, mint sok nálánál nagyobb és gazdagabb állam. A tények alap jára helyezkedik tehát a gazdasági jövő bizalomteljes beállítása. Valóban arra van most már szükség, hogy az egész ország, politikai pártállásra való tekintet nélkül, összefogjon a gazda­sági talpraállás nehéz, de remény- teljes munkájában. Szekszárd város közgyűlése. Szekszárd megyei város képviselő­testülete vitéz Vendel István polgár- mester elnöklete alatt szombaton dél után közgyűlést tartott, amelyen első tárgyként Jankó főispánnak a gyer­meknyaraltatási akció ügyében a városhoz érkezett leiratát tárgyalták, kimondván, hogy a város ebben az évben a rossz gazdasági viszonyok miatt, sajnálatára a fővárosi gyerme­kek nyara Itatásáról nem gondoskod­hatok. A csatári árok rendezéséről szóló aliBpáni véghatározatot azzal vette a közgyűlés tndomásnl, hogy az erre szükséges államsegély ki­érkezte ntán megkezdik zz építke­zést, amely megszüntetné az eddig folyton ismétlődő és nagyobbodó ká rókát. A Szekszárd Szálló bérbeadásának ügye következett ezntán. Eétsier hirdetett a város pályázatot a szálloda bérletére, azonbaD mindkét esetben jelentősebb eredmény nélkül. Többen tettek ugyan ajánlatot, azonban ezek nem voltak komolyan vehetők. Erdős 'Miklós bonyhádi szállodás és vendég­lős jelentkezett legutóbb ajánlattéte­lével, amelyet a város a tárgyalás alapjául elfogadott. Erdős 12 évre venné ki a szállodát az első évben 5000, a másodikban 5500, a harma­dikban 6000 és a negyedikben 7000 pengő évi bérért olyformán, hogy a bérlet 2 év ntán bizonyos feltételek mellett félévre felmondható. ErdŐB ajánlatát a pénzügyi bizott­ság is elfogadta és azt ajánlotta a a képviselőtestületnek, hogy Erdős­nek adja bérbe a szállodát és a ven déglőt. A közgyűlésen felolvasták a szerződéstervezet vázlatát és erre vonatkozóan Schneider Gábor nyug. kúriai biró a város tulajdonát képező leltári felszerelés legkörültekintőbb védelmét kívánta. Vitéz Vendel polgármester felelt Schneider Gábor felszólalására és ki jelentette, hogy a szerződés végleges megszövegezése alkalmával a leg­nagyobb óvatossággal fognak eljárni. Dr Marxreiter Alajos éa vitéz Makray Ferenc azt kívánták, hogy a bérlet Benkő Józsefnek, a volt szállodásnak ajánltaasék fel, aki a szállodát el- hagyatottságából kiemelte és erre vagyonát is feláldozta. Méltányosnak tartanák, ha Benkőt a város ekképpen kárpótolná. A polgármester részletes felvilágo­sítást adóit a felszólalóknak Benkő anyagi viszonyairól, amelyek várható izgalmaikkal eleve kizárják ezen üzlet nyngodt vitelének lehetőségét. Vi­szont mert a város a vendéglőt és szállodát saját kezelésében csak vesz­teséggel tudná tovább vezetni, fel­hatalmazást kért arra, hogy a szer ződés Erdős Miklóssal megköthető legyen. A közgyűlés a felhatalmazást 34 szóval 4 ellenében megadta. A közgyűlés ezután 200 P jutalom­dijat szavazott meg dr Eliegl Lajos főjegyzőnek a népszámlálás vezetésé­ért, majd tárgyalás alá vette a Szek­szárdi Kisgazdák Egyesületének ké­relmét az istállók ntán kivetett viz- dijak, a bikatartási dijak leszállításáról és a mezőgazdasági utak rendezésé- sóról. Vitéz Vendel István polgár- mester a kérelem első részét szabály­rendeletbe Utköiőnek találva, annak teljesítését nem helyezhette kilátásba. A bikatartási dijakra vonatkozóan pedig Tóth Pál főssámvevő adta meg a felvilágosításokat, közölvén, hogy ezek az összegek a tapasztalati adatok alapján a költségvetés szerkesztése­kor állapíttatnak meg. Többek fel- ssólalása ntán elfogadták Sohneider Jánosnak, lapunk főszerkesstójénsk azt az indítványát, hogy az ily címen esetleg mutatkosó évi megtakarítás a jövő évre átvitessék és as összeg a bikatartás költségeinek a csökken­tésére fordittassék. A mezőgazdasági ntak rendbentartására vonatkosó ha­tárosat ntán tudomásul vették, hogy a város résiére villamos áramot szol­gáltató Salgótaijáni Kőziénbánya Rt villamos üzemét átruházta a Hungária Villamossági Részvénytársaságra, —- amely a strandfürdő részére 10 filléres árban fog áramot adni. Több, as előső számunkban már említett ügy elintézése ntán négy kösüzemi alkal­mazottat felvettek a városi nyugdíj­intézetbe. Ttte-syQIft Szekszárdim. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének Pécsi Körzete, amely­hez Baranya, Somogy és Tolna vár- megye pénsintésetei tartósnak, f. hó 23-án Pécsett tartott igasgatóségi ülésén elbatárosta, hogy a Tóbe buda­pesti vezetőségének óhajára és közre­működésével május havában Szek- szárdon körzeti ülést tart. Az igazgatósági ülésen Visnua Ernő felsőházi tag, a Pécsi Takarék­pénztár elnök-vezérigasgatója, aki a körzet elnöke, elnökölt és Siptár Lajos, a Pécsi Takarékpénztár ügy­vezető igazgatója volt az előadó. Az ülésen jelen voltak még: vár­megyénkből dr Leopold Kornél kormányfótanácsos, körzeti alelnök, Eibach Kornél dr, a Bonyhádridáki Takarék és Gazdaszövetségi Bank Rt. vesérigazgatója, Far kas s Imre, a Dombóvári Takarékpéoztár Rt. vezér­igazgatója, továbbá Littke Kálmán, a Somogymegyei Takarékpénztár (Kaposvár) vezérigazgatója, Dusbaba Vilmos, a Dnnántnli Bank (Pécs) vezérigazgatója, Matolcsi Sándor dr, a Dnnántnli Bank és Takarékpénstár Rt. (Kaposvár) vesérigasgatója, Sán­dor Gnsstáv, a Kaposvári Takarék­pénstár, Gasdasági és Ipari Bank Rt. vezérigazgatója, Boros Miklós, a Magyar Általános Hitelbank Pécsi Fiókjának igasgatója és Feldmár Bála, a Szigetvári Takarékpénztár vezérigazgatója. Elmaradásokat kimentették: Szabó János, a Szekszárdi Takarékpénstár elnöke, Pongrácz Lajos, a Bátassék— Sárközi Takarék és Hitelbank Rt. vezérigazgatója, Sipos 8 Ernő, az Egyesült Dnnaföldvári Takarékpénz­tár és Hitelbank Rt. vezérigazgatója, Strasser Béla, a Danaföldvári Nép­bank vezérigazgatója ős Neubauer Ferenc országgyűlési képviselő, a Kisgazda és Kisiparos Takarékpénstár | vesérigasgatója, Kaposvár. Egyes széni éra 16 fillér*

Next

/
Thumbnails
Contents